Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-03 / 272. szám
Film, kiállítás tudományos tanácskozás A szovjet kultúra napjai M agyarországon Hangversenyek, színházi előadások, kiállítások gazdag programjából válogathat a magyar érdeklődő október 7. és november 5. között, amikor ismét megrendezik a szovjet kultúra napjait Magyarországon. A korábbi évekhez képest nemcsak az események száma lett nagyobb, hanem tekintélyes társulatok fellépése is várható: így a négy hétig tartó rendezvénysorozatot a Moszkvai Nagyszínház vendégjátéka nyitja és a Mojsze- jev Együttes zárja. Most első- ízben szerepel hazánkban az Akadémiai Kis Színház. A korábbinál több esemény zajlik vidéken. így például az Országos Filharmónia pécsi bérletsorozatában négy szovjet vendégművész szerepel: október 8-án lurij Szimonov vezényli az Állami Hangversenyzenekart a POTE aulájában, közreműködik Mihail Ho- micer (gordonka), október 5-én a pécsi Liszt Teremben lurij Basmet (brácsa), október 21-én Andrej Korszakov (hegedű) ad koncertet. Népes művészdelegációk érkeznek hazánkba ebben az időben a Szovjetunióból, számos filmbemutatón vesznek részt az alkotók. Az utóbbi idők nagy feltűnést keltő filmjei közül már játsszák pl. a pécsi mozik a Búcsúzást, Tengiz Abuladze filmjét, a Vezeklést pedig november 5- től 11-ig játsszák majd a pécsi Kossuth klubmoziban. A szovjet kulturális élet új szellemű irányításával függ össze az a sok szenzációt ígérő kiállítás is, amelyet Budapesten, a Műcsarnokban rendeznek, s amelyen Kandinszkij, Malevics, Tatlin, Chagall és mások képei először láthatók szocialista országban rendezett kiállításon. Számos új könyv jelenik meg ez alkalomból: a rádió és a televízió már korábban rögzített koncertet, színházi előadást közvetít, illetve újabb felvételeket készít a zenei, irodalmi eseményekről. A szovjet kultúra napjait a Művelődési Minisztérium és az MSZBT rendezi: az események nem szorítkoznak csak a művészeti életre. így például a magyar felsőoktatási intézmények is megemlékeznek a forradalom 70. évfordulójáról tudományos ülésekkel, baráti találkozókkal és kiadványokkal. A Janus Pannonius Tudományegyetem a POTE-val közösen tartja központi ünnepségét, amelyen részit vesznek a Ivovi testvéregyetem delegátusai is. Baranya megyében a rendezvények koordinálásával megbízott megyei tanács művelődési osztálya a megye városainak és nagyközségeinek közreműködésével állította ösz- sze az ünnepi eseményeket tartalmazó programfüzetet. Ez alkalommal az így elkészített megyei programtervezetet szélesebb körökben kívánják közzétenni. A megyei központi ünnepséget november 6-án 18 órakor rendezik meg a pécsi Apáczai Nevelési Központban. Ezzel párhuzamosan az évforduló napján vagy az azt megelőző napon a megye valamennyi városában és községében ünnepi megemlékezéseket tartanak. A tervek szerint az évfordulóhoz tudományos emlékülés, tanácskozás és találkozók is kapcsolódnak majd. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának oktatási igazgatósága a TIT Baranya Megyei Szervezetével közösen rendezi meg november 13-án A lenini örökség és korunk című tudományos emlékülését. November 3-án a forradalom történelmi személyiségeiről elnevezett brigádok tagjai találkoznak egymással Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. Egy nappal kérőbb szov-' jet pajtásokkal találkoznak Szentlőrincen, a II. Számú Általános Iskola tanulói, míg november 6-án a komlói Úttörő- és Ifjúsági Ház a Szovjetunióban végzett, dolgozott, illetve a hazánkban letelepedett felnőttekkel szervez találkozót. Érdekes szint visznek majd a rendezvénysorozatba a kiállítások és a vetélkedők. Az októberi eseményekhez és a Szovjetunióhoz kapcsolódóan megyeszerte rendeznek fotó-, plakát-, dokumentum-, könyv- és gyermekrajz-kiállítósokat, de hasonló témája lesz a számtalan vetélkedőnek is. A tanév alatt Pécs középiskoláiban rendhagyó irodalomórákon emlékeznek meg az évfordulóról, amihez a megyében szavalóversenyek és növendékhangversenyek járulnak. Még az ünnep előtt szakmai, módszertani műsorbemutatóval siet az érdeklődők segítségére a Megyei Művelődési Központ, körműsor-összeállítással az Egyetemi Színpad. Hasonló célt szolgál majd az évforduló alkalmából megjelenő kiadványok egy része is. ■D333EZjH Baranyai Művelődés A két világháború közötti pedagógia kiemelkedő képviselőjére, dr. Weszely Ödönre emlékezik a Baranyai Művelődés 1986/ 2—3. dupla száma Weszely Ödön, a Fővárosi'Pedagógiai Szeminárium főigazgatója hosszabb időn át volt professzora, majd rektora is a pécsi Erzsébet Tudományegyetemnek. Az elsők közé tartozott, aki a pedagógia tudományos voltát igazolni kívánta. A pedagógián belül a formólásfejlesztés kérdésének tulajdonított elsőbbséget. Életútjára, tudományos elméleti és gyakorlati munkásságára emlékezve 1985-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen, dr. Weszely Ödön halálának ötvenedik évfordulója tiszteletére egész napos ülést rendeztek. A tudományos emlékülésen elhangzott előadásokat közli a folyóirat, amelynek második részében a Dobszai Általános Művelődési Központ egy évtizedes „múltjára", működésének tapasztalataira és további feladataira tekintenek a szerzők, elemezve a kutató-fejlesztő munka, a közművelődési funkciók lényegét. A Baranya Megyei Tanács Műemléki Albizottsága tavaly áprilisban kétfordulós pályázatot írt ki a pécsi-baranyai XX. századi építészeti emlékanyag feldolgozására. A zsűri értékelése szerint a pályázatok hiánypótlók, alapját jelentik az országos műemléki minősítések körének bővítéséhez, és forrásul szolgálhatnak a további építészet történeti, építéstörténeti kutatásokhoz. Dr. Levárdy Ferenc—Levárdy Henriette a historizmus építészetével, Weiler Árpád a szecesszió emlékeivel, Mendöl Zsuzsanna a funkcionalista-konstruktivista, Szigetvári János a szocialista realizmus építészetével foglalkozott pályamunkájában. A Baranyai Művelődés ez évi első számában olvashatók a tanulmányok rövidített változatai. A szerzők az építészet alakulását nem ragadják ki éltető társadalmi, történelmi közegükből, hanem egységben elemzik és így művelődéstörténeti szempontból is átfogó ismereteket nyújtanak. B. A. Küzdelmes műit, nemes tracflíeSük A pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola idén jubilál. Hetvenöt év a nevelés szolgálatában, küzdelmes múlt, nemes tradíciók, neves tanárok és igazgatók sora, a munkában és a közéletben helyüket példamutatóan megálló tanítványok - ebben összegezhető a mai Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola eredményessége. A Janus jogelődjét, a Pius Gimnáziumot gróf Zichy Gyula (1871-1942) pécsi püspök alapította magónvagyonból 1912- ben. Az 1912—13-as tanévben a gimnáziumi oktatás ideiglenes épületben (József u. 19.) 51 első osztályos tanulóval indult. Az intézet 1914 nyarán költözött át az új épületébe, amely ma a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának ad otthont. A Pius Gimnáziumot a 6500/1948. számú kormányrendelet államosította. Jogutódja, a Janus Pannonius Gimnázium 1948 nyarán dr. Ambrus Géza igazgatásával 6 osztállyal, 263 volt Pius-növendékkel kezdte működését. 1950 nyarán — miután a szerzetesrendet megszüntették - a gimnázium épületét a Pedagógiai Főiskola vette át, iskolánk pedig a mai, Déryné u. 2. sz. épületbe költözött. Az 1951-52-es tanév az iskola életében jelentős változást hozott. Ekkor kezdték meg tanulmányaikat az első leányosztályok. Az 1956-57-es tanévben az iskola igazgatását dr. Borai Ákos vette át. Vezetése alatt a természettudományok oktatásának fejlesztése került előtérbe. Ekkor alakították ki — a már meglévő ter- rárium mellett — a kémiai előadótermet és a fotólabort. 1957 nyarán az iskola igazgatója dr. Fehér István lett. Politikai tisztánlátásával a jól képzett tanárikarra támaszkodva, biztosítani tudta az iskolai élet normális rendjét, zavartalan fejlődését. A tanév elején megalakult az iskolai KISZ- szervezet, amely fokozatosan erősödött. Az 1959-es év igazgatóváltozást hozott. Dr. Tárkányi Er- nőné 1967 augusztusáig, nyugdíjba vonulásáig vezette az iskolát. Igazgatásának első évében lendült fel a levelező oktatás 219 tanulóval. A nappali tagozatok létszáma ekkor már 540 vált. Vezetése alatt tovább fejlődött a diákok tanórán kívüli képzése. A nyolc működő szakkör közül kiemelkedett az irodalmi szakkör Tüskés Tibor magyartanár vezetésével, önálló levéltári kutatással tárták fel az 1870-ben elhunyt pécsi költő, Kóczián Sándor életét és munkásságát, s emléktáblát heyleztek el egykori lakóházán halálának 90. évfordulója alkalmából. A Művelődésügyi Minisztérium az 1960—61-es tanévben hozta nyilvánosságra az iskolareform téziseit. Az iskola- reform célja, hogy a társadalmi igényeket az iskola jobban vegye figyelembe. Központi feladattá vált a gyakorlati életre való nevelés. A Janusban is hamar megindult az 5 -j- 1-es oktatás. Az elkövetkező években a tanulói létszám tovább növekedett, viszont 1962-63-ban megszűnt a humán-reál tagozat. A következő évben Kodály Zoltán támogatásával létrejött az ének-zene tagozat, mely eredményes működésével iskolánk hírét öregbítette. (A tagozat 1975-ben az akkor nyílt. A ianus 75 eue Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján (1972. március 27.) Borsos Miklós Kossuth-dijas szobrász átadja az iskola névadójáról készített alkotását. mai Kodály Zoltán Gimnáziumba került.) A nyelvoktatást erősítette a beinduló francia nyelvi tagozat. Az 1963-64-es tanév valóban fordulópontot jelentett az iskola történetében. Az országban másodiknak gyermekfelügyelői szakközépiskola kezdi meg működését a gimnáziumi tanulócsoportok visszaszorításával. Az 1967-68-as tanévben az iskola új igazgatója dr. Weber Mihályné. Vezetésével az 1968-69-es tanévben az egészségügyi középkáderhiány pótlására két újabb szakközépiskolai - egészségügyi - osztály indult. Társadalmi igény sürgette az általánosan művelt, magas szakmai szintű szakemberek képzését. Szakmai munkánk színvonalát jelzik az országos tanulmányi versenyeken elért kiváló helyezések, a munkába álló tanulók helytállása, valamint a felsőfokú intézetekbe felvett tanulók. Az 1974-75-ös tanévben dr. Hetesi Istvánná vette át az iskola igazgatását, s irányítja napjainkban is. Iskolánk mai arculata az 1974-es tanévben alakult ki. A gyermekfelügyelői szakközép- iskolából óvónői szakközépiskola lett. Ebben az időben indult országos beiskolázással nálunk a horvát-szerb és német nemzetiségi óvónői szakközépiskolai képzés. A tantervek bírálatával és tankönyvek írásával tanáraink alkotó oktató-nevelő munkát végeztek. Az 1983—84-es tanévtől kezdve vegyes profillal, évfolyamonként két gimnáziumi tanuló- csoporttal működik az iskola. azóta fiúk is újból beiratkozhatnak. Az elmúlt néhány év legnagyobb horderejű változásai az 1979-ben bevezetett új nevelési-, oktatási tervek, az 1981-ben létrehozott gimnáziumi fakultációs oktatási rendszer. A fakultációs rendszer tervezésénél nagy gondot fordítottunk az elméleti tárgyak mellett a gyakorlati fakultációra. Könyvtárismeretek, állam- igazgatási ismeretek, gép- és gyorsírás, valamint az újonnan beinduló bábjátékismeretek iránt állandó az érdeklődés tanulóink körében. Második idegen nyelvként németet és angolt tanulhatnak gimnazistáink. Az idegen nyelvekből egyre többen vállalkoznak középfokú nyelvvizsga letételére. A szakköri tevékenység és a tehetséggondozás fontos szerepet tölt be iskolánkban. Az évente meghirdetett — immár hogyamányos háziversenyek rendszere és pályázatok kiírása is a tehetséggondozás szolgálatában áll. Eredményei alapján dicséretes a történelmi munkaközösség pályázatgondozó tevékenysége. Évek óta a legjobbak között szerepelnek tanulóink a Doktor Sándor Művelődési Központ által hirdetett helytörténeti pályázatokon. Biztató eredményeink vannak a tehetséggondozás terén biológiából, matematikából, fizikából, öröm számunkra, hogy gimnazistáink az elmúlt években ismét bekapcsolódtak az OKTV szaktárgyi versenyeibe. Máig meghatározó élmény iskolaközösségünk életében az 1972-ben, Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján rendezett ünnepség. Vendégünk volt Borsos Miklós, aki a Barba- kánban felállított Janus-szob- rának gipsz példányát átadta ifjúságunknak. A tanári testület és a diákság határozata alapján március 27-e azóta is ünnep. A hagyományos Janus- napok erősítik a diákok egymáshoz és az iskolához való kötődését. Az 1985-ben elfogadott oktatási törvény fokozatos bevezetése lehetőséget nyújt iskolaközösségünknek arra, hogy az iskola hagyományait megőrizve eleget tegyünk gyorsan változó korunk követelményeinek. Bodai Ferencné igazgatóhelyettes Belgyógyászati óra harmadikosoknak Takáts Gyula: Tágabb valóba nőve Kőpincés zöld medencék fölött berki langyos árkok hozzák a ködöt. Valami részegítő pára szólogat a majdnem éjszakába. Szárnyas hordók és poharak szava bennem, s körülöttem mintha idéznék az abroncs lényegét, mit összetart a kerek messzeség, s szavuk tisztább szférába teszi át szivünkkel ezt az éjszakát, megadva, értsük képletét, kinyitva szikláink ködét... Reszketve így, valami tett mozdul a csontos felület megett, s kibontva azt, tágabb valóba nőve, mintha most tisztán pincénkhez jönne minden ...Se mástestü vegytant, fizikát nyitott ajtónkra írja át, s a berki sötéten átragyogva fénylenek, mint a galagonya bokra, a dolgok, mint akik egyek világon túl a tágabb értelemmel, mely lépcsőt rak, élni bátran, mipt madarak csontos cédrusfákban. HÉTVÉGÉ 1987. október 3., szombat
