Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-13 / 252. szám

Támasz Magyaregregynek Gyülekezünk, ha lassan is. Jómagam ugyan csak mint szemlélő, de a többiek „hiva­talból”: Magyaregregy Baráti Körének tagjai. Még bennem van a Kelet-Mecsek egyik leg­szebb völgyén átfutó út kar nyárról kanyarra újat adó szép­sége. de már zene hangjai kúsznak fülembe: diszegyenru- hában játszik a „Keller János" Közösségi Ház udvarán a kom­lód Bányász Koncerfúvószenekar. Az alkalom: a Baráti Kör talál­kozója, számadása arról, hogy az elképzelt célokat mennyi­ben sikerült teljesíteni, megkö­zelíteni. A ház udvarán a fából fara­gott bányászszobor — „Men­tés" —, talapzatára koszorú, vi­rágcsokrok kerülnek. Azt mond­ja Hohmann József, a ma is ak­tív bányamentő, a szobor készí­tője: nem tudott volna kifeje­zőbb gondolatot fába faragni, mint az egymást segítő bányá­szokat. Ennek a szobornak már köze van a Baráti Körhöz: ők kezdeményezték a felállítását a magyaregregyi bányászmár­tírok emlékére, ők szervezték, hogy múlt év május 1-jén avat­ni lehessen. Ez a szép alkotás így többszörösen is jelkép: a veszélyeket vállalók áldozatai­nak, a szülőfaluért tenni aka­rók segítő szándékának1. De hát végül is mit tud ten­ni egy Baráti Kör? Ily hegyesen fogalmazva a türelmetlenség szüli a kérdést, s ez rögtön tompul, amikor a falu tanács­elnöke, Lévai József mutatja: a napokban elkészült az út mel­letti buszváró betonozása. Egy kis lépés. Magyaregregy szívó­san szépül, hírneve mind ma- kacsabbul követel magának fi­gyelmet, például az Arnold- ház révén, amelynek udvarán vénséges és hatalmas diófa ár­nyékában a Baráti Kör tagjai arról hallanak elnöküktől, dr. Bihari Lajostól: egy monográ­fia a tájegységről igen komolv előrelépést jelentene egyebek között arrafelé is, hogy Magyar­egregy és környéke akár nem­zetközi idegenforgalmi kirán­duló cél lehessen. Mert ez — immár túl a könyvtár megfelelő helyének, körülményeinek bizto­sításán —, a Baráti Kör követ - kevő nagy célja. A pénz erre szépen gyűlik, a kör csak tá­mogatás és a tagok befizetése révén tudja céljait megvalósí­tani. Vagyis nem szabad látványos dolgokra gondolnunk, azt hin­nünk, hogy egy-egy község, vá­ros Baráti Körének léte az ösz- szes régi gond megoldásának a lehetősége. Végül is a Ma- gyaregregyről elszármazottak, akik a kör tagságát vállalták, évente 100 forintot fizetnek a kasszába. Vannak hatvanhétén, de Páll Lajosnak, a kör titká­rának véleménye szerint na­gyon sok segítséget jelenthet a pénz nélkül megoldott program: például egy egészségügyi fel- világosító előadás, vagy a he­lyi, immár jó hírnévre jutott néptáncegyüttes menedzselése. A tanács elnöke — aki termé­szetesen nem tagja a Baráti Körnek —, csendes örömmel vett részt a tegnapi találkozón; Felmérte és megnyugtatja: vé­gül is a tennivalók helyben fo­galmazódnak meg, s ha ezek megoldásához a kis lépések formájában is segítséget kap az elszármazottak közösségétől a falu, ez egy megnyugtató háttér. Támasz Magyaregregy­nek. Mészáros A. Vasárnapi szakácstanács Nagy Bandó András orfűi konyháján A neves humoristával, Nagy Bandó Andrással megbeszél­tük a találkát kint Orfűn, a Boróka utcában, amely meré­szen vezet fel a meredek hegy­oldalba. Tündérszép kis házi­kó, nagy cserépkólyhával „té- liesítve" terasszal, manzard- szobával, a falakon saját gra­fikák (ki tudja, hogy Nagy Bandó remek rajzoló is?) cseppnyi íróasztal kéziratok­kal, írógéppel, aztán fekhelyek és hűtőszekrény. — Amikor e'-'-ik barátom meglátogatott, kilépett az er­kélyre és azt mondta: „Vedd már le ezt a szép posztert elő­lem!" - mondja András. Va­lóban, poszterszerű a kilátás a tóra, azon túl pedig az enyhe hegyvonulat, sűrű erdővel. De hoqy kerül ide a humorista-író­előadóművész és grafikus Nagy Bandó András? Úgy, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt egy Orfűn rendezett műsorban lépett fel, aztán megkedvelte ezt a vidéket.- Következő évben lejöttünk a feleségemmel, és megtud­tuk, hogy ez a hétvégi ház el­adó. Így kerültünk ide. Nem zavar senki, viszont lehet fü­rödni, pecázni - most is a stégről jövök - aztán szörföz­ni, csónakázni, focizni és ter­mészetesen futni, ezt nem ha­gyom ki egyetlen napon sem. A háznál volt egy kis munka, a lépcsőket én csináltam és még volt más kőműves teendő is.- Ért hozzá? — Miután építésztechnikus oz eredeti szakmám, sőt meg­van a kőműves mestervizsgám is. Dolgoztam annak idején mint kisiparos; nem is árt, né­ha kezembe veszem a régi szerszámokat. .»- Végül még kiderül, hogy hivatásos szakács is... — jegyzem meg.- Nem vagyok szakács, csak szakitok időt a főzőcskére, mert megnyugtat és pihentet. Valahogy úgy történik ez, hogy mondjuk otthon reggel írok, vagyis végzem a rendes mun­kámat. Aztán eljön a főzés ideje és akkor a figyelmemet ugyan leköti a szakácskodás, de úgy, hogy közben eszembe jutnak a poénok, amelyeket aztán gondolatban tovább csi- szolgatok. Érdekes dolog, de tudok kétfelé figyelni. Ha jól alakulnak a dolgok, kettős si­kerélményem van. Szerencsés ember vagyok, nem? Hát nézzük Nagy Bandó András egyik saját ötletű re­ceptjét: „majorannás marha- 'pacsni tejfölös beeresztéssel, spagettivel megkötve". Nagy Bandó András szerint az első és legfontosabb: egy megbíz­ható hentes, aki képes szerez­ni két kiló mócsingos marha- lábszárt. Aztán két deci tejföl (lehet 4 is), 10 deka vaj, két fej vöröshagyma, két gerezd fokhagyma, jó sok majoránna, két evőkanál liszt, egy kukta­edény, egy főzőkanál.- A lereszelt hagymát meg­pirítjuk a vajban, majd hoz­záadjuk a felszeletelt húst, amelyet akár metéltre is vág­hatunk. Kevés víz hozzáadásá­val lassan dinszteljük, illetve pároljuk. Amikor félig puha, hozzáadjuk a fokhagymát, az­tán a majoránnát, ebből any- nyit, hogy ennek a fűszernek az íze uralkodjék. Belerakjuk a többi fűszereket is, én pél­dául szemes vagy őrölt borsot, borsi kafüvet, tórkonyfüvet, szegfűborsot, őrölt zeller- és petrezselyemlevelet, curryt, de mindenből csak nagyon keve­set, ízlés szerint. Amikor a kuk­tában megnyugodtak a kedé­lyek, rátesszük a fedelét és 30-40 percig lassú tűzön főz­zük. Utána a két evőkanál lisztet a tejföllel elkeverjük, hozzáadjuk a húshoz, és egy­szer átforraljuk. Hogy remek szaftjából egy cseppnyi se menjen kórba, spagettivel „kötjük” meg, így tálaljuk; a kés-villán kívül a tálalásnál gondoskodjunk kanálról is. Félszáraz vörös bor illik hozzá. Tetszés szerinti mennyiség­ben . . . Rab Ferenc llöröskeresztes aktívak Siklóson A siklósi és Siklós város kör­nyékének vöröskeresztes aktívái értékelték fél évtizedes munká­jukat tegnap a várban megtar­tott küldöttértekezleten, ame­lyen több mint ötven küldött vett részt. Az eseményre a ha­marosan sorra kerülő VII. vörös­keresztes kongresszus jegyében került sor. Az értékelő beszédet Bocz Terézia titkár, majd az összefoglalót dr. Makai Zsolt elnök tartotta. A siklósiak megyei, sőt or­szágos szinten is élen járnak a többszörösen hátrányos helyze­tű fiatalok foglalkoztatásában. Nyári vándortábort szerveznek a részükre, ahol nemcsok a rokkant, de a szociális helyzet miatt is veszélyeztetett gyerme­keknek színes programokkal kedveskednek. Nagy sikere van a különféle főzőtanfolyamok­nak, valamint a kulturált élet­módra tanító, szoktató elő­adássorozatoknak is. A küldöttértekezleten csak­nem 15 kiegészítő hozzászólás hangzott el. Lukács László, a Magyar Vöröskereszt Végrehaj­tó Bizottságának a munkatár­sa, valamint dr. Kárpáti Júlia, a Vöröskereszt megyei vezető titkára kitüntetéseket adott át. Társadalmi Gondoskodásért em­lékérmet kapta Bóra Jánosné, a Vöröskeresztes Munkáért kitün­tetés ezüst fokozatát kapta meg Haraszti Ferencné, a bronz fokozatot Czente Júlia, dr. Hor­váth Miklósné, valamint Klingl Erzsébet vehette ót. Kiváló Vér­adószervező kitüntetésben ré­szesült Hesz Ernőné és Bognár Józsefné. A Magyar Vöröske­reszt Siklós városi vezetőségé­nek elnöke dr. Reisz Viktor lett. Alelnök dr. Makai Zsolt, a tit­kár ismét Bocz Terézia. Cs. J. Panoráma A filmgyártó FBI ? Új maffiafilm készül az Egyesült Államokban. Ci­me: Véres valóság. Az amerikai sajtó szerint a Szövetségi Nyomozóiroda, vagyis az FBI pénzeli a fel- világosító célú filmjátékot. Szebb mint Collins? A képünkön látható Ro­mina Danielson a filmszak­mában és a magánéletben egyaránt riválisa Joan Col- linsnak. Kezdte azzal, hogy a Playboy címlapjára 150 ezer dollár tiszteletdíjért került — Collins annak ide­jén csak 80 000-ért! — egyszerre három filmfősze­repet kapott, továbbá együtt él Joan Collins volt férjével, Peter Hóimmal. Nem mecénások es Jótékony lelkek Albérlet nyolcezerért A kisgyermekes asszonyka sírva fakadt a pécsi Kun Bé­la utcában, amikor meghal­lotta, hogy az üres, 5x5 négy­zetméteres szobáért és a -hozzá tartozó apró helyisége­kért 5500 forintot kér a házi­gazda. A kis keresetűek egyedül aligha győzik az albérletezést, társulniok kell. Az albérlet ha­vi átlagösszege 4—5000 forint között alakul a baranyai me­gyeszékhelyen és ehhez hoz­zájön a rezsi. Megfelel egy jobb havi keresetnek. Nem jótékony lelkek a bérbe adók, akik a növekvő megélhetési költségekre hivatkoznak. Adót egyik sem emleget, mert való­színű, hogy albérlet után nem is adóznak. Jómagam próbaként nyakam­ba vettem a várost. Majdnem harminc helyet kerestem fel és a játék végén ugyancsak megszeppentem. 15—20 éve, amikor először albérleteztem Pécsett — éreztem a gőgöt, a lekezelést, a finnyás válo­gatást egyfajta lekezelést a gazdák részéről, akár belvá- rosiatk, akár Pécs-peremiek voltak azok. Ma süvegeinek, hajbókolnak, kedvesen invitál­nak. Most már elegáns a be­rendezés a városperemen is, nem úgy, mint két—három év­tizede. A háziak például az előszobái társalgót a tévézés­hez ingyen ajánlják. Mégsem mennek az albérlők a külvá­rosi részekbe elsősorban a ne­hézkes közlekedés miatt. Egyéb­ként a legtöbb helyen lehet, szabad alkudozni, mert árcsök­kentő tényező, ha vállalják az idősek gondozását, a kiskert művelését, a fűtéssel járó mun­kát, a gyerekek korrepetálását vagy netán a bevásárlást. Kik is a bérletbe adók még? Van köztük bajai, . tatabányai, fehérvári, magányos, idős há­zaspár, akik otthon is szépen megélnek és a pécsi albérlet­be adással tovább gazdagod­nak. Pécs málomi új városré­szében, a Hajas Imre utcában öt helyen is frissen átadott két- és háromszobás üres laká­sokat vagy bebútorozott laká­sokat kínálnak. Telefonnal vagy anélkül. A rekordot azonban egy belvárosi extra „kégli" viszi el, csodálatos, kényelmes az összkomfort, palotahatású. Tulajdonosa havi nyolcezret kér szemrebbenés nélkül. Csuti J. Az Oscar-díjra is javasol Hazajött az öreg filmes A hét végén hazalátogatott Budapestre Tóth Endre ameri­kai filmrendező, az öttagú Os­car-díjra jelölő bizottság tag­ja, aki 1939-ben Budapesten rendezte első- filmjét Két lány az utcán címmel. Majd újabb négy magyar film forgatása után Londonba, onnét Holly­woodba ment. A ma 87 éves Tóth Endre fél szemét elveszí­tette ugyan, de egyébként fi­zikailag és szellemileg egy­aránt friss, sőt most rendez egy fimet a Hollywoodban élt magyarokról. Veronica Lake, a híres szőke filmcsillag volt a felesége, akit a magyar mozi­közönség többek között a Bo­szorkányt ^vettem feleségül, avagy a második világháború­ról készült remek amerikai An­gyalok a tűzvonalban című film főszereplőjeként ismert. Tóth Endrét, akinek magyar nyelvű filmjeiből a budapesti Filmmúzeum sorozatot mutat be, pénteken este köszöntöt­te a magyar filmszakma, Play dirty (Játssz piszkosan!) című angol nyelvű filmjének vetíté­se előtt. A szakmai közönség többsége a vetítés után úgy vélekedett, hogy ezzel a mű­vel Tóth Endre rendezte a filmtörténet eddigi legreálisabb, lélektanilag leghitelesebb há­borús filmjét. Mi pedig rövid interjút kértünk tőle a VDN- nek. — Az Oscar-díjra jelöld bi­zottságban évenként közel 40 ország kétszáz filmjét nézem Imeg, s a legjobb öt között mindig ott van egy-egy ma­gyar jelölt. Nagyon büszke vagyok, hogy nekem nem kell a filmek szövegét lefordítani, önök pedig legyenek büszkék a magyar filmművészetre! — mondta. — De hogyan folytassuk a filmgyártást a megcsappant pénzünkkel? — Ahogy eddig tették. Ne látványos, sokszereplős törté­nelmi vagy szórakoztató filme­ket gyártsanak, hanem a tár­sadalmi gondolatot vigyék mű­vészi színvonalon celluloid sza- ilegra. Ezt veszi meg jól a vi­lág filmkereskedelme, ezt sze­retik o nézők a magyar film- művészetben és ez lehet egy kis ország szellemi gazdagsá­gának egyik forrása! — Filmtörténeti legenda sze­rint Hollywoodban egykor any- nyi volt a magyar filmes, hogy kiírták a gyárak kapujára: „Nem elég, hogy magyar vagy, tehetséges is légy!” Ez a mondás ma hogyan módosulna idehaza, Magyarországon? — így: „Nem elég, hogy te­hetséges magyar vagy, dolgozz is sokat!" Földessy vasárnapi Mit csinál a Baráti Kör? - it terű: monográfia a tájegységről

Next

/
Oldalképek
Tartalom