Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-23 / 292. szám

1987. október 23., péntek Dunantmt napló 3 Munkásőr megyei főorvos Ácélszürkében Hatalmas alakja szinte be­tölti a betegektől és látoga­tóiktól szabadon hagyott szűk sávot a POTE Urológiai Kli­nikájának folyosóján. Nem le­het nem észrevenni. S bizo­nyára tudatában is van en­nek, bár aligha ezért köszön- get szívélyesen jobbra-balra, általában megelőzve az őt üdvözlőket. Helyzeti előnyben van: egy fejjel kimagaslik a folyosói nyüzsgésből. Most először látom a se­bészek világoszöld egyenruhá­jában, viszont annál többször találkozhattam vele, amikor a munkásőrök acélszürke egyen­ruháját viselte. Dr. Czvalin- ga István, a Baranya megyei munkásőr-főorvos, akit az idei Semmelweis-napok alkal­mából az országos parancs­nok a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntette ki, s immár másodíz­ben — civilben a POTE Uroló­giai Klinikájának tanársegéd­je. Sajót osztálya van, oktat, tudományos munkásságát — amelynek két fő kutatási té­mája a vesedaganatok és az urológiai tbc — ez idáig 50 dolgozat, számos előadás fém­jelzi. Emellett 23 éve teljesít munkásőr szolaálatot, noha ehhez képest csak 46 éves. — Úgy szokás mostanában fogalmazni: jó volt az indít­tatás — mondja kedélyesen. — Szlovák nemzetiséqű va­gyok, a Békés megyei Tótkom­lóson születtem. Apám példá­ján, aki régi, igencsak balos kommunista, gyermekkoromtól tudtam, hogy melyik oldalon állok. Méq Békés megyében 1957—1958-ban részt vettem a KISZ megalakulását követő szervezőmunkában, az ifjúqár- da megalakításában. S mint ifiúgórdista, eavütt gyakorla­toztunk a munkásőrökkel. 1959-ben megkezdtem tanul­mányaimat a POTE-n, és Pécs­re költöztünk. Az egyetemen 1962-ben a hallgatói alapszer­vezetben vettek föl a pártba. Két évvel később munkásőr raj alakult az egyetemen, s ekkor léptem be a testület­be. Először a páncéltörősök- höz kerültünk, majd amikor a nehézfegyverzetet kivonták a munkásőrségnél rendszeresí­tett fegyverállományból, az aknavető századhoz. Nem or­vosként kezdtem tehát a mun­káson szolgálatot, csak jóval később kerültem a megyei törzshöz beosztott orvosként. A megyei munkásőrség ve­zető orvosa 1981-ben lettem. Ehhez a tisztséghez csak az idei évtől jár a „munkásőr megyei főorvos" titulus. A testület megalakulása óta sokat fejlődött a munkásőr­ségen belül az egészségügyi szolgálat. Háromévenként a megye egész munkásőrállomá- nya egészségügyi szűrővizsgá­laton vesz részt. Ennek szer­vezője — részben végrehajtó­ja a munkásőr megyei főor­vos és beosztott munkatársai. — Sokat javult a megye munkósőrállományónak egész­ségi állapota az utóbbi évek­ben — mondja dr. Czvalin- ga István. — Már az előkép­zésüket is alapos orvosi vizs­gálat alá vetjük, csak az egészségileg tökéletesen alkal­mas lehet a testület tagja. Orvosi gondok inkább azok­kal az idősebb munkásőrök­kel vannak, akiknek az egész­ségi állapota már nem felel meg a szigorodó kiképzési kö­vetelményeknek, de nem akar­nak megválni a testülettől. A megye munkásőregységeinél jelenleg szolgálatot teljesítő 30 orvos között szinte minden szakterület képviselője megta­lálható a sebésztől a szülé­szig, a radiológustól a pato- lógusig. S a civil életben betöl- töltött tisztségek tekintetében is tarka a kép: egyetemi ta­nár, megyei kórház főigazgató, megyei főorvos ... Az állo- mánytóbla szerint csak min­den második teljesíti orvosi beosztásban a szolgálatot. Dr. Czvalinga István né­hány éve olyan sajátos orvo­Magabiztosan, felelősen a jövőnkért A kistelepülések áruellátása si tapasztalatokat szerezhetett, amilyenekhez remélhetőleg nem sok magyar orvos jut. Háborús körülmények közepet­te, harci cselekmények köze­lében dolgozott hónapokig. Természetesen nem Magyaror­szágon és nem munkásőrként. A Siófoki Kőolajvezeték Épí­tő Vállalat alkalmazásában az Irakban dolgozó magyar mun­kások orvosa volt 1981 jú­liusától 1983 májusáig. A köz­ben kitört iraki—iráni háború elején fél évig Basra térségé­ben, 40 kilométerrel a front­vonal mögött dolgozott. Utá­na is 1982 végéig ő volt az egyedüli magyar orvos Irak­ban, akihez több száz kilomé­terről jöttek, illetve hozták a beteg honfitársakat. — Akadt háborús sérült is, de a legtöbb gond a nagy meleg miatti kiszáradás aka­dályozása volt. Jórészt csak magára utalva sokat tapasztal az ember. Szerencsére vala­mivel később feleségem is ki­jött utánam. Ö laborasszisz­tens, így jó néhány vizsgálat­félét a magunk erejéből meg tudtunk oldani. A munkát, a hivatás gya­korlását és a munkásőrtevé- kenységet időben gyakran nem könnyű összeegyeztetni. Dr. Czvalinga István számára sem az. — A kollégák zöme elfo­gadja, hogy mint munkásőr megyei főorvosnak társadalmi tevékenységem, elfoglaltságaim nem korlátozódhatnak a hét­végekre, és segítenek. Az egyetem különösképpen nem méltányolja munkásőri tevé­kenységemet, de ezt csak tényként állapítom meg, s nem szemrehányásként. Végül is, ez társadalmi megbízatás, amivel nemigen lehet karriert csinálni, s én nem is azért vál­laltam majd negyedszázaddal ezelőtt. D. I. A Szilikátipari és az Épí­tőipari Tudományos Egyesület, valamint a Tégla- és Cse­répipari Tröszt szakértői csü­törtökön az MTESZ székházá­ban előadássorozaton ismer­tették legújabb gyártmány­fejlesztési eredményeiket c tervező és kivitelező szakem­berekkel. Az alapos szakmai tájékoztatók azt célozzák, hogy meggyorsítsák a kor­szerű, új termékek hozzáértő, gyakorlati alkalmazását. Egye­bek között bemutatták a bé­késcsabai gyár hollandi tí­pusú mázas és máztalan te­tőcserép termékcsaládját, amelyben már nemcsak a sima tetőcserép, hanem olyan kiegészítő tetőszerkezeti elem is megtalálható, mint a sze­gély-, a hófogó- és a nyílás­sal ellátott szellőzőcserép. Évente nyolcmillió darabot gyártanak ezekből a csere­pekből, s a továbbiakban fel­készülnek újabb kiegészítő te­tőelemek előállítására is. A tröszt hat üzemében megkezdődött az úgynevezett fokozott hőszigetelő-képességű falazóelemek gyártása. Ezek már kielégítik a lakóházak új hőtechnikai szabványában előírt szigorú követelményeket. Évente mintegy 30 millió kis­méretű téglának megfelelő falazóelemet állítanak elő. A Baranya Megyei Párt- bizottság szeptember 24-én meghatározta tennivalóit a gazdasági-társadalmi kibon­takozás programjának meg­valósításában. A Dunántúli Napló cikksorozatban kíván­ja ehhez az állásfoglaláshoz a háttérinformációkat meg­adni, és az összefüggésekre rámutatni. A gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program és an­nak megvalósítását szolgáló adó-, ár- és jövedelemszabá­lyozás megismerésének idő­szakában széles körben fog­lalkoztatja a közvéleményt a jövőnk. Megélénkült a lakos­ság vásárlása és mintegy szeizmográf, érzékenyen jelzi hangulatát és szándékait. Joggal lehet feltenni a kér­dést, hogyan tud megfelelni a jövő követelményeinek a ke- reskedelem? Ezen belül ho­gyan tudja az igényeket ki­elégíteni a szövetkezeti keres­kedelem, különösen a kistele­püléseken? Hogyon lehet a falvak többségében össze­egyeztetni a tisztességes napi­cikk ellátást, a jó vásárlási körülményeket az eredményes gazdálkodás követelményeivel? Meghatározó szerep Baranya megye fogyasztási szövetkezeteinek tevékenysége a városokon kívül 291 telepü­lésre terjed ki és a megye kiskereskedelmi forgalmából egyharmaddal részesednek. A falvak többségében a lakos­ság áruellátásában meghatá­rozó szerepük van, hiszen 265 kistelepülésen 125 000 la­kos kizárólagos ellátásáról gondoskodnak. A kis boltok fenntartása többnyire veszte­séges, mégis minden faluban van bolt. A kistelepülések — ezen be­lül a halmozottan hátrányos térségek — és az ott élő la­kosság helyzetének javítására irányuló társadalmi erőfeszíté­sek a közelmúltban olyan idő­pontban kerültek napirendre, amikor a gazdaság hosszabb ideje leszálló ágban van. A fogyasztási szövetkezetek eb­ben a helyzetben is érzékel­hető változást biztosítottak a vásárlási körülményekben és az áruellátás javításában. Az elmúlt három évben 90 mil­lió forint ráfordítással 180 kereskedelmi és vendéglátó egységet korszerűsítettek. Kor­szerű hűtőrendszert hoztak létre, javították a raktározás feltételeit, új kiszolgálási rend­szert vezettek be. Mindez ter­mészetesen az eqyszeri több­letráfordításon túlmenően fo­lyamatos üzemeltetési többlet- költséget jelent. Ebben az időszakban folyamatosan bő­vült a választék, növekedett a forgalom. Mit kell megoldani? A kibontakozási program azt a célt tűzi ki, hogy erő­södjön a versenyhelyzet, ja­vuljon a jövedelemtermelő képesség, növekedjen a ha­tékonyság és szüntessék_meg a veszteséges tevékenységet. A szakemberek arról vitat­koznak, meddig kell a fo­gyasztási szövetkezeteknek a veszteséges egységeket nyitva tartaniok, meddig szabad veszteséges tevékenységet folytatni, illetve milyen lehe­tőség van a változásra? A kormány elismeri, hogy a kistelepüléseken nem lehet nyereségesen forgalmazni, ezért 1988-ban is preferen­ciával támogatja az 1500 fő alatti településeken működő üzleteket. Az alapellátást biztosító szövetkezetek forgalmának döntő hányada élelmiszer és élvezeti cikk, amelynek for­galmazása a legkevésbé jö­vedelmező. Az ellátást bizto­sító üzletek bezárására — mint veszteséges tevékenység megszüntetése — mégsem le­het megoldás, hiszen a gaz­daságilag indokolható dönté­seknek társadalmi hatásaik miatt sokkal nagyobb jelen­tőségük van. A kistelepüléseken működő szövetkezeteknek tehát azt a feladatot kell megoldani, hogy a tagsággal szembeni kötelezettség miatt továbbra is javuló szinten biztosítsák az ellátást, továbbá a több­féle gazdasági tevékenység le­hetőségeit kihasználva nyere­ségesen gazdálkodjanak. A fogyasztási szövetkezetek munkáját az elmúlt évtizedek­ben az jellemezte, hogy ru­galmasan alkalmazkodtak a változó körülményekhez. Tevé­kenység bővítéssel és háló­zó tfeilesztéssel, szerkezetválto­zással és a működési terület bővítésével szinte minden idő­szakban dinamikusan fejlőd­tek. Meggyőződésünk, hogy íav lesz ez a stabilizáció időszakában is, a gazdasági és társadalmi követelmények­nek egyidejűleg meg fognak felelni. Vannak jó és rossz példák, területenként és szövetkeze­tenként differenciáltan, gyak­ran azonos feltételek mellett is. Ez függ a szövetkezetek vezetésétől, a középvezetőktől és sok esetben a boltvezetők­től. Milyen lehetőségek vannak a vásárlási körülmények és az áruellátás javítására a kiste­lepüléseken? 12 000 növény a városnak Üj parkok létesülnek Elkészült a Pécsi Dohánygyár személygépkocsi-parkolója Az ősszel közel 12 000 új nö­vényt ültet el a város terüle­tén a Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat, mintegy 1200 fát, 250 örökzöldet és 10 000 cserjét. Pécsett évente 200 000 négyzetméterrel nő a parkok területe és ez közel 53 millió forintba kerül. Ebből az ösz- szegből 25 millió forint jut a közterületekre, a fennmaradó összegért pedig különböző in­tézmények, vállalatok meg­rendelésére létesítenek parko­kat. Az őszi telepítésekre a Ker­tészeti és Parképítő Vállalat már megrendelte a szőregi, szombathelyi és pécsi faisko­lákból a növényeket 700 000 forint értékben. A pénzt a Pé­csi Városi Tanács biztosítja. Pécsett idén Lvov-Kertváros­ban készülnek új parkok. Az Illyés Gyula és a Hajós Imre utca által határolt, mintegy 15 000 négyzetméternyi részre 108 fát ültetnek november-de­cemberben: kőriseket, nyíreket, hársfákat, valamint örökzölde­ket. Az llku Pál és a Sarohin tábornok út által határolt 25 000 négyzetméternyi terüle­ten két ütemben készült a park. Az év első felében fü­vesítettek, labdapályákat, ját­szótereket, utakat, pihenőket létesítettek, padokat helyeztek ki, most ősszel pedig 410 pla­tán, nyír, kőris és hárs kerül oda. A Mecsek-Nyugaton már elkészült a 20 000 négyzetmé­teres közpark. Idén fákat, cser­jéket telepítenek még ide. Fel­tétlenül meg kell említenünk az Egri Gyula utca és a Bajcsy-laktanya között fekvő területet, itt ugyanis 1 800 000 forint értékben építenek par­kot. Idén már az utolsó ütem­nél tartanak, de ez várhatóan áthúzódik még a jövő évre is. Ha készen lesz, igen hangula­tosan fog mutatni a fűvel, sok fával, cserjével, játszóterekkel. Az intézmények megrende­lései közül egyik legjelentő­sebb a kertvárosi 24 tantermes általános iskolának az ud­vara, ahol 41 fát, 1200 cser­jét, 71 örökzöldet ültetnek majd el. A katonai kollégium udvara Gyárvárosban szintén zöld növényekkel lesz teli. A pellérdi épülő szennyvíztelepen is fásítanak. A Dohánygyár parkolója már készen van, a pécsi köztemetőben pedig most kezdték meg az új par­kosítást. Ó. Zs. Tovább folytatódik az 1987- ben kezdődött újabb három­éves rekonstrukciós program - bár kisebb ütemben — a Bel­kereskedelmi Minisztérium tá­mogatásával, elsősorban a halmozottan hátrányos helyze­tű térséqekben. Több telepü­lésen megkezdődött, illetve előkészítés alatt áll ABC-áru- házak építése. A technikai feltételeket ja­vította a hűtőberendezések számának növekedése, amely­hez a Baranya Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat egymillió forinttal járult hoz­zá. így vált lehetővé a hús- készítmények kistelepüléseken történő értékesítésének széle­sítése. Előrelépést jelentett az is, hogy az előrecsomagolt tőke­hús heti kiszállítása megva­lósult. E módszer további kistelepülésekre való kiterjesz­tése szerepel a célok között. A szövetkezeti összefogással létrehozott Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalat felnőtté válása után méltóan segítheti az alapító szövet­kezetek igényeinek megfelelő­en a falusi boltok ellátását. Rövid ideje, de már ered­ményesen működik a szövet­kezeteknek a Pannon Volán­nal kialakított szorosabb kap­csolata, amelynek alapján a falusi lakosság fontosabb épí­tőanyagokkal való ellátását szervezik. Ennek távlatai sokat ígérőek, az áruk szélesebb körére kiterjeszthetők. Ezek a példák jelzik, hogy a fogyasztási szövetkezetek is keresik az új utakat, hogy a falusi lakossáq, a szövetkeze­ti tagság növekvő igényeit eqyre szélesebb körben ki- ' elégítsék. Nemcsak szövetkezeti feladat A kistelepüléseken élő la­kosság életkörülményeinek alakulásában fontos szerepe van az áruellátásnak, de az csak egy tényező a sok kö­zül. Ebben kiemelkedő sze­repe a fogyasztási szövetke­zeteké. Mégis az áruellátás és a színvonalas vásárlási körül­mények biztosítása nem lehet kizárólag szövetkezeti feladat. Hiszen a veszteség mérséklé­sében, az ellátás javításában, a társadalmi közérzet alakí­tásában mások is közremű­ködhetnek. A tanácsoknak eddig is vblt és a jövőben is lesz le­hetősége a magánkereskedők­kel azonos elbírálással adó- kedvezmény nyújtására, he­lyiségbérleti díj mérséklésére, úi létesítésnél telek biztosítá­sára. A szállító partnerek társa­dalmi közérzetet javítanak, ha nem a déli, délutáni órákban érkezik meg a péksütemény és a kenyér, ha 'naponta el­jut a tej és tejtermék minden faluba, ha a tőkehús hetente egy alkalommal oda is el­jut, ahol megtermelik, ha a nagykereskedelmi szállító part­nerek a megrendeléseknek nemcsak 50-80 százalékát szállítanák ki a falusi bol­tokba és még sorolhatnánk. A szövetkezetek nemcsak gazdálkodó egységek, hanem olyan szervezetek, amelyek­nek tagjaik vannak, így gaz­dasági döntéseiknél azok tár­sadalmi hatásait is figyelem­be kell venniök. Meggyőződésem, hogy a szövetkezetek a kibontakozási programnak nemcsak gazda­sági, hanem társadalmi cél­jainak megvalósítását is se­gítik, amelynek Baranya me­gyében fontos területe a kis­települések ellátása. Kasza Tibor, a Fogyasztási Szövetkezetek Baranya Megyei Szövetségének elnöke T églatermékek fejlesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom