Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-24 / 293. szám

Uj csomagoló­gépek a Sopianából A Magyar Nemzeti Bank Baranya Megyei Igazatósága számítógépterme El szűr kitett kép? A jegybank vidéken Széles körű devizahatósági jogkör Felhatalmazás kereskedelmi banki feladatokra is? Az élelmiszerboltokban és áruházakban mennyivel von­zóbbak a kartondobozba, a kartontálcán és a zsugorfóliá­val egységbe csomagolt kü­lönféle lekváros, fűszeres és italüvegek, mosószeres és más dobozok, zacskók, poharak, mint ha csak úgy oda lenné­nek egymás mellé pakolva. Régi igazság: nem elég a ter­mék jó minősége, hanem an­nak külső megjelenítése (cso­magolása) is vonzóvá teheti azt, Jlletve elveheti tőlük a vásárlói kedvet. A Sopiana Gépgyár ta­valy, a svéd AB Iwemapack cégtől megvásárolt licenc alapján megkezdi a fogyasz­tói (áruházi) csomagoló rend­szer gépeinek gyártását. Még­pedig egy új — a gyár szá­mára választékbővítést, a maj­dani felhasználóknak is köny- nyítést Ígérő - csomagolási rendszerről van szó. Az SP gépcsalád egyik tagja hul- lómpapírkartonba teljesen kör­beburkolja az egység rakatot, a másik tálcára gyűjt és csoma­gol, egy harmadik RA gép pedig zsugorfóliával rögzíti majd a tálcás kiszerelést, te­hát burkol és zsugorit a meg­rendelő igénye szerint. E gé­pek prototípusai már készül­nek, a hazai konzervgyártók mór nagyon várják, hogy mun­kába is állíthassák azokat. A licencdíj felét valutában fizetik, s a szerződés szerint a másik felét alkatrészben és részegységekben törlesztik. De a svéd partnerrel két éven be­lül úgy rendezik a teljes li- cencdíjat, hogy annak tényle­ges értékénél is több alkat­részt, részegységet és komplett berendezést vásárolnak vissza. Ez a későbbiekben fokozato­san tőkés kooperációvá alakul át és bizakodnak, hogy min­denféleképpen kölcsönös elő­nyöket biztosít mindkét fél­nek. Tehát két éven belül visszajön a befizetett deviza és utána már csak hozza. A hagyományos gyűjtő-cso­magolásnál karton felállító — berakó — és záró) három kü­lönálló gép szükséges és így a helyigényük is nagy. A svéd körülburkoló rendszer a sík kartonszabatot az előre rendezett termék köré hajto­gatja és lezárja, a hagyomá­nyosokhoz képest sokkal ter­melékenyebben, kisebb hely­igénnyel és ráadásul 30—35 százalékkal kevesebb hullám­kartonanyagot felhasználva. A papíripar is látott fantáziát az új gyűjtő-csomagoló rendsze­rükben, bővítették, fejlesztették a hullámkarton kimetsző ka­pacitásukat. A szerelőcsarnokban már javában készül a körbecsoma­goló és tálcázó gépek váza. Murányi László A Magyar Nemzeti Bank ko­rában — ha szabad így fo­galmazni — mindenható volt. Fiókjai behálózták az egész országot, itt vezették a gaz­dálkodók egyszámláját, itt döntöttek a hitelek folyósítá­sáról. És az új szereposztás­ban, a kereskedelmi bankok létrejötte után? Mi a felada­ta a Magyar Nemzeti 'Bank Baranya Megyei Igazgatósága hatvanfős munkatársi gárdá­jának? Mivel foglalkozik a jegybank vidéken? Erre keres­ve a választ, mindenekelőtt idézzünk a Bankszemle egyik cikkéből, mely a folyóirat nyá­ri számának tapasztalatcsere rovatában jelent meg. Lényegesen átalakultak ... A kereskedelmi bankok alakulása során lezajlott pro­pagandakampány közepette elég tájékozatlan maradt a közvélemény a jegybank há­lózatának szerepét illetően. A valósnál jobban elszürkített kép alakult ki, és ezt még most is sok minden tartani igyekszik. Kevés az, ami ez ellen történt eddig mind a tájékoztatást, és — ami a há­lózatot különösen hátrányosan érinti — mind a feladatokkal való ellátást illetően. Nem ar­ról van szó, hogy nem talál­juk helyünket a Nap alatt, mivel teendő van. Miként mindegyik bank törekszik fel­hatalmazásának bővítésére, nálunk sem indokolhatja sem­mi sem az ellenkezőjét . . . E gondolatokat dr. Kisvári András, az MNB megyei igaz­gatója fogalmazta meg. A so­rokból az olvasható ki, van munkájuk bőven, de a bank mozgástere igencsak beszű­kült. — Tény az, korábbi önma­gunkhoz képest lényegesen át­alakultunk - állapítja meg az igazgató. - Nincsenek fiókja­ink, a gazdálkodók részére nem vezetünk számlákat. Az igazgatóságnál csak a von­záskörzetében levő nem taná­csi államigazgatási szervek, a költségvetési intézmények, a pénzintézetek, benne a taka­rékszövetkezetek és a biztosí­tók, valamint a társadalmi szervezetek bankszámlái ma­radtak. Lebonyítjuk ezek, va­lamint a helyileg egy épület­ben levő Magyar Hitelbank ügyfeleinek pénzellátását is, miután nekik nem áll még módjukban ezt technikailag önállóan végezni. Jegybank lé­vén, nekünk kell gondoskod­nunk arról, hogy a megyében elegendő és megfelelő minő­ségű pénz legyen. Az MNB-n keresztül történik a bankok számviteli adatainak átfuttatá­sa is. Újszerű és megnöveke­dett feladatként széles körben gyakoroljuk a devizahatósági jogkört, a lakossági ügyek kö­zül foglalkozunk a valuta- és csekkbeváltással, a hatáskö­rünkbe utalt vámügyekkel. Távolabb a gazdasági élettől- Mindebből kiderül, a bank­ban növekedtek a hatósági feladatok, ugyanakkor távo­labbra került a gazdasági élet vérkeringésétől.- Jóllehet, az MNB-nek fel­hatalmazása van kereskedelmi banki funkciók ellátására is, ma még több területen egye­lőre nem kíván ezzel élni. Ezért például nem vehetünk részt a külgazdasággal kapcsolatos szokásos bankügyletek nagy ré­szében, nem adhatunk belföldi hitelt még saját számlatulaj­donosainknak sem. Foglalko­zunk viszont kötvények forgal­mazásával, s ha a kereskedel­mi bankoknak váltójuk van, vi- szontleszámitoljuk, ezáltal pót­lólagos forráshoz jutnak, sza­badabban mozoghatnak. Ez jó példa a gazdaságban való közreműködésünkre. Szó van arról, hogy az MNB a költség- vetéssel kapcsolatos kincstár­jegyeket, államkötvényeket bo­csát ki, ez előkészítés alatt áll.- Ha nem is tartják a ke­züket annyira a gazdaság ütő­erén, mint régen, mennyire tá­jékozott a jegybank a gazda­ság mai folyamatairól? — Természetesen továbbra is figyelemmel kísérjük a megye gazdasági életét, a készpénz- forgalom és a vásárlóerő ala­kulását, a kettő egyensúlyi helyzetét, elemzéseket és prog­nózisokat készítünk, s ezeket eljuttatjuk a megyei és or­szágos vezetésnek. Mivel a baranyai bankok számviteli adatai rendelkezésünkre áll­nak, kellő rálátásunk van a pénzfolyamatokra. Ezeket az adatokat az MNB korszerű bu­dapesti számítóközpontjában dolgozzák fel. Közelebb a lakossághoz- Ha az egyik oldalon szű­kült is, a másik oldalon je­lentősen bővült a jegybank feladatköre vidéken. A deviza- hatósági jogkör megyére tör­ténő kiterjesztésére gondolunk, ami osztatlan helyeslést váltott ki, hiszen ezekben az ügyek­ben az állampolgároknak nem kell hónapokig várakozniuk, és az ügyintézés kapcsán nem egyszer Budapestre utazniuk. — Nagy feladatokat ró ránk a valuta- és csekkbeváltás, te­kintettel a megnövekedett tu­ristaforgalomra, például a di­nárbeváltás rövid idő alatt megsokszorozódott. Devizaha­tósági teendőket széles kör­ben látunk el. Kiadjuk a pénz­ügyőrség hatáskörét meghala­dó üqyekben a vámkezelési és kiviteli engedélyeket, ellátjuk és elszámoltatjuk a valutával a nemzetközi fuvarozókat, s még jó néhány, a lakosságot és a közületeket érintő ügy­ben járunk el. Miklósvári Zoltán A pécsi szénelőkészítő — próbaüzem után Túl a nehezén Teljes kihasználtsággal üzemel a flotáló Nőtt a kokszszén aránya Dr. Kapolyi László ipari mi­niszter épp egy éve indította néhány jelképesnek is tekint­hető mozdulattal a rekonstruk­ción túljutott pécsi szénelőké­szítő próbaüzemét. A számos hibát, gyermekbetegséget hor­dozó, holt berendezésekből azóta működő üzem lett, és kár volna elhallgatnunk, hogy az itt dolgozók embert próbá­ló időszakon jutottak túl. A rekonstrukció körül mindig is voltak olyan hangok: lám, kár volt ebbe is belevágni, a Szénbányák megint olyan ke­nyeret szeretne megetetni, me­lyet meg sem sütött rende­sen.- Szerencsére a vállalat ve­zetése nem bűnbakokat kere­sett, hanem támogatott ben­nünket munkánkban — mond­ja Popovics József üzemveze­tő. — Ha a beruházás előbb tudott volna indulni, akkor a vállalat ma különb helyzetben volna, mint amilyenben van. Miképpen a kiláboláshoz is elengedhetetlenül szükséges a megbízható, folyamatos terme­lés ebben az üzemben is. A hibák kijavítása három szakaszban történik. Az első éppen most zárult, és ez év végéig tart a második. Kész állapotot 1988 első negyed­évének végén jelenthetnek majd. Ami talán a legdön­tőbb: a rendszer szíve, a flo­táló berendezés a kezdetektől jól üzemelt. Ez választja szét a széniszapot kis hamutartal­mú, értékes kokszszénné, vala­mint közepes és nagy hamu­tartalmú erőművi tüzelő­anyaggá. — A gondok inkább az em­lített iszaptermékek víztelení­tésére szolgáló centrifugák be­üzemelésénél jelentkeztek — mondja Szabados György fej­lesztési főmérnök. - A siker­telenséget a külföldi szállító azzal indokolta, hogy a szem­csenagyság összetétele nem olyan, mint ami a szerződés­ben szerepelt. Végül sikerült megoldást találnunk, a régi ciklontelepet kapcsoltuk be a folyamatba. Növelni kell a belső szál­lítási útvonalak kapacitását, enyhíteni a tél okozta gondo­kat. Tökéletesítés előtt áll a közepes értékű termékszárító és tároló rendszere. Most já­ratják be a flótáit meddőt víz­telenítő centrifugákat, és né­hány gépészeti, műszaki prob­léma is megoldásra vár. Sza­bados György azonban külön is kiemeli, hogy ezek egyike sem veszélyezteti az értékes termék előállítását. S hogy hogyan alakulnak a termelési mutatók? Ez év első nyolc hónapjában a flotálása lehetséges üzemidő 40 száza­lékában üzemelt. Szeptember­ben az arány már meghalad­ta a 90 százalékot. Október­ben pedig teljes kihasználtság­gal működött ez a szerkezeti egység. Javult a kokszszén aránya is. Itt a rekonstrukció 8,8 százalékos növekedést irányzott elő, s az üzem még az indulás nehézségeivel küz- ködve is teljesítette termelés- arányos föladatát, A terméke­ket pedig a tervezett árbevé­tel fölött értékesítették. Sz. Koncz I.-------------------------------------------------------------------------­H ány hektáron teremjen szója? flz egyiknek gazdaságos, a másiknak nem Évtizedekig az volt a szemlélet, hogy mi magyarok termeljünk gabonát, elsősor­ban búzát és kukoricát, amennyit csak tudunk — a felesleget adjuk el a világ­piacon, s az így szerzett dol­lárért vásároljuk meg azt, amire szükségünk van. Pél­dául az állattenyésztéshez feltétlenül szükséges szója­darát. A nemzetközi munkameg­osztásba vetett ily nagyfokú bizalmunkra az első, s rá­adásul övön aluli csapást a Carter-kormányzat mérte, amikor embergópolitikáját kiterjesztette a szójadarára is. Ekkor kapott némi len­dületet a hazai szójaprog- ram. Aztán az embargó meg­szűnt, a fehérjeprogram le­fékeződött: a hazai állatte­nyésztés szójadara-szükségle­tét javarészt importból fe­deztük. Mígnem megfogyat­kozott az erre (is) fordítha­tó dollármennyiségünk... Szó, ami szó, őszre hiány lett Magyarországon szója­darából. Ami azért okoz ak­kora gondot, mert nemcsak kenyéren él az ember, ha­nem húson is — az állatte­nyésztés hozamainak fenn­tartásához pedig szójadará­ra van szükség. Egy és két hete megjelent cikkeinkben körképet adtunk a szója- hiány következményeiről, s a pótlás lehetőségeiről, az olajtartalmú és az olajmen­tes szójadara közti különb­ségről. Tudjuk, hogy lénye­gesen több szóját termel- hetné/ik, s hogy ezt olajos és olajmentes darává is fel tudnánk dolgozni. Ám nézzük árarányokra vi­szonyítva, hogyan néz ki a szójabab feldolgozása! Száz kilogramm szójabab óra ma nálunk 1050 forint. Optimá­lis esetben ebbél keletkezik 78 kiló olajmentes szójada­ra, melynek ára mázsánként 1150 forint, és 17 kiló szója­olaj, melynek ára mázsán­ként 1700 forint. A szorzások elvégzése után kiderül, az ~~ 1050 forintért vásárolt szó­jabab feldolgozása után 1188 forint a feldolgozó bevétele (ha el tudja adni az olajat is). A szójafeldolgozás „vi­lágpiaci ára" 5 dollár má­zsánként, azaz kereken 250 forint: a kiadási oldal te­hát 1300 forint a bevétel 1188 forintjához képest. A növényolajipar nem kapja meg a feldolgozási ártámo­gatást, ami másnak 250 fo­rint mázsánként. így feldol­gozni a szóját csak a nö­vényolajipar képes: verseny- képes „házi" technológia nincs. Az olajmentes szójadarára viszont szükség van - s ép­pen ebből keletkezett az ál­lattenyésztés hatékonyságát rontó hiány idén őszre. Mert hiába kétszereződött meg a szója vetésterülete tavalyhoz képest — ezen a 36 000 hek­táron messze nem termett annyi, amennyi az állatte­nyésztés 700 000 tonnás szó­jadaraigényét kielégítené, annál inkább nem, mert ami ebből a mennyiségből olaj­mentes szójadarává alakul, az csak a humánszükségle­tek fedezésére elegendő. A szója ma az egyik leg­jobban fizető termény, külö­nösen, hogy 2000 forintos ártámogatást is élveznek a termelők, s további 2500 fo­rintos támogatást a szójafel- dolgozók (kivéve a növény­olajipart) tonnánként. Ezért aztán keletje lett a külön­féle szójafeldolgozó-beren- dezéseknek és -eljárásoknak, melyek azonban nem távolít- ják el a szója magas, 20 százalékot is elérő olajtar­talmát. Lapunk egy héttel ezelőtti számában éppen er­ről adtunk körképet: azóta megtudtuk, egy francia cég jelentkezett a Sopiana Gép­gyárnál szójaextruder koope­rációs gyártására. Amennyi­ben az együttműködés létre­jön, a mezőgazdasági üze­mek kb. kétmillió forintért juthatnak óránként 7—900 kg szóját feldolgozó géphez. A francia ajánlkozás arra is kitért: üzlet esetén recep- túrákat is átadnának - a francia tapasztalatok ugyan­is azt bizonyítják, hogy a növendékállatok abrakjába egyenesen kívánatos az olajdús szójadara. Száz kilogrammot tekintve az állattenyésztésben 35 ki- lónyi lehet az olajdús, s 65 kilogramm az olajmentes szójadara-szükséglet. Tehát ha jövőre újra megduplázó­dik a vetésterület, a meg­termelt szójamennyiség még az olajdús szójadara-szük­ségletre sem elegendő - s bár jelentősen enyhülnek az állattartók gondjai, meg nem oldódnak, hiszen most éppen az olajmentes szója­dara hiánya okoz vesztesé­geket. Magyarország a szója szempontjából a termeszthe- tőség északi határán fek­szik — mindazonáltal nagy biztonsággal betakarítható. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát fajtakísérleti tábláin 2,5-3 tonnás eredmények születnek, ez a hazai ter­mésátlagok csúcsát jelenti - a kellő termelési rutin megszerzésével országosan számolhatunk 2 tonnás ter­méssel. Továbbra is kérdés, mek­kora területén? Az amerikai szója-kukorica és szója- búza övezetek is bizonyít­ják, s ezeket aláhúzzák a hazai tapasztalatok, hogy a szója — túl saját értékén -, a vetésforgóba illesztve ku­korica esetében akár 2 ton­nás többletet is eredményez­het. Erről az oldalról néz­ve semmi akadálya, hogy né­hány év alatt évi 150 000 hektáron teremjen Magyar- országon szója, s tegye biz­tonságosabbá az állatte­nyésztést. A világ szójababtermésé­nek több mint felét az Egye­sült Államokban takarítják be. A függőség felszámolá­sa az olaszokat és a fran­ciákat is arra késztette, hogy néhány ezer hektárról száz­ezer hektár fölé emeljék a szója vetésterületét. Ilyen arányú fejlődés ná­lunk is indokolt és szüksé­ges. Bodó László 1987. október 24., szombat HÉTVÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom