Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-11 / 280. szám
Vasárnapi szakácstanács Péter Gizi nem szokott sza- bódni, de most, bemutató előtt, tele feszültséggel és időhiánnyal ugyebár... Aztán tanítanivaló kedvességgel fogad, tölt egy kupica gyenge jugoszláv konyakot — ő nem iszik, mert este „A montmart- re-i ibolya" megy, premier — és hozzá teszi, hogy a házi pálinka bizonyára jobb ... Igaz is, premier. Két éve nem láttuk Péter Gizit a Pécsi Nemzeti Színházban. Mondhatjuk: nem volt olyan darab, amibe - hű, de rossz kimondani — a nyugdíjas művésznő szerepet formálhatott volna. És de jó, hogy most van. Jeanette figurája, amit Szenes Iván talált ki és írt be „A montmartre-i ibolyába”, Gizi kedvéért, ami az eredeti Kálmán Imre darabban nem volt. Az előadásnak ez is egy szenzációja, a maga nemében. — Izgalom? — Hát persze. Ez a Jeanette kiöregedett színésznő, aki most öltöztetőnő, és akinek Faludy Laci azt mondja, hogy láttam én magát gyerekkoromban játszani ... Szóval ezt mondja a Laci! Nagyot kacag a dolgon. Igaz is: az előszobában fényképeken a művésznő 31 arca, szerepek és szerepek. Ro- hon az idő. Negyvenötben főiskolásként már színpadon van. Pécsi színésznő tulajdonképpen 1951-től - néhány év szolnoki megszakítás — és én így hiszem, nem válik meg többet a mecsekalji várostól. Bátorságot veszek, s kimondom: — Én is láttam önt, gyerek ... szóval, hogy van egy C I I ■■ f ^ ■ ■ t r I I rr ■■ ■■ _ _ ookac-krumpli es V7izi-fele körözött emlékezetes élményem. A Bástyasétány 77... Ezen aztán hosszasan elbeszélgetünk: albumok kerülnek elő, régi szerepek, kedves kollégák. A konyháról teljesen megfeledkezünk — engem sem érdekel már —, pedig ugye, a recept, az kéne. Gizi édesanyja kiváló szakácsművész volt, az ízeket varázsolni tudta. Onnan is az ötlet, Mohács környéki sokac-konyháról. Tessék hát a sokac-krumpli, ami vereshagymával indul. A hagymát karikára vágva, egy tepsi alján szépen elrendezzük. Rá hófehérre mosott rizs kerül, ujjnyi vastagon, majd a rizs fölé kockára vágott krumpli, nem nagyobbra, mint a krumplilevesbe. Legfölülre pedig szeletelt, bevagdosott szalonna sorakozzon. Erre kerül az öntet: egy evőkanál lisztet, csapott evőkanál paprikát, megfelelő mennyiségű sót, kis vízzel keverjünk péppé. Ha csomómentes öntsük fel vízzel úgy, hogy a tepsibe lássék is, hogy víz van a prumli alatt. Aztán be a sütőbe. Igen kiváló főétel, savanyúsággal. Estére pedig - aki nem diétázik — egyen Gizi-féle körözöttet. Sok színész-kolléga ismeri, hát tegyük közkinccsé. Ugyanúgy készül, mint a többi körözött, de apróra vágott, kisütött szalonna kerül még bele, s az sem árt, ha néhány másodpercre a már kisütött, forró szalonnazsírba az apróm vágott hagymát is betesz- szük. Erre az alapra jöhet a tehéntúró és a fűszerek ... Kozma Ferenc A művésznő a konyhában Az ágazat „felülvizsgálatra" szorul Orvosegyetemi napok Dr. Fűzi IsWán az egészségügy kardinális kérdéseiM'aglalfa előadásában Segít a fedélzeti számítógép Ideális autóbusz-menetrend? Immáron hagyomány Pécsett, hogy az orvosegyetemi napok startját követően tudományos előadások emelik az összejövetel fényét. Tegnap a POTE XIX. egyetemi napjainak előadásait dr. Domány Sándor osztályvezető főorvos nyitotta meg, szólva a magzati fejlődést meghatározóhátráltató tényezők legújabb kutatásairól, majd dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára egészségpolitikánk időszerű kérdéseiről szólt. Még két előadás hangzott el ezt követően: dr. Stefanits János egyetemi adjunktus a nyaki verőér szűkületek sebészeti kezeléseiről és dr. Czi- bulka Ágnes egyetemi tanársegéd a páciens aktív közreműködését nélkülöző hallásvizsgálati módszerekről szólt. A szakmai előadásokon túl, mi dr. Fűzi István előadásából idéznénk néhány gondolatot, előrebocsátva: a főtitkár a hazai egészségügy szervezetének-rendszerének innoválása mellett tette le a voksát. Miből indította gondolatait? A nemzetközi és a hazai statisztikát hívta segítségül, azt hasonlította össze. E mutatók nyomón — akár a halálozási adatokat figyelve, akár a társadalom egészségügyi állapotát nézve - megállapítható, hogy európai szinten az utolsók között kullogunk. Néhány további szám: e kis Magyar- országon évente 150 millió az esetenkénti orvoshoz fordulások száma, s hogy ugyancsak egy év alatt 2,5 millióan vesznek igénybe kórházi-klinikai ágyat. S bár óriásit fejlődött az egészségügy, nem tudja kapacitásait megfelelő hatékonysággal kihasználni, nem megfelelő az érdekeltségi rendszer — jószerivel nincs is érdekeltség! -, és képtelen a reá háruló feladatokat maradéktalanul ellátni. A pénzügyi vonal is elkese- ritő képet mutat: a finanszírozás bázis-szemléletű, nem célirányos és nem is hatékony. Fűzi István szerint az ágazat költségvetési rendszerét mielőbb felül kell vizsgálni és megváltoztatni. Az egészség- ügyi intézményeknek-kórhá- zaknak-egyetemeknek nagyfokú önállóságot kell adni. Hiányzik az ösztönző elem a bérgazdálkodás egészében, s az egészségügyben dolgozók bérszínvonala is a népgazdasági átlag alatt x°n 1500 forinttal I összegezve: a stabilizációs programon belül, mely népgazdaságunk egészét áthatja, az egészségügynek is vannak kardinális feladatai. S bár az infrastruktúrát illetően a „nem termelő terület”-ről van szó, működése messzemenően kihat a termelésre. A XIX. orvosegyetemi napok tegnap este a POTE aulájában a rektori fogadással ért véget. K. F. Bakancsos turisták 20 fok körüli meleg, langyos napsütés, alig rez- dülő levegő. Mind ideális körülmény a kulcsos turistaházakhoz kirándulóknak és a bakancsos turistáknak. A szenvedélyes természetbarátok közül most többeket is elcsaloqatott a szüret, de azért főként a Mecseken megvolt az 1500 —2000-es gyalogos-turistaforgalom. Ami most rendhagyó, hoqy sok az országjáró diák és a vasutas nyugdíjas, mivel a kedvezmények révén jobban jutnak célba. Tehát felkerekedhetnek az ország távoli zuaából is, hogy a Mecsekkel ismerkedjenek. A nyugdíjasok kisebb, tehát 6—8, míg a fiatalabbak 15—20 kilométeres útvonalat is bejártak. Legfőbb Mecsek-béli úticélok ezen a szombaton Jakab-hegy, Püspökszent- lászló, Kőlyuki-forrás, Me- legmányi-völgy, Kismély- völgy voltak. Sokan mentek fel a Balázs-, a Jakabhe- gyi, a Malomvölgyi és a Zengőmiklósvári, valamint a Cigányheavi kilátóra. A kaposváriak a Zseli- cet keresték fel a legszívesebben. Útvonaluk kb. húsz kilométeres, érinti Cserénfát, a simonfai híres turistaházat, a Bennai erdőt és a szentjakabi romokat. A szekszárdiak is felkerekedtek, itt is 100- 200-an, mint Kaposváron és a Sötét-völgyet látogatták meg a Kálvária-tető, Szálka és Grábocz érintésével. Cs. J. A napilapok már hírül adták, hogy Blic stop néven forgalomellenőrző műszert mutattak be a héten Győrött. A tudósítások többsége a találmánynak azt a részét emelte ki, amely alkalmas arra, hogy a bérlet vagy jegy nélkül utazókat az ellenőr könnyebben elcsípje. Ez nem mellékes, hiszen a becsült adatok szerint 10—15 százalék a „bliccelők" aránya. A fedélzeti komputer e szenzációs tulajdonsága mellett azonban van még sok más, s talán nem kevésbé fontos. A kalauz mellé, a műszerfalra szerelhető gépen — utasszámlálási üzemmódban — leolvasható az előző megállótól megtett út méterben, majd az ajtó becsukása utón a fel- és külön a leszálló utasok száma (az érzékelő a küszöbbe van beépítve, s éppen ez a találmány lényege), valamint az autóbuszon lévő összes utas száma. Ezek az adatok automatikusan ismétlődnek a megállóknál és a cserélhető memóriában rögzíthetők. A memóriaegységet a vezető az autóbusz-decentrumban lévő számítógépbe helyezi, ahonnan az adatok a Volán központjában lévő nagy számítógépbe kerülnek. A megfelelő program betáplálása után a forgalomirányítók és -szervezők számára megjelenik az utaslétszám (megállónkint, vonalkint, napszakonkint és összesen), a megtett út, az állásidő, stb. így a vállalat a gazdálkodását alapvetően meghatározó pontos adatokra tehet szert: utaskilométer, járatszám, sűrűség, követési idő, stb. és lehetővé válik az optimális menetrend megszerkesztése. Ehhez természetesen szükséges, hogy az adott város összes járatán legyen ilyen berendezés, a decentru- mokban pedig számítógép. A potyautasok leleplezése akkor válik lehetővé, ha megjelölik a jegyeket, egységesítik a ma még kb. százféle bérletet és a jelenlegi lyukasztókba beépítik az érzékelőket. A berendezést öt győri feltaláló fejlesztette ki (hárman a Volántól, egy-egy mérnök a Műszerész Kisszövetkezettől, illetve a Vízműtől), a gyártást a budapesti Műszerésztechnikai Kisszövetkezet vállalta. A prototípus kilenc hónapig működött Győrben kifogástalanul. A szövetkezet akkor vállalja a gyártást, ha legalább 500 darabra kap megrendelést, ekkor egy-egy készülék ára 60—70 ezer forint. Ez az ár lefelé mehet ha nő a megrendelés. G. T. Hild-érmes tanácselnök Csőtörések íróasztalán dísztáviratok kisebb tornya. Alig jutunk szóhoz: szinte ötpercenként csöngenek a telefonok. Arca kicsit piros lesz, ahogyan a szívből jövő és meleghangú gratulációkat megköszöni. A Magyar Urbanisztikai Társaság az 1987. évi (egyik) egyéni Hild János Emlékérmet a Hild-érmes Nagyatád tanácselnökének, Hamvas Jánosnak, ítélte oda: Nagy atád várossá fejlődése érdekében kifejtett kimagasló településpolitikai és igazgatási munkásságáért. — Most ez tényleg igazi nagy boldogság nekem -, meséli sugárzó arccal —, hiszen visszajelzése, elismerése annak, hogy országosan is érzik, megértették, köszönik, amit mi itt, Átadón és környékén településfejlesztésben szeretnénk elérni . .. Tavaly Somogy közművelődési díját kaptam meg. Annak is szívből örültem, hiszen mégiscsak valahol ott kezdődött ez az egész -, ami itt folytatódik „nagyban" bennem és sokan másokban, akik társaim, segítőim: a kultúránál .. . Hamvas János kisparaszt- család sarjaként végezte el a bajai tanítóképzőt a negyvenes évek végén. Tanított Kaposfón, majd 8 évig szülőfalujában, Mikén. Ama emlékezetes - és örök nosztalgikus hiányérzetünket a ma már sajnos nemlétével éreztető — pedagógus-generációk, a magyar néptanítók egyik utolsó mohikánjaként ... ' A közművelődés munkásaként figyeltek föl rá, és „bevitték" a járási székhelyre. Közben matematika-fizika szakos tanár lett, majd kulturális elnökhelyettes. 1970- től a nagyközség, egy év múlva Nagyatád város tanácselnöke, később a városi pártbizottság I. titkára. 1984-től ismét tanácselnök, aki nem „régi munkakörébe" került vissza, csupán, hanem pártvezetőként is állandó munkatársi kontaktusban tudott működni a város államigazgatási vezetőivel. Ami azért fontos, mert az idő tájt csúcsosodott ki Nagyatád három ütemű középtávú fejlesztése. Először az ipari rekonstrukciók munkát, kenyeret adtak több ezer embernek. Fölépült a 680 ágyas kórház és számos új középület. Utána megvalósult a nagy volumenű, ugyanakkor nagyon szép, harmonikus és emberközeli lakásépítési program s a lakossági infrastruktúra meg a zöldterületek megóvása, gyarapítása, városszerte. S itt, akkor lépett be az a koncepció, amelyet lassan- Tassan megvalósulni lát a város vezetője: a tudatos, ésszerű munkamegosztás, a térségi szemlélet. Vagyis azt fejleszteni, kialakítani, ami nincs Barcson, Csurgón vagy másutt, a közelben: s mindig egyfélét egyszerre . . . És ne azért legyen valami, („itt is"), hogy — hamis lokálpatriotizmussal — túllicitáljunk másokat!. .. így a pénzösszegek sem aprózód- nak szana-szerte, (ahogyan ez sajnos, országosan is jellemző volt...). Jövő terveik? Újra meghonosítani Nagyatád egykori idegenforgalmát. Gyógyturiz- mussal, kastélyprogrammal, s a nemzetközi rangú faszobrász alkotóteleppel. W. E. Tartós, több mint hatórás vízhiány volt október 10-én, szombaton Kozármislenyben, ami legalább 1200 családot, így több mint 3000 embert érintett. Van, ahol már reggel hét órakor, másutt délelőtt tíz órakor észlelték, hogy akadozik a vízszolgáltatás, majd teljesen le is áll. A gázvezetékfektetők árokásás közben megsértették a törpevízmű egyik, 200 milliméteres PVC fővezetékét, emiatt történt a baj. A Baranya Megyei Vízmű dél körül riasztotta a pécsváradi üzemegységét, de lajtos kocsikat nem küldött a faluba, pedig azokra nagy szükség lett volna. Ugyanis 8—10 családnál tartanak állatokat, az egyik helyen 100— 150-es disznóállomány, több portán pedig 2-3000-es csir- kefarm is található. Az állatok szomjaztak, nem csak az emberek. Sajnos, a legtöbb udvarban rég betemették a hajdani ásott kutakat, így a vízhiány krónikussá és az állatokat illetően életveszélyessé vált. Néhány ponton visszatért a víz, ahogy megkezdődött a javítás, de szombat délután fél ötkor még nem volt zavartalan. A komlói diszpécser- központban megtudtuk, hogy nagy erővel folyik a helyre- állítás, amit bonyolít az, hogy a PVC-vezetékből hat méter hosszúságút teljesen ki kell cserélni, mert annyira tönkrement. A gázvezetéket újfajta eljárással, az úttest alatti átsajtolással akarták lefektetni, hon« ne zavarják a közlekedést, de eközben két föld alatt lévő nagyobb méretű kő bezúzta a vízvezetéket. Komlón ugyanezen a napon szintén csőtörés volt az Április 4. utcában, ahol egy 100 milliméteres fővezeték tört el, valószínű, elöregedés miatt a szombatra virradó éjszaka. Lassítja a munkát, hogy mélyen van a tört vezeték, és csak három kutatóárok megósásával találták meg a hibás helyet a járda alatt. Itt is koraeste még dolgoztak. A vízhiány körülbelül ezer fogyasztót érint, de itt jár a lajtos kocsi. Cs. J. vasárnapi 5 Hl agyat ad u árossá fejlesztéséért
