Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-25 / 294. szám

A bajai hütöházban Több mint 20000 tonna áru a két „mélyhűtőben" Jó évre számítanak Baján és Egerszegen Kevesebb zöldborsó és bab - de ellátási zavarok nem lesznek A hűtőipar két régiónkbe- li gyárában kemény munká­val sikerült jó évet zárni, így aztán érthető, hogy jó­kedvű Mari Tibor, a Bajai Hűtőház igazgatója és Far­kas Tibor, a Zalaegerszegi Hűtőház igazgatója is: sike­rül terveiket túlteljesíteni. Több áru kerül majd a ha­zai üzletekbe - exportra is - és ezzel párhuzamosan több lesz az üzemek nyere­sége is. Baján a héten futott le a paradicsom- és a paprika­szezon, a hónap hátralévő részében karfiollal, hagymá­val, parajjal foglalkoznak. Mari Tibor szerint várható­an igen jó lesz Pécs és Ba­ranya ellátása — mint aho­gyan Tolna és Bács-Kiskuné is -, talán gesztenyéből lesz a vártnál kevesebb. Bár gyönge volt a borsó- és a zöldbabtermés — panaszkod­tak a konzervgyáraink is —. a régiós igényeket Baja ki­elégíti. Az ok egyszerű: e két áruféleségből kevesebb megy külföldre - beszűkült a külpiaci kereslet amúgy is -, s így elég marad itt­hon. Gyümölcsből a szilva volt a sláger: rekordmeny- nyiséget sikerült betárolni tél­re. Őszibarack valamivel ke­vesebb, meggy pedig a ta­valyi szinten van. Tonna- mennyiségeket nemigen érde­mes írni, fogadjuk el a megnyugtató választ; jó kí­nálat és jó választék jellem­zi majd 1987-88. telét. A termelés összvolumene a 10 000 tonnát meghaladja, a termelési érték pedig 400 millió fölé kerül Baján. A termelés a tavalyihoz képest 20 százalékkal nőtt! S még annyit: a Baján betárolt zöldség-gyümölcsmennyiség 30 százaléka exportra megy, 10 százalékát az ipari fogyasz­tók kapják, s a maradék 60 kerül az ABC-k hűtőpultjaira. S még egy érdekesség: külföldön nagy keletje van a csöves kukoricának. így háromszor akkora mennyisé­get tettek el - és visznek majd ki a bojaiak — mint az elmúlt évben. Zalaegerszegen hasonló a kép: terveiket csak azokból az áruféleségekből nem si­került teljesíteni — lásd bor­só és bab —, amiből amúgy is kevesebb termett. Egyéb­ből viszont pótolták, s így Farkas Tibor szerint a gyors- fagyasztott árutermelés 13 500 tonna fölé kerül: a régió el­látásában nem lesznek gon­dok. Az idei 625 milliós ter­melési érték 7 százalékkal több mint tavaly, s jó hír, hogy a termelésnövekedés döntő része a termelékeny­ségnövekedésből származik. S ez 85 milliós tiszta nyeresé­get hoz. Kozma F. Segít a mikroprocesszoros beszédszintetizátor Megváltozott telefonszámok Új telefonkönyv 1989-ben? Halkabb, keliemesebb, kényelmesebb utastér Nem lesz könnyű megszok­ni: hétfőtől -, azaz holnaptól — megváltozik Pécsett meg­annyi közületi telefonszám. Pontosan 126 különféle intéz­mény 660 telefonszámáról van szó, köztük a DÉDÁSZ, az ÁFOR, a DOMUS, a JPTE, az Állami Építőipari Vállalat, Szénbányák, Hőerőmű —, hogy csak néhányat említsünk a sorból. A Pécsi Postaigazga­tóság távközlési osztályának vezetője, Reiner Ágoston a számváltozás okairól az aláb­biakat mondotta: A pécsi telefonközpont bő­vítése mintegy 7000 vonallal megtörtént, s hogy a régi központ zsúfoltságát enyhít­sék, tehermentesítsék, a fen­tebb említett vállalatok, intéz­mények számait „átléptették" az új egységbe. A cél és oz eredmény majd egyértelmű lesz: könnyebben tudnak ez­után a helyi vagy a helyközi forgalomban részt venni, s mi is könnyebben megkapjuk ezeket az intézményeket. Az érintettek előre értesültek c változásokról, hiszen fel kel­lett készülniük, ha másért nem, mondjuk a cégpapírok cseréje miatt. (Hiszen azokon is ott a telefonszám.) Volt, aki örömmel fogadta a tele­fonszámváltozás hírét és az azzal járó bosszúságokat, örö­möket, volt, aki nemtetszését fejezte ki. Persze éppen a várható ellenérzések - tilta­kozások - miatt, a posta ki­vételt nem tehetett, mint ahogyan a fővárosi szám- változásoknál sem tettek ki­vételt. (Pl. Magyar Televízió.) Reiner Ágoston elmondot­ta, hogy minden közületi elő­fizető megkapta a legutóbbi számlával a kiegészítő „tele­fonjegyzéket", benne az új számokkal. A várható gondo­kat segíti majd levezetni több mikroprocesszoros beszéd­szintetizátor: a legismertebb és legfontosabb központoknál ez az automata kér elnézést és mondja be az új, meg­változott számot. Megerősítik az úgynevezett 09-es és a 11-200-as tudakozót: az osz­tályvezető külön célprémiu­mot kerekített ki számukra. Persze még így is várhatóan nagy lesz a „nyomás", s a türelem és az önfegyelem so­kat segíthet. Felvetettük a témát: a te­lefonkönyv cseréje —, íme, a bizonyság rá -, régen meg­érett. A válasz érthető és el­fogadható: a posta folyama­tosan végzi az új telefon­előfizetők bekötését, s míg az összes kötvényes bekapcsolá­sával nem végeznek, nem len­ne értelme új könyvet nyom­tatni. Várhatóan 1989-ben megtelik az új, 7000-es köz­pont, s azt követően feltét­lenül megjelentetik a tele­fonkönyvet is, amelyben helyet kaphat minden új telefon- tulajdonos és minden régi — a számváltozásokat megéltek- kel egyetemben. K. F. Itt az első magyar tervezésű metrókocsi! Mutatós, eddig még soha sem látott szerelvény dugja ki a fejét a kocsiszínből, utas­tere fényesen kivilágítva, de tök üresen, mozgása nesztelen, mintha valami kísértetjárgány mászkálna a síneken. Nem, nem kísértet! Ez az első ma­gyar metrószerelvény prototí­pusa — a Ganz-MAVAG és a Ganz Villamossági Művek kö­zös alkotása. A még próbaút előtt álló járműre a héten vet­hettünk pillantást a budapesti Kőér utcában, a Metró észak— déli üzemegységében. Ismeretes, metrókocsijaink im­portból származnak, szovjet gyártmányúak. Miután a sin- járművek tervezésének és gyár­tásának idehaza is vannak ha­gyományai, érthető, a szakem­berek megpróbálják hazaival pótolni az importot. Hogy ez sikeres lesz, az majd a 100 ezer kilométeres próbafutás után derül ki véglegesen, min­denesetre a tervezők bíznak al­kotásukban, s máris több elő­nyét sorakoztatják fel a jelen­leg futó szovjet metrókocsikkal szemben. Elsőként az utasok kényel­mét említik. A magyar metró­kocsiban kisebb a zaj, jobb, kellemesebb a szellőzés. Mi­után a tető nincs összekötte­tésben a külvilággal nin­csenek rajta úgynevezett szel- lőzőkopoltyúk —, a padlón sem található semmiféle nyí­lás, a zaj nem juthat be az utastérbe. A fűtést az ülés alatt elhelyezett villamoskályhák szol­gáltatják. Az ajtók kialakítása sokkal korszerűbb. Először is az ajtó sík felületet alkot a kocsival, így kisebb a légellen­állás, könnyebb a gépi mosás. A működése is biztonságosabb, a lengőajtónak ugyanis van egy lassabb és egy gyorsabb záródási szakasza, ha akadály­ba ütközik, magától visszanyit. Mellesleg indításkor hang- és fényjelzés is figyelmezteti az utasokat. A kocsibelső forma- tervezett, más a kapaszkodók kialakítása, a mennyezeten bú­rák helyett kétsávos fénycsővi­lágítás található. Még szembetűnőbbek az elő­nyök, ha a technikai újszerűsé­geket és a szerelvény energia- takarékos üzemét tekintjük, a tervezők szerint konstrukciójuk e téren megüti a nyugati szín­vonalat. A rugózás a kor kö­vetelményeinek megfelelő, még a kerekekre is gumigyűrűt sze­reltek. A motor — legalábbis nálunk — újszerű, fékezéskor áramot táplál vissza a veze­tékbe. Ez nagyfokú energiata­karékosságot jelent, mindemel­lett kevesebb a karbantartási igény, az alváz alatti szekré­nyekhez és készülékekhez job­ban hozzáférhetnek. Természe­tesen a vezérlés elektronikus, s könnyebb a dolga, mi több, kellemesebb és kevésbé fá­rasztó a munkahelye a metró­vezetőnek, aki klimatizált fül­kében ül. Az előtte levő mű­szerfalról mindenről tájékozód­hat, például fényjelzést kap. ha bármiféle üzemzavar támad, valami meghibásodik. A met­rókocsik különben egybenyíl­nak, vészhelyzet esetén köny- nyebb az utasok menekítése. Mikor állítják rendes üzembe a magyar metrókocsikat? Em­lítettük, előbb még próbát kell tenniük, megvásárlásukról majd csak azután dönthet a BKV. Nincs szükség sietségre, a szovjet metrókocsik leselejte­zésére majd csak a kilencve­nes évek második felében ke­rül sor, miután a 3 millió ki­lométert lefutották. A tervezők szerint viszont a magyar metró­kocsik két-három évtized múlva is megfelelnek az akkori köve­telményeknek. Ugyan áruk — a számítások szerint — három­szorta nagyobb, de ezt ellen­súlyozza energiatakarékossá­guk. Mindenesetre gondolnak a kocsik exportjára is. Miklósvári Zoltán Új vendéglátóhelyek Ka pás váron Á Vaszary kávéház és Szarvas étterem Az épület külleme is von­zó. Élénk, de ízléses színek, szépen sikeredett cégér, ven­dégcsalogató portál. Kaposvá- lon, az Április 4. utca újszerű épülettömbjének földszintje üz­leteké, 'butikoké. A sarokrész már „elkelt" a Somogy Me­gyei Sütő- és Édesipari Vál­lalat vásárolta meg. Vaszary kávéház, hirdeti a fölirat, a másik bejárat felett az étel­bár elnevezés hívogat. No­vember elején nyílik meg az új létesítmény. Belső tere nem nagy, de annál kellemesebb. Meleg hangulatú, barna, lila színek — belsőépítész a pécsi Uherkovich Ágnes — egyedi tervezésű bútorok — a székek kivételével, amelyek Mohács­ról származnak -, iveit boxok. A falakon szenzoros villany- kapcsolók, az asztalnál ülők szabályozhatják a fényerőt, csakúgy, mint a hangosítást. Ugyanis irodalmi műsorokat is szeretnének meghonosítani a kávéházban, amelyet Vaszary festőművészről neveztek el. Vaszary a kávéházzal szembe­ni épületben lakott Kaposvá­ron. Emlékének is tisztelegnek és a kávéház jellegére is utal­ni kívánnak nevének felvéte­lével. Két részből áll a ven­déglátóhely. Egy kisebb cuk­rászdából, ételbárból és a ká­véházból. Rengeteg újság la­pozható újságtartóban, minipó­dium az előadóművészeknek és sok finomság várja a vendége­ket. Első osztályú színvonalat biztosítanak, a tervek szerint annál alacsonyabb árakon. Be­szélgetőhelynek is szánják, szá­mítanak a középiskolásokra, egyetemistákra, főiskolásokra, írókra, festőkre és mindenkire, aki kedveli a szép környeze­tet, az otthonos légkört. A sü­temények egy részét helyben készítik, kávé és fagylaltkehely különlegességeket, melegszend­vicseket el is lehet vinni. Kor­szerű a felszerelés is: folyé­kony csokoládéadagoló, tej­színhab és üdítőautomata. De nem ez az egyedüli vendéglátóegysége a Sütő- és Édesipari Vállalatnak. Kapos­váron, a Petőfi téren állt va­lamikor a Szarvas vendéglő épülete, amelyet legutóbb var­rodának használtak. A válla­lat elhatározta, hogy újból kialakítják a Szarvas étter­met, reprezentatív külsővel, íz­letes ételekkel. Nappal gyors- kiszolgáló büfét is üzemeltet­nek, esténként családias han­gulatú vacsorázóhellyé kíván­ják berendezni. Az építkezés még tart a jövő év elejéig. Barcson is szeretnének egy kávéházat nyitni, 1989-ben. Ot- letdús, újfajta tevékenységük­höz tartozik a marcali régi kenyérgyár átalakítása is, ahol az Oetker céggel közösen tej­színhabport készítenek majd. Tavaly pedig egy másik vál­lalattal megalakították a Ba- laton-Coop gazdasági társasá­got, amely nyereséges vállal­kozásnak bizonyult.- Az elmúlt években üze­meinket, gyárainkat rekonstru­áltuk, létesítettünk újakat, kor­szerűsítettük technikai felsze- relségüket. Sütő- és édesipa­ri termékeinkből meghatározott piacra szállítunk, de fejlesz­teni, fejlődni csak így tudunk, hogy más jellegű tevékenysé­get is folytatunk — összegzi célkitűzéseiket Banga lános, a vállalat termelési főmérnöke. B. A. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom