Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-13 / 313. szám

1987. november 13., péntek Dunantűii napló 5 A Licencinformról jelentjük A nemzetközi kiállításon számitógép programok is szerepelnek. Képünkön: részlet az ezeket bemutató területről. Előtérben a gépészet és az elektronika A Budapesten évente meg­rendezett Licencinform, a mű­szaki-szellemi termékek nem­zetközi részvételű kiállítása és a hagyományosan ehhez csat­lakozó kerekasztal-konferencia a külföldi technika szélesebb körű átvételét és a párhuza­mos hazai fejlesztések elke­rülését, a vállalatok közötti licencforgalom növelését ősz tönzi. Az idei, jubileumi, tize­dik rendezvénysorozat is ennek szellemében született, és ha­sonlóan a korábbi évekhez, ezúttal is jónéhány, először itt bemutatott újdonságot hordoz. A gépészeti érdekességek közül kiemelkedik a Balogh- Pásztor-féle ultrakönnyű repü­lőgépmotor. Hosszú idő óta ez az első ilyen jellegű, hazánk­ban gyártott berendezés, és -nűszaki adataival joggal vonzza a látogatókat. Léghű­téses, háromhengeres, kétüte­mű „erőműről" van szó, mely mindössze 49 kilogramm tö­megű, és 39 kilowattot (53 lóerőt) teljesít. A. kétüteműek- hez egyébként egy másik ma­gyar találmány is kínál újdon­ságot: a kényszerolajozást megvalósító szivattyú a Tra­bant, a Wartburg és a Bar- kas-motorok olajfogyasztását harmadára mérsékli. Pótlólag fölszerelhető, gyártásához azonban mintegy ötmillió fo­rintra volna szükség, és a pénzhiány egyelőre elodázza bevezetését. A mintegy negyven magyar vállalat, valamint az NDK, Csehszlovákia, Jugoszlávia li- cencforgalmi irodái nagy számban állítanak ki elektro­nikai újdonságokat. A győri Rába itt szerepelteti először villanymotorok túlterhelés elle­ni védelmére kifejlesztett ter- misztoros motorvédelmet CCD- elven működő szenzorokat, szerzorcellákat, mátrixokat kí­nál az NDK. Mikroelektroni­kai berendezéseket, orientált áramköröket ajánl a HITEKA. A baranyaiak találmányai­val a Találmányokat Értékesí­tő és Innovációs Külkereske­delmi Vállalat, a Licencia standján találkozhat a láto­gató. Bemutatásra kerül egy rezgőhúros átalakító mechani­kai elmozdulások mérésére, valamint több, jórműdiagnosz- tikában használható elektroni­kai újdonság. Az ezekhez kapcsolódó előadásra éppen ma kerül sor. Kiállít a BÉV, területükön a Nyugat-Európó- ban bevált Isorast építési rendszer meghonosításában tett lépéseket követhetjük nyo­mon. Ugyanitt a BÉV-Rastra építési rendszer is bemutatko­zik. A párhuzamosan zajló elő­adások tegnap a környezetvé­delem köré csoportosultak. Az Alkotó Ifjúság egyesüléstől pél­dául Dombi Ilona a víz- és szennyvíztisztítás területén el­ért eredményekről számolt be. Legfőbb újdonságuk a Terra- vita komposztaktivátor, mely lebontatlan, vagy félig lebon­tott növényi eredetű szerves anyagok humusszá érlelésére, illetve olajos iszapok olajtar­talmának komposztálással tör­ténő semlegesítésére alkal­mas. Az előadások ma a Pa­lace Szállóban folytatódnak, a közeli ipari bemutatóházban pedig vasárnapig tekinthető meg a kiállítás. Sz. Koncz I. Ismerkedés az atomerőművel, Szekszárd nevezetességeivel Baranya és Tolna képviselőinek találkozója Régi hagyományt folytatva tegnap ismét munkatalálko­zót tartottak Baranya és Tol­na megye országgyűlési képvi­selői. Ezúttal a szomszédos megye vállalta a házigazda­szerepet. A baranyai képvise­lőket elkísérte dr. lenti István, a megyei pártbizottság titkára és Krasznai Antal, a HNF me­gyei titkára is. A program Pakson, a váro­si pártbizottság székházában kezdődött, ahol a megjelen­teket Lipovszki István, a vá­rosi pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezt követően el­sőként Császár József, Tolna megye tanácsának elnöke adott tájékoztatást megyéjük társadalmi, gazdasági helyze­téről. Többek között arra a fej­lődésre hívta fel a figyelmet, melyet a megye két nagy vá­rosában, Szekszórdon és Pák­Pécsi könyvpremier Budapesten (Munkatársunk telelonjelen- tése) A napokban hagyta el a Pé­csi Szikra Nyomdát Hamvas Béla Szellem és egzisztencia című esszégyűjteménye a Pan- nónia-könyvek sorozatában. A Baranya Megyei Könyvtár, a kötet kiadója és az Állami Könyvterjesztő Vállalat sajtó- tájékoztatón mutatta be a könyvet, tegnap délelőtt Buda­pesten, a Fókusz Könyváruház­ban. Hamvas Béla író, esztéta, fi­lozófus 1897-ben született, könyvtárosként dolgozott 1948- ig. Majd segédmunkás, raktá­ros volt, 1968-ban halt meg Budapesten. Életében egy ön­álló kötete jelent meg, aztán évtizedekre teljesen kiszorult az irodalmi életből. Kiadatlan és gépiratban terjedő regé­nyek és tanulmányok maradtak utána. 1985-ben. jelent meg Karnevál című regénye, az ér­deklődés azóta is egyre nő iránta. Életének egy tevékeny idő­szakában, a 30-as-40-es évek­ben 10-15 folyóiratnak volt munkatársa, így a Nyugatnak és a két pécsi folyóiratnak, a Sorsunknak, és a Pannóniának is. E két utóbbi folyóiratban megjelent cikkeit, tanulmányait adta ki most a pécsi Pannó­nia Kiadó. A sajtótájékoztatón dr. Román Lószlóné, a Bara­nya Megyei Könyvtár igazga­tója ismertette a Pannónia ed­digi tevékenységét, és terveit, Kenyeres Zoltán irodalomtörté­nész, a kötet gondozója pedig Hamvas Béla életművéről szólt. A tájékoztatón megjelent sok újságíró, irodalomtörténész, szerkesztő kérdéseire Kemény Katalin, Hamvas Béla özvegye és Tüskés Tibor író, a Pannó­nia szerkesztője válaszolt. A délutáni könyvpremieren a boltot valóságos ostrom alá vették az érdeklődők, Kemény Katalin dedikálta az olvasók­nak a Szellem és egzisztencia példányait, amelyben tanulmá­nya jelent meg Hamvas Bétá­ról. G. T. A családok, elsősorban a fiatalok védelme érdekében közös intézkedési koordiná­ciós programot fogadott el tegnapi, Pécsett tartott ülé­sén három testület: a Bara­nya Megyei Tanács V. B. Al­koholizmus Elleni Szakbizott­sága, a Baranya Megyei Ta­nács V. B. Gyermek- és If­júságvédelmi Koordinációs Munkabizottsága és a Haza­fias Népfront Baranya Me­gyei Bizottságának Család­védelmi Tanácsa. A Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézetben tartott együt­tes ülésen két olyan tájé­koztató hangzott el, amely megerősítette a három tes­tület korábbi elhatározását, miszerint meg kell találni az együttműködés lehetőségeit a családvédelemben, a csa­ládsegítő rendszerekben és a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzése érdeké­ben. Levendel László pro­fesszor, a HNF Családvédel­mi Tanácsa társelnökének megállapításából kiindulva — a család a bajmegelő­zés legígéretesebb terepe — számos olyan gondolatot fo­galmazott meg a három tes­tület, amely napjainkban egyre gyakoribb és egyre hangsúlyosabb beszédtéma, így többek között azt, hogy családok számos olyan kül­az öngyilkosok, a kábítószert élvezők száma, szervezetté vált a bódulatkeltő szerek megszerzése, emelkedik a fiatalkorúak bűnözési aránya. Összehangolt családvédelem ső hatással, jelenséggel ta­lálkoznak, amelyek gondo­kat, zavarokat okozhatnak az életvitelben. A szülők túlter­heltsége, munkahelyi elfog­laltsága, a gazdasági gon­dok, a családi külső kap­csolatok, például a barátsá­gok elszürkülése a kulturá­lis és sportprogramok hiá­nya, vagy az anyagi okok miatti elérhetetlensége kü- lön-külön is gondot jelent­het, együtt pedig mégin- kább. Jóllehet a mai ma­gyar családok jelentős része harmonikusan él, de az em­lített okokban gyökerező problémák jelenléte már sok mindenben mérhető. Terjed az alkoholizmus, növekszik A három testület termé­szetesen nem képes orvosol­ni ezeket a bajokat, nem is akarnak erre vállalkozni. Mi­vel lényegében azonos célért dolgoznak — azt akarják elősegíteni, hogy a jövő egészséges nemzedéke har­monikus családi légkörben nevelődjön, ezért egységesí­teni akarják bizonyos terüle­teken az erőiket. Bíznak ab­ban, hogy a már meglévő társadalmi szervezetek szak­mai jellegű szolgáltatások, il­letve a hatósági és a ható­ságok által működtetett se­gítő rendszerek támogatják elhatározásukat. Közös teendőiket két fő feladatban fogalmazták meg. Az egyik, hogy széles körű propagandát kell folytatni ezért, hogy mindenki megis­merje a fiatalok alkoholizá­lásából, kábítószer fogyasz­tásából eredő veszélyeket, illetve a bűnözés forrásait. Ugyanakkor azt is meg akarják ismertetni, hogy mi­lyen szolgáltatások állnak azok rendelkezésére, akiknek gondjaik vannak. A másik nagy feladat, a családsegí­tő, mentálhigiénés és sza­badidős szolgáltatások ter­jesztése. Elhatározták, hogy anyagilag és szakmai esz­közeikkel is segítik a me­gyében létrehozandó Ifjúsá­gi Szolgáltató Irodát. A teendőket — köztük azt a kiegészítést, amely szerint kérik a JPTE-t, hogy nyújt­son segítséget a családvé­delemmel foglalkozó szak­emberek képzéséhez és to­vábbképzéséhez — abban az intézkedési koordinációs programban határozták meg részletesen, amelyet szintén tegnap fogadott el a három testület. T. É. son lehet érzékelni. Foglalko­zott azokkal a gondokkal, me­lyeket a kistelepülések helyze­tének javítása jelent. Ismertet­te azokat a fejlesztési elkép­zeléseket, melyekkel jelenleg foglalkoznak, többek között a megyei kórház bővítését, a középfokú oktatás feltételeinek javítását, a lakásépítési prog­ramot. Kifejtette a véleményét arról, hogy milyen eredmé­nyeket ért el a két megye az elmúlt években együttműködé­seik szélesítésében, ezek kö­zül kiemelte a JPTE-vel kötött szerződésüket, a PAB-on be­lüli lehetőségeket; a mező- gazdaságban, az atomerőmű­nél dolgozó kutatók bevonásá­val, a KPM, a vasút, a posta, a nagykereskedelmi vállalatok két megyét átfogó tevékenysé­gének szélesedésével. Jelen­tősnek ítélte meg, hogy a két megye határán lévő nagyobb települések a jövőben még többet tehetnek, a térségi szemlélet erősítésével, az együttműködés fejlesztésében. Horváth Lajos, Baranya me­gye tanácsának elnöke me­gyénk jellemzői közül első­sorban a bányászat jelentősé­gére hívta fel a figyelmet, mely nagy szerepet játszott a fejlődésben, s melynek szere­pe a jövőben sem nélkülözhe­tő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megye lakosságának mintegy 57 százaléka városla­kó, ezért az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a városok, elsősorban Pécs fej­lesztésére, melynek eredmé­nyei érzékelhetőek. Ugyanak­kor a megyének is gondja a nagy számú kistelepülés lakos­ságeltartó és megtartó lehe­tőségeinek támogatása. Az ipar mellett Baranyában nagy szerepe van a mezőgazdaság­nak, mely most jelentős szer­kezetváltás előtt áll; a fehér­jeprogram megvalósításával. Ennek fontos része a szója- termelés, és ezzel együtt a kishatármenti lehetősegek ki­használása annak feldolgozá­sában. Végezetül azokról a gondokról szólt, melyekkel a tanácsi gazdálkodásnak a jö­vőben a szűkülő anyagi lehe­tőségek közepette kell meg­küzdenie. Jákli Péter, Paks város tanácselnöke a város utóbbi években bekövetkezett fejlődésére, az atomerőmű működésének jelentőségére és kedvező hatására hívta fel a jelenlévők figyelmét. A munkaprogram ezután a Paksi Atomerőműben folytató­dott. Az országgyűlési képvi­selők elsőként Pónya József vezérigazgató tájékoztatóját hallgatták meg, majd Simon Péter üzemigazgató kíséreté­ben megtekintették az erőmű egységeit. Délután a Szekszárd városi tanácson Szabó Géza, az MSZMP városi bizottságának első titkára és Kovács János tanácselnök fogadta a vendé­geket, tájékoztatták őket Szekszárd életéről. Ezután megtekintették a város több nevezetességét; Így a IV. Bé- la-teret, a hegyen lévő kilá­tót, az új Illyés Gyula-szobrot, a Művészetek Házát. Az egész napos program es­te Decsen fejeződött be, ahol Kiss János tsz-elnök tájékoz­tatóját hallgatták meg, majd a baranyaiak látogatását Var­ja János, a HNF Tolna me­gyei bizottságának titkára kö­szönte meg. M. E. Nemzetek, nemzetiségek kapcsolatainak kutatója Professzor Helena Rudlovcsakova Helena Rudlovcsakova pro­fesszornő a Kassai Egyetem Eperjesi Filozófiai Fakultásá­nak kutató munkatársa. Kuta­tásai -a Kárpát-medence nem­zetiségeink kulturális kapcso­lataihoz kötődik, különös te­kintettel a magyar—ukrán és a mcgyar-orosz kontaktusok­ra. Az 1848—1945-ig terjedő időszakból általa feltárt és feldolgozott irodalmi és nép­rajzi források, valamint az ezekről szóló számtalan publi­kációi azt bizonyítják, hogy ő a terület egyik legjobb isme­rője. Nem véletlen tehát, hogy Medve Zoltán, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Ta­nárképző Kara Nyelvi és Kom­munikációs Intézetének do­cense a professzornőt kérte fel a Petőfi ukrán földön cí­mű kandidátusi disszertációjá­nak opponálására. Helena Rudlovcsakova' irodalmi, nyel­vészeti, történelmi és népraj­zi szempontból vizsgálta a dolgozatot. — Nagyon figyelemre méltó a bemutatott munka, már csak azért is, mert az ukrán -magyar kontaktust eddig na­gyon kevesen kutatták, nem is beszélve a dolgozatban feltárt nyugat-ukrán forrásokról. A téma vizsgálata nagyon sok új forrást hozott be a tudo­mányos forgalomba, a szláv— ukrán—magyar kapcsolatok szempontjából nagyszerű új lehetőséget teremtett — mél­tatta a disszertációt Helena Rudlovcsakova. A professzornő kárpátaljai születésű, sokáig élt olyan he­lyen, ahol több nemzetiségű volt a lakosság. Ennek köszön­hető, hogy anyanyelvén kívül kiválóan beszél oroszul, szlo­vákul, csehül, magyarul, né­metül és franciául, valamint latinul. A számos nyelv isme­retének elsősorban kutatásai­ban, a források tanulmányo­zásainál veszi nagy hasznát, de ennek köszönheti az eb­ben a munkában nélkülözhe­tetlen nemzetközi kapcsolatait is.- A magyar kapcsolataim már régi keletűek. Egyszer egy nemzetközi kutatócsopor­tot vezettem Eperjesen és en­nek magyar tagjai is voltak. Közülük, valamint a magyar- országi kutatásaimat elősegitő hasonló érdeklődésű emberek! közül kerültek ki az önök or­szágából a legjobb barátaim. A mi munkánkban nagyon nagy szükség van ezekre a kapcsolatokra, hiszen ezek nélkül gyakran képtelenek lennénk hatékony kutatást vé­gezni. Magyarországon eddig leggyakrabban Budapestre, Debrecenbe és Nyíregyházá­ra látogattam, remélem, ez­után a pécsiekkel is gyümöl­csöző lesz a kapcsolatom — mondta Helena Rudlovcsakova. A professzornő örömmel hallotta, hogy a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Ta­nárképző Karán is megala­kult a Történeti és Nemzetisé­gi Intézet, amelynek profilja számára új együttműködési le­hetőséget jelent. K. E. Három testület kosos programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom