Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-13 / 282. szám

1987. október 13., kedd Dunántúlt napló 3 Tejhütö tartályokat hegesztenek a Mezőgép pécsi gyárában. Fotó: Proksza László Előrelépés a fejlettebb technológiák felé Új közgazdasági uíszonyok között Stratégiai értekezletre készül a Pécsi Mezőgép A fontosabb mutatók szerint nem kell szégyenkezniük a Pé­csi Mezőgép vezetőinek: tava­lyihoz képest megháromszoro­zódott, 1,5 millió dollárra emelkedett tőkéskivitelünk; egy forint bérre 2,44 Ft hozzáadott érték jut, s nyereségük is több jó öt százalékkal a tervezett­nél. Gondban vannak mégis. Három évvel ezelőtt ugyanis az új vezetés megfogadta: a „drótostótságot" felcseréli a gépgyártással, kvalifikáltabb munkával minőségibb árut ter­melnek a Mezőgép-gyáregysé­gek. Ám az elképzelések va- lóraváltása lelassult. Ahhoz, hogy megéljenek, örülniük kell mindenféle munkának — olyan­nak is, melytől szabadulni szándékoztak. A piac nyomott, a konku­rencia nagy, farkastörvények uralkodjak egy-egy megren­delés elnyerésében. Ugyanazt a vasszerkezetet, amit öt éve még ötven forintért csináltak kilónként, azt most kénytele­nek 48-ért (miközben nőttek az anyag- és munkaerőárak), merthogy nagyobb rezsijű vál­lalatok is alájuk ígérnek. Jószerivel csak egyetlen do­log érintette őket kedvezően, ez pedig a forint árfolyamvál­tozása. Míg 1983-ban az ex­portra kerülő elektrofilter acél- szerkezetéért 2,15 nyugatnémet márkát kaptak kilónként, ad­dig idén csak 1,95-öt ugyan — akkor viszont a márka árfo­lyama 16 forint volt, a leg­utóbbinál pedig 26. A dolgok összefüggenek, sőt összekuszálódnak. Mert ugyan elektrofilter acélszerkezetet gyártani nem mindenki tud, de az ugyancsak jól jövedel­mező VW-konténerek gyártása már inkább szinten tartja, konzerválja azt az állapotot, melytől egyébként szabadulni akarnának - viszont pénzt, kemény pénzt lehet vele ke­resni. Bár a megbízhatónak vélt Volkswagen-üzlet is ki van téve pillanatnyi veszélyek­nek: még mindig nem érke­zett meg a második félévi rendelés. Pedig a konténerek egy ré­sze legyártva, másik részéhez az anyag beszerezve. S itt ér­keztünk el ahhoz a ponthoz, amikor saját lehetőségeinkről kell szólni. Mert míg a piaci helyzet és megrendelés azt diktálja, hogy azt is gyártsák, ami legfeljebb foglalkoztatást jelent, akár csökkenő nyere­ségtartammal is, a készlet- gazdálkodásban még nem nőttek fel a szigorú viszo­nyokhoz. (Bár a VW-üzletben minden okuk megvolt a fo-, lyamatos munkát és szállítást tervezni.) S most nem a szokásos pa­nasz következik a hazai szál­lítási fegyelemről és hiányok­ról, melyek arra kényszerítik a felhasználókat, hogy többletet készletezzenek, „spájzoljanak". Ezzel a helyzettel már rég­óta, sajnos, együtt kell élni, erre nem érdemes hivatkozni - mint ahogy nem is hivat­koznak rá Cserkúton. Inkább arról van szó, hogy sok min­dent kell gyártaniuk, s ehhez sokféle anyag kell, amit vi­szonylag gyorsan be is szerez­nek. Sokkal nehézkesebb vi­szont a feleslegesnek bizonyult forgóeszközöktől való szaba­dulás. A forgóeszköz biztosítá­sára hitelt vesznek fel, mint sokan mások; a vállalati költ­ségnövekedésben előkelő he­lyet szerzett magának a ka­matköltség.- Az új termékeink, sajnos, nem javítják az eredményt - kényszerűségből csináljuk, hogy lekössük a kapacitást, hogy átvészeljük ezt az időszakot. Semmi garancia nincs rá, hogy bármelyikre is tartósan berendezkedhetünk — mondja Vig Miklós igazgató. - Mi a saját bőrünkön érezzük, meny­nyire szükségszerűek, idősze­rűek voltak a kormányprog­ramban lefektetett elvek, a gazdaság stabilizálásának igé­nye. A vállalati gazdálkodás sta­bilizálása összetettebb, bonyo­lultabb feladat - mint a kész­letgazdálkodás javítása. Stra­tégiai értekezletre készülnek a Mezőgépnél. A „szürkeállo­mány” java része elképzelése­ken, terveken dolgozik, hogy októberben érvet érvnek, tényt ténynek szegezve eldöntsék: mit kell tenniük azért, hogy alapvető célkitűzésük, a fejlet­tebb technológiák felé való előrelépés teljesüljön az új piaci, közgazdasági viszonyok között is. B. L. PMMF, október 13-15. Korszerű gépek és műszerek kiállítása Korszerű gép és szerszám — gazdaságos gyártás. Ezzel a mottóval kiállítást rendez októ­ber 13—15-e között a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola „A" épületében a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalat, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület, valamint a főiskola. A hazai gyártók közül bemutatja termékeit az Egri Fi- nomszerelvénygyár, a Danuvia Központi Szer­szám- és Készülékgyár, a Granit Csiszolószer­szám, a Forcon Szerszámipari Tröszt, a Kőbá­nyai Szerszámkészítő és Finommechanikai Ipa­ri Szövetkezet, a Micoop Műszeripari Szövetke­zet, a Debreceni Fémfeldolgozó Ipari Szövetke­zet, a Trakis Szövetkezet és a Spirál Kisszövet­kezet. A külföldi kiállítók között főként osztrák cé­geket találunk, itt lesz a Festo, a Brüll und Strunz, a Stefan GmbH, a Böhlerit GmbH, az Atlas Copco, a H. Steinhoff, az IPA, az Iver, a Herion—Interag, az Ostrana Werkzeuge és a Gard—Austria. A kiállítás október 13-án, délelőtt 11-től 16 óráig, 14-én 10—16, 15-én 10-től 13 óráig tart nyitva. A Magyar Építőipar - Baranyáról Most jelent meg a Magyar Építőipar, az Épí­tőipari Tudományos Egyesület folyóiratának összevont 7—8. száma, mely Baranyával fog­lalkozik neves pécsi szakemberek tollából. A bevezetőt Baranya igényesebb fejlesztéséért címmel Horváth Lajos megyei tanácselnök, míg a Pécs város fejlődése, a Hild-érmes Pécs cikket Piti Zoltán városi tanácselnök írta. A lapban szereplő írásokban bemutatkozik a BÉV, a TANÉP, a PIK, a BÉKI, a PÉCSITERV, az UNIBER, a BARANYATERV, és az AGRO- BER. Részletes beszámolók ismertetik a megyei építészetet és városrendezést, Pécs általános rendezési tervét, az Elefántos-tömb rekonstruk­cióját, a pécsi Siklósi városrészt és a Nevelé­si Központot, a Pécsi Nemzeti Színházat és a Kamaraszínházat, az ókeresztény sírkamrák vé­delmét, a siklósi városrész közműalagút rend­szerét, az északi érintőét és alagút szerepét a belváros rehabilitációjában, a lakásépítés hely­zetét és gyakorlatát Pécsett, és a megye kör­nyezetvédelmét. Az összevont lapszámban még olvashatunk a leggyakoribb építési hibákról és a minőségvédelemről, valamint — a sajnos nemrég elhunyt — Fetter Antalról, aki még életében a város minden kövét ismerte. Magabiztosan, felelősen a jövőnkért Társadalmi kibontakozás és közéleti demokrácia A Baranya Megyei Pártbizottság szeptember 24-én megha­tározta tennivalóit a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításában. A Dunántúli Napló cikkso­rozatban kívánja ehhez az állásfoglaláshoz a háttérinformá­ciókat megadni és az összefüggésekre rámutatni. A közelmúltig Tőként a gaz­daság működésének, irányítá­sának kérdései, a gazdasági reformfolyamat igazolást nyert, vagy éppen hibásnak bizonyult tézisei feletti meditáció kötöt­te le a politikusok és a köz­vélemény figyelmét. A kibonta­kozás útjait kereső, jobbító szándékú és a nem megfelelő működés okainak kiküszöbölé­sét célzó vitákban azonban egyre jobban megerősödött a nézet, hogy a gazdasággal összefüggő szerkezeti és irányí­tási változások nem választha­tók el a politikai intézmény- rendszer működésének felül­vizsgálatától, változtatásától. Milyen követelményeket tá­maszt ez a felismerés az ál­lamberendezkedés helyben funkcionáló területi és helyi szerveinek munkájában, s an­nak korszerűsítésében? Erre a kérdésre adandó lehetséges válaszok egy részével foglalko­zom cikkemben - a megyében szerzett tapasztalataim alap­ján. Demokratikus közéletünk döntő láncszemei a népképvi­seleti szervek. Tevékenységük, működésük demokratikus vo­násainak, illetve a közvetlen hatalomgyakorlás módozatai­nak továbbfejlesztése — össz­hangban a Központi Bizott­ság ez év július 2-i állásfog­lalásával - azt célozza, hogy ..........folytatódjon az átalakulá­si folyamat, amelyben növek­szik az egyének szerepe a tár­sadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósága, kiala­kulnak az önkormányzati funk­ciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken". N álunk az 1985-ben kipró­bált, eddigi legdemokratiku­sabb választással megújult országgyűlés és a tanácstes­tületek, elöljáróságok nagy ambícióval és felelősségérzet­tel kezdték meg munkájukat. Megélénkült a képviselők, ta­nácstagok testületi és választó- kerületi tevékenysége. Mind több képviselő és tanácstag kér szót a testületi fórumo­kon és képviseli egyre aktí­vabban választókerülete lakos­ságának érdekeit, gyakorolja szavazatával (vagy ellenszava­zatával) döntési jogosultságát, s ennek következtében egyre kevesebb az érdektelen és formális testületi ülés. A rész­vétel ezeken a testületi ülé­seken nemcsak a választott képviselők, de a lakosság- ré­széről is növekedett, vagyis érdeklődés kíséri munkájukat. De nemcsak a legmagasabb szintű népképviseletben és a megyei, városi és községi ta­nácsüléseken, hanem a leg­kisebb létszámú elöljáróságo­kon is érződik a közélet sze­replőinek fontossága. A létrehozott elöljáróságok egyre inkább a társközségi ér­dekeket képviselő és közéletet szervező testületekké válnak. A 214 baranyai elöljáróság poli­tikai súlyát az adja, hogy a megye 75 000 főnyi, nem szék­helyközségben élő falusi lakos­ságának életkörülményeire vannak, vagy lehetnek közvet­len hatással. Az elöljáróságok munkájában mindinkább kife­jezésre jut a településgazda- szerep, fokozódik öntevékeny­ségük és ebben kedvező ha­tást fejt ki a települési kör­nyezet változó szemlélete is. A nagyon bíztató tapasztalatok mindenesetre indokolják a ,.településgazdaság” intézmé­nyének többirányú kiterjeszté­sét, a székhelyközségek, il­letve a városi peremkerületi településrészek létrehozandó elöljáróságainak lehetőségét. Az országos szervek döntés­előkészítő munkájában (így pl. a legújabb törvényterveze­tek, országos programok elő­terjesztése előtt is) egyre gya­koribb és szélesebb körű a tervezetek szakmai vagy tár­sadalmi méretű előzetes meg­vitatása. Kialakult és jól funk­cionál a megyében is a tár­sadalompolitikai döntésterve­zetek üzemi és lakóterületi fó­rumokon, falugyűléseken, vá­roskörzeti tanácskozásokon tör­ténő véleményeztetése. A döntéselőkészítő munkában a tanácsok többnyire eredmé­nyesen hasznosítják e fórumo­kat, amelyek alkalmasak az állampolgárok véleményének a megismerésére. Fontosabb té­mákban (így pl. fejlesztési és nagyobb méretű lakossági tá­mogatást igénylő, egész tele­pülést érintő kérdésekben) a célkitűzések, döntéstervezetek megismertetésére, a vélemé­nyek kifejtésére, az eltérő ér­dekek egyeztetésére, a lakos­ság többségi akaratának meg­állapítására — a jelenleg funkcionáló falugyűléseken és városkörzeti fórumokon kívül újszerű demokratikus intéz­ményként alkalmazható forma a helyi népszavazás rendsze­re. Az előkészítő munka javítá­sa — az eszköztár bővülése után - továbbra is fontos fel­adata a tanácsi szerveknek. A társadalmi elvárásoknak meg­felelően biztosítani kell, hogy e tevékenységbe az eddigiek­nél következetesebben vonják be testületeik tagjait, illetve terjesszék ki a véleményké­rést az érdekképviseleti, a szakszervezeti és a szövetke­zeti szervekre is. Az előkészítés demokratizá­lása kétségeket ébreszt, de legalábbis megkérdőjelezhető, ha bármely okból nincs hatás­sal a döntési folyamat továb­bi szakaszaira. Az országgyű­lés utóbbi ülésszakai szemlé­letesen példázzák — és ez a tendencia ma már tanácsaink testületi tevékenységében is nyomon követhető —, hogy a döntéshozatal fórumai figye­lemmel akarják kísérni a dön­téseik sorsát is a végrehajtás során, és a szó egyre telje­sebb értelmében, politikus színterei társadalmi létünk irá. nyitásának, jövőnk alakításá­nak. Itt kell megjegyezni - mert ez meghatározóan járul hozzá a kedvező irányú folyamathoz -, hogy a képviseleti testüle­tek pártirányítása megújulás­ban vannak, a bevált elvek fenntartásával új megoldások sorozata kerül alkalmazásra. Egyre többet hangoztatott követelmény, hogy a tanácsok felé irányuló pártmunkának ma már elsősorban nem a kom­munista tisztségviselőkön, ha­nem a tanácstestületek kom­munista tagjain keresztül kell érvényesülnie, és megfordítva: a politikai munkában is job­ban kell támaszkodni a taná­csi fórumokon jelentkező vé­leményekre és társadalmi ta­pasztalatokra. A politikai ér­dekek érvényesítésének egyik meghatározó színterévé kell alakítanunk a tanácsüléseket. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a tanácsi és más fórumokon a meggyőzés és mozgósítás eszközeit felhasználva, azokat kellően a helyi sajátosságok­ra alapozva bevonjuk a ta­nácstagokat és általában az állampolgárokat a politikai döntések végrehajtásába. Ez­zel a politikai munkával a pártirányitás mozgalmi eszköz­tára bővül és egyben csök­ken az illetéktelen beavatko­zás lehetősége, illetve elkerül­hetők az ilyen jelleqű irányí­tásra vonatkozó kritikai meg­jegyzések. Itt érkeztünk el a döntésfo­lyamat harmadik fázisához és mivel elmaradások leginkább ezen a területen mutatkoznak, erre is utalnunk kell: a dönté­sek végrehajtására, illetve an­nak társadalmi vagy szűkeb­ben vett képviseleti ellenőrzé­sére. Közhely, hogy a szocia­lizmust építő társadalmunk­ban a jól megalapozott dön­tések, határozatok egész sora sikkad el a végrehajtás elég­telenségén. Ez a tény vissza­vezethető a képviseleti testü­letek irányító, ellenőrző és érdekegyeztető funkcióinak nem megfelelő érvényesülésére. Következésképpen el kell érnünk, hogy a társadalompo­litikai jelentőségű ügyek (az országgyűlésben) a helyi la­kosságot széles körben érintő ügyek (a tanácsoknál) a dön­téselőkészítéstől a végrehajtá­sig széles nyilvánosságot kap­janak. Maradéktalanul érvény­re kell juttatni a testületek célokat meghatározó, tervező, előkészítő és végrehajtást el­lenőrző szerepét. Nyilvánvaló, hogy a cél meghatározza és a kívánt eredmény elérése csak a társadalmi ellenőrzés eszközrendszerének hatékony működtetésével biztosítható és csak így szerezhetünk érvényt a személyes és kollektív fele­lősség követelményeinek. Napjainkban egyre inkább felértékelődik a helyi ügyek és érdekek jelentősége, a lakóte­rület politikai szerepe. Ezzel párhuzamosan erősödik, —de még nem megfelelő a politikai rangja — a képviseleti tevé­kenységnek, a tanácstagi mi­nőségnek. A tanácstagok és munkáltatói közötti helyenkénti nézetkülönbségek a szakmai és testületi munka fontossági sorrendjének megítélésében jól tükrözik az általános meg­ítélést. Ma már az a kívána­tos, hogy a társadalmi mun­kaidőalap-védelmi rendelkezé­seknek és a képviseleti tevé­kenységgel szemben támasztott követelményeknek együtt, nem pedig egymás rovására szerez­zünk érvényt. Az összhang a különböző és egyaránt indo­kolt érdekek jelentős sérelme nélkül megteremthető. Na­gyobb lenne a jelentősége a munkáltatók részéről az oda­figyelésnek és segítésnek, az esetenkénti érdeklődésnek az érdekeik képviselete felől. A néoképviseleti szervek te­vékenysége a szocialista de­mokrácia szélesítésének fontos eszköze, amelynek tudatos fej­lesztését és annak támogatá­sát elsősorban a párttagság­tól várjuk, s a pártszervek és szervezetek kötelességének te­kintjük. Ehhez megfelelő tám­pontot nyújtanak az érvény­ben lévő politikai és állami döntések. A közeljövőben vár­hatóan tovább bővülő lehető­ségek alapján — mint az élet minden területén — a képvi­seleti demokrácia továbbépíté­sében is a feladatok sokasága vár a pártonkívüli aktivistákra is. A Hazafias Népfront moz­galom segítségével — már ré­gen nemcsak a képviselők és tanácstagok megválasztásában, hanem azok aktív és tevé­keny működtetésének elősegí­tésében rejlik a közélet de­mokratizmusának kulcsa. Mindez a képviselőkre, ta­nácstagokra, tanácsi tisztség- viselőkre, a tanácsi apparátus­ra és intézményekre - de a aazdálkodó, termelő válla­latok, üzemek vezetőire, a tö- meqszervezeti és mozgalmi ve­zetőire egyaránt - igen nagy felelősséget ró; az a felelős­ség hárul napjainkban a közélet szereplőire, hogy tud­ják és merjék mozgósítani, fel­zárkóztatni, illetve bevonni a kibortakozás aazdasáai, ter­melési, fejlesztési, de kulturá­lis, eqészséaügvi és más ellá­tási területén is, a közvetlen körnve7etüket a különféle kép­viseletekben dolgozókat, és raj­tuk keresztül — azok mozgó­sító ereiáre támaszkodva — az egész lakosságot. Hadd álljon itt biztatásul a deáki qondolat: „Lehet, hogv nehéz idők következnek ismét hazánkra, de a measzeaett (állam) polgári kötelesséa árán azo­kat megváltanunk nem sza­bad”. (Deák Ferenc — az Or­szággyűlés felirata az Udvar­hoz 1867.)” Dr. Sasvári László, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom