Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-24 / 293. szám

1987. október 24., szombat Dunántúli Tlaplo 3 Magabiztosan, felelősen a lövőnkért A Baranya Megyei Párt- bizottság szeptember 24- én meghatározta tenni­valóit a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás prog­ramjának megvalósításá­ban. A Dunántúli Napló cikksorozatban kívánja ehhez az állásfoglaláshoz a háttérinformációkat megadni és az összefüg­gésekre rámutatni. A VII. ötéves tervidőszakban a tanácsok gazdálkodási rendszerében korszakos je­lentőségű változás következett be, illetve indult meg. Lénye­ge és célja az, hogy növel­je a helyi tanácsok gazdál­kodási önállóságát, település- fejlesztési és gazdálkodási ügyekben döntési lehetőségü­ket és ezzel együttjáróan felelősségüket. Önállóan! Amíg korábban a tanácsi beruházások háromnegyede felől lényegében a megyei tanácsok döntöttek az állami támogatások elosztási mecha­nizmusa révén, ez az arány az új szabályozási rendszer­ben megfordult. A megyei tanács továbbra is felelős a megye arányos térségi fejlesztéséért. Közvet­len feladatkörében maradt a nagyobb térségeket szolgáló, általában nagyobb volumenű beruházások eldöntése, vala­mint az ide tartozó ún. me­gyei intézmények fejlesztése, működtetése. Pl. a megyei tanács dönt nagyobb kórházi beruházásokról, új szociális otthonok, középiskolai kollé­giumok, regionális vízmű­rendszerek építéséről. Ugyan­akkor kimondottan az adott település lakosságának ellá­tását szolgáló tanácsi fej­lesztésekről helyben döntenek. A tanácsok szabadabb le­hetőséget kaptak a rendel­kezésre álló forrásaik felhasz­nálásában. Az egységes pénz­alap révén megszűnt az egyes előirányzatok merev elkülöní­tése - beruházási, felújítási, működtetési pénzeszközök kü­lön kezelése. Lényegesen csökkentek a gazdálkodós egyéb kötöttségei is. A helyi tanácsok önállósá­gának kibontakozása az ál­lami támogatások elosztási rendszerének módosítását is igényelte. A fejlesztési célok­hoz, létesítményekhez kötődő támogatások nem tették lehe­tővé a helyi döntést, hisz a támogatósokról megyei szin­ten döntöttek. így a lakossági igények és érdekek a ter­vezés folyamatában közvetett és áttételes formában jelen­tek meg, helyettük meghatá­rozóak voltak a szakmai­ágazati szempontok. Az új ter­vezési rendszerben az állami támogatások nagyobb részt népességarányosan kerülnek elosztásra, felhasználósukról pedig g helyi tanácsok dön­tenek kötöttségek nélkül. A tanácsi fejlesztési fel­adatok között vannak olya­nok, amelyek megvalósításá­hoz fontos társadalmi érdekek fűződnek, ezek az ún. ki­emelt célok, illetve társadal­mi-gazdasági programok. A helyi önállóság megtartása mellett ezen kiemelt célok megvalósításában a tanácso­kat ösztönözni és érdekeltté indokolt tenni. Ezt biztosítja a pályázatok, illetve ún. cél- támogatások rendszere. A korábbinál nagyobb teret kapott a helyi lehetőségek feltárása, a gazdasági szer­vek és lakosság közös érdekű fejlesztései, pl. társulások, tár­sadalmi munka stb. Mindezek révén sikerült biztosítani, hogy a tervezettnél kevesebb pénzügyi forrás ellenére, a számítottnál nehezebb gazda­sági helyzetben, a tanácsok oz első 2 évben időarányosan A tanácsi gazdálkodás új feltételei teljesítik terveiket, sőt egyes területeken túlteljesítés is mu­tatkozik. Pl. tervezettnél több lakás épült, a társulások ré­vén gyorsabb ütemben nőtt a víz- és gázhálózatba bekap­csolt lakások száma. Takarékosan! A VII. ötéves tervidőszak hátralévő három évében a szerkezetátalakítás és a gaz­dasági kibontakozás érdeké­ben a kormány stabilizációs programja az anyagi eszközö­ket a termelő szféra javára csoportosítja át. Számolni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló forrósok a tanácsi gaz­daságban, a lakossági infra­struktúra fejlesztése terén, számottevően csökkennek. A fejlesztési lehetőségek 1988- ban várhatóan mintegy egy- harmadával lesznek kisebbek, mint azt az ötéves tervükben tervezték. Ez fokozott követelményt támaszt a források racionális, a lakosság infrastrukturális ellátását illetően, .lehetőleg leakisebb veszteséggel járó felhasználásában. S nemcsak a fejlesztési célok meghatá­rozásánál, hanem a halasz­tás, elhagyás eseteiben is szükséges a széles körű rész­vétel és a megegyezés, a tanácstestületek döntési fe­lelősségének érvényesítése. Naqyobb következetességgel kell keresni azokat a' lehető­ségeket, amelyek egyik olda­lon megtakarítósokat, a másik oldalon pedig a források bő­vülését eredményezhetik, hoqy a kedvezőtlen hatásokat leg­alábbis részben ellensúlyozni lehessen. A tanácsi, de az intézményi gazdálkodásban is vannak méq tartalékok, ami következetes munkával — a jó kezdeményezések ösztön­zésével és felkarolásával — feltárhatók. A tanácsoknak, tekintettel a források csökkenésére, indo­kolt ismételten áttekinteni a VII. ötéves tervben foqlalt feladatokat, és ennek figye­lembevételével, konkrétan meghatározni 1988. évi tervei­ket. Természetesen a tervek felülvizsqálatánál bizonyos rendező elveket célszerű fi- avelembe venni, illetve ajánl­hatók. Iqy a beruházások terén 1988-ban a befejezés előtt álló, valamint folyamatban lévő fejlesztésekre célszerű koncentrálni. Halasztásra el­sősorban új, induló beruházá­sok esetében kerüljön szükség szerint sor. A középtávú tervekben ki­emelt fejlesztési feladatok körét (lakás, középiskola, víz­hálózat-fejlesztés, eü. és szo­ciális ellátás), sem indokolt módosítani, a feladatoknak a lehetőségek szerinti rangsoro­lásánál törekedni kell a terv­hez közelálló megvalósításuk­ra. Előtérbe kellene helyezni azokat a beruházásokat, ame­lyekhez a lakosság közvetlen érdekeltségéből adódóan, je­lentős mértékben anyagilag is hozzájárul, pl. társulások. Alapvető feladat marad a meglévő intézményi és ellátó­hálózatok zavartalan működte­tése, fenntartása. Törekedni kell azonban a költségtakaré­kos megoldásokra, szervezeti korszerűsítésekre, racionális létszámgazdálkodásra. A nemzeti vagyon védelmét, az épületek, lakások, állóesz­közök felújítását, a belvárosi rekonstrukciókat továbbra is indokolt kiemelten kezelni. A következő évek terveit meghatározó döntéseknél in­dokolt figyelembe venni azo­kat a hosszú távú és közép­távra szóló programokat, amelyek a megye területileg kiegyensúlyozottabb, arányo­sabb fejlesztését irányozták elő. Arra kellene törekedni, hogy a csökkentések kevésbé érintsék a községeket, hogy a területi ellátási különbségek ne növekedjenek. A gazda­ságilag elmaradott térségek a mérséklések keretein belül is kapjanak megkülönböztetett figyelmet, tehát a tervezett források itt kisebb mértékben csökkenjenek, mint máshol. A közép- és hosszú távú tervek­ben felvállalt programok -, ha lassúbb ütemben is - folytatódjanak. A megyei tanács döntésénél azt is mérlegelni szükséges, hogy a megyei közvetlen be­ruházások esetében indokolt-e nagyobb mértékű visszalépés, vagy a helyi programoknál. Mindkettő mellett szólnak ér­vek. A megyei programok mellett az, hogy általában ezek tartalmazzák a kiemelt fejlesztési célokat (eü., szoc. beruházások, kollégiumok, re­gionális vízrendezés, norma­tív céltámogatások, stb.). A helyi programok elsődlegessé­ge mellett pedig az, hogy a la­kosság széles körű bevonásával clokították ki a helyi gondok, feszültségek mérséklését szol­gálják. A helyi lehetőségek át­lagosnál nagyobb mértékű csökkentése előreláthatóan visszafogná a lakossági kez­deményezéseket és az aktivi­tást. Ezekben a kérdésekben döntésre alternatív javaslato­kat terjesztünk a tanácstestü­let elé. Várható A jövő évtől bekövetkező egyéb változások közül is sze­retnék néhány fontosabbról szólni. A személyi jövedelemadó várhatóan már a jövő évtől a tanácsok bevételi forrása lesz. Ugyanakkor azt a céft, hogy az adó közvetlenül a lakóhely szerint illetékes ta­nácsok bevétele legyen, 1988- bcn még nem lehet megvaló­sítani, ennek még nincsenek meg a technikai feltételei. Ezért a következő évben a személyi jövedelemadó a köz­ponti költségvetés közvetítésé­vel, népességszám-arányosan kerül a tanácsokhoz. Az ed­dig fizetett, de jövő évtől meq szűnő adókat pótolja (béradó, városi és községfej­lesztési hozzájárulás, a la­kossági jövedelem- és forgal­mi adók), tehát nem többlet- bevételként .jelenik meg. Minthogy megváltozik a taná­csi bevételek szerkezete —, lényegesen nőni fog a sze­mélyi jövedelemadó révén, a lakosságtól származó bevéte­lek aránya (mintegy egyhar­mados részarányt fog képvi­selni) —, ezért várható, hogy a lakosság közvetlenebb be­leszólást igényel majd a pénzek felhasználását meg­határozó döntésekben is. A tanácsi és intézményi dolgozók keresetét bruttósítják. Az ehhez szükséges fedezetet az állami költségvetés a ta­nácsok rendelkezésére bo­csátja. Itt is az az elv, hogy a főfoglalkozású nettó átlag- keresetek ne változzanak. Ezért január 1-jével a szemé­lyek szintjén bruttósítják a béreket, állandó bérjellegű pótlékokat, intézményi szinten pedig az ún. változó bérek fedezetét) túlóra, helyettesí­tés, ügyeleti díjak, stb.). Jövő évben a fogyasztói árszínvonal várhatóan 14—15 százalékkal emelkedik. Ez nö­veli a tanácsi intézmények működtetési, illetve az ellá­tandó feladatok költségeit. Az áremelkedés ellentételezése az intézmények esetében is csak kismértékű és differen­ciált lesz, így a rendelkezés­re álló ún. dologi költségek előirányzatai reálértékben csökkenni fognak. Ez gazdasá­gi kényszert jelent majd a tanácsok és intézményeik gazdálkodásának racionalizá­lására, esetleg bizonyos, nem alapvető tevékenységek meg­szüntetésére, költségtakaréko­sabb megoldásokra. A gazdálkodási feltételek módosulása miatt várható, hogy a tanácsok minden jo­gos igényt nem tudnak kielé­gíteni, korábbi ígéreteiket tel­jes körűen teljesíteni. Ezért az igények teljesítésében na­gyobb szelektivitásra, szigo­rúbb rangsorolásra lesz szük­ség, hogy a kényszerű intéz­kedések a lakosság alapellá­tását, szociális feladatokat lehetőleg ne érintsék. Számolni ' kell azzal is, hogy a vállalatok a költsé­gek csökkentése érdekében, a korábban létrehozott és mű­ködtetett jóléti intézményeiket - . pl. gyermekintézmények — le akarják építeni. Mivel a tanácsoknak szűkülő pénz­forrásaik mellett ezek átvé­telére nemigen lesz lehetősé­gük, ez ellátási feszültségek­hez is vezetne. Tehát nagyon alapos előkészítést, a külön­böző érdekek körültekintő egyeztetését igényli minden ilyen intézkedés. Várható, hogy a tanácsok a források szűkülése miatt feszültségeiket hitelek felvéte­lével igyekeznek áthidalni, eladásodnak. Nagy körülte­kintést igényel a testületek döntéseinél, hogy a jelenlegi Feszültségek oldására irányu­ló lépéseik milyen mértékben mehetnek a jövő lehetőségei­nek terhére. Fel kell készülni arra, hogy új feladatok fognak megje­lenni, vagy régi feladatok kapnak más és nagyobb hangsúlyt, igényelnek más megközelítést. Például a most kidolgozás alatt álló közpon­ti cselekvési programok egy része: a lakásgazdálkodás korszerűsítése, a foglalkozta­táspolitika, az oktatási, egészségmegőrzési, szociálpo­litikai programok, az állami irányítás és a közigazgatás korszerűsítése, a hatósági ügyintézés egyszerűsítése, stb. Ezek a tanácsoknál a közel­jövőben —, nagyrészt 1988. év - feladatait jelzik, társa­dalmi hatásukat illetően azonban hosszú távra hatá­roznák meg a tanácsi munka tartalmát és követelményeit. A mi teendőink A kormány munkaprogram­jában szereplő feladatok végrehajtásában a meg'yei tanács várhatóan decemberi ülésén fogja meghatározni saját teendőit. Célunk csak az lehet, hogy az ebben sze­replő feladatok megvalósítását minden rendelkezésre álló esz­közzel elősegítsük. Ehhez kér­jük a társadalmi szervek és a lakosság támogatását és ak­tív részvételét. Enélkül meg­valósításuk nem lehetséges. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese Of utakon Konténeres gyümölcsfák Bármikor elültethetők — Az ültetést követő évben már gyümölcsöt hoznak — Magyar gyümölcsfaexport Amerikába A tavaly felvett fejlesztési hitelből munkagépeket vásá­roltak, konténertelepet építet­tek. Szombaton, vasárnap csa­ládok apraja-nagyja dolgozik az országút mellett hosszan el­nyúló területükön: vállalkozási szerződésben gondozzák a csemetéket. Tovább lépni! - Ez a moz­gatórugója mindannak, amit az ember ma a Siófoki Állami Gazdaság alsótekeresi faisko­lájában, az ország legnagyobb Faiskolájában láthat, tapasztal­hat. A Baranyában vásárolha­tó csemeték több, mint fele innét származik. A faiskolának története van. Hatvanöt évvel ezelőtt kezdett itt gazdálkodni Srikker Sándor vállalkozó. Kezdetben állatokat tartott, takarmánynövényeket termesztett. Akkoriban német kertészek járták a vidéket és egyikük tanácsára — kezdetben csak két-három holdon — fa­iskolát alapított. Az oltványok kereslete olyannyira megnőtt, hogy a háború előtt már 30- 40 holdnyi területen nevelte a csemetéket, amelyek jó részét külföldön értékesítette. Elsősor­ban díszfákat nevelt, s a kül­földi vevők, no meg a környék balatoni villáinak tulajdonosai rentábilissá tették a termesz­tést annak ellenére, hogy a díszfaiskolát fényűzési adó­val terhelték. Gyümölcsfával a háború után kezdtek itt foglalkozni, s azóta vegyes profilú az iskola: gyümölcs- és díszfacsemetéket egyaránt nevelnek. Az oltvá­nyok ötven százalékát expor­tálják. Külföldön elsősorban a díszfacsemetéknek van pia­cuk, de az alsótekeresiek gyü­mölcsfával is kereskednek. Va­lamennyi európai országba szállítanak, de az USA-ban is van piacuk. Tavaly egymillió dollár értékben exportáltak. Biztos nem az oltványok éreztették meg velük a válto­zó idők szelét, de tény, hogy az alsótekeresiek a közel­múltban felgyorsítottak. Akár jelképe lehet ennek a sebes­ségváltásnak az a sok száz konténeres gyümölcsfaoltvány, amelyek nevelését itt kísérle­tezték ki, s amelyekből idén már jutott értékesítésre is. A konténeres gyümölcsfooltvá- nyok öt hónap alatt akkorát nőnek, mint a szabad gyöke­rűek két év alatt. Bármikor — akár júliusban is — elül­tethetők és nagyon gyorsan ter­mőre fordulnak. Díszfaoltványok konténeres nevelése nem újdonság, ám a gyümölcsfáké igen. Az USA- ban és Olaszországban már szintén nevelnek így gyümölcs­faoltványokat, de az a tech­nológiai eljárás, amelyet az alsótekeresiek alkalmaznak, el­tér az eddig ismertektől. Épp ezért kezelik szolgálati szaba­dalomként, ezt a módszert, amely Barabits Ferenc főága- zat-vezetőnek, a faiskola veze­tőjének nevéhez kötődik. A technológia lényege, hogy az oltványok a felhasznált nap­energia függvényében kapják a tápoldatot. A mennyiséget rendszeres levélanalízis alap­ján határozzák meg. Mindeb­ből a szemlélődő csak azt lát­ja, hogy rendezett, kaviccsal borított területen a gerinc ön­tözőcsőből vékony műanyag- vezetékek kígyóznak minden konténerbe, melyekben egész­séges, sötétzöld színű, dús lombkoronájú, sőt már gyümöl­csöt is hozó fácskák vannak. Nem látszik, hogy a kavicsré­teg és az egyenletesen simá­ra döngölt föld között van egy vízzáró műanyagtakaró, amely elvezeti a fölösleges tápol­datot. A szemet gyönyörködtetően rendezett, konténeres gyü­mölcsfatelep mellett már ala­kul a másik. Jóllehet a két te­lep is elenyészően csekély te­rületet foglal el 350 hektárnyi faiskolából, nagyon valószínű, hogy a biztosan eredő, az ül­tetést követő évben már gyü­mölcsöt hozó oltványok iránt -nagy lesz az érdeklődés. Első­sorban az olyan kiskerttulaj­donosok igényére alapoznak, akik kevés, de többféle gyü­mölcsfa gyors termőre fordulá­sával elsősorban a család ré­szére termelnek gyümölcsöt. Ezeket az oltványokat a sza­badgyökerű gyümölcsfacseme­tékkel együtt októbertől a helyszínen is árusítják. Az al­sótekeresiek lerakató olyan, mint egy nyitott áruház. Bevá­sárló kocsit tolva körbe lehet járni a beton alapra helyezett hatalmas oltványtartókat, s ki lehet választani a legjobban tetszőt. Török Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom