Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-19 / 288. szám
1987. október 19., hétfő Dunántúli napló 3 Szelídgesztenye Tíz éve még tiszta haszon volt a szelídgesztenye a pécs- váradi Zengőalja Termelőszövetkezetnek — ma már árbevételi forrásként korántsem ilyen jelentős. Ezzel szemben eszmei értéke szinte fölbecsül- hetetlen: ilyen kiterjedésű, erdőrendszerű ősgesztenyés sehol másutt nincs az országban. Ezt a harminchektárnyi eidőt mint pécsváradi-zengő- várkonyi természeti szépséget szeretnék megőrizni az utókor számára. Átmentése, a pusztulástól való megkímélése azonban korántsem könnyű feladat. Minden évben megírtuk, hogy pusztulásnak indult az ősgesztenyés, hogy kétféle kórokozó is megtámadta. Most nem az a célunk, hogy újra „meghúzzuk a vészharangot", netán pánikot keltsünk azokban a helybeliekben, akik gesztenyével foglalkoznak. Ellenkezőleg. Talán nem tűnik túlzott optimizmusnak, ha végre leírhatjuk: talán sikerül megmenteni, hiszen a kezdeti lépések megtörténtek. A pécsváradi termelőszövetkezet elnöke, Walter Tivadar elmondta, hogy az utóbbi két évben elég sokat romlott a gesztenyés állapota, főként az utóbbi években bekövetkezett jégkárok miatt. A jég sérüléseket okoz, s a kéregrák, amely csak sérüléseken keresztül terjed, igy nagyobb mértékben meg tudta támadni a fákat. Bizonyára ez a tömeges károsodás is hozzájárult, hogy éppen két hete járt kint az ősgesztenyésben egy szakértőkből álló bizottság, s az ő javaslatukra fölkérték az Erdészeti Kutató Intézetet, mondjanak véleményt, keressék a megoldást és tegyenek javaslatot a gesztenyés megmentésére. Hogy miként lehet megállítani a pusztulást, ez egyelőre még kutatás tárgya, mert a világon nem ismernek még erre vonatkozóan semmilyen bevált módszert. Ezt kellene megtalálni, ezen dolgoznak a kutatóintézetben. Mindennek ellenére idén jó közepes termést hozott ez a terület — ezt már elmondhatjuk, hiszen úgy egy hete elkezdődött a gesztenyeszüret. A termés mennyiségileg ugyan nem rossz, de minőségileg valamivel gyengébb. — Nagyon sok az apró szemű gesztenye - mondják Varga Lajosék — akik épp szüreteltek -, ez amiatt van, hogy nem volt elég eső. Nekünk hét saját fánk van, s ha egész nap dolgozunk, egy nap alatt ketten egy mázsát is összegyűjtünk. Mi a termelőszövetkezetnek adjuk el - ők Siófokra szállítják. Kilójáért 24 forintot kapunk. De láttuk, hogy az üzletekben elég drága, negyven—ötven forint is megvan. Miközben beszélgetünk, ők dolgoznak tovább: először verőfával kiverik a burokból a lehullott gesztenyét, majd a burkot összegereblyézik, s csak ezután kezdik a fű közül ösz- szeszedni a termést. Igazán kellemes, napsütéses őszi idő van, szinte hallani lehet a csendet a hatalmas gesztenyefák alatt. Tényleg kár lenne értük. D. Cs. Mától a Dél-Dunántúlon Új hitelkedvezmény a Garancia autókra 50 százalékot- fizet a többit 2 év alatt Nem változott az egyedi építésű tetőtérfakások elszámolása „Kacsa”, hagy nem fizet a PfK — Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint — vallja a pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke, Komáromi István. — Nálunk egy használt autó átlagára 80—100 ezer forint, s ezekre a gépkocsikra a legnagyobb az igény. Jól jár az a vevő, aki a szövetkezetnél vásárol autót. Amint befizeti a gépkocsi vételárának 50 százalékát, viheti is az autót, mert a fennmaradó összeget — ez maximum 40 ezer forint lehet — 24 havi részletben törlesztheti. Kamat helyett egyszeri, 12 százalékos kezelési költséget számolunk fel. Ezt a kedvezményt nemcsak a Baranya megyében lakóknak biztosítjuk, hanem a Somogy, Tolna és Zala megyeiek is felkereshetnek bennünket. Ez volt a lényege annak a megállapodásnak, amelyet az elmúlt héten kötött a Garancia Szövetkezet, valamint az OTP Baranya Megyei Igazgatósága. A szövetkezetnél már június óta lehet részletre vásárolni használt személygépkocsit. De a kereskedelmi hitel, amit saját keretből adott a szövetkezet, csak egy évre adható. Másrészt, ha az adós nem fizeti a részleteket, a szövetkezetnek nincs meg az a lehetősége, mint az OTP-nek, hogy a munkabérből letiltássá, hanem követelését csak polgári peres úton érvényesítheti. — Igy az OTP-vel kötött megállapodás kedvező — mondja Komáromi István —, mert mi adjuk a használt gépkocsit, az OTP pedig a hitelt. A kezelési költség kétharmada a szövetkezeté, egyharmada az OTP-t illeti. De jól jár a vásárló is, mert egy év helyett 24 hónapra kapja a kölcsönt. Természetesen ez a Garancia Ajándékautó Szolgálat devizás értékesítésére nem vonatkozik. A használt személygépkocsikat alaposan átvizsgálják a szövetkezetnél, állapotlap készül, amelyen a hibákat is feltüntetik. A vevő kérésére helyben kijavítják a gépkocsit, s műszaki vizsgára is felkészítik. A vásárláshoz a szövetkezet Meaveri úti telepén adnak nyomtatványt, amit kitöltés után elbírálnak. Például, aki havonta változtatja a munkahelyét, annak természetesen nem engedélyezik a vásárlást. Ami pedig a rugalmasságot illeti, egy-egy drágább autónál, egyedi elbírálás alapján, a szövetkezet saját keretből további hitelt is hajlandó adni, akár 100 ezer forintot is. Amint engedélyezik a vásárlást, a vevő az OTP-nél felveheti a kölcsönt. A casco-t helyben meg lehet kötni. Az új hitelkonstrukció hétfőtől lép életbe. M. Gy. Az egyedi tetőtérbeépítés a tanácsi lakásöknál lakáshoz jutási lehetőséget csillantott fel a nyolcvanas évek elején fiatal pécsi házaspárok előtt. A kezdet kezdetén a nagy padlásterek még vonzerőt gyakoroltak. Ahogy csökkent a beépíthető alapterület, úgy lohadt a lelkesedés is. — A kliensek elfogytak, a kis padlástér nem megy, mert mennél kisebb a lakás, annál nagyobb a fajlagos építési költség. Az emberek nem szívesen építenek 600—700 000 forintért lakást az államnak — nyilatkozta lapunknak három évvel ezelőtt Dér László, az OTP lakásépítési osztályának a vezetője. *— Az akkor volt — mondja Dér László, most, amikor újra rákérdezünk. — Időközben megnőtt ennek az építési módnak a húzóereje és ennek oka az, hogy a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat, mikor egy- egy bérlővel elszámol, egy összegben visszafizeti a bekerülési költséget minden esetben, ha a jogszabály erre lehetőséget ad, és ha a PIK-nek van ró pénze. De vajon van-e pénze a PIK-nek? Az utóbbi hetekben ugyanis futótűzként terjedt el a hír az uránvárosi tetőterekben, hogy a PIK az idei beköltözőknek mór nem fizet, sőt házról házra járnak visszakérni a pénzt azoktól is, akik már korábban megkapták. — Rémhír — mondja röviden és tömören dr. Kutas Éva, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatóhelyettese. Annyira nem csökkentek a pénzügyi lehetőségeink, hogy az egyedi tetőtérépítőket ki ne tudnánk fizetni. Az l/1971-es kormány- rendelet ma is érvényben van, s ez kimondja, hogy a bérlő teljes költségét meg kell téríteni, ha állami lakást létesít. Ez lehet lakbérbeszámítás vagy készpénz visszafizetés. Készpénzben akkor kapja meg, ha jövedelmi, vagyoni, illetve szociális helyzete indokolja. A jogosultságot a Pécs Városi Tanács 1986/5. számú lakás- gazdálkodással kapcsolatos rendelete. szabályozza. Leggyakrabban fiatal házasok esnek ebbe a kedvezményezett kategóriába, azok, akiknél az egy főre eső havi jövedelem mértéke a 3500 forintot nem haladja meg. Tehát a beköltözők száma is lényeges. Mégis mi adott alapot a rémhír elterjedésére? Ez is kiderült. Az OTP-kölcsönnel építő fiatalok OTP szerződésének a záradékába kb. egy évvel ezelőtt bekerült egy mondat, amely lehet, hogy elkerülte némely tetőtérépítő figyelmét. A záradék úgy szól, hogy ha a PIK egy összegben téríti vissza az építési költséget, az esetben a hosszú lejáratú kölcsönt a takarékpénztár az ösz- szegből levonja, tehát az OTP- kölcsön visszafizetését azonnal esedékessé teszi. Pécs város legolcsóbb lakásairól van szó. A tetőterek bekerülési költsége 7000— 10 000 forint négyzetméterenként, szemben a célcsoportos tanácsi lakások átlagos 13 000 forintos árával. Az elmúlt négy évben 62 egyedi tetőtér építőt fizetett ki a PIK, s az idén eddig 17 bérlővel számolt el. Más dolog, hogy nem nagy üzlet ez a konstrukció a vállalatnak. Mint ahogy a felújításokkal összekapcsolt tetőtérbeépítés is elakadt a kezdeti nagy lendület után. Dr. Varga Pál Józsefné, a Pécs Városi Tanács lakás- és helyiséggazdálkodási osztályvezető-helyettese elmondta, hogy 1985 óta a PIK nem terjesztett elő felújításos tetőtérépítési címlistát a tanács vb., illetve a társadalmi bizottság elé. Nagy kár, hogy így van, mert Pécs város változatlanul tele van beépítésre alkalmas padlásterekkel. S ha ez valóban a legolcsóbb építési mód és a leggyorsabb lakáshoz jutási lehetőség, akkor a városnak és a vállalatnak meg kellene találni a módját a továbblépésre. — Rné — j Kistele €3i dolga? Lvov-Kertvárosban a parkokban, játszótereken, utak, járdák mentén folyton-folyvást kis, színes szemétgyűjtőkbe botlik az ember. Van belőlük elég, s ez jó. Az is dicséretes, hogy tele vannak szeméttel, tehát használják a lakók. A Kertváros mégis szemetes. Az edények tetején kicsordul a hulladék, a szél a földön sodorja és a levegőbe röpíti a jégkrémes papírokat, zacskókat, elhasznált papírzsebkendőket. Kinek a dolga lenne üríteni, tisztán tartani a szemetesedényeket? Az utcaseprőknek? A parkfenntartóknak? A lakásszövetkezetnek? Esetleg a házmestereknek, vagy netán a lakóknak? A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalattól Weik József, az úttisztító részleg vezetője úgy tudja, hogy az ő dolguk az autóbuszmegállók és a közjárdák melletti kis kukák ürítése. Panaszkodott, hiányára hivatkozott. Az ő feladatuk a parkok és a játszóterek rendben tartása. A Kertvárosban például 0,6 ember jut egy hektárra, de ebbe már beletartoznak az üzemvezetők, portások, éjjeliegy embert, aki összegyűjti az otthagyott szemetet. Tavaly, a „Kertváros” lakásszövetkezet, a PIK a lakókkal és házmesterekkel egyetemben társadalmi munkát ajánlott fel. A kezdeti Szemetes a Kertváros hogy kevés az emberük. Harminc állandó dolgozót és 40 alkalmit tudnak kiküldeni naponta. Az alkalmiak a hét egy napján, csütörtökön nem' dolgoznak. Ez a napi 60-70 munkás tisztítja a várost Hird- től a 26-os autóbusz-végállomásáig, illetve a tv-toronytól Mólomig. Piszter Valéria, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat parkfenntartási részlegének vezetője szintén a munkáskéz őrök, művezetők is. Ha őket nem számítjuk, konkrét parkgondozó munkás csak „töredékében" jut el a Kertvárosba. Gond az is, hogy ezeknek a munkásoknak a többsége csökkent munkaképességű. Minden héten egyszer kellene üríteni, ám gyakran fordul elő, hogy ez elmarad. A vállalat kapcsolatban áll a Közterület Felügyelettel. Ha tőlük bármiféle bejelentés érkezik, kis traktorral kiküldenek lelkesedés hamar lelohad, mert a vállalt feladatnak azóta sincs látszatja. Talán, ha a kis műanyag kukákba nem égő cigarettacsikkeket dobálnának, kevesebb lenne a tönkrement tároló. Vagy, ha a nagyobb terjedelmű hulladékot inkább az erre a célra kitett konténerekbe öntenék, nem telnének meg olyan hamar a kis edények. S talán nem is lenne olyan szemetes a Kertváros. Ó. Zs. Kertvárosban, a Nevelési Központ környéki parkokban gyakori ez a látvány
