Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-02 / 271. szám

1987. október 2., péntek Dunúntffli napló 5 Tízezer fölött nem differenciálnak Háromszori étkezős, napi 21 forintból Egy iskola, ahol jól és bőségesen főznek Kevés olyan általános is­kola van Pécsett, amely olyan szerencsés helyzetben van, hogy helyben főznek a diákoknak, ahol ők maguk alakítják ki az étrendet. Ilyen az öz utcai gya­korló iskola. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a rendel­kezésre álló pénzből nem könnyű kikalkulálni □ heti étrendet. Nem könnyű már csak azért sem — ahogy azt Lajtai László igazgató el­mondta -, mert a korábban megtörtént áremelkedések ellenére ők sem a minőség­ből. sem a mennyiségből nem engednek. Ezt szám­adatokkal is alátámasztotta Balogh Istvánná, az iskola élelmezésvezetője is.- A napközisek napi há­rom étkezést kapnak: tíz­órait, ebédet és uzsonnát, ezenkívül vannak a menzá- sok, akik csak ebédre fizet­nek elő. A konyhánkon négyszázhatvan főre főznek, ebből a létszámból százhat­van a csak ebédelő diák. Vannak olyan gyerekek, akik a közelben lévő étter­mekbe járnak előfizetéses ebédre, de az utóbbi idő­ben érzékelhető, hogy a szülők egyre inkább szorgal­mazzák az iskolai étkezte­tést, legalábbis a mi ese­tünkben, mert ez valóban olcsóbb — mondta Lajtai László. A déli órákban jártunk az iskolában, lementünk az ét­terembe, ahol diákokkal, tanárokkal és persze a konyhán dolgozókkal talál­koztunk. A menü gulyásle­ves, sajtos-tejfölös tészta és alma volt. Mint kiderült, a gyerekek annak örülnek, hogy tészta van ebédre, so­kan a gulyáslevest ott is hagyták. Talán otthoni szo­kások miatt, vagy egysze­rűen ez általános gyerek­tulajdonság, egyáltalán nem eszik a levest, többnyire a főzelékeket sem, leginkább a hizlaló, laktató ételeket szeretik, így a tésztákat és a szárazbabfőzeléket. Pedig a konyhán törekednek az egészséges táplálkozásra, ezt bárki ellenőrizheti a he­ti étrendeken. — Persze az egészséges táplálkozást nem túl köny- nyű megvalósítani olyan pénzeszközökből, amelyek a mi rendelkezésünkre állnak — mondja az élelmezésve­zető. — Az igaz, hogy a húsárak emelkedésekor mi is egy kicsit több pénzt kaptunk, ez mindössze any- nyit jelent, hogy eddig a napi háromszori étkezést 19,50-ből kellett kihozni, áp­rilistól pedig 21 fontból. Nálunk, aki napközis, és na­ponta háromszor étkezik, az 12-től 2ó forintig fizet napon­ta. Ez kategóriáktól függ, a csak ebédelő menzósok mind 14 forintot fizetnek fejen­ként egy ebédért. Viszont van itt valami, amivel egy­általán nem értünk egyet: ez az áprilisban megkapott fizetési kategóriánként, az egy családban lévő gyere­kek számától is függő ebéd­befizetési díj. Nagyon pon­tosan, ezer forintonként emelkedve írja elő a rende­let, hogy lei mennyit fizet a gyerekek ebédjéért. De tíz­ezer forintos havi keresetnél nem megy tovább a beosz­tás, tehát az a család, ahol a két kereső fizetése akár csak egy forinttal is megha­ladja a tízezret, ugyanany- nyit fizet az ebédért, mint azok, akiknek mondjuk húsz­ezer vagy annál is több a havi jövedelmük. D. Cs. NSZK-magyar jogi szimpózium volt Pécsett Tegnap délután befejező­dött a harmadik NSZK-ma­gyar gazdasági-jogi szimpó- zion, melyet most először ren­deztek Pécsett, s amelynek a PAB-székház adott otthont. A négynapos szakmai tanácsko­zásnak hét német és közel húsz magyar résztvevője volt, akik közül hárman nyilatkoz­tak lapunknak, név szerint Ulrich Drobnig, a hamburgi Max Planck Institute igazgató­ja, a nemzetközi összehason­lító jogi enciklopédia főszer­kesztője, Harmathy Attila, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igaz­gatóhelyettese, valamint Ta­más Lajos, a JPTE Jogtudomá­nyi Karának docense, tanszék- vezető, a PAB II. számú szak­bizottságának elnöke. Harmathy Attila: — A konferenciának négy fő témája volt. Az első a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tokkal foglalkozott, közelebb­ről abból a szempontból, hogy a szerződő felek milyen jog szerint bonyolítják le ügyeiket, gyakorlatilag a jogválasztó szabadságról volt ez esetben szó. A második témakör — ami szoros összefüggésben van a harmadikkal — a szerződé­sek típusainak a megalkotá­sával foglalkozott, ezen belül ■több újfajta szerződéstípust tárgyaltunk meg. A harmadik témakör a vállalkozási szerző­dések kérdését ölelte fel, mind a vállalatok, mind a lakosság mindennapi gyakorlatának szempontjából. S végül a ne­gyedik kérdéskör a vállalati, társasági joggal foglalkozott. Tamás Lajos: — A pécsi egyetemnek — a jogi karnak - eddig két NSZK­beli. egyetemmel volt kapcso­lata, s most ebből az alkalom­ból felvehettük a kapcsolatot ezzel az európai hírű intéz­ménnyel is, ez mindenképpen nagyon előnyös az elméleti jo­gi kutatások szempontjából. Ez a közös tanácskozás azért is nagyon hasznos és tanulságos, mert a magyar jogrendszernek mindig is szoros kapcsolata volt a német jogtudománnyal. S még azt jegyezném meg, hogy az imént említett négy témát mi javasoltuk, hiszen bennünket most leginkább ezek a kérdések érdekelnek. Ulrich Drobnig:- Az itt tárgyalt kérdések természetszerűleg mást-mást jelentenek a gyakorlati és az elméleti jogászok számára. Mi az elmélettel foglalkozunk, s számunkra nagyon érdekes és tanulságos egy szocialista or­szág jogrendszerét megismer­ni, különösen jelenleg az önö­két, hiszen a gazdasági re­formok nyilvánvalóan jogi át­alakulások formájában is megjelennek majd. Az ilyen elméleti tanácskozásoknak a gyakorlati haszna inkább köz­vetett úton érvényesül. A gya­korlati jogászokat hozzásegít­jük a magyar jog minél jobb megismeréséhez, ennek a rendszerét közvetítjük, s ezzel lehetővé tesszük, hogy elmé­leti tapasztalatainkat fölhasz­nálhassák a kétoldalú szerző­dések megkötésekor. S én is úgy érzem, úgy tapasztalom, hogy ezekben a bonyolult jo­gi kérdésekben is könnyen megértjük egymást, éppen a két ország jogrendszerében föllelhető sok hasonlóság miatt. D. Cs. Hogyan járnak iskolába a körtvélyesi gyerekek? Szülők panaszai nyomán mentünk el a komlói Allende Általános Iskolába, ahol Szé- kelyhidy Piroska igazgatóhe­lyettes mondta el a gondjukat:- Az idei tanévtől délelőtt, délután is tanítunk itt a dávid- földi iskolában. Az alsósok zö­me délután jár. A tőlünk úgy három-négy kilométerre levő új, körtvélyesi városrészből reggel 98 (42 alsós, 56 felsős) gyerek jön, délután pedig 57 alsós kisdiák. Reggelente isko­lás járatú autóbusszal érkez­nek, de délután öt körül, ami­kor indulnának haza, csak a menetrend szerinti járatokra szállhatnak föl. Vagy gyalo­golnak egy darabig vagy pe­dig át kell szállniuk a 19-es buszra. A szülők féltik a ki­csiket. Forgalmas helyen kell átmenniük. Télen még na­gyobb gondot jelent, hiszen korán sötétedik, csúszós, jeges az út a nehéz táskával billegő apróságoknak. Rácz Sándor, a Komlói Vá­rosi Tanács művelődési osztá­lyának vezetője:- A hetedik ötéves tervben nem valósulhat meg a körtvé­lyesi városrészbe elgondolt óvoda és iskola. Az óvodáso­kat, 110 gyereket a Pannon Volán komlói üzemigazgatósá­gának szerződéses járatával hozzuk be Komlóra és visszük őket haza délután. Költségve­tésünkből nem futja újabb szerződéses járat indítására, csak ha a szülők kifizetik a bé­relt autóbusz árát. Pónya Ferenc, a komlói autó­buszpályaudvar állomásfőnö­ke elmondta, hogy a reggeli körtvélyesi bérletes iskolás- járat szükségességére az autó- buszvezetők hívták föl a fi­gyelmünket, hivatalos kérelem nem érkezett hozzájuk: 7.25-kor Körtvélyesből, 7.30-kor Mecsek- faluból indul egy-egy autó­busz a Fürst Sándor utcai és az Allende iskoláig. A gyere­keknek csak a már meglévő autóbuszbérletüket kell felmu­tatniuk. Hetesi János, az üzem- igazgatóság vezetője: ha meg­beszélnék velünk, nem zárkóz­nánk el az újabb, délutáni is­kolásjárat megszervezésétől, de ennek lenne anyagi von- zata is. — Viszonylag sűrűek a jára­tok Körtvélyesbe, Mecsekfalu- ba és vissza, mindenki időben eljuthat az iskolába és haza is érhet. Külön autóbusz bérlé­sére nincsen pénzünk, de a tanács foglalkozik a most fel­merült kéréssel, hogy az elsős, másodikos tanulók iskolába- és hazavitelét valamilyen mó­don a jelenleginél megnyug­tatóbban oldjuk meg — mond­ta Morber János, a Komlói Vá­rosi Tanács elnöke. B. A. Kiégett egy tanterem... Tűz a Köztársaság téri iskolában Az sem kizárt, hogy szándékos gyújtogatás Az sem kizárt, hogy valaki szándékosan gyújtogatott. No, de hogy valaki a saját iskoláját akarja fölgyújta­ni!... Mindenesetre az ille­tékesek vizsgálják, hogy mi okozta a tüzet szerda éjjel a Köztársaság Téri Általános Iskolában, amelynek nyomán tegnap némi füstszaggal ke­veredett izgalommal kezdő­dött a tanítás ... Dr. Vonyó Józsefné, az is­kola igazgatója elmondta, hogy éjjel észlelték a tüzet a konyha felöli részen, ké­sőbb kiderült, „csak" a szomszédos osztályterem égett. A II. A-t a kiérkező tűzoltók néhány perc alatt eloltották, s az akkori feszült­ségen kívül 80 ezer forint körüli kárt rekonstruáltak. Ké­sőbb kiderült: a kár valószí­nűleg nagyobb. Egyetlen használható pad sem ma­radt, ugyanis, az óriási hő­ség következtében szinte a falak is megolvadtak: a műanyag karnis lecsorgott, az armatúrák összecsavarod­tak. Óriási szerencse: jósze­rivel csak ez az egy osztály­terem égett ki és a földszinti folyosót kormozta be a füst. Ha'tovaterjed, a kórok belát- hatatlanok... Az osztályterem vigasztalan képet mutat; a kiégett szek­rényekben sok „kincs” is odaveszett. A kisdiákok mun­kafüzetéi, a francia-nyelvi kí­sérlethez tartozó tankönyvek egy része, szemléltető eszkö­zök, egy magnetofon és az évre összegyűjtött tisztasági- cikklista, sok egyéb. A teg­napi tanítás előtt, némi át­szervezést hajtottak végre: egy osztály bement a könyv­tárterembe, egy az étkezdé­be, s így a másodikosok is osztályteremre leltek. A hely­reállítást minél előbb sze­retnék megkezdeni. Az igaz­gatónő és a pedagógusok üzentek apukáknak, hisz ki­vitelezőik évek óta csak így adódnak. Mindenesetre hét­főig várniuk kell! Az ok pró­zái: az Állami Biztosító kár­szakértő hiánnyal küzd, s csak hétfőn tud egyet az is­kolába küldeni. Addig pedig ne nyújtanak az osztályte­remben jóformán semmihez! (Nincs mit csodálkozni rajta, ennél sokkalta furcsább szi­tuációkat is produkál ma­napság az élet). K. F. Megkezdődött az őszi bevásárlási akció Almavásár a Zöldértnél Száz kiló felett házhoz szállítják a megrendelt árut Lassan egy évtizede, hogy minden októberben őszi bevá­sárlási akciót indít a Baranya Megyei Zöldért. Tegnap a Me­gyeri úton, a vállalat központ­ja előtt, az almavásár feliratú palánkok mögött már meg is kezdték a starking, a golden és a jonatánalma árusítását. Az első nap csak mérsékelt volt az érdeklődés. A hónap végéig tartó akció­ban egyelőre csak almát kí­nálnak, de október 5-étől már vörös-, illetve lila hagymát is lehet vásárolni, sőt egy héttel később várható a hazai bur­gonya is. A késést a kereske­dők az időjárással magyaráz- |zák: elhúzódott az érés és ki­sebb lett a termés is. Burgonyából például jóval kevesebbre lehet számítani mint tavaly, ezért a hiányzó mennyiséget importból pótol­ják. Az első szállítmányok már meg is érkeztek a határra és rövidesen indulnak az elosztó­helyekre így — többek között — Pécsre is, ahol a következő napokban mintegy 50 vagony- nyit várnak. A Zöldért a vöröshagymát 10, a lilát 5, a hazai burgo­nyát 20 kilós csomagolásban hozza forgalomba. A vörös­hagymáért és a hazai piros burgonyáért kilónként 12 forin­tot kérnek, a lila hagyma 18 forintba kerül, az import krumpli kilóját 9 forintért mé­rik, az alma — fajtától függő­en — 12—14 forint. Az előző évi gyakorlatnak megfelelően a 100 kilogramm feletti árut most is házhoz vi­szik. A vásárlók megrendelé­seit a Zöldért-boltok fogadják, a kért mennyiséget egy héten belül a megadott időpontban szállítják. Az intézmények, vál­lalatok és szakszervezeti bizott­ságok megrendeléseivel a vál­lalat vevőszolgálata foglalko­zik. A tavalyihoz viszonyítva idén valamivel drágábban kínálja akciós áruját a Zöldért. Ám, mint a vállalat központjában elmondták, ennek az a ma­gyarázata, hogy a termelési költségek emelkedése miatt a felvásárlási árak is nőttek. F. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom