Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-02 / 302. szám
1987. november 2., hétfő Dunántúli fígpiö 5 Lakossági fórum Pécsbá nyatelepen Zsúfolásig megtelt pénteken délután 5 órakor a pécsbá- nyatelepi Zalka Máté Művelődési Ház nagyterme. Mintegy 200 telepi lakos jött el a Mecseki Szénbányák Vállalat vezetősége szervezésében tartott lakossági fórumra, amelyen ismertették a pécsbányai külszíni fejtés bővítésének tervét, a bánya rövid- és hosszútávú programját. A fórumon tájékoztatót adott Balás László, a Mecseki Szénbányák Vállalat műszaki vezérigazgatóhelyettese és dr. Molnár Zoltán, a Pécsi Városi Tanács elnökhelyettese. Ismertették az első ütemben megvalósuló András-aknai külfejtés bővítésének tervét, amelynek során 16 hektár területet vesz igénybe a bánya, szanálásra kerül 25 lakás, a bolt, valamint az ott lévő magánarborétum. A lakók elhelyezéséről a szénbánya gondoskodik, lakáspótlósi kötelezettségét új lakások építésével teljesíti. A bolt szanálására csak a pótlást követően kerülhet sor.- Mi ezen a fórumon azért jöttünk össze, hogy érdekeinket egyeztessük a lakosságéval. A bányaterületen a bányának joga van bányaművelést folytatni, a külfejtés nem állhat meg, mert csak így tudjuk a Hőerőmű szén, a város hőenergiával való ellátását biztosítani. A külfejtés bővítésének második üteméről, amíg ennek a területnek a szénvagyona nincs megkutatva és kérdéses a pénzügyi források biztosítása, addig nem beszélhetünk - mondotta Balás László műszaki vezérigazgató-helyettes. Temetőben Csikorogva fékeznek a buszok, helyet keresnek az autók, rendőr segíti a gyalogosokat az úton átkelésben, lármás a virágpiac. Itt, a falon kívül még lármás mindenki, hogy aztán a kapun belépve elcsendesedjék ... Megyek a temető útjain, meditálok, mint mindenki ezen a napon. A halottaink- kal vagyunk. Nézem a sírokat, a neveket, s egyszer csak arra figyelek, hogy az egykorvolt politikus sírján (!) gyermek — talán az unoka? — jön- megy ... Megrendültén állok meg az egyik parcellánál. Nagyrészt üres már, „elévültek" a sírok és nem volt már, aki újra megváltsa a sírhelyeket. De íme, itt a szélén a sírok ... Szépen gondozottak, frissek a virágok, ég még a gyertya ... Picinyek a sírok, gyermekek nyugodnak alattuk, most lennének 50—60 évesek, de párnapos-párhetes korukban búcsúztak a még nem is ismert világtól. Micsoda elképzelhetetlenül erős szülői szeretet köti a még élőt a rég elhunythoz, hogy még most is... Első világháborús katonasírok ... egynél- egynél friss virág. Ki hozhatta?... Ki?... Megáll itt a gondolat. Hány ezren, tízezren lehetünk még e hazában, akinek a közeli hozzátartozóját pusztította el a háború, s nem tudunk virágot tenni a sírra, csak gondolatban emlékezni... A temető közepén áll a magányos kereszt. Talán idetegyük a virágot, itt gyújtsunk gyertyát? De sokan teszik! Mert ez a kollektív emlékezés helye... H. I. Szigetvári viták Nem épül vendéglő a Lenin lakótelepen A kérdés eldőlt: nem épül fel az a vendéglő a szigetvári Lenin lakótelepen, amelynek elkészültek a tervei, sőt a magánépíttető egyszer már lécekkel ki is jelölte az épület helyét. A környékbeliek véleménye és tiltakozása nyomán a tanács városgazdálkodási osztálya három másik területet javasolt a megvalósításra. Nem volt egyszerű a döntés, s amíg eddig jutott az ügy. csatáztak a vélemények, győzködték egymást az emberek. Az eset előzményeihez tartozik, hogy a város új részének rendezési terve — amely alapján napjainkig felépült a Lenin lakótelep egyharmada — 1977-ben készült. Időközben a város megrendelte az általános rendezési tervét. Részben e terv velejárójaként, részben a Lenin lakótelepen élők igényeinek méltánylásaként újra terveztették a lakótelep arculatát is. Az itt élő kétezer ember közül ugyanis sokan szóvá tették, hogy ez a terület egy alvó városrész, ahol a legszükségesebb intézményeken, üzleteken kívül nincs más, s ha az ittlakók szórakozni szeretnének, akkor egyedül a borozó jellegű vendéglő áll rendelkezésükre. A meglévő szolgáltató egységek egy része, mint például a női fodrászat az alagsori, közös helyiségekbe költözhetett. A tervmódosítás, - amelyet a Baranyaterv készített - elképzelhetőnek tartotta, hogy a garzonház közelében lévő 434 négyzetméternyi területen kereskedelmi illetve vendéglátó egység épüljön. Ez év májusában lakossági fórumot hívott össze a tanács, melyen a lakótelep rendezési tervének . módosítását szerették volna megbeszélni. A fórumon azonban jórészt a különböző szervezetek vezetői, aktívái és a tanács képviselői jelentek meg. Időközben jelentkezett egy magónépíttető a tanácsnál, aki ezen a részen vendéglőt akart nyitni, s az elképzelések egyeztetése alapján meg is rendelte a tervet. A dolognak hamar híre szaladt, s azok akik a tervezett létesítmény közelében laknak, tiltakoztak a megvalósítása ellen. így került sor egy újabb fórumra, melyen már szép számú résztvevő egységesen szólt a terv megvalósítása ellen. Főként a nyugalmukat féltve kérték a tanácsot, hogy ne épüljön ide vendéglő. Mindezek után határozott úgy a végrehajtó bizottság, hogy most nem épül fel a tervezett szórakozóhely. Hosszabb távon azonban — a lakók igénye alapján, velük egyeztetve — elképzelhetőnek tartják, hogy egyszer mégis lesz ezen a környéken ilyen jellegű létesítmény. A magán- építtetőnek, aki egy nagyon igényes és mutatós épülettervet készíttetett, három másik helyet ajánlottak a városban, ahol az megvalósítható. A módo$íJásnak megfelelően a Lenin lakótelep jövőre tovább formálódik. Tavasszal 52 garázs építését kezdik, s autóalkatrész, illetve autóápolási cikkeket árusító magánüzletek nyitását tervezik. Az építésükre vállalkozók a tanács városgazdálkodási osztályán jelentkezhetnek. T. É. Tíz éve ingázik A bécsi szaktanácsadó Jozel Mandel úr, a bécsi cipőgyáros tíz éve ingázik Magyarország és Ausztria, valamint a világ jelentős cipőexportőr országai között. Minden cipőipari, bőripari és a cipőgyártás háttériparával foglalkozó kiállításon részt vesz. Hozza a kiálji.tások képanyagát, a,,_ cipők mintadarabjait. Azok alapján adaptálják a magyar cipőgyártók - a Pécsi Cipőipari Szövetkezet — a Duna Cipőgyár, Debreceni Cipőgyár, Dunaújvárosi Cipőgyár — a hazai háttériparra és bőrökre a legújabb divatú lábbeliket. Mandel úr kitűnően beszél magyarul. — A cipős szakmába születtem — édesapámnak Újpesten cipőüzeme volt. Az érettségi után én is ott sajátítottam el a szakmát. Bécsbe 1949-ben költöztünk: különböző cipőipari főiskolákra jártam és két-három évente tanfolyamokat végeztem. A korral, a technikai, technológiai fejlődéssel állandóan lépést kell tartani! Több mint negyedszázadig volt cipőgyárunk, de tizenkét évvel ezelőtt úgy szanáltuk, hogy a technikai személyzet maradt. Azóta bérmunkát végeztetünk, illetve más gyáraknak új technológiai beállítását vállaljuk. így kerültünk kapcsolatba, a TANNIN- PEX-szel. A munkánk tetszett — tíz éve szaktanácsadással segítünk több magyar cipőgyárnak — mondta a bemutatkozáskor Jozef Mandel. — Mint szaktanácsadónak, mi az ön feladata? — Állandóan naprakésznek kell lenni. Ezért járjuk a világ jelentős kiállításait. Figyeljük a cipőipari hátteret, és ami megjelenik arról prospektust, mintadarabokat hozunk. — Milyen lesz a jövő tavaszi- nyári cipődivat? — Májusban elhoztam az előrejelzést. A magyar kereskedelem ugyanis fél évvel a szezon előtt választja ki azokat a szandálokat és cipőket, melyeket a következő szezonban megvásárol. A jövő tavaszi- nyári kollekcióban jelentkezik először az átmenet az 1980-as évekről a 90-es évekre. Az irányzat hagyományos és kimondottan nőies. A körvonalak nincsenek elhomályosítva, hanem határozottan emelkednek ki, ebben nagy szerepet kap az avantgarde-irányzat. Megmarad a sportos, ami a vonalakban és az anyagokban nyer hangsúlyt. — Sikerül-e teljes mértéiben hasonló cipőket készíteni a magyar cipőgyáraknak? — A magyar cipőgyárak lépéshátránnyal küszködnek a nyugatiakhoz képest. Nem megfelelő a háttéripar. A gépek sem jók: a legmodernebbek mellett dolgozik még a múzeumba való is.- A jövő útja? — Szerintem nagyon sok befektetéssel a holnap gépeit kell megvenni. A távol-keleti országok már ezeket a technológiákat vásárolták meg. A nyugati piac nemcsak az alacsony munkabérek, hanem az igényesebb termékek miatt foglalkoztatja őket. A modern cipőgyárak követelménye, hogy megfelelő gyáregység álljon a rendelkezésre: egy szinten történjék minden. A bőrök bekerülésétől a készítésen ót a kész termék csomagolásáig, így minden nyomon követhető és a költségek leredukálódnak. Ádám Erika Nagy keletjük volt a malacoknak is A sláger a sült gesztenye volt Bundák és bóvlik Kedvezett az időjárás a tegnapi havivásár látogatóinak. A hajnali hideg után kisütött a nap, és megindult a tömeg a szokásos pécsi vá sárra. A télre gondolva a szőrmekészítők és a kiskereskedők rengeteg bundát, farmert, farmerdzsekit és pulóvert hoztak. Hiába reménykedtek - csak egy-egy darabot sikerült eladniuk, pedig az üzleti csábításba valamennyien belevették — „Most vegyék, most vigyék!" Az árak, úgy tűnt, hogy mindenütt egyformák, vagy ötven—nyolcvan forinttal térnek el a szomszédtól. A rövid női irhakabátot tizenhatezerre, a hosszabbat húszezerre tartották. A férfi irhadzsekit 10-12 ezer forintért kínálták. A rövid női nyuszibundák 7-8 ezer forintba, a hasonló szabású hörcsögbundák 14 ezerbe, a nutriabun- dák pedig 29 ezer forintba kerültek. Volt rövid vörösróka bunda 40 ezer forintért és hosszú csincsilla bunda 22 ezer forintért. A darabolt irhadzsekik egységesen 3500 -4000 forintba kerültek. A gyönyörű, hófehér ügyelőnek való irhát mérettől függően 1300-1500 forintért adták volna . . . A koptatott farmereket aranyszálas hímzésekkel próbálták kapóssá tenni, hiába. Szép volt, meleg is volt a béléssel, de az ára ... A pulóverek iránt sokan érdeklődtek. Vitték a modern, krikszkrakszos díszítésűt, és a reklámáron kínált hagyományosat Is. A bolhapiacon járkáltak a legtöbben: sokan vették a használt gyerek- és felnőttholmit, cipőket, csizmákat. A régi képeket, tálakat, üvegeket kínálók sem csináltak nagy vásárt - jobbára csak az osztrák és a német vásárlók vették meg a rézedényeket, nagyanyáink korabeli üvegedényeket, egy- egy herendit, Zsolnayt. A sláger egész délelőtt a sültgesztenye volt/ — óriási sorok vártak türelmesen, hogy ehessenek a forró gesztenyéből. Egy órára szinte teljesen kiürült a vásártér, összesze- delőzködtek az árusok, és az utolsó nézelődők is búcsút mondtak a vásárnak. Majd a következő hónap elején! A. E. Az Interpress r m Hl szolgáltatásai Az Interpress Magazin neve alapján ismerheti az emberek többsége a budapesti székhelyű Nemzetközi Újságíró Szervezet Kiadó, Nyomda és Reklám Vállalatát. Az Interpress viszont, csakúgy, mint a róla elnevezett magazin, szinte állandóan tartogat meglepetéseket. Rendkívül széles körű reklám-, audiovizuális, kiállításszervezői lehetőségeket nyújtó, ajándéktárgyak árusítását, közvetítését biztosító, a szakmai turizmust segítő tevékenységével, 18 nyelvű tolmácsszolgálatával, fordítói hálózatával. Közületeknek és magánszemélyeknek egyaránt lehetőséget ad közönségszolgálati tevékenységük, melynek bonyolítását a három budapesti irodán kívül a győri, és július közepétől a pécsi végzi. A Jókai utcában található, az iroda vezetője Nemes Erzsébet. Egyéni megrendelőknek is készítenek névjegykártyákat, meghívókat. Fénymásolást is vállalnak, de előállítanak a megrendelő saját elképzelése alapján is csomagolópapírt, újévi üdvözlőlapot, bélyegzőt, sőt akár papírszalvétát is. Igen népszerű a színes névmatrica: egy lapocskán több mint harmincszor, ízlésesen szeleburdi módon szerepel az adott keresztnév. December elején jelenik meg a Pécsi Karácsony Press, a bevásárlást segítő leghasznosabb információkkal, árakkal, címekkel, új telefonszámokkal és egyéb hasznos tudnivalókkal. Jövő év elején kéthetenkénti megjelenéssel új baranyai újságot is terveznek Apró Press Baranya címmel. A pécsi iroda tervei között is szerepel a konferenciaturizmus kiszélesítése. Megrendelésre nemcsak megszerveznék a tanácskozásokat, de a külföldieknek szabadidős programokról is gondoskodnának. Még jobb propagandával bővíteni kívánják reklám ajándék- tárgyak terveztetését, gyártását, importját és exportját, az igények szerint. A pécsi iroda futárszolgálati, tehát azonnali kapcsolatban áll budapesti központjával, megrendelőiknek így a gyorsaságot is szavatolni tudják.
