Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-14 / 314. szám

1987. november 14., szombat Dunántúlt napló 3 Tudományos konferencia az Oktatási Igazgatóságon „A lenini örökség és korunk” Ágh Attila előadása Akit csak egy kicsit is ér­dekel, hogy mi történik kö­rülötte a világban, s milyen jövőnek néz elébe, az feltétle­nül érdekesnek tartja annak a tudományos konferenciának a témáját, kérdésfelvetését, amelyet tegnap tartottak Pé­csett, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának Okta­tási Igazgatóságán. A tanács­kozásnak helyet adó intéz­mény mellett a másik fő szer­vező a TIT Baranya Megyei Szervezete volt. Az egynapos konferenciát „A lenini örök­ség és korunk" címmel, a rogy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulója alkal­mából rendezték. Miután dr. Antal Gyula, az Oktatási Igazgatóság igazga­tója köszöntötte a megjelen­teket, rövid műsort adott N. Szabó Sándor, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze és a Művészeti Szakközépiskola két tanulója, majd ezt követően Rajnai lózsel, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának titkára megnyitotta a tudo­mányos konferenciát. Beveze­tőjében szólt arról, hogy eb­ben az esztendőiben a hagyo­mányoktól kissé eltérően em­lékezett meg a világ az 1917- es győzelemről, arról a forra­dalomról, amely új korszakot, s egyben széles távlatokat nyitott meg a világ több népe előtt Amikor idén megemlékeztünk az októberi forradalomról, ak­kor egyúttal, a szokásosnál jobbon előre is tekintünk; ta­nulnunk kell októbertől, s mindattól, ami októbert kö­vette, a hét évtizedes fejlő­désből, az eredményekből és a torzulásokból is. Mindez ma azt követeli tőlünk, hogy min­dig őszintén nézzünk szembe a valósággal, s hogy ez a .konferencia is valóban a ki­bontakozást szolgálja. A megnyitó után Ágh Attila, a filozófiai tudományok dok­tora, a Pórttörténeti Intézet tudományos tanácsadója tar­totta meg előadását, amely­nek témája az új politikai gondolkodás és a lenini örök­ség közötti összefüggés volt. A Szovjetunió fejlődésének el­múlt hetven esztendejében Le­nin szellemi-politikai öröksé­gének felhasználása intenzív volt, mégis, most ez is egé­szen új színezetet, lényeget kapott. A közelmúlt politikai pangása utón a Leninhez va­ló visszatérés sosem volt olyan élénk, mint éppen napjaink­ban. Ágh Attila úgy fogalma­zott, hogy lehetne azt is bát­ran mondani, mégha a folya­matosság miatt paradoxonnak tűnik is. hogy most a Szov­jetunióban egy „Lenin-rene- szánsz" jelei vannak kibonta­kozóban. Fölmerül itt az első nagy kérdés; a forradalmi át­alakulás fogalma hogyan hoz­ható összefüggésbe a pe­resztrojkával. Ez tulajdonkép­pen komoly elméleti problé­mát jelent, de a választ mégis meg lehet találni. Ez a forradalom szakaszos volt, az októberi forradalom elindítot­ta a folyamatot, de nem fe­jezte be, s ma a közvetlen folytatást kell fölvállalni. A fejlődés folyamata, mint ma mór közismert, nem volt tö-' rétién, visszatérések, lelassu­lás, visszájára fordulás is jel­lemezte. Idézte lurij Alanasz- jevet, a vezető szovjet párt­történészt, aki talán a leg­szélsőségesebben fogalmazott, amikor kimondta, hogy a ,,sztálini bonopartizmus" tör­te meg az októberi forrada­lom vonalát. Egy forradalmi folyamatot nem lehet leegyszerűsítve ke­zelni - mint ahogy ez meg­történt -, már csak azért sem, mert a forradalom mindig egyúttal nemzetközi környezet­ben zajlik le, tehát nemcsak belső, hanem nemzetközi szub­jektuma is van. Több ízben idézett Mihail Gorbacsov no­vember 4-én elhangzott be­szédéből, valamint prágai be­szédéből is; többek között azt. hogy nemcsak a pártnak kell megújulnia, hanem a testvér­pártok egymáshoz való viszo­nyának is, s ennek nem sza­bod azt jelentenie, hogy pél­dákat másolunk. Legnagyobb kincsünk a tapasztalatcsere, s legfőbb törekvésünknek e té­ren annak kell lennie, hogy a szocializmus vonzerejét, image-ót, ami az utóbbi évti­zedben sokat vesztett, visszaál­lítsuk. Minden ország legna­gyobb ereje önmaga vonzó képe — erre kell törekednünk. Párhuzamot vont a leniéi gon­dolkodás és az új politikai gondolkodás ■ között; hogy mennyire fontos az, amit Gor­bacsov fölismert, hogy nem szabad elzárkózni' a globális kérdések elől, hiszen koráb­ban ez volt az egyik legna­gyobb elméleti és gyakorlati hiba. Ezek a globális kérdé­sek ugyanis az egész emberi­séget érintik, s nem távoli közvetítéseken keresztül, ha­nem közvetlenül. S ehhez már szorosan kapcsolódik az új biztonság filozófiája, amelyen már nem az atomizált, kato­nai biztonságot, hanem az egymáshoz viszonyított, két állam együttes, elegendő, mi­nimális biztonságát értik. A lenini örökség azt is jelenti, hogy a tabuk megszüntetésé­re van szükség. S végül, azzal a lenini idézettel fejezte be előadását Ágh Attila, hogy a győzelmes szocializmus csak akkor maradhat valóban győz­tes, ha teljességgel megvaló­sítja a demokráciát. A tudományos konferencia ezután szekcióüléseken folyta­tódott; három — gazdaságtör­téneti, politikaelméleti és tör­téneti, valamint ideológiai- kulturális szekciókban folyt tovább a munka, s a szekció­ülések befejeztével a tanács­kozás is véget ért. Dücső Csilla Előadások, kérdések, felvetések a Bartók Klubban A szocializmus építésének egyes korszakai a Szovjetunióban A Szovjetunióban és néhány szocialista országban is egyre több a vitafórum a szocializ­mus eddigi történetéről. Ha­zánkban is rendeztek jó .né­hány tudományos-politikai kon­ferenciát a témáról. Ezek egyi­ke és méltó része a tegnap délután Pécsett tartott ülés A szocializmus építésének egyes korszakai a Szovjetunióban címmel. A TIT megyei szerve­zetének és a KISZ Baranya Me­gyei Bizottságának közös ren­dezvényére Pécsett, a TIT Bar­tók Klubjában került sor. A megyei KISZ-bizottság mel­lett működő értelmiségi fiata­lok tanácsa aktív részt vállalt az előkészítő munkában. A tes­tület elnöke, dr. Horváth Csa­ba, a JPTE adjunktusa volt az egyik szervező. Érdekességként megemlít­hetjük, hogy az egyébként nem túl népes hallgatóság egy ré­sze középiskolás diákokból állt. Képviseltették magukat az egyetemek és a középiskolai tanárok is. Elsőként Bakos Károlynál., az Eötvös Loránd Tudományegye­tem bölcsészkarán dolgozó ad­junktusnak előadását hallhat­ták az érdeklődők Vita a szo­cializmus építéséről az 1920-as években (Sztálin, Trockij, Bu­harin) című előadását, majd A szovjet diplomácia az 1930- as évektől 1945-ig című referá­tumot Vadász Sándor (ELTE BTK docens, kandidátus) elő­adásában. Mindkét felszólalást vita, kér­dések, felvetések követték. A kicsiny, de lelkes hallgatóság igen érdeklődőnek bizonyult. A személyi kultusz genezisé­nek néhány vonása címmel dr. Horváth Csaba előadása követ­kezett. A JPTE adjunktusa rész­letesen elemézte a problémát. Befejezésül a Peresztrojka a XX. századi szovjet történelem­tudományban címmel a JPTE fiatal tanársegéde, Fúlöp Miklós tartott korreferátumot. A megyei KISZ és a TIT me­gyei szervezetének történelmi szakosztálya remek kezdemé­nyezésként jó programot állí­tott össze. Bízhatunk benne, hogy folytatják ezt a sorozatot és akkor még többen hallhat­nak tényeket, sokszor vitatható összefüggéseket a szovjet’ (és a magyar) szocializmus eddigi történetéről. Bozsik L. FttT^ A nagy érdeklődésre [ való tekintettel Kossuth Lajos, Felsőmalom utca sarkán lévő Mintaboltunkat 1987. november 14-én és 28-án, szombaton 9—13 óráig nyitva tartjuk, és a fenti időpontokban elöleges előjegyzést is felveszünk Koloniál-termékeinkre. ISMÉT A VÁSÁRON! November 15-én (vasárnap) a PÉCSI VASÁRON import női és férfi TÉLI KÁBÁTOK 300,— Ft/db REKLÁMÁRON Keresse a Vállalat konténeres elárusító helyét! A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának jelentése Baranya iparának I—III. negyedévi teljesítéséről Baranya megye ipara az év első három negyedévében — az országosat meghaladóan- mintegy 5%-kal többet ter­melt, mint egy évvel koráb­ban. Ezen belül az első félévi dinamikus növekedés után a harmadik negyedévben stag­nált a termelés. A főbb ipari ágazatok közül csak a köny- nyűipar teljesítménye csökkent valamelyest. A fontosabb ter­mékeket számba véve szénből, közúti gépjármű alkatrészből, cementből, égetett téglából, háztartási és díszműporcelán- ból, kárpitozott bútorból, cson­tos nyershúsból, vágott ba­romfiból, üdítő italból, sörből, borból és cigarettából többel termeltek a megyében a tava­lyinál. Ugyanakkor bőrből, láb­beliből, gyümölcs- és főzelék- konzervből csökkent a terme­lés. Az értékesítés árbevétele a megyei székhelyű vállalatok­nál és szövetkezeteknél - ösz- szehasonlítható áron számitva — 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kivitelező épitöipar I—III. negyedévi építési-szerelési munkáinak volumene mintegy 5%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál.. A tér-, melékenység 10%-kal javult. (Országosan a termelés 4, a termelékenység 5%-kal emel­kedett.) A mezőgazdaságot idén több elemi kár sújtotta. Szinte a leg­több fontos növényből keve­sebb termett hektáronként, mint tavaly. A gabonafélékből kö­zel 10%-os a hozamkiesés, a szőlő termésátlaga pedig álig haladja meg a tavalyi felet. Az állatállomány az orszá­gosan tapasztaltnál nagyobb ütemben fogyott a megyében. A szarvasmarhák száma 7%- kai, a sertéseké 4%-kal, a tyúkféléké 6%-kal kevesebb volt szeptember végén. mint egy évvel korábban. A juhál-i lomány hosszabb időszak óta tartó csökkenése ezúttal meg­állt. A foglalkoztatottak száma az első három negyedév során az anyagi ágakban mintegv 131 000 volt, 2,6%-kal keve­sebb, mint egy évvel előbb. A foglakoztatottak havi átlagbé­re 6530 Ft-ot tett ki, 7,7%-kol növekedett a tavaly első kilenc- havihoz képest. A lakosság takarékbetét­állománya szeptember vegén 3%-kal, hitelállománya 13%- kal volt nagyobb, mint az év elején. A betételhelyezések mérsékelt növekedésén belül júniustól csökkent az állomány. A kiskereskedelem január- szeptemberi összehasonlítható áron számított forgalma a me­gyében közel 5%-kal (országo­san 3%-kal) emelkedett. Ezen belül jelentősen, minteg/ 10%-kal a vegyes iparcikkek eladott mennyisége nőtt. E ter­mékek forgalma különösen a III. negyedévben élénkült, a várható áremelkedéseket meg­előző vásárlásokkal. Ezzel ösz- szefüggésben szaporodtak a$ áruellátási gondok is. Főkén! építőanyagokból, bútorból, automata mosógépből, mély­hűtőszekrényből és -ládából nem tudott lépést tartani a kí­nálat a kereslettel. A megye kereskedelmi szál­láshelyeit az év eleiétől szep­tember végéig 279 000 vendég vette igénybe, 3%-kal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ez évben belföld­ről 4%-kal kevesebben, a szo­cialista országokból 6%-kal, a nem szocialista országokból 39%-kal többen érkeztek. Az itt töltött vendégéjszakák szá­ma összesen 10 ,,-kal kevesebb volt a tavalyinál, de ezen be­lül a külföldiek 8%-kal több éjszakát töltöttek a kereske­delmi szálláshelyeken. A lakásépítések száma mér­séklődött. Az I—III. negyedév­ben 1224 lakás készült el a megyében, 27%-kal kevesebb, mint az e téren kiemelkedő eredményeket hozó 1986. év azonos időszakában. Az idén befejezett lakások nem egé­szen 10%-a létesült állami erő­ből. Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 1987. I—III. NEGYEDÉV AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁNAK %-ÁBAN SZOCIALISTA IPAR A termelés* 104,6 Ezen belül: bányászat 106,1 gépipar 109,9 építöanyagipar 103,0 könnyűipar 99,2 élelmiszeripar 100,5 A foglalkoztatottak száma 97,5 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 107,3 A foglalkoztatottak havi átlagbére 107,7 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenység értéke 104.6 A foglalkoztatottak száma 96.7 Az egy épitési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját épitési-szerelési munka értéke 109,8 A foglalkoztatottak havi átlagbére 108,3 MEZŐGAZDASAG A szarvasmarha A sertés Vágómarha, t Vágósertés, t Baromfi, t Tehéntej, hl értékesítés állomány (az időszak végén) L KERESKEDELEM A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek vendéglátás ruházati cikkek vegyes iparcikk * Terméksorok alapján. 93,0 96.4 95,9 106,4 111,6 102,3 104.6 101,1 94,0 100,9 109.6 Ágh Attila tartja előadását

Next

/
Oldalképek
Tartalom