Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-23 / 292. szám

e Dunántúli napló 1987. október 23., péntek Egy régi népi mondás egyszerű, de hasznos tanáccsal szolgál - a jó szívű, ám tanácstalan adakozóknak rejtvényünk hosszú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A mondás első ré­sze. (Zárt betűk: E, D.) 9. Minu­tum. 13. Fővárosa: Kinshasa. 14. Gyomnövény. 16. Hézag. 17. Szuny- nyadó. 19. Ritkán virágzó, trópusi vidékről származó dísznövény. 21. Molibdén vegyjele. 22. A Mercedes autók első gyártója (Gottlieb). 25. Barátom, latin megszólítás. 27. Ja­pán és olasz autók betűjelzése. 28. A honfoglaló Árpád apja. 30. Áru­házi alkalmazottak. 32. Jugoszláv fo­lyó, a Szávába ömlik. 33. A Zagy­va mellékfolyója. 35. Gárdonyi ,,re­génye!” 36. Az inda része! 38. Foghús fordítva. 40. Elöregedett. 41. . . . step; a foxtrott őse. 42. Heves megyei község. 44. A rózsa belső része! 46. Két égtáj rövidítve. 48. Osztrák és holland autók jelzése. 50. Neves román író (Galaction). 52. Állatok has alatti prémje. 54. Szellemi munkás. 56. Szintén ne. 60. ,,Lakodalmas” Pest megyei köz­ség. 61. Valamivel ügynökötök egy­kori neve. 63. Locspocs. 65. Etió­piái város. 66. Brazíliai autók be­tűjelzése. 67. Kanadai légitársaság. 69. Száz éves írónőnk (Zsófia). 72. Hangtalan jós! 73. Csomó. 74. A kukorica termése. 76. Olaszországi állóvíz (krátertó). 78. ... és Frédi, a két kőkorszaki szaki. 79. A lepke puha testű álcája. 80. Verkli. FÜGGŐLEGES: 1. A mondás be­fejező része. (Zárt betűk: O, Y.) 2. ... dombság, dunántúli dombvi­dék. 3. Tyúk nagyságú futómadár, hazája Új-Zéland. 4. Értéktelen írásmű. 5. A neon vegyjele. 6. Máltai és portugál autójelzések. 7. üdítő ital. 8. Ulánbátor neve volt 1924-ig. 10. Erdőrészlet! 11. Szörny­alak. 12. Hiányos. 15. A Fekete gyémántok nőalakja. 18. Petőfi volt a segédtisztje. 20. ötlet. 23. Dél- amerikai nagy füves síkság. 24. Bé­csi piros. 26. Női név. 29. Sok be­lőle marja a gyomrot. 31. Dán ki­kötőváros a Fyn-szigeten. 34. Az északi sarkkör táján honos szarvas. 37. Kalózból lett angol tengernagy. 39. Törökországi kikötőváros, koráb­bi neve: Szmirna. 43. Sokszoros baj­nok diszkoszvetőnk (Ferenc). 45. Széles csík. 47. Mesés gazdagságú ókori király. 49. Fásultság. 51. Vas megyei község. 53. Román pénzegy­ség. 55. Kettős nádnyelvű fafúvós hangszer. 57. Szorgalmas. 58. Ha­tártalanul altat! 59. üres bók! 62. A zenetörténet egyik legnagyobb alakja, 300 éve született. 64. Iro­dai kapocs. 66. Európai főváros. 68. Kétszeresen; szép a gyermekek nyelvén. 70. Szóösszetételek előtag­jaként újat jelent. 71. Neves tévé­operatőr (Igor). 73. Fizetés. 75. Fel­vigyázó. 77. Magatok. 78. ... De­rek, filmsztár. H. J. Beküldendő: a vízszintes 1. és füg­gőleges 1. számú sorok megfejtése legkésőbb november 2-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf.: 134., Dunán­túli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az október 9-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Az én örökségem — Új szó — Színház — Kritika — Kőműves Kelemen — A néma he­gedű — Magyar fejek — Él még Bánk. Könyvutalványt nyertek: Bóday Zoltán, Pécs, Németh L. u. 30.; Kiss Ágnes, Mohács, Park u. 5/B; Martinovics Zsuzsa, Pécs, Hunya­di út 48.; Stmad István, Villány, Szabadság u. 7.; Schmeller János- né, Magyarszék. A könyvutalványokat postán küld­jük el. J& pécsi fotográfia története Ezzel a címmel rendez kiállítást a Mecseki Fotóklub, közösen a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti és Munkásmozgalmi Osztályával és a Pécsi Galériával. A válogatás a klub megalakulásának 30. évfordulójára készül, körülbelül félezer fotográfia lesz látható. Az anyag egy része a klub régi és jelenlegi tagjainak leg­jobb képeiből származik, de a mú­zeum archív fotói is a falakra ke­rülnek. Ezeken a pécsi fotózás 1850- től 1948-ig összegyűjtött emlékei lát­hatók. A XI. században már euró­pai szintű fotózásról beszélhetünk. Kiemelkedő alkotók Exner Gyula, Ze­lesny Károly, akik nemcsak portré­kat, hanem városképeket és a mai értelemben vett riportképeket is ké­szítettek. A régi mesterek méltó utódai lettek a Mecseki Fotóklub alapítói. A klub az országban har­madikként alakult meg, s az akko­ri együttes több tagja nemzetközi hí­rűvé vált. Hozzájárult a klub sike­reihez a tíz éve létrejött, fiatalok­ból álló, kísérletező kedvű Focus- csoport is. A négyszeres kiváló együttes címmel kitüntetett egyesü­let pécsi első fotótörténeti kiállítá­sa október 30-án nyit, és november 29-ig várja a látogatókat. Újra Csontváry- matiné! Ismét indul a Janus Panno­nius Múzeum szervezésében a Csontváry-matiné, melynek első programja október 24-én, ki­vételesen szombaton fél 11-kor kezdődik a múzeum nagyter­mében. Fellép a Mecklenburgi Staatskapelle, a mecklenburgi állami zenekar schwerini fú­vósötöse. A műsoron Frantz Danzi G-dúr szonátája, Lige­ti György Hat bagatellje, Rei­ner Lischka Rufe című da­rabja és Antonin Rejcha D- dúr fúvósötöse. Másnap, október 25-én, szombaton kerül sor a hagyo­mányos Vendel-napi búcsúra, amelynek eseményei 14 órá­tól zajlanak Magyarlukafán. Lesz kirakódóvásár, fellép a szennai gyermektánccsoport, a Mecsek Táncegyüttes, a ki s- .dobszai szinjátszókör. Este a Zengő együttes tart táncházat. Két kiállítás is megtekinthető lesz: a templomban a „Ma- gyarlukafai ember" fotóössze- állitás. a tájházban pedig Lo­vas Katalinnak, a népművé­szet ifjú mesterének textilmun­kái. A búcsúra a pécsi Ifjú- sóqi Ház elől is indul busz vasárnap fél 1-kor. A Ricsi Szimfonikus Zenekar hangversenye A Pécsi Szimfonikusok ok­tóber 30-i hangversenyén — amely a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem aulájában kez­dődik este fél 8-kor —, Ros­sini-, Beethoven- és Schubert- művek hangzanak el. Gioac­chino Rossini „A tolvaj szarka" című vígoperájának nyitányát játsszák a műsor első részé­ben. Az opera — úgy tűnik —. végleg letűnt a nemzet­közi repertoárokról, nyitánya mégis egyike a legismerteb­beknek. Nemcsak hangneme és formája, hanem zenei megol­dásai is a Sevillai borbély nyitánya mellé helyezik. Lud­wig von Beethoven IV. zon­goraversenye követi a Rossi- ni-darabot. Beethoven ezt a zeneművet 1806-ban írta, a Fidelio, a IV. szimfónia, a Razumovszkij-vonósnégyesek és más kiemelkedő kompozíciók tőszomszédságában. Zongora- versenyeit általában energikus, drámai feszültségű hangvétel, a zenekar és a zongora sze­repének dialógusszerű szem- beállítása jellemzi. Valameny- nyi között a IV. zongoraver­seny a leglíraibb. A hangverseny záró részé­ben Schubert IV. (Tragikus) szimfóniája hangzik el, ame­lyet a szerző 1816 áprilisá­ban fejezett be, s az alcím is tőle magától származik. A mű első bemutatásáig 33 év­nek kellett eltelnie, Bécsben játszották 1849-ben. Film... Film... Film, Jelenet a „Két választás Magyarországon” cimü magyar filmből KÉT VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON Színes magyar film. Irta és ren­dezte: Kovács András. Főszereplők: Blaskó Péter, Csiszár Imre, Szemes Mari, Kubik Anna, Fonyó István, Mádi Szabó Gábor, Fekete And­rás, Bódis Irén. A film a legutóbbi (1985-ös) vá­lasztásokra, a választások körüli visszaélésekre, manipulációkra ref­lektál. A kisváros vezetői meg akarják akadályozni, hogy egy ..kül­ső" embert képviselőnek jelöljenek (majd megválasszanak) a hivatalos jelölttel szemben. Megyei kapcsola­taikat is mozgósítják, de úgy lát­szik, hiába . . . SCHIMANSKY FELÜGYELŐ Színes, szinkronizált NSZK krimi. Rendezte: Hajo Gies. Szereplők: Götz George, Renan Demirkan, Ru­fus. Schimansky felügyelő a saját sza­kállára nyomoz egy veszélyes ban­da után, állásából felfüggesztik, francia kollégái molesztálják és a gengszterek az életére törnek. Még­sem alkuszik, s addig kutat, amíg a főnök nyomára nem bukkan. De a diadal súlyos áldozatot követel tő­le is . . . A MEGALLITHATATLAN VONAT Színes, szinkronizált szovjet ka­landfilm. Rendezte: Alekszandr Gri- sin. Szereplők: Vlagyimir Sevelkov, Igor Saviak, Natalja Vavilova. Alekszej régóta szerelmes a mit sem sejtő Gáljába. A véletlen sze­szélye folytán egy elszabadult vo­nat utasaivá — foglyaivá válnak, ahol hasonló korú fiatalok között mindannyiuk embersége megméretik. RADIO Cukrászdái krémestúra Kovács Imrét kérdeztük a Pécsi Rádió holnapi műsorá­ról, aki a következőket aján­lotta: a „Jó pihenést" maga­zinban a szokásos reggel'r in­formációk, útjelentések és a lapszemle után riportot ter­vezünk arról, hogy miért nem keresi meg fenntartását dí­jakkal a pécsi, Szalai A. úti nagy parkoló. Munkatársunk Eck Imrét kérdezi a nyári gyu­lai sikerről, illetve annak díj­jal való elismeréséről. Pénte­ken a tévében Ady Endrét játssza a nemrég szintén el­ismerő díjjal kitüntetett kapos­vári színész, Jordán Tamás, vele is készül riport. Egyéb­ként mindkét művésztől kér­dezzük azt is, hogy szereti-e az édességet, és szeret, vagy szeretett-e cukrászdába járni. Ezt nem véletlenül tesszük, ugyanis magazinunk vezető témája ezúttal a cukrászda, amelynek múltjáról, jelenéről és jövőjéről is kérdezzük a vendégként érkező szakembe­reket, cukrászokat, oktatókat. Nem titkolják a műsor készí­tői, hogy valaha szívesen jár­tak cukrászdába. Jutalom-e ma még a cuk­rászdái „krémestúra", hol van­nak a régi cukrászok, és cuk­rászdák, lesznek-e a jövőben vajassütemény-illatú csemegé­zőhelyek, ahol nem hideg jég­világban fagyoskodnak a sü­temények, hanem szinte a sü­tőből hozza a cukrász. Műso­runkban is tálcán kínáltatik száz darab krémes a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat jóvoltából. Azok is nyerhet­nek, akik nem rendelkeznek telefonnal, ugyanis a szom­bati cukrászati magazinban, nem telefonos, hanem más­milyen rejtvényt hirdetünk. A vasárnapi magazin fő té­mája a múzeumi hónap. Si­mon Márta sok érdekességet ad közre a műsorban. A bá­nyamúzeumok szakembere be­szél például e speciális terü­letről. Megemlékeznek az Illyés Gyula-évfordulóról is, és be­szélgetést hallhatnak Mako- vecz Imrével, a ceglédpusztai faluházról. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Készülődés a díszszemlére Moszkvában megkezdődtek a Vörös téren sorra kerülő 116. dísz­szemle előkészületei. Az idei ka­tonai parádé némileg eltér a ko­rábbiaktól, s fő látványossága kétségkívül a történelmet idéző rész lesz. A díszszemle élén a dobo­sok haladnak, őket a zászló­sok követik. Mögöttük fekete bőrmellényben a vörösgárdis­ták, forradalmi katonák, mat­rózok és vöröskatonák. A leg­nagyobb meglepetést minden bizonnyal a polgárháború éveinek hires lovasgéppuskás alakulatai okozzák majd. Mö­göttük haladnak a nagy hon­védő háború emlékét idéző zászlóvivők, és jól ismert ka­tonaruhájukban a felszabadí­tó szovjet katonák. A résztvevőknek a felkészí­tés megkezdése előtt levetítet­ték a díszszemléről 1967-ben készített filmet. Ezen a dísz­szemlén is szerepeltek ugyan­is a történelmi múltat idéző alakulatok. Azóta 20 év telt el. Sok minden feledésbe me­rült, sok mindent pontosítani kellett. A történelmi rész kép­viselőinek ruháit korabeli fel­vételek, vázlatok, rajzok alap­ján most készítették. — Újból kellett gyártani a géppuskás szekereket, a „Ta- csankákat”, hiszen egy sem maradt belőlük - mondja A. Beljajev, a lovasezred szállí­tási-ellátási szolgálatának pa­rancsnoka. A vörösgárdisták zászlóalját messziről meg lehet ismerni a „Gárdista” feliratú karszalag­ról.- Történelmi tény — mondja V. Beznoszikov, az osztag pa­rancsnoka —, hogy a gárdis­ták között korosabb emberek szolgáltak. Ezért a díszszemle résztvevőit is ebből a korosz­tályból válogattuk. A gárdis­ták egyenruhája történelmi hűséggel idézi az elmúlt na­pokat. A történelmi rész után a 8 katonai akadémia hallgatói következnek. 16 díszezred, mintegy 2 ezer tengerész, de- szantos, tengerész-gyalogos követi őket. A Vörös téren csupán 266 lépést kell meg­A legendás Tacsanka a Vörös téren tenniük, ám emögött óriási munka, hihetetlen idegi ésfi- zikgi megterhelés van. Méré­sek tanúsága szerint a próba egy napja alatt egy-egy részt­vevő egy kilót is veszít test­súlyából. Mire a Vörös téren elvonulnak az alezredesek, őr­nagyok, századosok, közel 130 napi felkészülés lesz mögöt­tük. A díszszemlén csak a 170 centiméternél magasabb, ám 2 méternél alacsonyabb növé­sű katonák vehetnek részt. A díszszemlére valamennyien méretre szabott egyenruhát kapnak. Toiisepril Ingadozások Nemcsak a politikában, a gazdasági életben, néha a nyelvi kapcsolatokban is je­lentkeznek bizonyos nyelvi in­gadozások, amelyek ismereté­ben helyesebb lehet beszé­dünk, írásunk. Egyik ilyen ingadozás mutat­kozik a feltételes mód többes szám egyes személyében: a várnánk, néznénk - várnák, némák egyaránt használatos és helyes. Kívánatos, hogy ctz irodalmi igényű, ünnepélye­sebb stílusban a régies, a vá­lasztékos jellegű -nók, -nők alakot használjuk. Másféle kettősség is megfi­gyelhető a feltételes mód használatában: sokan nem tesznek különbséget a volna és a lenne között. Az az ér­zésem, mintha a volna kiszo­rulóban volna. Ennek okát a nyelvészek abban látják, hogy a van hiányos alakrendszerét a lesz egészíti ki, s ekként a lesz igének a beálló változásra utaló jelentése (= valamivé válik) következtében a lenne nyomatékosabbnak tűnik a változatlan állapotra utaló volna helyett. Felhozható az is a lenne gyakoriságára, hogy a feltételesség és az óhaj valamiféle bekövetkezen­dő eseményre vonatkozik a lenne használatával: De jó lenne elutazni. Grétsy László ajánlata: „A két igealak különválasztására vonatkozó régebb) nyelvhelyes­ségi szabályt nem kell mere­ven értelmeznünk." Mi mégis úgy látjuk: a jelenre inkább a volnát, a jövőben bekövetkező cselekményre pedig a lennét kívánatos használni. Márcsak az e hangok egyhangúságá­nak enyhítésére is ajánlatos a volna, lenne szóhasználata. P.: Lennél csak az én helyem­ben, nem volnál ilyen jókedvű. Néha óvatos közlésekben fölöslegesen élünk a volna, lenne igével. Pl.: Mielőtt elol­vasta (volna) a regényt, kikérte véleményemet. A-szükségesség árnyalatának kifejezésére is alkalmazhatjuk: Ne néztem volna oda! Valamely múltbeli cselekvés, állapot kívánásának vagy nemkívónt voltának kife­jezésére is volnát mondha­tunk: Bárcsak sose láttalak volna! Eléggé sok gond, baj akad a kell igével is, pedig általá­ban egyes szám 3. személyé­ben használatos. Népies alak­ját, a káli, a köllött formát nyelvjárásokban, bizalmas stí­lusban alkalmazzák. A kellene helyett Baranyában is gyakran hallani a kéne, kén alakot: Élni kén' a honnak! — írja Vö­rösmarty Mit csinálunk? című versében. Föl kéne szabadulni már! - kiált fel József Attila a Hazámban. A kellene helyett a keleti nyelvjárásban annak ikes vál­tozata használatos: a keltenék, kelletnék. Ennek összevont né­pies alakját: a kék-et gyakran hallottam csongrádi katonás­kodásom idején. De Arany Já­nosnál is előfordul: Annyi a tudós közöttünk, hogy lele se kék. Néha előfordul a kell ige szenvedő alakjának egyes szám 3. személye: a kelletik forma is. Régebben gyakoribb volt „tetszik, kell” jelentésben. Főleg múlt idejű alak­ját hallom még most is gyak­ran: A tárgyalást el kelletett halasztani. „Kereste vagy nem kereste, De harcolni kelletett.” (Ady). Költőink gyakran élnek a kell ige használatával. József Attila például így ír: „Úgy kellesz, mint a dolgos tömegeknek, kik daccal s te­hetetlenül remegnek." (Már két milliárd) Amikor a költő e sorokat papírra vetette, nem tudhatta, hogy lesz még adóreform is. Dr. Tóth István Jó tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom