Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-09 / 248. szám
Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XLIV. évfolyam, 248. szám 1987. szeptember 9., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Új vezetők a felsőoktatásban (3. oldal) Gyógynövényújdonságok (5. oldal) Reprezentatív OTP-fiók nyílik Pécsett (5. oldal) Több mint hatszáz elsőéves Tanévnyitó a Janns Pannonius Tudományegyetemen „Olyan fiatalokat szeretnénk kibocsátani diplomával, akik számítanak önmagukra és akikre számíthat család, nemzet és emberiség" „Az utóbbi években reformok és reformszándékok lengik körül az oktatási szférát. Mindez elkerülhetetlen és ami az oktatást és a felsőoktatást illeti, kifejezetten üdvös is. Az egyetemi élet bizony nagyon is rászorult a nyitásra, a nagyobb rugalmasság biztosítására, a szellemi színvonal emelését szolgáló elvek leszöge- zésére, tanárok, intézmények és hallgatók nagyobb önállóságának biztosítására. Elengedhetetlennek mutatkozik az ismeretek korszerűsítése, az ehhez szükséges szellemi központok erősítése, az eszköz- rendszer megteremtése, a hallgatók önálló ismeretszerzési és tevékenységi pályájának kiszélesítése.” - Hangsúlyozta egyebek mellett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tegnapi tanévnyitóján dr. Ormos Mária, a JPTE rektora, akadémikus. Több mint hatszóz elsőéves kezdi meg tanulmányait a JPTE Állam- és Jogtudományi, Közgazdaságtudományi és Tanárképző Karán. A POTE zsúfolásig megtelt aulájában tegnap délután tartott tanévnyitó ünnepélyen megjelent a megye és Pécs számos vezetői e, köztük dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára. Az elsősök eskütétele után dr. Ivancsics Imre rektorhelyettes bejelentéseket tett. Megtudtuk, hoav a művelődési miniszter címzetes egyetemi tanári címet adományozott dr. T. Mérey Klárának, címzetes egyetemi docensi címet dr. Czeglédi Józsefnek, dr. Spi- lák Ferencnek, dr. Hoffmann Oltónak és dr. Rónai Bélának. A JPTE Egyetemi Tanácsa Pro Universitate Quingueecc- lesiensis érmet adományozott dr Markos György egyetemi adjunktusnak magas színvonalú, több évtizedes oktatói tevékenységének elismeréseként. Diplomaszerzésük 50. évfordulóján szakmai munkájukért, közmegbecsülésre érdemesítő magatartásukért 26-an kapták meg a JPTE Egyetemi Tanácsa arany díszoklevelét. Az egyetem, hagyományainak megfelelően négy, nemrégiben végzett hallgatónak adott elismerést, akik kiváló tanulmányi eredményük mellett példamutatóan kivették részüket a kari feladatok megoldásában. Bejelentették azt is, hogy ebben az évben kiváló tanulmányi eredményük és közösségi munkájuk elismeréseként a jogi karról 15, a közgazdasági karról 6, a tanárképző karról 17 hallgató kap Népköztársasági ösztöndíjat. A tanévnyitó ünnepségen adták át dr. Ormos Mária rektornak a KISZ KB által a közelmúltban alapított Egyetemi-Főiskolai Ifjúságért emlékérmet. Dr. Ormos Mária igen figyelemre méltó, tartalmas beszédében — a konkrét egyetemi tennivalók mellett — részletesen foglalkozott az értelmiségi lét, az értelmiségi feladatok szerepéről is a XX. század második felében. Egyebek mellett hangsúlyozta: „Az egyetem, a karok, a könyvtár és más egységek vezetői nagy erőfeszítéseket, tesznek annak érdekében, hogy a szellemi program, a módszertani újítás ne akadjon el az anyagi feltételek elégtelenségén ... A magyar társadalomnak kétségtelenül van oka arra, hogy izgatott legyen. Történelme Is, jelenlegi feladatrendszere is tartalmaz okot a feszültségre. Azt hiszem azonban, hogy ha az állandó emberi és a nem szűnő európai feladat az értelmiség közös és változatlan tétje, úgy hasonló következtetésre kell jutnunk a magyar értelmiséggel kapcsolatban azokat a mély, változatlan magyar feladatokat illetően is, amelyek megoldására vállalkozni hivatott.” Az egyetem jövőjével összefüggésben, beszéde befejező részében dr. Ormos Mária kiemelte: „Tudjuk, hogy mit értünk el, mit nem értünk még el, de azt is, hogy mit tűztünk magunk elé. Nincs improvizálásokra szükségünk. Azt kívánjuk, hogy a mi hallgatóink és oktatóink oly módon váljanak kiváló szakemberekké, hogy egyúttal őrzői és megvalósítói legyenek az egész emberiség, Európa és hazánk minden nem múlandó demokratikus és szocialista értékének. Olyan fiatalokat szeretnénk kibocsátani diplomával, akik számítanak önmagukra és akikre számíthat család, nemzet és emberiség." Bozsik László Németh Károly Algériába látogat Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá-. gának tagja, Sadli Ben- dzsedidnek, az - Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti FelSzabadítási Front (FLN) Pártja főtitkárának meghívására, párt- és állami küldöttség élén a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba utazik. Grész Károly fogadta Dr. Nafissza Szadikot Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta dr. Nafissza Szadikot, az ENSZ Népesedési Alapjának főigozgatónőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésén részt vett Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. ENSZkerekasztalértekezlet Kedden zárt üléssel folytatta munkáját Budapesten „Az emberi tényező szerepe a fejlődésben" című nemzetközi kerekasz- tal-konferencia. Az ENSZ fejlesztési program által szervezett, a fejlődés emberi tényezőivel foglalkozó értekezlet résztvevőit a Parlamentben fogadta Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott az ország helyzetéről, a gazdasági-társadalmi kibontakozást célzó erőfeszítésekről, a kormány tevékenységéről. Három megállapodást írtak alá Bonnban folytatódott a német—német csúcstalálkozó. A képen: Erich Honecker és Helmut Kohl üdvözli több államközi megállapodás aláírását. (Telefoto — AP - MTI — KS — DN) Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke kedd délelőtt szűk körben újabb tárgyalást tartott Helmut Kohl szövetségi kancellárral, majd sor került a küldöttségek befejező megbeszélésére is. Ezután a történelmi nevezetességű Schaumburg palota Gobelin termében Honecker és Kohl jelenlétében az illetékes szakminiszterek aláírták azt a három megállapodást, amely az együttműködést szabályozza a környezetvédelem, a sugár- védelmi információ- és tapasztalatcsere, valamint a tudományos és műszaki élet területén. 1972. december 21-én ugyanitt írták alá a két német állam alapszerződését. A mostani megállapodásokkal ily módon - a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti közlekedésről 1975-ben. a postai forgalom megkönnyítéséről 1976-ban megkötött egyezmény és az 1986-os kulturális megállapodás után - három újabb fontos területen jött létre kooperáció a két német állam között. A tudományos egyezményben - az 1986-os moszkvai szovjet -nyugatnémet keretmegállapo- dóshoz hasonlóan - a feleknek sikerült tisztázniuk Nyugat- Berlin bevonásának problémáját is. A megoldás lényege, hogy a különleges jogállású Nyugat-Berlinben működő szövetségi intézmények munkatársai személyi alapon vesznek részt a közös munkában. A felek együttműködése kiterjed az energia- és anyagkutatás, a reaktorbiztonság, a termelési technológiák és az orvostudomány széles területére. Ez utóbbi vonatkozásában foglalkoznak majd közös AIDS- és rákkutatással is. Honecker korában hivatalában felkereste Philipp Jennin- gert, a szövetségi gyűlés (Bundestag) elnökét. E találkozón szóba került a Bundestag és az (Folytatás a 2. oldalon) 15 000 gyermek-felsőruházati cikket gyárt az év őszén a Minőségi Ruházati Szövetkezet nyugatnémet exportra, két és fél millió Ft értékben. Képünkön: őszi—téli gyermekdzsekit varrnak a varrodában. Közös közlemény a bonni tárgyalásokról Helmut Kohl az NDK-ba látogat
