Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-01 / 270. szám

1987. október 1., csütörtök Dunántúli napló 3 Sajtötäjekoztatö a Pécs Ufirosi Tanácson Pécs Megyei Város Tanácsának a tiszt­ségviselői hétfőn dél­után tartották meg szokásos tanácsülés utáni sajtótájékozta­tójukat. Több program indult Sokszínűvé váltak a lakossági vállalkozások — Csökkenteni kellett a közvilágítást — Tízszázalékos létszámleépítés Bevezetésképpen Piti Zoltán tanácselnök adott általános tájékoztatót a város helyzeté­ről. Elmondta, hogy a legutób­bi tanácsülés óta eltel időben több, a város további fejlődé­sére kiható program indult. El­kezdődött a nagyárpádi város­rész építése, megkezdték a területelőkészítést a leendő pa- tacsi városrészben, folyik a ke­leti érintő út építése az Irányi Dániel téren, dolgoznak az István tér rendezésén. Szólt a legutóbbi tanácsülés egyik fontos napirendi pontjáról, amely a lakosságnak a város- fejlesztés, városüzemeltetés fel­adataiban való részvételével foglalkozott. A tanács pozitív tényként értékelte a lakosság; hajlandóságban bekövetkezett változást. Sokszínűvé váltak a lakossági vállalkozások, a tár­sulások mellett jelentkezik az önkéntes részvétel a munkák­ban, s ez egyre szélesebb kör­ben történik. Ezeket elismerve megállapította a tanács, hogy a város fejlődése egyre in­kább abból indul ki, mennyi­re sikerül megnyerni a lakos­ságot a városfejlesztési prog­ramok megvalósításához. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a város névleges értékben is, de még inkább reálértékben kevesebb eszközzel gazdálkod­hat, mint a korábbi években, ami kemény döntésekre kény­szeríti a város vezetőit. Ilyen volt legutóbb a közvilágítás csökkentése. Erre vonatkozóan utóbb több kérdés hangzott el: nem lehetne-e főleg a hajnali közvilágítás-kikapcsolást az éj­szakai csekély forgalmú órák­ra időzíteni, vagy fokozatkap­csolók beépítésével csökken­teni a közvilágítás áramfo­gyasztását. Az előbbire adott válasz: közbiztonsági okokból nem lehet éjszaka szüneteltet­ni a közvilágítást, az utóbbira pedig: az is beruházással jár, s új beruházásokra egyre ke­vésbé vállalkozhat a város. A továbbiakban az 1988-as tervezőmunkáról szólt a tanács­elnök. Közölte, hogy a tanács két fordulóban fog ezzel fog­lalkozni. Először október végén, amikor a fejlesztés főbb cso­mópontjait akarják meghatá­rozni, januárban pedig már magáról a tervről fog tárgyal­ni a tanács. Nehéz tervezés lesz. Az eddig vállalt törekvé­seket, irányokat mindenképpen meg akarják tartani, viszont a mértékeken jelentős korrekció­kat kell végrehajtani. „Min­denképpen biztosítani akarjuk a magánerős programok tá­mogatását” - jelentette ki. Fontos lépésre szánta el magát a tanács azzal, hogy vállalta: szeptember 1-je és december 31-e között az igaz­gatási létszámot 10 százalék­kal csökkenti. Tette ezt azért, mert ha a tanács maga nem lép a takarékosabb létszám- gazdálkodás irányába, nem várhatja el ugyanezt a tanácsi intézményektől, a tanács irá­nyítása alá tartozó vállalatok­tól. Az egészségügyben, az ok­tatásban, az alapellátás egyéb területein természetesen nem lehet igazi létszámcsökkentést végrehajtani, ezért a nem alapellátási területeken az ál­talános mértéknél nagyobb létszámcsökkenésre kell felké­szülni. A tanácselnök bejelentette, hogy október első napjaitól kezdve megkezdődik a 49 mil­lió forint értékben kibocsátan­dó területelőkészítési kötvé­nyek árusítása. A kötvényvá­sárlók részére soron kívül te­lekjuttatást vállal a tanács. A kötvények árából újabb építési területek előkészítésére lehet vállalkozni. Az előző sajtótájékoztatón mutatta be a tanácselnök az újságíróknak a frissen alakult városgondnokság vezetőjét, Péntek Gábort, aki most az új szervezet eddigi ténykedé­séről, további feladatairól adott tájékoztatót. Elmondta, hogy a júliusban alakult vá­rosgondnokságnál egy kézbe kerültek a városüzemeltetési, mérsékelni kell az ütemet, azaz kevesebbet kezdünk. Tö­rekszünk az elkerülő úthálózat építésének a folytatására is a tehermentesités végett. MTI: - Riasztó számokat hallhatunk a TEHO-befizetések elmaradásáról és makacsul tartja magát ez a nézet, hogy a TEHO meg fog szűnni. Építkezés Pécsett, a nagyárpádi városrészben városgondozási feladatok. Mű­ködik már az útkezelési cso­port és a pénzügyi-gazdasági csoport, de még szervezés alatt áll a kommunális csoport. Az év végéig 30 fővel kellene dolgoznia a városgondnokság­nak, amely a Bajcsy-Zsilinszky út 35. sz. házban működik, s október 15-étől állandó tele­fonügyeletet vezet be a 12-290- es telefonszámon. Ezen lehet bejelenteni minden, a város- üzemeltetéssel kapcsolatos pa­naszt, észrevételt. A város- gondnokság nagyon fontosnak tartja az utak állapotának a javítását, a kátyúzások jó mi­nőségű és gyors elvégezteté­sét. Elmondta: október 31 -e után csak egészen kivételes esetekben engedélyeznek út­felbontásokat, mert a téliesre forduló időjárás körülményei között akkor már nem lehet elfogadható munkát végezni. A két tájékoztató után az újságírók tették fel a kérdései­ket. Dunántúli Napló: - 1988- ban csökken a város beruhá­zási lehetősége. Mik a leíran­dó beruházások? Piti Zoltán: — Ezt így nehéz megfogalmazni. Egy biztos: a működéshez mindenképpen fe­dezetet kell biztosítani a fej­lesztés rovására, a várható központi elvonásokon túl is. Az ellátási színvonal javítására nem vállalkozhatunk, a szin- tentartást akarjuk biztosítani. Folytatjuk a kiemelf intézmé­nyek felújítását, a lakóházfel­újításokat. A fejlesztésekben a lakossági programok támoga­tásától nem vonulhatunk visz- sza. Legnagyobb gondunk a lakásépítésé, ami — ha jövőre nem tudunk erre pénzt szerez­ni — 1989-ben jelentkezik, hi­szen a jövőre átadandó lakó­házak már állnak, s jövőre ta­lán nem tudunk újakat kezde­ni. MTI: — A szűkülő költségve­tési lehetőségek érintik-e a belvárost? Piti Zoltán: - A programot folytatni akarjuk, de talán Dr. Varga István pénzügyi osztályvezető: - A TEHO - míg él - adó módjára behajt­ható és behajtandó. Piti Zoltán: - A TEHO-t a tanács döntése alapján vezet­tük be, a tanácskozási köz­pontok maguk határozták meg mit akarnak a befolyt pénz­ből csinálni és eredményesen gazdálkodnak is vele. Volt azonban több tanácskozási központ, amelyik később ese­dékes cél megvalósítása végeit a mostani pénzt kölcsönadta, ők tehát gyakorlatilag nem ré­szesedtek a TEHO-ból. Va­jon hogyan kártalaníthatnánk ezeket, ha kimondanánk a TEHO megszüntetését? Dunántúli Napló: - A lap szombati számában „öröm és környéke" cím alatt egy jelen­ségre hívtuk fel a figyelmet, ami régóta kíséri a belvárosi rehabilitációt, ez pedig a nagyvonalú, rossz minőségű munka. Mi erről a vélemény? Piti Zoltán: — Mindennel egyetértek, ami sérelmezi a belvárosi rehabilitáció körül észlelhető hibákat. A magam részéről a legelszomorítóbbnak azt tartom, hogy olyan minő­ségű munkát egyáltalán kiad­nak, mint amiket az újság szóvá tett. Pécsi Rádió: — Minek kö­szönhetjük, hogy megúszhat- tuk az idei nyarat vízellátási zavarok nélkül? Piti Zoltán: — Jobb volt a vízhozam a vártnál. De ettől még megtörténhetett volna a baj, ha a Külkereskedelmi Minisztérium segítségével nem tudunk nagyon gyorsan besze­rezni 25 000 dollár értékben alkatrészeket a szivattyúkhoz. Pécsi Rádió: - Lezárult-e véglegesen a fáradtolaj-égetés ügye? Szabó Nándor tanácselnök­helyettes: — A tanács részéről lezárult, eredményt azonban még nem tudunk. A Pécsett elkészült vizsgálati anyagnak az összevetése folyik most más szakvéleményekkel, s csak an­nak ismeretében tudunk végle­ges tájékoztatást adni. Min­denesetre mi úgy látjuk, hogy az OKTH magatartása kemé­nyebb lett. * Pécsi Rádió: — Visszük fel a hegyoldalra a házakat, visz- szűk fel a várost. Meddig megy ez? Piti Zoltán: - Teljesen egyet­értek azzal, hogy ennek vé­get kell vetni, de érdekellen­tétek óriási konfrontációja ne­hezíti a döntések végrehajtá­sát. Mi igyekszünk gátat vet­ni a Mecsek-oldal beépítésé­nek, de hogy mennyire és mi­kor tudjuk megállítani, az mindannyiunkon múlik. Dunántúli Napló: - Az el­múlt télen nehezen értették meg az emberek, hogy nem volt pénz a hó eltakarítására, hogy nem volt megrendelve a munka . . . Idén mire számít­hatunk? Piti Zoltán: - Csökkenő fo­rintokból növekvő feladatot el­látni - lehetetlenség. Mind a közvilágításnál, mind a síkos­ság elleni védekezésnél óriási az ellentmondás és nem tud­juk feloldani. Kompromisszu­mot kell kötni, s a rendelke­zésre álló kevés pénzt a leg­fontosabb helyeken kell fel­használni. Havas-jeges időben nem tudunk mást felvállalni, mint a tömegközlekedési útvo­nalak mentesítését. Másutt, a házak előtt igenis takarítani kell, az intézmények előtt ta­karítani kell, és ez nem áldo­zat, ez természetes dolog! H. I. Cement? — Az sincs... Tartsd szárazon...! Egyszerűbb a „művi értékesítés Ami érkezik, szinte percek alatt elfogy, protekciós tele­fonok csengenk fontos íróasz­talokon: cement kellene! — Miért, bojler van? Autó- alkatrész? — kérdezett vissza egy sok telefonba mór bele­fáradt Tüzép-vezető. Jólérte­sültek tudni vélték, azért van cementhiány, mert Beremen- den leállt az egyik kemen­ce... — A hír igaz, valóban újra kellett falazni az egyik ke­mencét, de nem ettől van ce­menthiány — mondja Révbiró Géza gazdasági igazgatóhe­lyettes a Beremendi Cement­gyárban. - Cement van, csak elosztási gondok vannak, il­letve egy olyan kereslet je­lentkezett, amit nem lehet egyik napról a másikra kielé­gíteni: az emberek tudják, hogy jövőre felmennek az építőanyagárak, aki tehát te­heti, az most ősszel akarja befejezni az építkezését, vagy készletez jövőre. Éves kapacitásának hetven százalékára készült termelési terv a Beremendi Cement­gyárban a megrendelések alapján - ehhez kaptak energiát. Az első féléves adatok alapján 20 000 ton­nával megemelték a tervet, elsősorban az exportlehető­ségek bővülése miatt, de az­óta belföldre is többet ad­nak ki az eredeti terveknél. A havi átlagos 71 000 tonna helyett júliusban 88 500, augusztusban 81 000, szep­tember 24-ig 63 100 tonnát termeltek, viszont 97 100, 92 600 és 69 900 tonnát ad­tak ki. A termelés további bővítésének az energiakorlát szab határt. A gondok kétfelé oszthatók a gazdasági igazgatóhelyet­tes szerint: az egyik általá­nosabb, a másik pillanatnyi. Az általános, hogy tüzépek alig-alig készleteznek, egy­szerűbb számukra a „művi értékesítés": azaz adnak a Tüzép-telepen egy cédulát, hogy a cement (vagy tégla) átvehető a gyárban. M- Bizonyára meglepődné­nek, ha a boltban kapnának egy cédulát, hogy befizették a kenyeret, menjenek el a gyárba, s onnan vigyék haza - mondja Révbiró Géza, aki a Tüzép-mogatartás illusztrá­lására elmondja: az első ne­gyedévre 29 000 tonnányi ce­mentet kötött le a Tüzép, eb­ből 26 000-et hívott le, de vé­gül is csak 14 400 tonnát szállított el. A cementgyár augusztusban felajánlotta a Dél-Dunántúli Tüzépnek, hogy a negyedik negyedév­ben rendelkezésére áll az első negyedévi lemaradás, de a Tüzép nem tartott erre igényt. Hozzá kell tenni, augusztus végéig gyakorlatilag nem volt cementhiány, a lökésszerű igény szeptemberben jelent­kezett, s emlékeztetőül any- nyit: október a negyedik ne­gyedévhez tartozik már. A Dél-Dunántúli Tüzép ke­reskedelmi igazgatóhelyette­se:- Amit kapunk a gyártól, az rögtön elfogy. S ennyit ka­punk. De nem csak a ce­ment hiányzik, hanem az ösz- szes alapvető építőanyaggal réz a helyzet. Valóban kap­tunk ajánlatot a cementgyár­tól, de ennek nincs reális le­hetősége: novemberben, de­cemberben nem lehet eladni annyi cementet, bár a fel­ajánlott mennyiség felét el­fogadtuk. „Szakértői" vélemények szerint az ezekben a napok­ban vásárolt cement negye­dét, harmadát csak jövőre használják fel - átmenetileg a lakosság segít a gyár és a forgalmazó közösen meg nem oldott készletezési gondjain. Cserébe egy jó tanács a maszek készletezőknek: a ce­ment sokáig eltartható, ha nagyon szárazon tartják, ha időnként megforgatják — ha áremelkedésre számítasz, tartsd szárazon — a cement­port! B. L. Műszaki és közgazdasági könyvnapok Nyolc könyvkiadó mintegy 80 új kötetet kínál a műszaki és közgazdasági könyvnapo­kon - jelentették be szerdán azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet a könynapok országos szervezőbizottsága tartott Bu­dapesten, a Vörösmarty téri kulturális központban. Az ok­tóber 5-én kezdődő — immár hetedik alkalommal megren­dezendő — szakmai könyvna­pok országos megnyitóját a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem épületében ta rtják. Az újdonságok között kézi­könyvek, lexikonok, elektroni­kai, építészeti, gazdaságpoli­tikai, gazdaságirányítási, hír­adástechnikai, ipartörténeti, jogi-kereskedelmi, környezet- védelmi, közgazdaság-elméle­ti, statisztikai, számítástechni­kai, világgazdasági és külke­reskedelmi témájú könyvek egyaránt helyet kaptak. Indulatok a kuka körül A helyszín: Kővágószőlős, Újtelep. Kétemeletes, sárga bérházak, csenevész fák, po­ros levelű bokrok. A házak előtt kukák sorakoznak, hor­padtak, a tetejük hullámosra deformálódott, akkor sem le­hetne lezárni, ha épek volná­nak, mert a beléjük tömködött szemétből már bőven jutott a földre is. Két szeméttároló föl­borítva, körülötte legyek, ku­kacok, kutyák, macskák. — Arról is tudok, hogy a szomszéd mérgesgombát ön­tött bele! — folytatja a terep­szemlét Baityné Dévai Zója, a 2. számú ház egyik lakója. - A házban több kisgyerek is van, kettő az enyém, nem le­hetek mindig a sarkukban, ők is beleturkálnak a kiborított szemétbe. Két kukát mór hat hete nem ürítettek ki. Itt bűz­lik az orrunk előtt. Hetente egyszer, szerdán jönnek a szemetesek, de azt mondják, hogy az edények rosszak, nem tudnak velük mit kezdeni és Nem bántja a szemét? vesztek, de aztán megcsinálták, hogy kiborították a kukát és úgy lapátolták a szemetet a kocsiba. Most ezt nem teszik meg. De nehogy azt higgye, hogy csak nálunk van ez így, az óvoda előtt is ugyanez a helyzet! Egy óvónő: — Nagyon kellemetlen ez a bűz, meg aztán a szél időn­ként felborítja a kukát és a szemétből jut az óvoda udva-' rára is. Ha kevés a kuka, mi­ért nem viszik gyakrabban? tik, hadd vigye a szél. Az itt dolgozó takarítónők a rossz kukákat mindig összekötözik, hogy ne lehessen beleönteni semmit. Ez sem használ, mert a lakók kioldozzák és újból használják, aztán meg morog­nak, hogy nem viszik el. De tényleg, kinek a dolga lenne kicserélni? — Mi nem is tudtuk, hogy Újtelepen ilyen problémák vannak — mondja a tanács­elnök, dr. Markovics Antal. — Nekünk senki sem jelentet­te(?l) Az is igaz, hogy ezeket az épületeket a PIK gondozza, nem a tanács, de ettől függet­lenül ezek ügyében is eljárunk. — A mi dolgunk nem a csere, hanem a szállítás - tá­jékoztat Szentesi Tibor, a Pé­csi Köztisztasági- és Útkarban­tartó Vállalat törmelék-bánya- vezetője. - Ilyen ügyekkel a tulajdonoshoz kell fordulni. A tulajdonos a PIK üzemel­tetési osztályának IV. számú házkezelősége. Dudás Antal vezető házkezelő mondja: — A kukák cseréje folya­matban van. A közeljövőben 30 új szemetes edényt helye­zünk ki Újtelepre. Az ügyinté­zés gyorsasága persze attól is függ, hogy van-e raktá­runkban megfelelő mennyiségű kuka. Biró János raktárvezető: — Pillanatnyilag csupán pár darabbal tudok szolgálni, de néhány nap múlva 80 edény érkezik a TITÁN-tól. A hónap végéig mindenképpen kiszállí­tunk ebből 30-at Újtelepre. Ó. Zs. otthagyjak. Bezzeg, amíg nem volt táppénzen az Újtelep gondnoka, Panni néni, akkor ő még utánuk is szaladt és nem hagyta annyiban a dol­got. Igaz, hogy mindig össze­— A lakók miért nem segí­tenek magukon? — állít meg az utcán egy kék köpenyes asszony. — Legalább összesö­pörhetnék egy helyre a szeme­tet, de nem, inkább melléön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom