Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-23 / 292. szám

1987. október 23., péntek Dunántúli napló 5 Gondban az Agroker Kevés a műtrágya Képünkön: a pécsi Állami Zeneiskola növendékei muzsikálnak a könyvtárlátogató gye­rekeknek. — Műtrágya pedig nincs - ismerősöm, aki jólmenő bara­nyai tsz elnöke, széttárja a ke­zét, ezzel is jelezve a hiányt. Mondja mindezt annak ellené­re, hogy adatokkal igazolható a tény: megyénkben az orszá­gos átlaghoz viszonyítva is sok hatóanyag került az utób­bi években a földbe, bár az időjárás miatt ez nem tükröző­dött a terméseredményekben. Persze, hol van már a hóna­pokkal, évekkel ezelőtt kiszórt műtrágya, az egykori többlet igazán nem vigasztalja a mai gazdálkodókat. — A két évvel ezelőtti kriti­kus nitrogénellátás után ta­valy ragyogó volt a helyzet - emlékeztet Bátor János, a pé­csi Agroker növényvédelmi osztályvezetője. — Kicsit elké- nyelmesedtek az üzemek. Ne­hézkesen mentek az előszállí­tások és több helyen már az év elején hiányok mutatkoztak. Elsősorban a szuszpenzió alapanyagokkal van baj. Ezek olyannyira késtek, hogy pél­dául a második negyedévre rendelt 4600 tonna MAP-ból, mono-ammonium-foszforból mindössze 600 tonna jutott el az Agrokerhez. A Kl-es porká­liból hasonlóan 2000 tonnás lemaradásban van a gyártó. Emiatt szeptember közepére nehéz helyzetbe került a szentlőrinci folyékony műtrágya üzem és a drávafoki tsz ha­sonló rendeltetésű egysége. És a fölhasználók. — A fuvarok most is vonta- tottak, jóval túljutottunk októ­ber közepén és a III. negyed­éves árualap még mindig nem érkezett meg — mondja Bátor János. - Csak egy részét iga­zolták vissza negyedik negyed­éves igényünknek, és a jövőre rendelt mennyiségeknek 67, il­letve 69 százalékát kapjuk majd meg. Az előzetes elkép­zelések csak 1990-re jelezték a mai igényeket. Hogy szűkösek a valutakere­tek, ezt a triple-foszfát eddigi felhasználói is érzékelik. A legjobb foszfor műtrágya ugyanis egyáltalán nincs és jövőre sem lesz. Helyettesíteni szemcsés szuperfoszfátokkal lehet. Visszaesett a kereslet a komplex műtrágyák iránt, itt a bizonytalan szállítás szegte kedvét az üzemeknek. Aki mégis megmaradt mellette, az most komoly gondban van, ugyanis szinte teljes a káosz. A 16—16—16-os az első félév­ben úgy-ahogy bejött Pétről. Aztán a harmadik negyedév­ben egyáltalán nem szállítot­tak és ez máris súlyos gondo­kat okozott. A 400 tonnát igénylő mohácsi, Margitta-szi- geti szövetkezet nem tudott megoldást találni, annál is in­kább nem, mert a póthatár­időre is csak 50 (!) tonna ér­kezett! A peremartoniaktól kapja, pontosabban kapná a 8-21-21-est az Agroker, az első félévre rendelt 3200 ton­nából 2800 jött meg, a harma­dik negyedévben 2890 tonna helyett pedig nyolcvan! Segíteni monoműtrágyával lehetne, ha az volna. Három napja a gyár fölajánlotta, hogy a kálisó-fölhasználás el­maradásai miatt átengedi a kálit, de csak úgy, ha dupla mennyiségű foszfort is átvesz­nek a pécsiek hozzá. Mire ér­tesítették az érintett üzemeket, itt volt a telex: a 8—21—21-est 4—14—14-essel helyettesítik, ká­lit, foszfort nem szállítanak . . . íme a kórisme, sajnos, a gyógyítás késik, mert amit he­lyettesíteni lehet, abból az Agrokernél igyekeznek további mennyiségeket beszerezni, de igen nehéz a megrendelésállo­mányt napról napra újra írni, átcsoportosítani. Hazai gyár­tóinkban ehhez nincs kellő ru­galmasság. Amit pedig pótolni sem lehet, azzal végképp nincs mit kezdeni. A megol­dásról mégsem mondhatunk le, mert az terméseredmé­nyeinkben súlyosan visszaütne. Az alapanyagok, a legfonto­sabb műtrágyák importjának visszafogását felül kell vizs­gálni. Sz. Koncz I. Rendhagyó hangversennyel egybekötött könyvtárlátogatás­ra invitált tegnap közel har­minc 8—10 éves gyermeket a Pécsi Városi Könyvtár 3. számú gyermekkönyvtára. A Bajcsy- Zsili'nszky utcai kis helyiségben a zene szépsége, a hangszer­felismerés és kipróbálás izgal­mai, mind-mind megannyi él­ményt nyújtottak az apró hangversenylátogatóknak. — Megismertetni és meg­szerettetni ezekkel a kisgyere­kekkel a társművészeteket: ze­nét, képzőművészetet, szerin­tünk a gyermekkönyvtár erre igen jó lehetőség. Itt még já­téknak fogják fel a hangver­seny megnevezést, s csak az alapismeretekbe kóstolnak be­le. Később viszont ismerősük lesz egy-egy hangszer és re­méljük igényük a zene, amit akkor már valódi hangverse­nyeken is hallgathatnak — mondták a gyermekkönyvtár könyvtá rosai. A zene világában a könyv­tárban is szakavatottak segítet­tek tájékozódni. A Pécsi Zene- művészeti Főiskola öt tanárje­löltből álló rézfúvós kvintettje a tehetséges zeneiskolás nö­vendékek bemutatkozása után, játékos hangszerbemutatóvcl és — felismeréssel — mesefilmek zenéinek megszólaltatásával tarkított hangversenyt adtak a közönségnek. A befejezés után mint méh­kasban egymás fülébe duru­zsolták a gyerekek, kinek me­lyik hangszer vagy zenemű tet­szett. A harmadikos Tóth Emília a furulyára voksolt, hiszen ő maga is ezen a hangszeren játszik. Gémes Renátának a fu­vola, no és az egész hangver­seny tetszett. Szabó Barbara pedig még vissza is szaladt, hogy elmondja, a tuba meg a fuvola a legszebb hangú hang­szer. — Ezen a délutánon még mi magunk is szinte elérzékenyül- tünk — mondta búcsúzóskor Nagy László, a kvintett vezető­je. Már muzsikálás közben is láttuk az érdeklődő, a zenébe szinte belefeledkező arcokat, később pedig mikor egy-egy hangszert felismertek vagy ki­próbáltak, a huncut örömteli mosolyokat. Ezekkel a gyermek- hangversenyekkel, ha mást nem is, talán azt elérjük, hogy meg­ismerik a gyerekek a zene és a hangszerek varázsát. H. A. Országos munkaügyi tanácskozás Pécsett A munka- és bérügyek ma az érdeklődés kö­zéppontjában állnak, te­kintettel a jövő évben esedékes gazdasági re­formlépésekre. Ezt szem előtt tartva a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezete október 23- 24-én, a POTE aulában országos tanácskozást rendez. Az első nap áttekintik a munkagazdaság 1988- ban várható változásait, a hatékony foglalkoztatás kérdéseit, a Kereskedelmi Kamara és a szakszerve­zet új feladatait az ér­dekképviseletben, érdek- védelemben. Szombaton a bérszabályozásról, a brut­tósításról, a bérreformról lesz szó, továbbá a mun­kaerő átképzésének sze­repéről és a beiskolázá­sok kérdéseiről. Műtrágya az Agroker telepén Xantus János emlékérem A Magyar Allatkertek Szövet­sége kedden, szerdán tartotta soros közgyűlését, amelyen Fülöp Istvánnak, a Mecseki Kultúrpark igazgatójának ad­ták át a Xantus János em­lékplakettet. A budapesti ál­latkert első igazgatójáról el­nevezett plakettet évente egy oltalommal ítélik oda annak, aki legtöbbet tesz a magyar állatkertek szépítéséért és az 1983 óta működő állatkerti szövetség működéséért. Szigorúbb lesz a DÉDÁSZ Sokan nem fizetnek áramdíjat Több ezren, s nemcsak egy­szeri áramdíjjal tartoznak a DÉDÁSZ Pécsi üzemmérnöksé­gének. A fizetési értesítés és a felszólítás ellenére sem fi­zetőknél havonta átlag 250 lakosnál kapcsolják ki az áramot. Szeptemberben 367 lakásban szüntették meg az áramszolgáltatást. Bár ez a végső lépés, a jövőben még gyakrabban kerül sor ilyenre, mivel az üzemmérnökség ki­egyenlítetlen számlái már meghaladják az éves bevé­telük 30 százalékát. Pécsett, a város három rész­re osztott területén kéthavon­ta szedik az áramdíjat. A pénzbeszedők — az érvény­ben lévő ipari miniszteri ren­delet értelmében — helyben, a számla ellenében kérik a díjat. Amennyiben valaki nincs otthon, — a fizetési értesítés­sel - nyolc napon belül az ügyfélforgalmi irodánál (Felső­malom u. 24.) egyenlítheti ki tartozását. Ha a nyolcnapos határidő letelte után sem fi­zet, akkor kap egy felszólí­tást a hátralékos áramszámlá­ról, s ha ezt is figyelmen kí­vül hagyja, kikapcsolják laká­sában az áramot. így volt ez eddig is, és így lesz ezután is azzal a lé­nyeges különbséggel, hogy a DÉDÁSZ Pécsi üzemmérnöksé­ge novembertől határozottan és minden esetben élni akar a rendeletben meghatározott kikapcsolási jogával. Az ára­mot csak akkor adják vissza, ha a tartozó kiegyenlítette a számláját. A visszakapcsolásért 100 forintos díjat számolnak fel. Ez az érem egyik oldala, de Murányi Zoltánnétól, az üzemigazgatóság üzemgazda­sági osztályának osztályveze­tő-helyettesétől még két kér­désre kértünk választ^ Az egvik, hogy mikortól számláz­nak emelt, azaz 1,70 Ft/kW-os áron, a másik pedig, hogy miért fordulhat elő túlszámlá­zás és mit tehef olyankor a fogyasztó? Murónvi Zoltánné elmondta, hnav a szeptember 20-a után leolvasott óraállás alapján számláznak az emelt, vagyis 1,70 Ft/kW-os áron. Az előző időszakot még az 1,45 Ft/kW-os díjszabás alapján kell fizetni. A túlszámlázás egvik leggyakoribb oka saj­nos, a pontatlan díjbeszedői leolvasás, sőt arra volt aélda, hogy a díjbeszedő becsült óraállást továbbított a szám­lázásra. Bár az embert ez jogosan bosszantja, úgv tűnik, hogy a bizn'om helyett jobb, ha el­lenőrzi a fogyasztásmérő állá­sát, az egyes számlákon ér­kező adatokat, s ha ilyesmi előfordul, azonnal reklamál. Ha pedig arra gyanakszik, hoay az óra mondta fel a szolgálatot, kérésére leszerelik és megvizsgálják. Ilyenkor vi­szont számolni kell azzal, ha bebizonyosodik, hogy az óra jó. akkor a kivizsgálás díját neki, azaz a fogyasztónak kell kifizetni. T. É. Tegnap tartotta alakuló ülését az Egészséges Váro­sok programjának bonyolí­tásáért és végrehajtásáért felelős operatív bizottság. Emlékeztetőül: 1986-ban Lisszabonban megtartott WHO (Egészségügyi Világ- szervezet) világkongresszu­son Magyarországot, illetve Pécset beválasztották az Egészséges Városok elneve­zésű, WHO által szervezett nemzetközi programba. Ezt követően a WHO európai irodája igazgatójának fél évvel ezelőtti pécsi látoga­tása után adta meg az en­gedélyt a fenti embléma használatára. Azoknak a városoknak, amelyekre ez a választás esett és ezt vállalták, hosz- szú távú feladatoknak kell eleget tenni annak érdeké­ben, hogy az adott városok lakóinak egészségi állapota javuljon. Komlódi Józsefné, a városi tanács elnökhelyet­tese mondta: - A feladat rendkívül nehéz és összetett, mert nemcsak egészségügyi feladatokról van szó. A kör­nyezet, a munka- és életkö­rülmények alakítása is a nemzetközi mozgalom által előírt feladat és ebben Pécs lakosságának — beleértve a legkülönbözőbb helyen álló, legkülönbözőbb szintű veze­tőket is — részt kell venni. A nemzetközi programjavaslat közül azt kell átvenni, ami a mi viszonyainkhoz adaptál­ható. A tegnapi alakuló ülésen megválasztották a WHO Egészséges Városok Operatív Bizottságának tisztségvise­lőit — elnök: Komlódi Jó­zsefné: társelnökök: dr. Té- nyi Jenő egyetemi tanár, dr. Kóbor József megyei fő­orvos; titkárok: dr. Sohár Endre városi főorvos, dr. Szi- lasi Anna, az EEI igazgatója, dr. Szilárd István adjunktus. A bizottság megtárgyalta az ülés elé terjesztett prog­ramtervezetet, valamint a bizottság tagjai által aján­lott módosításokat és új ja­vaslatokat. S. Zs. Pécs legyen egészséges város Egyetemi tanácsülés a JPTE-i Jó néhány éve járok a pécsi felsőoktatási intézmények ta­nácsüléseire, de olyan szívből jövő, őszinte vitát régen hal­lottam, mint tegnap, a Janus Pannonius Tudományegyete­men. Akkor is így van ez, ha egy-egy szélsőséget előre kell bocsátani: Mindenekelőtt meg­említendő, hogy a legfonto­sabb kérdés, az oktatási tör­vény értelmében is újra elkészí­tendő, karonkénti szervezeti és működési szabályzat volt a fő napirendi pont. Másrészről a hozzászólók, oktatók és hallga­tók igen-igen szenvedélyesen, elsősorban részletkérdéseket, a kívülálló számára feltétlen ap­rólékosnak mondható ügyeket vitattak. Mindezt rendkívül nyíl­tan tették. Az oktatási törvény értelmé­ben az egyetem szervezési-mű­ködési szabályzatát az alapfel­adatokat meghatározó doku­mentumot a miniszter hagyja jóvá. A JPTE esetében ez szep­tember elején megtörtént. A ka­rok, az Állam- és Jogtudomá­nyi, a Közgazdaságtudományi és a Tanárképző Kar szervezési­működési szabályzatát az egye­temi tanács hagyja jóvá, míg az ezekhez kötődő „kisebb” rendelkezések (hallgatói jutta­tások, oktatói követelményrend­szer stb.) kari hatáskörben vál­nak véglegessé. A tegnapi tanácsülésen, ame­lyet dr. Ivancsics Imre rektor­helyettes vezetett, elsősorban személyi kérdésekhez kapcsoló­dó és ezeket érintő problémák­ról folyt a vita, a szabályzatok­kal összefüggésben. Érdekes volt megfigyelni, hogy a hall­gatói képviselők, akik a 37 szavazati joggal rendelkező tag közel egyharmadát adják, több és most szerencsére nem a követelmények csökkentésére vonatkozó javaslattal álltak elő. Indítványaik javarészét jóvá­hagyták. Az egyetemi tanács végül va­lamennyi kar szabályzatát mó­dosításokkal elfogadta — hosz- szabb vita után. Majd tárgyalt az Ifjúsági parlamentek egye­temi szabályzatának tervezeté­ről és a JPTE közművelődési szabályzatáról is. Bozsik L. Hangverseny a gyermekkönyvtárbar

Next

/
Oldalképek
Tartalom