Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-12 / 312. szám
1987. november 12., csütörtök Dunantait napló 3 Kétújfalu Azt a területet, ahova Kétújfalu is épült, már az Árpád- ház idején ismerték. Az 1300-as években Wyfalw néven szerepel a pápai tizedlajstromon. Az első telepeseket Szülőkből hozta ide 1799-ben Czindery László földesúr. Aki ma keresztül utazik Kétújfalun, láthatja a múltat idéző védett fát, az egykori Andrássy-kúriához tartozó nagy épületet. Szigetvár felől érkezve ott áll mindkettő a kanyarodó országút bal oldalán. Ide érve azt gondolná az ember, hogy most érkezett a községbe, ám ha egyenesen megy tova, alig pár ház után már el is hagyta ... Más képet mutat a vasúti átjáró után jobbra fordulva, ahol új, kétszintes családi házak sorakoznak. Erre sétálva érdemes megállni néhány ház, különösen a község legújabb és egyik legszebb épülete, a gyógyszertár előtt. A Vörös Csillag Megtartani a lakosságot A kétújfalui Vörös Csillag Termelőszövetkezet hátrányos termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Ennek ellenére az elmúlt évtized során dinamikusan fejlődött és a mélypontról a megye - időről időre kitüntetett — legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetei közé küzdötte fel magát. A MÉM értékelése alapján a Vörös Csillag az ország 1260 termelőszövetkezete közül jelenleg a 224. helyen áll. Maretics József elnökről a tagok és a felügyeleti szervek képviselői egyaránt állítják, hogy jelentős szerepe van a kiváló eredményekben. Ö maga szerény ember. Tájékoztatása szerint az idei év nem lesz különösen sikeres, hiszen a tervezett 36 milliós nyereségnek jószerivel csak a felét, 18 milliót érhetik el. A többit fölemészti a jégkár. A jég az idén a borsó és a búza kivételével minden növényt elvert. A termelőszövetkezet egyik főágazata a növénytermesztés, amelynek keretében búzát, kukoricát, cukorrépát, napraforgót. konzervborsót és takarmánynövényeket termesztenek. Ezek közül a legjelentősebb a cukorrépa, amit itt, Kétújfalun „sikernövényként" emlegetnek, mivel ezen van általában a növénytermesztés legnagyobb haszna, szemben a búzával, ami az elmúlt évben nem volt jövedelmező. A másik az állattenyésztési főágazat, amely szarvasmarha, sertés- és tenyészjérce-ne- veléssel foglalkozik. Ebben a főógazatban az idén az elsődleges cél a tejtermelés növelése volt. Fontos ágazat a háztáji, ez elsősorban az állattenyésztési főágazathoz kapcsolódik, mivel a tagok otthon főleg szarvasmarhával, azaz tejtermeléssel és sertéstenyésztéssel, sertésneveléssel foglalkoznak. Idén hozták létre a repülőgépes növényvédelmi ágazatot, amely kifizetődő vállalkozásnak bizonyult és szolgáltatásait a környező mezőgazdasági üzemek egyre nagyobb kedvvel veszik igénybe. Kétújfalu és a társközségek asszonyainak biztosít jövedelmező foglalkoztatást a termelőszövetkezet műanyagüzeme, továbbá az a cipősarok-bevo- nó üzemegység, amit a szigetvári cipőgyárral karöltve az idén alakítottak ki. Ez utóbbi melléküzemágban jelenleg 21 nődolgozó végzi a munkáját, de a létszámot 50-re szeretnék növelni. A melléküzemági profil szerves része az az ipari tevékenység, amelynek révén a szövetkezet számos jelentős beruházást sóját erőből képes kivitelezni. A beruházási tevékenység most elsősorban a szarvasmarha-ágazat férőhelyeinek korszerűsítésére és felújítása ra irányul. A termelőszövetkezet mindemellett forintban és munkában egyaránt aktív részt vállal a községpolitikai célok meqvalósításában is. A körültekintő gazdálkodás lehetővé teszi a gépek, munkaeszközök vonatkozásában is a folyamatos fejlődést. Idén például négy John Deert vettek és összesen 21 milliót költöttek gépekre. Fiatal agrármérnökök szívesen kopogtatnak a termelőszövetkezet ajtaján munkát keresve és magas számuk bizonyítja: meg is találják a számításukat. A modern munkafeladatok és a jó jövedelem mellett a lakáshoz jutást is biztosiba szakembereinek a Vörös Csillag. Mindezek alapján aligha kétséges, hogy ez a termelő- szövetkezet — hátrányos termőhelyi adottságai és az időjárásnak való kiszolgáltatottsága ellenére is - biztosan áll a lábán. Kétújfalun és a hét társközségében összesen 2865-en laknak. Az elmúlt év decemberéhez képest is 18-cal kevesebben. A csökkenés régóta, az 1950-es évek közepétől tart. Idősödik a települések lakossága és többen másutt keresték a boldogulást. Jó lenne itt tartani a lakosságot, különösen a fiatalokat, mondják a helybeliek, s az utóbbi években megpróbáltak tenni is annak érdekében, hogy maradjanak. Nagy szó volt erre felé a vezetékes ivóvíz. Először — 1971-ben Zódor és Szörény kapott vizet, aztán 1975-ben Kétújfalu, majd legutóbb — tavaly - Endrőc, és Teklafolu. Bürüs és Várad azonban ma is vizgondokkal küzd, a csecsemők, kisgyerekek zacskós vizet kapnak. Elfogadható áron kínálnak telkeket az építkezni akaróknak, s bár a korábban kialakított telkek közül 11 még gazdára vár, az új rendezési terv — a vasút és Kossuth utca közötti területen további 25 telket jelöl. A víz és villany ott van a közelben. Bürüs és Várad kivételével — ahova naponta mozgó ABC jár — minden településen van vegyesbolt és italbolt. Zádor- ban és Teklafaluban presszó is. Kétújfaluban a húst is helyben vásárolhatják az itt lakók. A szigetvári Afész Tüzép- telepet működtet. A helybeliek büszkék a legújabb létesítményükre az orvosi rendelő melletti gyógyszertárra, amelyet több mint négymillió forintért építettek a termelőszövetkezet a megyei tanács és a Gyógyszertári Központ segítségével. Nyitásával viszont megszűnt a gyöngyösmelléki gyógyszertár. Két évvel ezelőtt elkezdték a települések művelődési házainak felújítását. Először a gyöngyösmellékit, aztán a bü- rüsit és a váradit, idén pedig a zádorit szépítették meg. A következő az endrőci, és a teklafalui lesz, majd a kétújfalui következik. A legjelentősebb terveik közé tartozik az óvoda bővítése, amelyet a jövő szeptemberig be akarnak fejezni. A hetvenes években épült 50 személyes óvodájuk ugyanis évek óta zsúfolt. Jelenleg is 75 kisgyerek jár ide, pontosabban az óvodába és a tornaterem egy részéből kialakított csoport- szobába. Nyomasztja őket az iskolások helyzete is, mivel jelenleg öt szükség tanteremben is tanítanak, de járnak a társközségek felsőtagozatos gyerekei is. Jelenleg 297-en vannak, s közülük 260 napközis. A körzetesítés előtt Várad kivételével minden társközségben volt iskola. Gyöngyösmelléken és Endrőcön kettő is. Ezeket az egykori iskolaépületeket részben eladták, részben más célt szolgálnak. A kétújfalui körzeti iskola bővítése ezért elodázhatatlan. Ebben a tervidőszakban elkészíttetik a bővítés terveit. A háztájiban Ha egy kétújfalui, vagy társközségbeli feleség otthon marad és hat tehén gondozását vállalja, ugyanolyan tsz-tag- nak számít, mint bárki, a lakása és a munkahelye viszont egybeesik. Járjuk sorra a portákat. Berta Jenő zádori tehenészetében most az új istálló a szembetűnő. Bertáné van otthon, hat tehenet és három vemhes üszőt gondoz. Most állnak át az ipari árammal történő, gépi fejésre. Tarnóczai József zádori istállójában hét tehén kérődzik éppen, van olyan közöttük, amelyik 36 liter tejet ad naponta. Ketten a feleségével látják el a gazdaságot, amelyben a szénapajtával át- ellenben sertésólak is helyet kaptak. A gazda saját tenyészkannal, szép egészséges kocákkal rendelkezik és batériás malacneveléssel is foglalkozik. Tenclinger Józselné tsz- nyugdíjas, zádori kisgazdaságában pillanatnyilag 29 süldőt nevel, önetetős, önitatós rendszerben, igen higiénikus körülmények között. Tisztán, rendben tartják ezekben az istállókban, ólakban a gazdák az állataikat. Még nagy rosszakarattal sem lehetne állítani, hogy valami kellemetlen szagot éreznénk bárhol is. Tenclinger Józsefné évente négy koca teljes szaporulatát neveli föl. Kétújfalun szintén a Tenclin- ger-család egy fiatalabb generációjának a fóliakertészetét nézzük meg. A hatalmas sátrak jelenleg még üresek, de már készülnek a palántanevelésre, javítják a jégverés okozta károkat, hogy a korai uborka, aztán a paprika, paradicsom és a káposzta jól érezzék majd magukat itt. Az üvegtetős, jókora hajtatóház korszerű fűtését hamarosan üzembe helyezik és attól kezdve aligha lesz megállás a jövő őszig. Gáspár István állattenyésztési főágazatvezető tájékoztatása szerint a háztáji évente egymillió 300 ezer liter tejet, 4000 mázsa vágósertést és 170 -180 vágómarhát állít elő. A nyolc faluban összesen 550 saját tulajdonú tehén van. Emellett ott vannak a tsz kihelyezett állatai is. Becsült számok alapján a tehéntartó öt tehénnel egy év alatt 100 ezer forint jövedelemre tehet szert. Sertésnél 20 darab esetében mintegy 16 ezer forint a haszon. Ezek a számok azért bizonytalanok, mert a vegyes állattartás és a saját szükségleteket jelentő hányad pontatlanná teszi a számító sokat. Akikkel beszéltünk, kivétel nélkül nagy kedvvel, szorgalommal és odaadással foglalkoztak állataikkal. Csinos és rendezett portákon élnek és egyikük sem mondta, hogy nem éri meg. Hiszen akkor aligha vállalnák ezt a rengeteg munkát. Crossbar 1989-ben? Mikor lesz Crossbar-hálózat a környéken? Ez volt a kétúj- laluiak kérdése, amelyre a Pécsi Postaigazgatóság beruházási osztályának vezetőiétől, Sziráki Pétertől kértünk választ. Kétújfalu és társközségei a szigetvári góckörzet automatizálásával egy időben kapnak közvetlen vonalat. Kétújfaluban egy 200-as kapacitású végközpontot alakitanak ki. A jelenlegi postához géptermet építenek. Az előfizetők mellett valamennyi településen lesz nyilvános segénykérö állomás. A tervek szerint 1989. végére fejezik be a környék automata telelőn hálózatának kialakítását. Két műkedvelő művész is él a kétújfalui tanács körzetében: Várszegi József vadász szívesen írogat novellákat, Ihász Ferenc pedig a festészet szerelmese. A művészet szeretetén túl közös vonás bennük, hogy mindketten megszállottjai a hivatásuknak is. Ez mindenekelőtt a 43 éves Várszegi Józsefre vonatkozik, aki pécsi születésű, ott is nőtt fel, érettségizett, majd villany- szerelést tanult és a szakmájában dolgozott 10 esztendőn át. A horgászás, a vadászat már ekkor a kedvenc hobbija volt, s nem nyugodott addig, amíg ezt az ősi mesterséget az élethivatásává nem tette. 29 éves volt, amikor jogász feleségével Mohácsra költözött, elvégezte az alapfokú vadgazdálkodási tanfolyamot, majd a vadgazdálkodási szakmunkásképzőt és a technikumot is. Három éve költöztek Kétújfaluba, a szigetvári Barátság vadásztársaság hívta meg hivatásos vadásznak. Várszegiék szolgálati lakása híven tükrözi a család munkáját és érdeklődési körét. Könyvek és vadásztrófeák mindenütt. A Nimród vadászujság néhány éve irodalmi pályázatot írt ki olyan írások begyűjtésére, amelyeknek a célja a vadászélet és a természetszeretet ábrázolása. Várszegi József a legjobb tíz közé került, s az Egy bak, egy macska című elbeszélését közölte a Nimród karácsonyi száma. Azóta már rendszeres résztvevője a vadászújság irodalmi pályázatának, s munkáit rendre közli is a lap. Szenvedélyről azért nem beszélhetünk nála, mint mondja, ha le kell ülnie az írógéphez, olyan, mintha a fogát húznák ... A legtöbbször indulatból ír, ha már nagyon kikívánkozik belőle a mondanivaló.' Nem vágyik irodalmi babérokra, az Írás számára gyógyír: „ha nem tudom megoldani a környezetemben kialakult problémákat, kiírom magamból" . . . Ihász Ferenc sokkal tudatosabban vállalja a művészetet, noha egész életében kétkezi munkával kereste a kenyerét. Ezermester és kitűnő kertész hírében áll. Az egykor virágzó kert ma már sajnos csak füvet terem, hiszen gazdája a 83. évében jár. A zádori kis házban, amelyet maga épített, s ahol húgával él. az első szoba a műterem. Minden kellék megtalálható itt, amely az alkotáshoz szükséges. „1944-ben Pesten laktam egy ideig. Mivel a szigetvári polgári iskolában is ügyes rajzos voltam, elhatároztam, hogy képeztetem magam egy kicsit. Koháry Jenő szabadiskolájába jártam néhány hónapot." A fal mellől, majd az udvari műhely polcairól újabb és újabb képek kerülnek elő. A korai képeken fiatal lányok, asszonyok portréi láthatók - „ma már nem így festeném meg őket" -, bizony eléggé dilettáns munkák. A mostani festmények azonban, amelyek leggyakrabban tájképek, meglepően jól sikerült alkotások. Ihász Ferenc érett, megbízható festői látásmódjáról tanúskodnak, s olyan tehetségről, amelyet nagy kár volt nem kibontakoztatni. Feri bácsi még ma is dolgozik, persze csak ha jó az idő, hogy a színek érvényesüljenek. A természetben és a, vásznon is. A két műkedvelő művész alig hét mérföldre lakik egymástól. Most találkoztak először, a fotózás kedvéért, a kétújfalui tanácsházán . . . Az oldalt készítette: Be- besi Károly, Havasi János, Török Éva, Läufer László. Műkedvelők
