Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-14 / 283. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLIV. évfolyam, 283. szám 1987. október 14., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Magabiztosan, felelősen a jövőnkétt (3. oldal) Gép­és szerszám- kiállítos Pécsett (5. oldal) Megújult az egészségügyi szakiskola. Belgyógyászati óra a 2. A-ban. (5.-oldal) Moszkvában megnyílt a KGST rendkívüli ülésszaka Integráció - magasabb minőségi szinten Grósz Károly felszólalása Kedden délelőtt Moszkvában, a KGST székházában meg­kezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43., rendkivüli ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a tíz tag­állam — közöttük Magyarország — kormányfői szintű kül­döttségei vesznek részt. Az ülésszakon . a magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának-titkára; Marjai József miniszterelnök­helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője; Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke; Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkár­ságának vezetője és Szigeti István Magyarország állandó KGST-képviselőjének helyet­tese. A tagállamok gazdasági együttműködési mechanizmu­sának megújításával kapcsola­tos kérdések, a KGST tevé­kenységének korszerűsítéséből adódó problémák, a szervezet szerepének növeléséből szár­mazó feladatok kiemelt téma­ként szerepelnek a rendkívüli ülésszak napirendjén. A 43. (rendkívüli) üléssza­kot Nyikolaj Rizskov miniszter- elnök, a tanácskozásnak ott­hont adó Szovjetunió küldött­ségének vezetője nyitotta meg. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB és a szovjet kormány ne­vében üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit. Megnyitójában hangsúlyozta: olyan döntések elfogadására gyűltünk össze, amelyek nagy jelentőségűék az egész szocialista közösség szá­mára. Ezek alapján hozzálát­hatunk az együttműködési mechanizmus és a KGST tevé­kenységének korszerűsítéséhez A KGST-tagóllamok egysé gesek abban, hogy dinamiku sabbá kell tenni a gazdaság együttműködést, mentesíten kell mindattól, ami fékezi a szocialista integrációt. Együtt­működésünket a társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsításá­nak hatékony eszközévé kell tenni — mondta Rizskov, ki­emelve, hogy fel kell használ­ni mindazokat a potenciális lehetőségeket, amelyek a kö­zösségben rejlenek. Ez olyan új gondolkodásmódot feltéte­lez, amelyet a realizmus és az objektív feltételek megérté­se jellemez. Az együttműködési mecha­nizmus, a szocialista gazda­sági integráció és a KGST tevékenységének átalakítása nagy munka eredménye, amelyben a közösség minden országának szakértőiből, ve­zető tudósaiból álló nemzet­közi kollektíva vett részt — mondta. A napirend és az ügyrend elfogadása, a szerkesztőbizott­ság megalakítása után Alek- szej Antonov szovjet miniszter­elnök-helyettes, a KGST VB el­nöke jelentést tett az együtt­működési mechanizmus, a szo­cialista gazdasági integráció és a KGST tevékenységének átalakító sáról. Ezután felszólaltak a tagál­lamok küldöttségvezetői. Első­ként Nyikolaj Rizskov, a szov­jet küldöttség vezetője. Grósz Károly harmadik felszólalóként kapott szót. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke átadta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a ma­gyar kormány szívélyes üdvöz­letét, jókívánságait és sikere­ket kívánt a KGST-ülésszak munkájához. Köszönetét mon­dott az ülésszak munkájához biztosított feltételekért. A kormány elnöke hangsú­lyozta, hogy a tanácskozás igen nagy fontosságú a szo­cialista gazdasági integráció, az együttműködés mechaniz­musának átalakítása, a KGST tevékenységének megújítása és korszerűsítése szempontjából. Az ülésszak határozatának tervezete jól szemlélteti, hogy a pártjaink vezetőinek tanács­kozásán megfogalmazott célok eléréséhez milyen területeken tudunk egységes elgondoláso­kat kialakítani. Grósz Károly kifejtette, hogy magyar részről mindvégig a szocialista gazdasági együtt­működési rendszer és a KGST tevékenységének átfogó, tény­leges megújítására, valódi elő­rehaladás elérésére töreked­tünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fej­lesztésének elősegítéséhez. Vé­leményünk szerint, az együtt­működés eszközrendszerét nem bővítettük és korszerűsítettük olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együtt­működés feltételeiben bekö­vetkezett változások igényel­(Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov Leningrádban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden gyárlátogatással kezdte le- ningrádi látogatását. Fel­kereste az Ordzsonikidze nevét viselő hajógyárat, majd elbeszélgetett a gyár dolgozóival. Délután a Szmolnijban aktívaértekezleten vett részt, ahol a párt veterán­jaival, a hetven évvel ez­előtti forradalmi esemé­nyek részvevőivel, élmun­kásokkal és a leningrádi pártszervezet tagjaival ta­lálkozott. Az SZKP főtitká­rának a találkozó résztve­vői előtt mondott beszédét egyenesben közvetítette a szovjet televízió, s az adást átvette az Intervízió is. A találkozó után, kétnapos látogatását befejezve Mi­hail Gorbacsov Leningrád- ból visszautazott Moszk­va ba. A Szmolnij történelmi épületében elmondott be­szédét Gorbacsov annak felidézésével kezdte, hogy 1917 októberében a Néva­pa rti városból jutottak el az egész világra Lenin sza­vai a nagy októberi szo­cialista forradalom győzel­méről. A város, amelyet Gorbacsov főtitkárrá vá­lasztása óta másodszor ke­resett fel, három forrada­lomnak volt a bölcsője, s — mint a szónok mondta —, ma is pontos barométere a munkásosztály hangulatá­nak, követeléseinek, törek­véseinek. A Szovjetunióban zajló átalakítás forradalmi fo­lyamatát elemezve Mihail Gorbacsov kijelentette: az ország fejlődése döntő sza­kaszba jutott, amelynek sa­játossága az átépítési fo­lyamatok elmélyítése a dol­gozó tömegek millióinak bevonásával. (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás a kínai nép hőseinek emlékművénél Kádár János, az MSZMP KB főtitkára Pekingben megbeszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, a KKP KB Központi Tanácsadó Bizottságának elnökével. (Telefotó: Reuter—MTI—KS—DN) Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának keddi programja Pekingben: A Tienanmen té­ren megkoszorúzta a kínai nép hőseinek emlékművét. A kínai nép forradalmi harcának, felszabadító küzdelmeinek em­lékezetes mozzanatait dombor­művekkel felidéző oszlop előtt felsorakozott a három haderő­nem díszegysége, s a katona­zene is megszólalt, amikor Kádár János elhelyezte a ma­gyar nemzeti színekkel díszí­tett koszorút. Az MSZMP főtit­kára főhajtással tisztelgett a kínai hősök emléke előtt. Ezt követően Kádár János szálláshelyén, a Tjaojütaj ven­dégházban hivatalos megbe­szélés kezdődött az MSZMP főtitkára, valamint Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Tanács­adó Bizottságának elnöke kö­zött. A találkozón magyar rész­ről jelen volt többek között Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkárai Medgyessy Péter, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, pénzügyminiszter, a Ma­gyar-Kínai . Tudományos Kor­mányközi Vegyesbizottság társ­elnöke. A megbeszéléseket követően Tenq Hsziao-ping a vendég­házban ebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MTI tudósítóinak értesü­lése szerint Kádár János és Teng Hsziao-ping másfél órás megbeszélését a szívélyes lég­kör, a közvetlen hangulat jel­lemezte. A 30 éve volt első személyes találkozó, a megis­merkedés emlékeinek feleleve­nítése után Teng Hsziao-ping egészen a Kínai Kommunista Párt Vili. kongresszusáig visz- száutalva foglalta össze Kádár János számára azokat a Kí­nában bekövetkezett változá­sokat, amelyek a türelmetle­nül ultrabalos torzulásoktól el­vezettek a KKP KB 1978-as, 3. plénumához, a külső nyitás, s a belső reformok meghirdeté­séig. Ez a súlyos tapasztala­tokból tanuló-okuló politika helyesnek bizonyult, s így tűz­hették célul most a KKP XIII. kongresszusára készülődve a (Folytatás a 2. oldalon) Hétvégi műszakokat szerveztek az év végi exportszállítások teljesítésére a Hunor Kesztyű és Börruházati Vállalat üzemeiben. A Vadász utcai II. gyár ebben az évben 970 000 pár kesztyűt gyárt, ebből 400 000 párat tőkés exportra. Két legjelentősebb piacuk Kanada és az Egyesült Államok. Proksza László felvétele A képen: a magyar küldöttség vezetője, Grósz Károly miniszterelnök, mellette balról Marjai József miniszterelnök-helyettes (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS—DN) Kádár János és Teng Hsziao-ping megbeszélése

Next

/
Oldalképek
Tartalom