Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-18 / 287. szám

Budapesten es IHirlaeslMiit egyszerre Általános iskolás a fődíjas Programozói verseny volt tegnap a ma kezdődő III. egészségügyi informatikai ván­dorgyűléshez kapcsolódva az Apáczai Csere János Nevelési Központban. A több mint két­száz nevezőt dr. Kovács Győző, a Neumann János Szómító- géptudományi Társaság alel- röke köszöntötte, majd dél­előtt a négy kategóriában a selejtezőkre került sor. A délutáni döntőn már szá­mítógépek mellett kellett meg­oldani meglehetősen nehéz feladatokat. Mi sem jobb pél­da erre, hogy a négy kategó­ria legjobbja, az általános is­kolás Kovács Péter is csak hét feladatot tudott megoldani a nyolcból, azokat viszont ele­gánsan, hiba nélkül. Míg délelőtt a versenyzők a tesztlapokat töltötték ki, a Ne­velési Központ aulájában meg­nyílt a Medisolt '87 számítás­technikai kiállítás több mint húsz kiállítóval. A Medisoft '87 természete­sen a számítástechnika egész­ségügyi alkalmazására helyezi a hangsúlyt, de emellett min­den érdeklődő találhat magá­nak való érdekességet. A leg­nagyobb létszámot (a gyere­kek köréből), azok a kiállító- helyek vonzották, hol játék- programokat is betöltötték a számítógépekbe; más munka­helyeken viszont elmélyült fel­nőttek tesztelték a különféle beteg- és kórnyilvántartásokra, sőt hőtérképes fényképanalizá­lásra alkalmas programokat. Dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár kiál­lításnyitó szavaiban azt húzta alá; nem kell félni attól, hogy a számítástechnika munkahe­lyeket veszélyeztet; sőt éppen az adminisztrációval agyon­terhelt orvosok munkáját köny- nyíti. A kiállítás megtekinthető kedd estig. Ugyancsak elfáradtak a ver­senyzők az este 6 óra után sorra került eredményhirdetés­re, melyen értékes díjakat ve­hettek át a nyertesek. A Me­disoft, a Videoton, a Color Ipari Szövetkezet, az ÁSZSZ, a Konzum Áruház, a Datacoop, a Vakok és Gyengénlátók Szö­vetsége, a Biogal, a SZÜV, a Novotrade, a Medicor, a Számaik, a Computerworld, az Eü. M. Gazdasági Igazgatósá­ga, a Számszöv és az NJSZT ajánlott fel 150 000 forint ér­tékű díjakat a legjobbak ju­talmazására; az első díjak személyi számítógépek völtak. A programozási verseny vég­eredménye: A négy kategória legjobb­jának Kovács Péter nyolcadik osztályos tanuló bizonyult (39- es dandár úti Általános Iskola) — jutalma VT-kompjuter, prin­ter és televízió. Az általános iskolások közül Borgulya Gá­bor (II. sz. Gyakorló) a máso­dik, Farkas Gábor (I. sz. Gya­korló) pedig a harmadik lett. A középiskolások kategóriá­jában első Tóth Gábor (Nagy Lajos Gimn.), második Egyedi Péter (Leőwey Gimnázium), harmadik Visegrády Tamás (Fazekas Gimn.) lett. Az egyetemisták-főiskolások kategóriájában elsöprő műsza­ki főiskolás siker született: az első három helyezett — Kom- lódi János, Pétery Tibor és Sá­rosáé Gyula - egyaránt a PMMF hallgatója. A vakok és gyengénlátók ka­tegóriájában Berki Imre, Papp László és Bencze Gábor vég­zett az élen. Különdíjban részesült a Köztársaság téri Általános Is­kola: a versenyzők közül leg­többen innen neveztek, a dön­tő résztvevői között is ők vol­tak legtöbben egy iskolából. Olvasóink felhívták a fi­gyelmünket, hogy az utóbbi időben eltűntek az olcsó kré­mek, testápoló, regeneráló, napozó szerek a pécsi gyógy­szertárakból. Viszont a való­ban imponálóan bő kínálaté drogériák drága kozmetiku­mait nem a kispénzűek ré­szére gyártották. A pécsi Gyógyszertári Köz­pontban dr. Várszegi László­nál érdeklődtünk, igaz-e a hír, s ha fedi a valóságot, akkor mi az oka annak, hogy újabban nem készítenek és nem forgalmaznak testápoló krémeket a gyógyszertárak. — A hír, sajnos, igaz. Az Egészségügyi Minisztérium Őszi-téli gyógyszerellátás Van elegendő lázcsillapító, köhögés elleni szer Utózik a C vitómin drazsé még ez év májusában letil­totta ezt a tevékenységet, s azóta a készletek kifogytak. Ennek két oka van, az egyik, hogy ezek dotált cikkek vol­tak —, míg a kozmetikai gyá­rak készítményei szabadára­sak — s köztudott, hogy az állami dotációt lehetőleg minden terméknél csökkente­ni kell. A másik ok, hogy ezeknek a termékeknek az előállításához tőkés import­ból származó alapanyagot használtak fel. A rendelke­zésre álló devizát elsősorban létfontosságú gyógyszerek és gyógyszer alapanyagok beszerzésére kell fordítani. Ilyen létfontosságú gyógy­szerek például a tőkés or­szágokból behozott inzulin, az úgynevezett listás gyógy­szerek, vagy újabban ilyen létfontosságú termék az AIDS-betegség miatt egyszeri használatú injekciós tűk im­portja. — A megnehezedett im­portlehetőségek mennyiben érintik az őszi—téli gyógyszer- ellátást? — Lázcsillapítókból, köpte- tőkből, köhögés elleni sze­rekből bő készlettel megyünk az őszbe, télbe, még egy esetleges járványt is kibírnak ezek a készletek. Most van bőven C-vitamin drazsé is. Január—februári progranosz- tikát azonban pillanatnyilag még nem adhatunk. A C- vitamin drazsé gyártását a magyar gyógyszeripar —több egykomponensű, egyszerűbb alapgyógyszerrel egyetem­ben — leadta. A C-vitamin drazsét Leningrádban gyárt­ják, majd Bulgáriába küldik csomagolni. A csomagolt C- vitamint visszaszállítják a Szovjetunióba, s mi onnan kapjuk. — Rné — Művészet számító­géppel Képzőművészeti szenzáció: francia és magyar grafikusok számítógéppel rajzoltak, s ezt két világváros, Budapest és Párizs művészközönsége szem­mel kísérhette egy-egy nagy teremben kinagyított képer­nyőn. Ez a megoldás megmoz­gathatja a képzőművészetet, hi­szen a festők, grafikusok, lát­ványtervezők, akik eddig ecset­tel, grafittal a kezükben alkot­ták meg műveiket, most ugyanezt a számítógép gomb­ját szabályozva teszik. A budapesti Francia Inté­zetben a héten három napon át tartott a rendhagyó művé­szeti versengés, méghozzá a grafikusok, festők, látványter­vezők, telefonösszeköttetés és videolónc révén Párizsból Bu­dapestre és fordítva is rajzo­lás közben beleszólhattak egymás műveibe. Eddig a kép, szobor, grafi­ka végleges formában Ikerült a közönség elé, most alkotás közben folyvást váltakozó, de mindig, minden állapotában valamit egyértelműen óbrázo­Bachmann Gábor (baloldalt) várja a párizsi kollégák grafiká­ját Fotó: Rózsavölgyi (Képes 7) ló művet rajzoltak. Igaz, vé­gül számítógépes nyomda- technikával papírra rögzítették a legutolsó változatot. De mégiscsak az alkotási folya­mat volt a lényeg, s kérdője­let kapott a képzőművészet formáinak eddigi egyféle és végleteg megjelenése. A magyar művészeket hatan képviselték, s közöttük döntő arányban voltak pécsiek, il­letve Pécsről elszármazottak: Bachmann Gábor, Kovács At­tila, Pinczehelyi Sándor, Swierkiewicz Róbert. Máskülönben a budapesti Francia Intézet kimagasló szín­vonalú és nagyon eredményes munkát végez a francia—ma­gyar kapcsolatok fejlesztésé­ben. Az elmúlt mintegy más­fél évtized alatt több mint félszázezer magyar tanult meg nálunk jól vagy elfogadható­an beszélni franciául. Irodal­mi szervező munkájukból ki­emelkedik Kosztolányi Dezső, a francia irodalmat magyarra talán legérzékletesebben for­dító író-költő válogatott művei­nek francia nyelvű párizsi ki­adása. Földessy Dénes Vasárnapi szakácstanács... Egyik nap — a közelmúlt­ban — ismét megjelent egy holland vendég, benézett az ajtón, látta, nincs üres hely. elballagott a kocsijáig, előha­lászott egy háromlábú össze­csukható vadászszéket és kiült az ajtó mellé a napra: várta. mikor szabadul föl egy asztal a Slli utca 24. szám alatti Ku­pa-vendéglőben. Már járt itt előtte napokkal is, szintén délidőben: ízlett neki Dévai János főztje. Szép öreg épü­let az amúgyis csendes bel­városi utcában. Kívül az ajtó előtt tábla, amelyre kiírják krétával a „Napi ételajánla- tunk”-at, ami lehet zuzapör- költ, vagy halászlé, esetleg birkagulyás. — Napi ajánlatunk mondja Herich Szilárd üzlet­vezető — mindig változik és legföljebb tizenöt-húsz adagot jelent. Ezek olcsóbb, egytál­ételek, különösen a turisták kedvelik. Természetesen az ét­lapunkon sok más étel is szerepel. A néhány hónapja meg­nyílt szép kis vendéglő belső tervezője Novotny Béla. Az otthonos boxokban egyidőben húsz vendég fér el: turisták, vagy a környék kereskedelmi dolgozói járnak ide étkezni, de sok bevásárlásait intéző, átmenő vendég is. — Elég merész ötlet volt itt boltot nyitni, hiszen a kör­nyéken van több vendéglátó- hely is ... — mondom az üz­letvezetőnek. — Nem olyan kiélezett a versengés, hiszen a közeli A „Kupá­ból”... grill, vagy a Minaret, de akár a tejbisztró is más jellegű üzlet. Nincsenek magas ára­ink, a napi ajánlat pedig ked­vezményes. Dévai Jánossal kiválasz­tunk az étlapról egy — most már a törzsvendégek által na­gyon is kedvelt — viszonylag egyszerű ételt. „Tettyei velős­májas burgonyával”. Kell hozzá — négy személy­re számítva — 50 deka sertés­máj, 20 deka marhavelő, bő­ségesen zsír, 50 deka vörös­hagyma, lecsó, vagy idényben néhány zöldpaprika és para­dicsom, továbbá fűszerek, vagyis törött bors, majoránna, paprika. A májat felszeletel­jük, majd a szeleteket még kis háromszög alakú darabok­ra vágjuk. A félkarikákra vá­gott hagymát megdinszteljük a zsiradékban, majd kissé le­sütjük. Hozzá karikázunk há­rom zöldpaprikát, két paradi­csomot és ezt is pároljuk, majd lesütjük. Ezután a má­jat belekeverjük, és néhány perc alatt megpirítjuk. Meg­szórjuk borssal, majoránnával és pirospaprikával. Egy kanál­nyi vizet teszünk hozzá és na­gyon rövid ideig összeforral­juk. Közben elkészítjük a le- hártyázott marhavelőt, ame­lyet utána enyhén ecetes, ba­bérleveles, sós vízben öt per­cig forralunk. Amikor kihűlt, apró kockákra vágva a máj­hoz keverjük, majd tálalásnál sózzuk, hogy a máj puha ma­radjon. Tört vagy sósburgo- nyóval tálaljuk, petrezselyem- zöldel díszíthetjük. R. F. ,,Befogadó a középkori magyarság,, Történelmi konferencia Szigetvárott Könnyű annak a történész­nek, aki egy meghatározott korszak kutatásával, vagy egy adott állam történetével fog­lalkozik azokhoz képest, akika magyarság történetét kutatják, azt, hogy ez tulajdonképpen mit jelent, s hogy a kérdés egyáltalán hogyan közelíthető meg. - Ezzel kezdte tegnap regqel előadását Róna-Tas András, a Szigetvárott meg­rendezett kétnapos történel­mi konferencia második nap­ján. A TIT és a JPTE rendezésé­ben „Befogadó a középkori magyarság” címmel került sor erre a tudományos tanácsko­zásra, amely tulajdonképpen eay ötéves sorozat első ren­dezvénye volt. Ennek a konfe­rencia-ciklusnak a céljáról a főszervezőt kérdeztük, dr. Po- ■ lányi Imre egyetemi tanárt, a TIT Baranya Megyei Szervezete történelmi szakosztályának el­nökét:- A szigetvári konferenciák­nak már több éves hagyomá­nya van. A kelet-euróaai tér­ség problémáival foglalkozunk, ezen belül a Kárpát-medencé­vel, ami az egyik legérdeke­sebb, etnikailag legvegyesebb terület. A magyar történelem egyúttal ezeknek az etnikumok­nak a története is. Az etniku­moknak a sajátosságai nem­csak tarkaságot jelente­nek, hanem kölcsönhatást is. Ezeknek együtteséből, egymás­ra hatásából nőtt ki az, amit mi magyar kultúrának neve­zünk. Ebben az eljövendő öt­éves ciklusban, melynek első konferenciája az elmúlt két napban volt, ezt szeretnénk be­mutatni a honfoglalástól nap­jainkig. Mégpedig nem csupán történészek, hanem antropoló­gusok, nyelvészek, muzeológu­sok és más szakemberek se­gítségével, így szeretnénk a kutatások tükrében egy komp­lex képet adni önmagunkról. Ez a mostani első tanácskozás a magyarok őstörténetével, ere­detével, a honfoglaláskorral foglalkozik csupán, öt év múl­va jutunk el a XX. századig. Reméljük, hogy a szigetvári konferenciák nagyban hozzá­járulnak a magyarság-kutatás fejlődéséhez, tudományos ered­ményeihez. D. Cs. vasamapi Miiért nem eftsftiveiRet : <s msitijhccÉlv f Wrmmm *

Next

/
Oldalképek
Tartalom