Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-26 / 295. szám

1987. október 26., hétfő Dunántúli napló Az új keretes cefreszűrő prés Harmltweier hetet« titMatatsilr mm M«n , ——------iái!-------------------------------■■ „--------------------------:.................— , M ásodik szakaszában a sörgyár fejlesztése Megérkezett és üzembe lé­pett a cefreszűrő prés a pécsi Pannónia Sörgyárba, így a félmilliárdos rekonstrukció má­sodik szakaszába jutott. A ko­rábban önerőből már kicserélt palackozógép után ugyanis megkezdődött a főzőház kor­szerűsítése, s amíg az tart, a folyamatos üzemmenet e prés segítségével biztosítható. A berendezés egyébként nem­csak ideiglenesen került a gyárba, a fölújítás után is he­lyén marad, és idén 30 ezer hektoliteres többlettermelést biztosít.- Terveink szerint évente nö­veljük a többletmennyiséget, párhuzamosan az új berende­zések beléptével - mutatja a számokat a gyár igazgatója, Tímár István. — Ennek megfe­lelően az idei 30 ezer hekto­litert jövőre újabb 40 ezerrel fejeljük meg. 1990-ben 70, '91-ben 80 ezer hektó lesz az a mennyiség, mely hozzáadó­dik az egy évvel korábban gyártotthoz. E folyamat során fut fel termelésünk 280 ezer hektoliterrel. A beruházás döntő eleme a főzőház említett megújítása, mely novemberben a régi szű- rökád bontásával folytatódik, januárban pedig már kész lesz az új. Az erjesztőtér bővítésé­hez a gyár és a Nyár utca közötti területen további hely­re van szükség, az előkészítés itt is javában folyik, mindösz- sze egy olyan ház áll még, melynek szanálása elkerülhe­tetlen. A végleges kiviteli terv most készül, a nyolc új erjesz­tőtoronyból kettőnek jövőre itt már állnia kell. Természetesen a hűtőkapacitást is növelni kell, ehhez a hűtőkompresz- szor és kondenzátor ebben az évben érkezik meg. Az import­ból származó evaporatív kon­denzátor jóval csendesebb üzemű, mint a hazánkban is­mertek, úoynevezett zajszegény típusváltozat, és az országban elsőként itt alkalmazzák. A komplex programtól némi­leg független, de sor kerül a most üzemelő öt kondenzátor cseréjére is. Helyettük az Ener­giagazdálkodási Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem közös fejlesztésű készülékeit építik be, melyek ugyancsak zajszegények, vagy importtal váltják ki a jelenlegieket. A hírnek elsősorban a környé­ken lakók örülnek, mert éjsza­kai nyugodalmuk jóval csön­desebbé válik. Lépnek az új bajai palackozó ügyében is, a tervek és a kivitelezés sza­kaszában is több vállalkozó ajánlatából választanak.- Sajnos, jelentősen hátrál­tatja a munkát, hogy az im­port berendezések beszerzése igen nehéz - mondja az igaz­gató. - Ellentételezés nélkül jóformán nem megy, pedig e gépek behozatala elkerülhetet­len. Ráadásul a szocialista import is nehézkes, és a be­érkező gépek sem teljesen megbízhatók. Az új, NDK pa­lackozósor is nagyrevízió alatt van éppen, műszaki gondok miatt. Ezzel együtt az idei 30 ezer hektoliteres pluszt re­mélhetően hozni tudjuk. Sz. Koncz I. Köztéri szobrok a volt Benyovszky kúriában Eddig és ne tovább! Látogatókra vár a kastély Kiss István Hazánkról című tárlata Tengelicen Lengyelországiján nem olyan ritka, hazánkban annál inkább, hogy volt nemesi udvarháza­kat, kastélyokat felújítva va­lamilyen közhasznú dologra hcr.znóljanak. A nálunk még újszerű kez­deményezés legfrissebb példá­ját a tengelici kastély adja. A klasszicista stílusú épület, amely valaha a Benyovszky család egyik mellékágának volt a kúriája, most köztéri szobrok és azok kicsinyített másai kiállításának ad otthont. Kiss István szobrászművész a kastély tetőterében rendezte be Hazánkról című kiállítását. — Még mint a Magyar Szobrász Szövetség elnöke, régebben többször jártam a Tengelici Oktatási Központ­A Benyovszky-ház, előterében a Hunyadi-szoborral ban. A lebontásra ítélt, elva­dult környezetben álló, de még rossz állapotában is szép épületet látva tettem azt a felelőtlen kijelentést, hogy inkább megveszem, mint­sem teljesen tönkremenjen. Szavaimat komolyan vették a Tolna Megyei Tanács illeté­kesei, és azzal a feltétellel, hogy valamilyen közhasznú do­logra fordítom, ötven évre megkaptam a kastély haszná­lati jogát. Eleinte még egy művésztelepet szerettem volna létrehozni, csak később dön­töttem a kiállítás mellett — mesélte el a művész a kas­tély és a tárlat történetét. A szobrász az épületet ke­vés segítséggel, többnyire ma­gánerőből tataroztatto, a ki­állítás berendezési anyagáért szobrokkal fizet majd a Paksi Atomerőműnek. Kiss Istvánnok nyolcvannál is több köztéri szobrát állítot­ták fel eddig hazánkban, itt­hon 140, külföldön 13 egyé­ni kiállításon mutatta be mun­káit. Bőséges volt tehát az anyag, amelyből a Hazánkról című tárlatot összeállította. A kiállítás felvonultatja Magyar- ország történelmének nagyja­it, köztéri kisplasztikák egé­szét és részleteit mutatja be fotókkal és makettekkel illuszt­rálva. Az anyag gazdagság^ és tematikája lehetővé tenné, hogy az emberek ne csak mint látványosságra tekintse­nek rá, de környezete és tar­talma miatt iskolai kirándulá­sok célját is adhatná. Mivel Kiss István, mint a Képzőművészeti Főiskola rek­tora ideje nagy részét a fia­tal művészek képzésének irá­nyításával tölti, a kiállítás gondozására alkalmas segítsé­get kellett találni. A szomszéd Oktatási Központ ajánlot­ta fel közreműködését, így nemsokára naponta 10—17 óráig, a hét minden napján lehet majd látogatni a tárla­tot. Bár még táblák, plakátok nem hagynak kétséget afe- ket, a vendégkönyvben két hete szaporodó bejegyzések nem hagynak kétséget afe­lől, hogy időszakos gazdája a kastélyt valóban közhasznú dologra fordította. Kaszás E. Bevásárló turizmus Sajt-, vaj, margarin és a többiek Itt a sajt, hol a sajt?! Mostanában heti 4—4,5 vagonnyi Szekszárdiéi érkezett trappista fogy el Baranyában, korábban ez a mennyiség egy teljes hónapra elegendő volt. Egyes üzleteinkben időszakonként nagy- hirtelen kifogy a sajt, a vevők bosszankodnak. Nagyevök lettünk? Szó sincs róla. Az élelmiszertöbbletek, a sajt, a vaj, a margarin és tár­saik a jugoszláv bevásárló turizmus szatyraiban tűnnek el. Ez a láthatatlan kivitel mind­addig üzlet nekünk, amíg a tu­risták a határon, vagy másutt forintra beváltott dinárjuk, vagy mondjuk nyugatnémet márká­juk ellenében vásárolnak. Ro­hamukat a baranyai tejipar ed­dig mindenesetre állta, kérdés viszont, meddig bírják? A Baranya Megyei Tejipari Vállalat az év első kilenc hó­napjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 26 százalé­kos forgalomemelkedést köny­velhetett el, ez csaknem négy­szerese az országos átlagénak. Hasonlóan a sajthoz, például a vajból kétszer annyi fogy. Stra­ub János igazgató szerint a ke­reslet elérkezett ahhoz a határ­hoz, amelyen túl már nem győ­zik a termeléssel. A karácsony előtti bevásárlási csúcsra ké­szülődve ugyan megpróbálnak a tröszti alapból készleteket gyűjteni és azt hűtőházba be­tárolni, de hát az ország más lészein, — különösképpen a határ menti megyékben — is, a baranyaihoz hasonló a helyzet, alig van fölösleg. A vajra korábban még kü­lön is nyomás nehezedett, te­kintve, hogy a növényolajipar- ban folyó szokásos nagykar­bantartás idején kevesebb mar­garin juthatott az üzletekbe. Most hetente 1—2 vagonnyi ér­kezik a megyébe, annyi, mint tavaly ilyenkor, s ez kevés. A Baranya Megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat és a Me­csek Füszért szerint is 30—50 százalékkal több margarint is el tudnának adni. A növény­olajiparban már folyik a fej­lesztés, de a többletekre még várni kell, talán majd jövőre, ekkorra ígérik azt is, piacra kerül a csészés — a Margaréta vajéhoz hasonló csomagolású — margarin. Tekintettel a hiá­nyokra, és az év végére vál­ható nagy keresletre, a Mecsek Füszért erősen szorgalmazza és reménykedik, sikerül külföldről is behozni margarint. Kétségkívül vannak hiányok, néha azonban ezek látszólago­sak. Ennek oka, hogy a ju­goszláv vásárlásoknak szinte ki­zárólagos célpontjaik vannak. Az általuk ismert és kedvelt, amúgy is nagy forgalmú, (főleg pécsi) üzleteket pillanatok alatt kifosztják, miközben egy ut­cával odébb, más közeli valós­ban vagy városrészben árutól roskadoznak az üzletek polcai. Az élelmiszerkereskedelem min­denesetre mór megpróbálkozott, hogy a vásárlásokat területileg úgymond széthúzza, a határát­kelőhelyeken térképes szóróla­pokon hívta fel a figyelmet a kevésbé látogatott élelmiszer- boltjaira. Ez látszólag nem sok sikert hozott, mégis ezt az utat kellene játni, s a határ mentén lévő áfész boltoknak is nagyobb propagandát kifejteni. Végezetül a tejiparnak tar­tozunk egy helyesbítéssel: ko­rábban azt irtuk, a féltartós tej tartós hiánycikk. Erről szó sincs, olyannyira, hogy a jelenleginél jóval többet is tudnának szállí­tani, amennyiben a kereskede­lem rendelne. Miklósvári Zoltán Földrajztudós a francia becsületrend lovagja és kapitánya Jean Labasse professzor A becsületrend lovagja és kapitánya. Magyar fülnek furcsán hangzik ez a cím, talán kicsit régimódinak is tűnhet, pedig Franciaország­ban csak komoly érdemeket jutalmaznak ezzel. A napokban Pécsett járt francia földrajztudós, Jean Labasse professzor büszkén mondhatja magáénak mind­két titulust, amit munkája elismeréséül kapott meg ha­zájában- Franciaországban nem az ifjúság jele, ha valaki ilyen kitüntetést kap - mondta tréfásan Jean La­basse beszélgetésünkkor. A professzor negyven éve foglalkozik a földrajzzal, de mivel munkája során pénz­ügyi szakemberré is kiké­pezte magát, egyre gyakrab­ban és többet foglalkozott a területfejlesztés konkrét ismereteivel. Hazáján kívül Latin-Amerikában, Afrika francia nyelvű területein és Kanadában. — A becsületrendnek két fokozata van Franciaország­ban. A kitüntetésre a kü­lönböző miniszterek terjesz­tik elő jelöltjeiket a maguk területéről, hogy azután ha­talmas ceremónia kíséreté­ben átnyújtsák azt — mondta a professzor. Jean Labasse a lovag cí­met a területfejlesztésben elért tudományos eredmé­nyeiért kopta, kapitány pe­dig a francia kultúra ki­sugárzásában végzett tevé­kenysége miatt lett. Har­minc évig tanított a párizsi Közigazgatási Egyetemen. A magyar szakemberekkel húsz éve került először kapcso­latba. — Az együttműködés során érdekes hasonlóságot fedez­tem fel Franciaország és Magyarország között. Mind­két országban erősen zsú­folt a főváros, oz ipar de­centralizációs szakasza már korábban lezárult. A vidék erősödését inkább a kuta­tási területeken elért, vagy a különböző kulturális ered­mények segítik elő - beszélt tapasztalatairól a profesz- szor, aki nyugdíjba vonulása óta egy új területi fölosztás kidolgozásán munkálkodik.- Franciaországban, ahol igen erősek a központosítás hagyományai, már elavult a jelenlegi felosztás. Gyors változásra nem lehet számí­tani, de az egész nyugat­európai integráció lehetősé­get nyújthat egy újfajta te­rületi felosztásra. Időm nagy­részét ennek kidolgozására szentelem. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom