Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-29 / 298. szám

Dunántúlt napló 3 1987. október 29., csütörtök »ii ... ! Ellenőrzik a járművek légszennyezését Vizsgáztatják a lassú jármüveket öregszik a hazai személy­gépkocsipark, de a járművek közlekedésbiztonsági berende­zései megfelelnek a követel­ményeknek. Legalábbis a több­ségük: ugyanis a műszaki hi­bára visszavezethető balesetek száma elenyésző. Ezt igazolja a Baranya Megyei Közlekedés- felügyelet kimutatása is, mely szerint idén 30 000 jármű je­lent meg műszaki vizsgán, s mindössze 5-6 százalékuk nem felel meg az előírásoknak. Ez az arány évek óta nem változik, mint ahogy az sem, hogy a „bukott" autók zöme elsősorban a fék- és kormány- berendezések hibája miatt kényszerül pótvizsgára. Újab­ban azonban gyakoribb, hogy karosszériahiba miatt nem felel meg a jármű: ekkor — első­sorban, ha a teherviselő szer­kezetek korrodáltak — korlá tozott érvényességet ad a fel­ügyelet, ugyanis a jármű mű­szaki érvényességét két hónap­ra adják meg. Ez alatt a tu­lajdonos köteles a kifogásolt elemeket kicserélni, megjaví­tani. Mint ismeretes, január 1-jé- től rendelet szabályozza a jár­művek által okozott légszeny- nyezés mértékét. A közlekedé­si hatóságok az azóta eltelt hónapokban ezt ellenőrizték. Tapasztalatuk szerint a jár­művek harminc százaléka az előírásokénál nagyobb mérték­ben füstölt. A tulajdonosokat eddig csupán figyelmeztették. Október elsejével napvilágot látott a közlekedési miniszter rendelete, amely szabályozza a közúti járművek által oko­zott légszennyezés esetén tör­ténő eljárást. A nagyobb járműparkkal rendelkező vállalatoknál, ahol □ technikai, személyi és mű­szaki feltételek megvannak, csak olyan jármű hagyhatja el a telephelyet, amely megfelel az előírásoknak. Ha az ellen­őrzésnél kiderül, hogy például a tehergépkocsi a megenge­dett mértéknél jobban szeny- nyezi a levegőt, úgy a válla­lat már az első alkalommal is légszennyezési bírsággal sújt­ható. Ennek mértéke 1500­5000 forint között van. Azokat a közületeket, ahol nincs meg­felelő műszaki háttér, s gép­kocsijukat a hatóságok az előjrtnál nagyobb légszeny- nyezőnek mérik be, felszólítják, hogy harminc napon belül ezt szüntessék meg, s a kijelölt ellenőrző állomáson mutassák be. Ha ennek nem tesznek eleget, kiszabják a bírságot. A magánszemélyek által üzemeltetett járműveknél a legméltányosabb az eljárás. Ha légszennyezés miatt a vizs­gán vagy a közúton tartott ellenőrzésnél gond van, felszó­lítják a tulajdonost, hogy ezt harminc napon belül szüntes­se meg. Ha ennek nem tesz eleget, akkor újabb harminc napot kap. Ha ezután sem fe­lel meg a füstölés az előírá­soknak, akkor megbírságolják. Fontos megemlíteni, hogy a légszennyezés mértéke típuson­ként változik 2,5-5 térfogat­százalék között. Lényeges változás lesz 1988. január elsejétől a lassú jár­művek üzemeltetésében: a 11 kW-nál nagyobb teljesítményű lassú járművek, melyek von­tatni, vagy személyt, illetve árut szállítani képesek, még az idén kötelesek műszaki vizs­gára megjelenni. Azokat a lassú járműveket is el kell vinni levizsgáztatni, melyek je­lenleg érvényes igazolólappal rendelkeznek. Ha ezt a tulaj­donosok elmulasztják, jövőre ezek a járművek nem vehetnek részt a közúti forgalomban. R. N. Magabiztosan, felelősen a jöuönkert Xudas es közérdek A Baranya Megyei Pártbizottság szeptember 24-én meg­határozta tennivalóit a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításában. A Dunántúli Napló cikkso­rozatban kívánja ehhez az állásfoglaláshoz a háttérinformá­ciókat megadni és az összefüggésekre rámutatni. „Tudományt a munkás élettel egybekötni: Ez a feladás, mire a köztársaság férj­fiának törekednie kell." (Kölcsey Ferenc) Számításokkal bizonyított tény, hogy Magyarországon a tanulásra fordított idő növe­kedésével csökkennek az élet­jövedelmek. Romlott számos ér­telmiségi pálya presztízse, amit egyrészt a fokozódó elnőiese­dés, másrészt kontraszelekciós folyamatok jeleznek. Különösen igaz ez az ifjúság neveléséért felelős óvónők, tanítók, taná­rok, főiskolai és egyetemi ok­tatók esetében. Részben ennek következtében a legtehetsége­sebb munkás- és parasztszár­mazású fiatalok értelmiségivé válása nincs ösztönözve. Több felsőoktatási intézményben okoz gondot az, hogy a kuta­tás és az oktatás szervezetileg elkülönült. Az egyetemeken működik a tudományos kapaci­tás nagyobb része, az utóbbi években viszont a kutatóinté­zeti beruházásoknak csak egy hetedét kapták az egyetemek. Ez tovább erősíti azt a ten­denciát, hogy az egyetemek az alkotó munka feltételeinek hiá­nya miatt tehetséges kutatók­ról lemondani kényszerültek. A pályakezdésnél különösen ér­ződik a vállalati szféra elszívó hatása, a jelentős jövedelem- különbségek miatt. Az egyete­mi oktatók közérzetét rontja a korlátozott önállóság, a sok­szor bürokratikus irányítás, va­lamint az alacsony jövedelmek. Felelősség az ifjúságért Általános gond a tanuló if­júság túlterhelése, a lexikális ismeretanyag állandó növelése. Ma is elgondolkodtató Szent- Györgyi Albert visszaemlékezé­se: „Csupa adattal tömték meg a fejemet, ahelyett, hogy megtanítottak volna, hogy lás­sam az irodalom és a szelle­mi alkotás szépségét. És ezzel meg is bénítják az emberi el­mét és borzasztó kárt tesznek benne." Fokozódik a jelentő­sége a jövőre irányuló alkotó gondolkodás elsajátításának, a képzelet hasznosításának a szi­lárd tények alapján. Ismeretes az, hogy a gyor­sabban tanuló társadalmak fel­virágoztak, s amelyek ezt las­sabban tették, azok lemarad­tak. A tét tehát óriási! Törté­nelmi mulasztásokat kell hely­rehoznunk, mivel az erkölcsi normák a felszabadulás után gyorsan megváltoztak. Nem a változás volt a hiba, hanem az, hogy az ötvenes években napi érdekek és dogmatikus felfogásból adódó szemlélet □ lapján cenzúráztuk meg er­kölcsi, kulturális, ideológiai és tudományos örökségünket. En­nek esett áldozatul — az ál­talános, társadalmi rendszerek­től független — erkölcsi nor­mák összessége. Új értékrend kialakítására van szükség, különben a nem­zetközi versenyben lemaradá­sunk fokozódik. Az ifjúságnak azt kellene lát­nia, hogy csakis becsületes munkával, kulturális, szellemi és tudományos fejlődés által alapozhatja meg létfeltételeit és jövőjét. Ciklusok a gazdaságban Az 1920-as években ismerte fel a társadalomtudomány azt az igazságot, hogy az embe­rek, a társadalom élete perio­dikusan, örökösen újrakezdő mozgások szerint hullámzik és ingadozik. A társadalom pe­riodikus mozgása számos te­rületen (agzdasági élet, de­mográfia, világnézet, politika, bűnözés, divat, művészeti és irodalmi iskolák stb.) kimutat­ható. A periodikusan ismétlődő gazdasági válságok ténye a kapitalizmusban közismert. Napjainkban egyre több poli­tikus, történész, közgazdász, konjunktúrakutató (e sorok író­ja is) tudományos meggyőző­déssel állítja, hogy a szocia­lista gazdaság állandó fejlődé­se (alaptörvény) csak egyike az íróasztal mellett kidolgo­zott kecsegtető elméleti téte­leknek, amit egyetlen szocia­lista országban sem sikerült megvalósítani. A válságok, a fellendülések a szocializmusban is szükségszerűen bekövetkez­nek. Nagy jelentősége van a ciklusok között az N. D. Kond- ratyevről elnevezett, 40—60 éves hosszú ciklusoknak. (N. D. Kondratyevet ez év nyarán rehabilitálták a Szovjetunióban, mint a személyi, kultusz áldo­zatát, 14 társával együtt.) Az eddigi kutatások szerint az 1990-es évtizedben várható a Kondratyev-ciklusok mélypont­ja. Nemcsak a tőkés, hanem □ szocialista országokban, Így Magyarországon is. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a mélypontból való kilá­bolás ott volt eredményes, ahol sikeres volt a politikai, gazda­sági, műszaki, szervezési stb. innováció, ahol pl. a régi, megkérgesedett technikát fel­váltotta az új technika. A fej­lődést az alapvető jelentőségű innovációk megvalósulásai hoz­ták létre. Ezek az innovációk átfogó rendszerekké alakultak (pl. annak idején a közleke­dés fejlődése, a postakocsitól a repülőig), s növelték a ha­tékonyságot. Új szakmák, új iparágak (ilyen ma az elekt­ronika, az atomipar és a bio­technológia), sőt új életformák születnek, míg az addig álta­lánosak egy része elhal. A fel­szálló ág kezdetén fokozódik az aranytermelés, társadalmi megrázkódtatások következhet­nek be, mert a társadalom már nem bírja elviselni a struk­túraváltással járó terheket. A mezőgazdaság rövidebb vál­ságszakaszai a leszálló ágban elhúzódnak. Ilyen körülmények között a világpiac a magas szellemi hányadot képviselő termékeket ismeri el. Világmé­retekben felértékelődik a szel­lemi tőke, a tudás, rövidül a műszaki gondolat és a meg­valósulás között eltelt idő. Magyarországon jelenleg, a válság és a kibontakozás ko­rában élő ifjúság problémája az, hogy a 60-as, 70-es év­tizedben gyors életszínvonal­növekedéshez szokott, amit felnőtt korában nehezen tud elérni. Szembe kell néznie a lakásszerzés gondjaival, az inflációval, a munkaszerzés ne­hézségeivel. összefügg mind­ezzel a fiatalok körében jelent­kező negatív ielenségek (alko­hol- és kábítószer-fogyasztás, a bűnözés, stb.) terjedése. Egységes szabályozást Az emberi szükségletek köz­ponti meghatározása, az óra­mű-pontossággal irányító ál­lam illúziója is elvetendő. Az állam mindenhatóságáról le kell mondani. Ahol a feltéte­lek adottak, ott a versenyt biz­tosítani kell. Meg kell szüntet­ni ezért a kivételezést, vagyis a szabályozásnak egységesnek kell lennie. Illúzió az is, hogy jogszabá­lyokkal, rendeletekkel mindent meg lehet oldani. A bizonyta­lanságra utal, hogy az előző tervidőszakban mindennap hoztak egy gazdasági jellegű jogszabályt. Életünk túlszabá­lyozottá vált. A legfontosabb­nak az egyéni érdekek befo­lyásolását, egyeztetését, stb. tartom, mert az érdekek hatá­rozzák meg a világnézetet, a világnézet pedig a szemléle­tet. A szemléletváltozás csak akkor következhet be, ha az érdekek (elsősorban az egyéni érdekek) területén szükséges változtatásokat megtesszük. Egységes mércét célszerű ki­alakítani a termelési tényezők­re és az értékesítésre vonatko­zóan is. A Ft címkézésének (költség Ft, bér Ft, és beru­házási Ft, stb.) megszüntetésé­vel lehet csak a vagyonérde- keltséget biztosítani. Jelenleg munkáltatói érdekek érvénye­sülnek, az egyéni jövedelmek növelésében érdekeltek csak a vezetők és a dolgozók. Külön gond a korrupció terjedése. A hiánygazdálkodás, a monopol­helyzetek, illetve a demokrá­ciában levő hiányosságok ter­méke, ami ha tovább fokozó­dik, szétzilálhatja a gazdasá­got. Az egyetemet végzettek anyagi elismerésének ma szin­te egyedüli útja a vezetővé válás. Ennek eredménye a túl- hierarchizált vállalati szerve­zet, a sok igazgatóhelyettes stb. Ez viszont az innovációt lassítja, a döntési mechaniz­must a pszichikai ellenállás miatt fékezi. Az új adórend­szer a főállásban szerzett jö­vedelmek fokozásában teszi ér­dekeltté a dolqozókat, a brut­tósítás miatt. így még nagyobb lesz a nyomós a vezetői hie­rarchián való előrehaladásban. A társadalmi közérzetet javí­taná, ha a vezetőkiválasztás demokratikusabb lenne. A for­mai keretek adottak, csak tar­talommal kellene ezeket kitöl­teni (pl. titkos szavazás elter­jedése, több jelölt állítása, stb.). Az egyéni és társadalmi ér­zékenység kifejlesztése a cél, a javakból és jogokból, vala­mint kötelességekből való ré­szesedés tekintetében, igazsá­gos, tehát demokratikus ala­pon. Dr. Sípos Béla, a JPTE docense, a HNF OT tagja A TIT országos elnökségének ülése Januárban rendkívüli ülésen vitatja meg a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat orszá­gos elnöksége a kormány ki­bontakozási programjához kapcsolódó társulati munkater­vet - határozták el az elnök­ség szerdai tanácskozásán, amelyet a TIT Természettudo­mányi Stúdiójában tartottak. A testület tagjai megvitatták a társulatnak a kormány munka- programjával kapcsolatos ál­lásfoglalás-tervezetét. Ennek alapján készül majd a TIT me­gyei szervezeteinek és választ­mányainak feladatterve. A vita során tizennyolc javaslat, illet­ve a változtatást szorgalmazó észrevétel hangzott el a szak­képzéssel, a nyelvoktatással és a közművelődéssel összefüggő feladatokról. Felszólalt Knopp András, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese, aki azt emel­te ki, hogy a jelentős szellemi erőket tömörítő TIT is nagy­mértékben elősegítheti a kor­mányprogram megvalósulását. Az országos elnökség felha­talmazta a TIT ügyvezető el­nökségét, hogy a vitában el­hangzott, valamint a megyék­től és a választmányoktól be­érkező javaslatok és vállalások alapján dolgozza ki a társulati munkatervet, és ezt terjesszék januárban a rendkívüli orszá­gos elnökségi ülés elé. Az Apáczai Csere János Ne­velési Központ egyik ajtaján gyerekrajz és gyerek kézírás: Gyermekvédelmi bázis; Meg­hívlak 7-től 17-ig mindennap. Puruczky Erzsébet pszicho- pedagógus a gyermekvédelmi bázis, a családi kör, a kamasz­klub szervezője, irányítója és persze ötletadója is. Úgy tűnik, egyik munkából következik a másik. Hiszen a családi körbe azok a szülők járnak, akiknek a gyerekeit befogadta a gyer­mekvédelmi bázis, a kamasz­klub látogatói pedig a volt bázistagok. Nemcsak ebben a két pici teremben folyik a munka, hiszen az uszodától egészen a művelődési ház gyermekek számára szervezett programjain keresztül a Ne­velési Központ igen sok rész­lege vesz részt ebben az em­berformáló munkában. — Kik az úgynevezett törzs­tagok itt?- Felbomlott családokból jö­vő gyerekek és onnan, ahol tartós betegség, debil tesvér, vagy más súlyos tényezők okoznak egyszerre személyiség- zavarokat és anyagilag is igen nehéz helyzetet. Az osztály- főnökök, a családgondozók, a szaktanárok javasolnak ide csak az elveszőben lévő gye­reknek, hanem a szülőnek is. A legfontosabb az általános iskolás életkorú törzstagoknál, a vissza-visszatérő kamaszok­nál és a szülőknél is Gyermekvédelmi bázis gyerekeket, de a legérdeke­sebb, hogy a gyerekek is hoz­zák pajtásaikat, akiknek hely­zetét a sajátjukhoz hasonlónak érzik. Érdekes, hogy a gyerek még sohasem fogott mellé - mondja Puruczky Erzsébet. Reggelit, ebédet, uzsonnát kapnak, téli időben meleg teá­val várják őket, mindezt „ren­des napközis áron”, és állandó szaktanári segítséget a délutá­ni tanuláshoz, Zsóka nénit, Éva nénit a problémákhoz, akik szinte mindent tudnak róluk, otthoni körülményeikről is, is­kolai teljesítményeikről is. Se­gíteni a legfőbb feladat. Nem­az őszinteség, amelyet csak a legnagyobb megráz­kódtatásoknál próbálnak egyé­nileg megoldani, főként azon­ban a csoportos megbeszélé­sek segítenek, mert lemásol­ható, vagy módosítással alkal­mazható a másik esete, pél­dája. A két pici terem napi for­galma lehet 100 gyerek is, mert sokan bejönnek óraközi szünetekben, lyukasórákon. Mindig van kint játék, mindig lehet egy jó szót hallani, ta­lálkozhatnak barátaikkal. Ne­kik egy plusz lehetőség, a törzstagoknak azonban ennél lényegesen több. Problémáik megoldása, segítség a lecke­készítésben, sportolás, művelő­dés és legfőként valami az ott­hon melegéből. Tehát valami, amiért inkább idejárnak és nem kószálnak el valahová. Szinte mindegyik gyerek úgy érkezik, hogy boldogan fel­kiált: „Megjöttem" —, mert tudja, hogy örülnek neki. Fontos persze, hogy mind­erre támogatást is kapnak. Most az egyesületté szervező­désen gondolkodnak tanárok, szakemberek, szülők egyaránt. Talán akkor jobban tudják még az eddigieknél is képvi­selni a segítségre szoruló csa­ládok érdekeit. Puruczky Erzsé­bet folyton tájékozódik az új módszerekről, gyűjti az infor­mációkat. Legutóbb Száz­halombattán tartották meg az országos gyermekvédelmi kon­ferenciát, ahol beszámolt két­éves munkájukról és kiderült, hogy nincs másutt ilyen jelle­gű szervezett munka az or­szágban. Hárságyi Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom