Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-02 / 271. szám
e Dunántúli napló 1987. október 2., péntek Kulturális ajánló Pécsi utcák - híres emberek Óvatosság VÍZSZINTES: 1. Egyik tévébemondónőnk utóneve. 7. Autogram. 14. Wilde Oszkár modern angol költő és író (1856—1900) szellemes mondása; folytatása a függőleges 20. számú sor. (Zárt betűk: T, G.) 16. Kicsinyítőképző. 17. Fakó. 18. Vulkán része! 19. Toll- foszlány. 20. Angol filmek utolsó felirata. 22. ...Gallen. 23. Kis testű hal. 24. Maga előtt taszít. 25. Régebbi neve Lemberg volt. 27. Olasz férfinév (... Santelli). 30. A vég kezdete! 31. Irattárba helyez. 33. Angol sör. 34. Hosszasan rágcsál valamit. 36. Tokió régebbi neve. 37. Ravasz ragadozó. 39. Az . . . álom (Krúdy Gyula írása). 40. Gyarapszik. 41. Alkalmilag szünetel. 43. Község Vas megyében. 44. Az „örök” város. 45. Duzzad. 46. Esőben álló. 47. Légies. 49. Trombitahang. 50. A vele való távozásra kér. 52. A germanium vegy- jele. 53. Szoprán-szerep A gyöngyhalászok című operában. 55. ünnepelt művésznő. 56. Mint a vízszintes 20. számú sor. 58. Irodalmi mű. 59. Szol- mizációs hang. 61. Hajó része, 62. Való. 64. A hélium vegy- jele. 65. E néven egy vak királyunk is volt. 67. Fényit. 70. Ka- lábernek is nevezik. 72. Rizses étel. 73. Orosz férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. Egyiptom névjele. 2. Kínlódó. 3. Fordított mutatónévmás. 4. Megelőző karbantartás. 5. Község Hajdú-Bihar megyében. 6. Vasúti vendéglő. 7. Szovjet repülőgéptípus. 8. A Zozo ... (Ady Endre verse). 9. Csodálkozó. 10. Olasz névelő. 11. Repüléssel kapcsolatos rövidítés. 12. Kíván. 13. Egyetlen helyre sem. 15. Mint az 59. számú sor. 20. Wilde mondásának befelező része. (Zárt betűk: S, V.) 21. Ca . .., híres velenceli műemlék palota. 23. Dédapáink tintatartója. 26. Határozói ige- név-végződés. 28. Vadló. 29. Eszmél. 32. Detektívregény. 34. Árusít-e? 35. Cégtársulás. 38. A Volga mellékvize. 39. Korszak. 41. Bordázott szövet. 42. Földünk egyik legnagyobb kiterjedésű tava. 43. Az ilyen dobozban szivar van. 44. Mint az 59. számú sor. 46. Mint a 12. számú sor. 48. Nagy víz. 49. A, semmiből létrehoz. 51. Két római szám; a második az elsőnek tízszerese. 53. Szabad. 54. Küzdőtér. 57. Szürrealista spanyol festő (Salvador). 60. Izraeli légitársaság. 63. üres zósz! 65. A szobába. 66. Szoknya. 68. Szóban van! 69. Északi férfinév. 71. Ételízesítő. Beküldendő: a mondás, legkésőbbb október 12-én (hétfő) déli 12 óráig, beérke- zőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601, Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A szeptember 11-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Amíg a színész Rómeótól Pros- peróig jut, az maga az élet. Könyvutalványt nyertek: Mo- csáry Jenőné, Pécs, Dr. Doktor S. u. 51/B., Pető Judit, Me- csekpölöske, Petőfi u. 22., Szeles András, Komló, Fürst S. u. 14., Tárnái Antal, Pécs, Garay u. 32/C., ifj. Tamási Pál, Gör- csöny, Munkácsy u. 3. A könyvutalványokat postán küldjük el. E. B. RÁDIÓ Milyen meleg lesz a télen? A „Jó pihenést" című szombat reggeli műsorban a következő témákat ígéri többek közöt a szerkesztő, Balogh Zoltán: — Témáink a Bóbita Bábszínház vasárnapi bemutatója, a villányi szobrászszimpóziumok kapcsán az alkotók külföldi kiállítási kedvének növekedése; megszólal egy szekszárdi régész is, aki 13 évig kutatott egy helyen, s a munkát nemrégiben fejezte be; körülnézünk a baranyai középiskolákban, hogy miképpen is várják a fűtési szezont. Dr. Nádor Tamás az „Emberek, emlékek, dallamok” című sorozatában ezúttal azokat kereste fel, vagy idéz korábbi felvételeikből, akik diákköri emlékeiket mondják el. így hallhatják Nemeskürty Istvánt, aki a pécsi Hadapród iskolában töltött el nyolc esztendőt; Kolozsvári Grandpier Emilt, Tatay Sándort, Takáts Gyulát, akik a pécsi egyetem hallgatói voltak. Elmondja emlékeit Takács Jenő is, akit 45 esztendővel ezelőtt neveztek ki az akkori zeneiskola igazgatójának. A műsorban lévő dallamok pedig annak az időnek a slágereit idézik ... Kiállítás és előadások a múzeumi hónapban A Janus Pannonius Múzeum szervezésében október 2-án nyílik a Néprajzi Múzeum guzsalyas-termében „A csángók textilművészetéből” című kiállítás, amelyben ruházati, lakásberendezési textilek, ingek, ágytakarók, párnahéjak láthatók. Megnyitót mond dr. Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának osztályvezetője. Másnap, 17 órakor, ugyancsak a Néprajzi Múzeumban „Erdélyi magyar népzene" címmel kezdődik a program. „A magyarság etnikai csoportjai a mai Románia területén” címmel előadást tart dr. Andrásfalvy Bertalan, a csángó furulyazenéről Juhász Zoltán, a mezőségi vonószenéről pedig Halmos Béla beszél. Az előadások mellett dia- és videóvetítések is lesznek, a rendezvény táncházzal zárul. Film... Film... Film... Jelenet a „Cutter útja” című amerikai filmből CUTTER ÚTJA Színes, szinkronizált, amerikai film. Rendezte: Ivan Passer. Szereplők: Jeff Bridges, John Heard, Lisa Eichhorn. Erőszak áldozata lesz egy csinos kaliforniai diáklány. Richard Bone, a munkából hazatérő selyemfiú megpillantja gyilkosát, de nem tud és nem is nagyon akar használható személyleirást adni róla. Másnap azonban barátjával, Alex Cutterral sétálgatva a karneváli tömegben ráismer. A vidék egyik leggazdagabb embere J. J. Cord az. Micsoda lehetőség a bosszúra! A háborúban megnyomorodott Cutter keserves életének minden dühével Cord után veti magát . . . RIGÓCSŐR KIRÁLYFI Színes, szinkronizált, csehszlovák mesefilm. Rendezte: Miloslav Luther. A kevély Anna királykisasszony megcsúfolja kérőjét, a szomszédos királyfit, Mihályt. A királyfi, hogy megnevelje az elkényeztetett lányt, tréfás játékba kezd, aminek eredményeként Anna szorgalmas, szerény, szófogadó asszonnyá válik. NAPLÓ SZERELMEIMNEK Színes, magyar film. Rendezte: Mészáros Márta. Szereplők: Czinkóczi Zsuzsa, Jan Nowicki, Anna Polony. Mészáros Márta önéletrajzi ihletésű Napló-filmjei a történelmet játékfilmes eszközökkel vizsgáló művek vonulatába tartoznak. A Napló I. hőse, a kamaszkor elején-közepén tartó, érzékeny, rebellis-természetű Juli épphogy hazakerül Magyarországra, az addig otthont adó Szovjetunióból; a tágranyilt szemmel, nyiladozó elmével figyeli a világot és mikroklímáját. A Napló II.-ben a már sok mindent értő, tapasztaló lány fellázad politikai-emberi hibát hibára halmozó közvetlen környezete ellen; majd újra kikerül Moszkvába, hogy filmrendezőnek tanuljon . . . „Határtörés” a művészetben Október második hétvégéjén, 9-től 11-ig rendkívüli kulturális esemény színhelye lesz a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karának épülete. „Határtörések” címmel művészeti fesztivált és szimpoziont szerveznek, ahol olyan alkotásokat, filmeket vetítenek, melyek másképp látni, másképp gondolkodni tanítanak, s amelyekkel az alkotók újrafogalmazzák a megkö- vesült kifejezési módokat. Ez adja ennek a rendezvénynek az izgalmát, ugyanis az előbbiekből is tudható, hogy ezeket a műveket a nagyközönség ritkán láthatta eddig. Pedig itt a művészi színvonalat tekintve a jelenkor magyar művészetének legkiemelkedőbb tehetségeiről és a legprogresszívebb irányt mutató műveikről van szó. A vetítések és az előadások több helyszínen zajlanak majd, így a moziteremben, a szakszervezeti tanácskozóban, a dékáni tanácskozóban, a kari klubban és az A-épület 119-es termében. A teljes műsor helyett csak néhány név kedvcsinálóul: vetítenek Bódy Gábor, Gothár Péter, Jeles András, Erdélyi Miklós, Xantus János, Szirtes András filmjeiből, beszélgetéseket szerveznek Géczi János költővel, szó lesz a Balázs Béla Stúdió munkájáról, Aknai Tamás a magyar művészetnek a hatvanas évektől napjainkig zajló alakulásáról tart előadást, Bécsy Tamás pedig az avantgarde művészetekről beszél. A filmekről, az ismertetőkről, a vitaindítókról és a három nap teljes programjáról a Tanárképző Kar Közművelődési Titkársága ad tájékoztatást a 24-718-as telefonszómón. Jegyek napi 20 forintos árban ugyanitt válthatók. A vasárnapi előadásokra a belépés ingyenes. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Különleges filmzene A legmodernebb zenei irányzatok ötvözésével kísérletező együttes, a budapesti Neurotic lép fel október 7-én, szerdán 19 órakor a DOZSO- ban. Az avantgarde, alternativ rockegyüttes zenéjét a rep-muzsika elemei ugyanúgy meghatározzák, mint a blues- melódiák. A zene szövegcentrikus, a szöveg pedig a magyar valóság talajából táplálkozik. Az együttes annak a filmnek a teljes zenei anyagát mutatja be, amelyet Xantus János, „Az eszkimó asz- szony fázik” című film rendezője készít. Nemesfém-felvásárlás Az arany mágikus bűvöletét megéreztem, pedig csak kíváncsiskodtam a pécsi, Bem utcai óra- és ékszerbolt kétnapos nemesfém-felvásárlásán. Titokzatos, áhítatos és ceremóniáktól kísért minden üzleti esemény. A főbecsüs és a segédbecsüs bűvészkedése, hókuszpókuszai, az eladók csodálkozása, az aranyat kínálók ámulata a pult előtt. Mind-mind egyfajta rítus különös pillanatai. A fő mutatványos az idős becsüs férfi, aki óvatos, kimért és érezteti elegáns fölénnyel, hogy mily fontos ember. — Kérem, 7-8 forintot ér egy szavam, mint az újság- hirdetésben. — Én önnek már 260 forintnyi időt beszéltem. Mindent pénzben mérnek, tán a levegőt is, ha lehetne.- Uram, mi nem közölhetünk felvásárlási árakat, csak vezérigazgatói engedéllyel — fontoskodik a segédbecsüs. — Ejnye, no, hát akkor itt hogy születik az üzlet? — Ezt már csak úgy morfondírozom magamban. Nagy nehezen szedegetem össze eladó ügyfelektől, hogy 370-től 1240-1270 forintig alakul az arany grammjának az óra. Titok, sejtelem övez mindent. Az ezüst „értéktelenebb", de megéri azt is felkínálni. Furcsa mód csak gyönyörűen öltözött, elegáns hölgyek libbentek be. Micsoda divatkollekciók, micsoda illatfelhők és szinte minden uj- jon mutatós drágakőkellék, ékszercsoda. Kicsi, selyemszerű zacskóból óvatosan kiöntötték a felajánlott kincseiket. A becsüsök csak számokat motyogtak rezdületlen arccal: 370, 420, 1200, aztán csipogott a számológép. Előtte persze felcsattant a fukar kérdés: Megfelel-e? Miért is mondana ellent a tört arannyal érkező, hisz látszik, szabadulni akar vagyonkájától. Pénzzé teszi ékszerkészletének töredékét. Nem láttam olyant, aki egyszem jegygyűrűjétől akarna szabadulni. Még az idős hölgyet sem tudtam megértéssel fogadni, miután azzal vált meg századfordulós, gyémántbetétes arany karperecétől, hogy ő nem akar veszekedést az utódok között és inkább pénzzé teszi muzeális értékét. Tény, hogy kell a pénz. S bár repedt volt a gyémántkő, 14 000-et kapott. Egy fiatalasszonynak 21 darab ezrest számoltak le. Egy nagyon idős néni is érkezett, ezüst étkészletet, közte késnyeleket hozott. Kibontotta egy abroszféle ruhából tétován, csupa alázattal. Nehéz szívvel matatott. - Ki kell előbb olvasztani - közölték komoran. Csendesen elköszönt. Az egyetlen kedves alak, akit nem formált át az arany és ezüst bűvölete. Egyébként ő is csinosan volt öltözve. A becsüsök egyre izgatot- tabbak voltak, a főbecsüs még a szája szélén is verí- tékezett. Erős nagyítókkal babrált, üzletkötések élethalál ura volt. - Búsásan megérte — éreztem hunyor- gós tekintetén, még ha ki sem mondta ezt a mondatot. Kedden és szerdán volt a nemesfém-felvásárlás a pécsi Bem utcában. Csuti J. Goldmark Károly Száz évvel ezelőtt, 1887. szeptember 26-án Budapesten találjuk a keszthelyi születésű Goldmark Károlyt, a XIX. századvégi Magyarország egyik híres zeneszerzőjét, aki alig két évtizeddel volt csak fiatalabb a romantika első nemzedékénél: Verdinél, Wagnernél vagy Lisztnél. Keszthely, Tab, majd Németkeresztúr következett — iskolai nevelés nélkül. „Később fájón kellett ereznem, hogy minden zenei nevelés hiányában a virágzó ifjúság legszebb éveit veszítettem el." A vidéki iskolázatlanságtól a pesti díszdoktorsáqon át nehéz út vezetett a csillagokig. Zenei adottsága egy falusi lagziban a lakoma után félig maradt poharakkal való skálázás során derült ki. „Az én falumban a költészet szó sem értelmileg, sem érzelmileg egyáltalán nem létezett. Itt az emberek a legszegényebb körülmények között éltek. Ezeknek az embereknek semmiféle igényük nem volt a lelki emelkedettségre.” Amikor az egyik vasárnap délelőtt a ház körüli gyümölcsösben süttette magát,' lágy templomi harangok csendültek meg az ünnepi csendben. „Először hallottam, és érzékeltem a zene felrázó hatalmát" - írja önéletrajzában. A soproni zenedében kezdett hegedűt tanulni. Majd Bécsbe került, ahol orvosdoktor bátyja neveltette addig, amíg a 48-as forradalomban vállalt szerepéért bátyjának el kellett hagynia Bécset. (Azzal vádolták, hogy részes volt Latour hadügyminiszter halálába). Ö maga is részt vett a 48-as szabadságharcban, később Győr alatt élete is kockán forgott, mert ráfogták, hogy a császárt szidta. Már majdnem golyót röpítettek a fejébe, amikor nagy nehezen sikerült tisztáznia magát. 1867- ig nagyon szűkös anyagi körülmények között élt, és már 45 éves, midőn Bécsben a Sakunfa/a-nyitánnyal a bécsi Hofoper rangos színpada is megnyílt előtte. E bemutatójának sikere indítia el művészi pálváját. E művét rövidesen a Budapesti Filharmóniai Társa- sáq is bemutatta Erkel Ferenc vezényletével. Az akkori kultuszminiszter, Eötvös József, állami segélyben (800 forint) részesíti. Támogatásának eredményeként 10 évi munkájának sikere az 1870-ben létrejött Sába királynője című operája, amelynek öt évig kellett várakoznia, amíg Liszt Ferenc és Andrássy Gyula közbenjárására színre kerülhetett a bécsi Hofoper- ban. És ezzel a Sába megindult világhódító útiára, a világ mintegy 30 operaszínháza 9 nyelven játszotta. 90 évvel ezelőtt Bécsben már megérte 100. előadását. Ennek az őserejű művésznek színgazdag operája a bűvös, varázslatos mesevilág magas regiszterekben úszó hegedűdallamaival, zsongító, bódító zenekari muzsikájával ejt csodálatba bennünket. Goldmark Károly 58 év alatt csaknem 150 művet komponált, köztük hat operát, 13 zenekari, 14 kamarazenei művet, különböző dalokat, zongoradarabokat. Leveleinek, zeneműveinek legteljesebb gyűjteménye az Országos Széchenyi Könyvtárban található. 1915. január 2-án Bécsben hunyt el. Keszthely fő utcájának egyik apró házán táblácska látható, ennek domborművén a zeneszerző arcképével ez a szöveg olvasható: „Ebben a házban született 1830. május 18-án GOLDMARK KÁROLY." Tóth István dr.
