Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-17 / 286. szám

c 1987. október 17., szombat Dunántúlt napló Magabiztosan, felelősen a jöuönkért A pártszervezetek és a kibontakozás Exportra is jut búzavetőmag A Baranya Megyei Párt- bizottság szeptember 24- én meghatározta tenniva­lóit a gazdasági-társadal­mi kibontakozás program­jának megvalósításában. A Dunántúli Napló cikk­sorozatban kívánja ehhez az állásfoglaláshoz a hát­térinformációkat megadni és az összefüggésekre rá­mutatni. A Központi Bizottság ez év július 2-i ülésén mélyreható elemzést adott gazdasági-tár­sadalmi helyzetünkről. Állás- foglalásában rögzítette a ki­bontakozási program lényegét, célját, és annak végrehajtását szolgáló konkrét feladatokat. A megyei pártbizottság szep­tember 24-én fogadta el a kibontakozási program megyei feladattervét. Korszerűsíteni! Nyomban felmerül a kérdés: alkalmasak-e, illetve alkalmas­sá tehetők-e a pártszervek, szervezetek, arra, hogy a párt a társadalmi-gazdasági élet minden szférájában meg­valósíthassa programját? Megítélésünk szerint poten­ciálisan igen, ha megoldják a saját munkájuk megújítását jelentő halaszthatatlan fel­adatokat. Megyénk párttagságának több mint 70 százaléka szak­ember, 20 százaléka egyete­mi, főiskolai, 32 százaléka kö­zépiskolai, közel 20 százaléka szakmunkásképzői végzettség­gel rendelkezik. Számottevő azok aránya, akiknek tudományos fokozatuk, több diplomájuk van. A párttag szak­emberek zöme az átlagnál jobb munkát végez, jelentős közöttük az újítók, feltalálók száma. A párttagság mintegy fele politikai végzettséggel, il­letve képzettséggel rendelke­zik. Egy igen tekintélyes poli­tikai és szakmai, elméleti és gyakorlati potenciál áll tehát a kibontakozási program mö­gött. amelynek valós képessé­geiről ismételten meggyőződ­hettünk az elmúlt évtizedek­ben. Munkánk azonban korszerű­sítésre szorul. És ebben a következő területekre összpon­tosítjuk figyelmünket. Mindig is hangsúlyoztuk, nem elég a pórt vezető, irá­nyitó szerepét deklarálni, erre az elismerésre a pártnak nap mint nap rá kell szolgálnia mindenekelőtt azzal, hogy az egész társadalom jól felfo­gott érdekeit kifejező poli­tikát hirdet meg, azt képviseli és tagjainak személyes példa- mutatásával is következetesen küzd annak valóra váltásáért. Ha ennek a lényeges elemei­ben sikerül megegyezésre jutni a pártonkívüliekkel, akkor azok aktívan részt vesznek a mun­kában, és a siker sem marad­hat el. A párt gazdasági-társadalmi kibontakozási programjában az egész társadalom alapvető érdekeit fogalmazzuk meg még akkor is, ha végrehajtása so­rán — a dinamikusabb, ha­tékonyabb munka ellenére — nehézségekkel, fájdalmakkal, az életkörülmények néhány te­rületének átmeneti visszafogá­sával kell is számolnunk. A feladatok első olvasásra na­gyon általánosnak tűnhetnek. Ez látszat. Megvalósításuk mindenekelőtt a hétköznapi munkák példás végrehajtását igényli a párt minden szervé­től és tagjától. A Központi Bizottság szo­katlanul kemény minősítése nemegyszer végletes vélemé­nyekhez is vezetett. Keresik a mulasztókat, a felelősöket. Ez több vonatkozásban helyénva­ló. Nézzünk azonban szembe önmagunkkal is! őszintén és lelkiismeretesen! Vajon mi sa­ját portánkon megtettünk-e minden tőlünk telhetőt? Mit hibáztunk mi? Mit mulasztot­tunk mi? És munkánkkal, ma­gatartásunkkal mennyiben já­rultunk hozzá a jelenlegi hely­zethez? A párt-, az állami és mozgalmi szervek, a gazdálko­dó egységek és az egyes ál­lampolgárok ilyen jellegű, ke­mény önvizsgálata és a le­vonható következtetések ve­zetnek el a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásának lé­nyegéhez. Ugyanis társadalmi rendszerünk — benne vala­mennyiünk szerepének, tevé­kenységének — diagnózisa és a megfelelő terápia, az alap a megújuláshoz — függetle­nül attól, hogy szubjektíve ki­nek tetszik, s kinek nem. Az elkerülhetetlen terápia fájdal­makkal, átmeneti visszaesé­sekkel, műtéti beavatkozással jár. Ezt vállalnunk kell szoci­alista társadalmunk egészsége­sebb, dinamikusabb fejlődése érdekében. Gyakran halljuk most, súlyos hiba volt, hogy többet fo­gyasztottunk, mint amit meg­termeltünk. Ez igaz. Az is, hogy más ebben a központi és más a helyi szervek, az egyes állampolgárok felelős­sége. De nem tudunk olyan érdemi kifogásokról, amelyek helytelenítették volna túlfo­gyasztásunkat. Valljuk be, hogy valamennyien — igaz, a fogyasztás és a termelés ér­demi összefüggéseinek ismere­te nélkül — jóleső érzéssel vettük tudomásul életviszo­nyaink kedvező alakulását. Nézzünk előre! Eladósodtunk, s helyzetünk döntően emiatt nehéz. De nem kilátástalan! Az önmarcango- lásnak nincs értelme, előre kell néznünk! A párttagság ismeri a ki­bontakozás programját és azo­nosul vele. Most a végrehaj­táson, a helyi konkrét teendők politikai eszközökkel történő segítésén a sor. A vállalatok, intézmények, gazdálkodó egységek felada­tainak meghatározása a vál­lalati tanácsok, küldött- vagy közgyűlések stb. hatásköre. A pártszervezetek a kommunista vezetőkön, a választott veze­tőségek kommunista tagjain keresztül biztosítsák a kibon­takozási program következetes képviseletét, a végrehajtást szolgáló teendők megfogalma­zását és azok realizálását. A kommunisták saját munka­helyükön, a beosztásukból adódó lehetőségeknek és kö- telezettséaeknek megfelelően, egyértelműen és következetesen képviseljék a politikát! Nem fordulhat elő, hogy kommunista vezető vagy vá­lasztott vezetőségek kommu­nista taqiai mást képviselnek a taggyűlésen és mást az ál­lami, gazdasági vagy társa­dalmi funkciókban. A párt csak azokat tömörítse sorai­ban akik magukénak vallják politikáját. A politikai azono­sulás az elkötelezettségben, a társadalom egyetemes érde­keinek. • céliaink egységes megítélésében és tudatos vállalásában jut kifejezésre. Aki nem akarja vagy nem kénes vállalni a párttagság­gal iáró kötelezettséaeket. az ne legyen tagia a Dártnak. A pártszervek meaúiulása sze­mélyi feltételeinek biztosításá­ra ió alkalomnak kínálkozik a taakönvvcsere. Azok kapianak úi nárttaasáai könyvet, akik váHal iák a mai magasabb, összetettebb követelményeket, és ne kapianak azok, akiknek munkáig, magatartása kifogá­solható. A Szervezeti Szabályzat ér­telmében a pártba belépők önként vállalják a politikát, a párttagsággal járó kötelezett­ségeket, a határozatok képvi­seletét. Ugyanakkor jogos igé- nvük, hogy az országos poli­tika megfogalmazására, a meg­valósulás alakulásának köve­tése és befolyásolása érdeké­ben, egy szabályozott, rend­szeres, élénkebb, nyíltabb és közvetlenebb eszmecsere jöj­jön létre, a párttagság és a vezetés, mondhatjuk úgy is, hogy a választók és a válasz­tottak között, az illetékesség messzemenő tiszteletben tartá­sával. Hangsúlyozzuk: a párt- szervezetek feladata a határo­zatok megvalósítása, helyi te­endőinek, azok végrehajtása hogyanjának kimunkálása, eb­ben nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Arra törekszünk, hogy a pórt minden tagja ki­fejtse véleményét, javaslatát, mondjon alkotó yéleményt a végrehajtandó feladatokról és a politika végrehajtásáról. El akarjuk érni, hogy a pártfóru­mok eleven viták színhelyei legyenek, ahol a vélemények valós cseréje történik, ahol a helyes nézeteket, törekvéseket megerősítik, a téveseket eluta­sítják, a valós vitákban, a vé­lemények cseréjében született határozatokat viszont minden párttag egységesen és fegyel­mezetten képviseli. Továbbra is azt tartjuk he­lyesnek, ha a határozatokat, a konkrét feladatokat a vég­rehajtásért felelős párttagok megjelölésével fogadják el. így könnyebben ellenőrizhető a munka, a felelősség is konkrét. A kibontakozás folyamata nem egyszeri megismerés és azonosulás kérdése. 'Sokoldalú elméleti és politikai képzést, türelmes napi meggyőző poli­tikai munkát igényel. Az új, szokatlan, nehéz és gyakran népszerűtlen feladatok megér­tetése mély meggyőződést kí­ván, olvan fokút, amely, alkal­mas mások meggyőzésére és megnyerésére is. Az a célunk, hoav a párttagságban eay elvileg, közgazdaságilag és politikailag megalapozott, át­fogó reformszemlélet alakul­jon ki —, a kibontakozási programnak megfelelően. Többletértéket! A kibontakozási program ki- teried a társadalom minden szféráidra. De a feladatok túl­nyomórészt gazdasági termé­szetűek, mert a kibontakozás anyagi alapját a többletérték létrehozása ádia meg. A me­gyei pártbizottság feladatter­vében megjelölte azokat a legfőbb gazdaságpolitikai cé­lokat, amelyek megvalósításá­val elősegíthetjük a kibonta­kozási program megvalósulá­sát. Főleg a következő teen­dőkre hívjuk fel a figyelmet. Minden gazdálkodó egység halaszthatatlan feladata a tudományos, technikai hala­dás eredményeinek megisme­rése, lehetőség szerinti alkal­mazása, további új eljárások, módszerek folyamatos kidolgo­zása. A pártszervezetek, a kommunista szakemberek . — személyes példamutatással és a pártonkívüli szakemberek ösztönzésével is — álljanak e fontos feladat megértetésének, gyakorlati alkalmazásának élére. A magasabb szintű techni­ka, az új, fejlett eljárások és módszerek befogadásának és alkalmazásának számos szub­jektív természetű korlátjával találkozhatunk. Ezek gyakran konzervatív szemléletben és más visszahúzó tényezőkben jutnak kifejezésre. A párt- és a szakmai propaganda tegye szóvá az ilyen szemléletet és mutasson rá e gyakorlat tart­hatatlanságára, támogassa az díjnak a befogadását és al­kalmazását, ébresszen igényt a magasabb szintű szakmai fel- készültségre. A gazdálkodó egységekben működő pártszervek tevékeny­sége most mindenekelőtt arra irányuljon, hogy a termelés szerkezete, minősége, mennyi­séne, hatékonysága, a válla­lati export-import a kívánt irányban és ütemben alakul­jon. Eqyértelműen és követke­zetesen támogassák a gazdasá­gi vezetők törekvéseit a fenti mutatók kedvezőbbé tételére. Álljanak ki mellettük, amikor a munkafegyelem, munka- intenzitás iavítósáról. a mun- l"-:'lnalap kihasználásáról, a munkaszervezet, tökéletesítésé­ről, az ésszerű takarékossáa- ról, az eszközök jobb kihasz­nálásáról. a vállalatok közöt­ti szerződéses fegyelem iavítá- sáról, a valós teljesítmények­kel arányban álló, ösztönző bérezésről, általában a gaz­dálkodó egységek teljesítmé­nyének fokozásáról van szó. Újítsuk meg a szocialista munkaversenyt és brigádmoz­galmat a mai követelmények­nek megfelelően! A verseny- vállalásokat új tartalmi köve­telményeit, a vállalati, szö­vetkezeti elképzelések és ezek végrehajtását segítő, politikai természetű feladatok alapján határozzuk meg! A pártszervezetek tagjainak túlnyomó többsége az általá­nos kötelezettségek teljesítése mellett konkrét pártmegbíza­tás teljesítésén is munkálko­dik. Ezek rendszerét, a konk­rét névre szóló feladatok ki­választását, adását, segítését és ellenőrzését is a mai köve­telményekhez igazítsuk! Sikerülni fog! A megyei feladattervbén meghatározott új feladatok mind a párt belső életének, munkamódszerének megújítá­sát, mind a termelés minősé­gi követelményeinek teljesíté­sét szolgálják. Ennek megfe­lelően: • — a pártszervezetek segít­sék elő, hogy az adott gaz­dálkodó egységnél, intézmény­nél működő szervek tevékeny­sége kellően összehangolt le­gyen, kapcsolódjon egymáshoz, ne egymást ismételjék, — a pártszerveknek és szer­vezeteknek kötelezettségeik és jogosítványaik vannak a ká­derpolitikában. Az általános érvényű kötelezettségek mel­lett a káder- és személyzeti munka új tartalmi és szerve­zeti követelményeinek kell eleget tenniük. Biztosítsák, hogy a káderek megítélésének alapja — az alkalmassági kri­tériumok meqléte esetén —, a valós teljesítmény legyen. Azok kerüljenek, illetve ma- radianak vezető beosztásban, akik képesek a feladatok megoldására. A választás, a kettős vagy többes jelölés, a pályázati rendszer és a ha­tározott, illetve határozatlan időre szóló megbízatás demok­ratikus intézménye adta lehe­tőségeket juttassák érvényre. A gyakorlati munkában kap­janak az eddiqinél nagyobb hangsúlyt a morális követel- ménvek. Határozottabban lép­jenek fel a vezetői jogosítvá­nyokkal nem élő, illetve azok­kal visszaélő vezetőkkel szem­ben. Fordítsanak több figyel­met a valóban tehetséges fia­talok. nők felkutatására és fel­készítésére. Nem recepteket kívántam adni írásommal, de segítséget a kibontakozási program, a megyei feladatterv lényegi kér­déseinek megértéséhez és az alapszervezetek legfőbb fel­adatainak kimunkálásához. Meggyőződésem, sikerülni fog valamennyi alapszervezetben meghatározni azokat az aktu­ális és halaszthatatlan fel­adatokat. amelyek végrehajtá­sával elősegíthetjük a kibon­takozási program megvalósí­tását. Dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára A Vetőmag Vállalat dombó­vári területi központjában meg­tartották a szokásos őszi sajtó- tájékoztatót, s ezen a vállalat vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az idei aszályos és jégkáros időjárás ellenére Dél-Dunántú- lon nincs vetőmaghiány. Ellen­kezőleg, őszi búzából túlkínálat van annál a sajnálatos oknál fogva, hogy a gazdaságok ke­vesebb nemesített, fémzárolt vetőmagot kívánnak vásárolni, mint tavaly. A vállalat ezért a szerződésileg megtermeltetett búzavetőmag-többleteket ex­portálni fogja. Szerencsére a baranyai gaz­daságok csak kisebb mérték­ben, a tavalyihoz képest mint­egy 1600 tonnával csökkentették búzavetőmag-vásárlásukat. A jövőre nézve semmiképp nem lenne kívánatos, ha ez a ten­dencia folytatódna, hisz a me­gye nagy búzaterméseinek a titka mindig is szorosan össze­függött a korszerű fajtahaszná­lattal, a magas felújítási arány­nyal. Igaz, a jó vetőmag nem olcsó, óm aki erre sajnálja a pénzt, annak előbb-utóbb szá­molnia kell a következmények­kel. A termelők többsége szeren­csére nem vetőmagon kíván ta­karékoskodni, s nagyon is ér­deklődnek az új, ígéretesebb fajták iránt. 1987 őszén gyöke­res fajtaváltás történik a me­gye búzaföldjein. Míg tavaly a Baranjka, a Zagrepcsanka, az MV—10, a GK. Kincső volt a sorrend, és ezek a fajták tették ki az igény 51 százalékát, ad­dig mást a GK. öthalom, a Zagrepcsanka, a GK. Kincső, a GK. Zombor a sorrend. Me­gyénkben ezt a négy faitát ve­tik el több mint 64 százalékban, a 36 százalékon további 24 faj­ta osztozik. Háttérbe szorultak teljesen a martonvósári fajták, s kisebb mértékben a jugoszláv búzák is, előretörtek ugyanak­kor a szegedi nemesítések, ami a gabonakutató intézet nemesi- tőinek eredményes, jó munká­ját dicséri. Kedvező jel a jövő­re nézve az is, hoav a korai faiták aránya meghaladja a 60 százalékot, kevesebb középéré­sű és valamivel több kései bú­zát fognak termelni, mert ez utóbbiak között sok az ígéretes fajta. Burgonyáról is ilyenkor kell gondoskodni, hogy tavaszra elegendő, jó minőségű, vírus­mentes vetőgumó álljon rendel­kezésre. A burgonyával gondok vannak, és ezeket a gondokat Dombóváron is jelezték. Az aszály és a jégkár miatt kevés termett, tetemes a kiesés. Ami viszont megvan, annak olyan botrányosan alacsony az ára, hogy a szaporító gazdaságok­nak jobban megéri étkezésre értékesíteni. Jelenleg egy kiló étkezési kommersz burgonya ára átlag 10-12 forint. Tavoiy a nagyméretű vetőgumóért ki­lónként 5,60-at fizettek, s lé­nyegében még mindig ez az ár van érvényben. Köztudott, hogy a vetőgumó előállítása mennyi munkával — kíméletesebb sze­dés, osztályozás, válogatás, fémzárolós — és milyen nagy többletköltséggel jár. Néhány dél-dunántúli gazdaság máris jelezte, hogy az irreálisan ala­csony ár miatt étkezésre érté­kesíti burgonyáját, ami a nye­reségérdekeit üzemek részéről érthető és logikus magatartás. Ha a központi árintézkedés ké­sik, félő, hoqy tavaszra gyen­gébb minőségű, vagy esetleg jóval drágább tőkésimport vető­gumót kell majd beszerezni. A lakossági ellátás, úgy tű­nik, az idén is sínen van, és a jelekből ítélve a termelői kedv sem lankad, inkább változatla­nul élénkül. A Vetőmag Válla­lathoz beküldött megrendelések alapján az is kiderült, hogy nem a hobbikertészek, hanem az árutermelő kisgazdaságok vetőmagigénye bővül. A tava­lyinál jóval több gazdasági magvot, borsót, illetve sárgaré­pa-, petrezselyem-, paprika-, paradicsom- és uborkamagot rendeltek ezek a termelők. A vállalat jó kínálattal áll rendel­kezésükre. Már augusztusban visszarendelték a boltokból a le­járt szavatosságú magvakat, és egyidejűleg megkezdték az idei úi termés tasakolását, kiszállítá­sát. Az igény a régióban nyolc­millió tasak — ennyi még so­sem volt —, Baranyában há­rommillió tasakot rendeltek, amit 214 áfész-, zöldért- és szerző­déses boltban, valamint hat magánkereskedőnél fognak áru­sítani. Az elmúlt években gondot okozott Siklós környékén az áttelelő zöldborsóvetőmaq ké­sedelmes kiszállítása. Ezúttal Dombóváron azt íqérték, hogy a hideqtűrő zöldborsóvető­magból legelőször Siklósra és Dunaföldvárra szállítanak, mi­vel ezekben a tájkörzetekben már ősszel elvetik a korai pri­mőrnövényt. Ezt követően Dél- Baranya boltjai kerülnek sor­ra, mert ezekben a falvakban szintén divat az őszi zöldség­vetés. — Rné — Szállításhoz készítik elő a vetőmagvakot a dombóvári vetőmag- üzemben Fotó: Proksza László Kiegyensúlyozott őszi vetőmagellátás Árgondok a vetőburgonyánál Megérkezett a tasakolt vetőmag Élénk a kistermelői kedv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom