Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-07 / 246. szám
1987. szeptember 7., hétfő Dunántúlt napló 3 Herman Ottó horgász emlékverseny Huszadszor, nemzetközi hírnévvel A jubileum - joggal nevezhetjük annak a XX. Herman Ottó horgász emlékversenyt — bö kézzel fogadta a Magyar Országos Horgász Szövetség Baranya Megyei Intéző Bizottsága által évről évre megrendezett verseny résztvevőit: a 19 megyei, a budapesti válogatott csapatokat, illetve a Jugoszláviából érkezett apatini vendégeket: egy horgászverseny ugyanis akkor jó, ha a résztvevők fognak halat. Márpedig ez a kétnapos rendezvény első napján sikerült: a 84 horgász összesen 204,5 kilogramm halat vitt a szombat esti mérlegeléshez. És akadtak ezek között igen szép példányok is, mint a Vas megyei Szalai Ferenc 7,3 kilogrammos pontya. A pontversenyt - a halfogás, a barkácsolás, az elmélet, a halászléfőzés és a célbadobós összesített eredménye alapján - a Vas megyei IB csapata nyerte meg, második a Győr-Sopron megyei csapat, harmadik a nógrádi lett. A baranyaiak a 4. helyen végeztek - Pozsgai József első lett a halászléjével —, bár ennek a versenynek a jelzői között feltétlenül ott van a hangulat is. Ez pedig: ke- resni-kutatni a halat, horogra csalni és a szákhoz terelni. Miután bőven volt ilyen szép élménye a résztvevőknek, joggal mondhatta dr. Kovács Zoltán, a Baranya Megyei IB titkára: kitűnő hangulatú volt a nemzetközi szintűnek is mondható XX. Herman Ottó horgász emlékverseny. M. A. Kiosztották a „Walaki” gyermekpályázat díjait Mintegy harmincezer művet — az energiatakarékosságot népszerűsítő rajzot, kisplasztikát, képregényt, naptárt, társasjátékot stb, — küldtek be az általános iskolások az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet és az Úttörőszövetség, „Valamit Walakiről" pályázatára, amelynek eredményét vasárnap hirdették ki a Petőfi Csarnokban megrendezett műsoros napon. A díjakat — értékes ajándéktárgyakat — Wiegand Győző, az Energiafelügyelet igazgatója és Dargay Attila zsűritag, a Vük rajzfilm rendezője adta át a pályázat nyerteseinek. Megyei bányásznap! ünnepség Vállalni a keményebb munkát Kiíüntefték a legkiválóbb szénás ércbányászokat, aknamélyítőkel’ Az előretekintés, az ország és a szőkébb haza, a megye, benne a mecseki bányászkodás előtt álló nem kis feladatok számbavétele, a cselekvésre való mozgósítás hatotta át a bányásznap idei megmozdulásait. A megyei ünnepségre szombaton a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházában került sor, ahol megjelent dr. Deny/ Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke és Deák László, a MÉV vájára, az MSZMP KB tagja. Piti Zoltán, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Közös dolgainkat számba véve megállapította :- A bányászat a foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére megtartotta gazdasági súlyát, a megye állóeszközállománya egyharmadának kihasználtsága az ő eredményességükön múlik, az ágazat ma is lendítheti vagy fékezheti a térség fejlődését, örvendetes, az ez évi időarányos teljesítmények jól alakulnak, úgy tűnik, a szénbányászat túl van a sokkhatáson. Az ércbányászat naturális mutatói kedvezőbbek a korábbi éveknél, s az aknamélyítők is nagyobb biztonsággal nézhetnek a zárszámadás elé. A gazdaság stabilizációja, majd fellendülése nem nélkülözheti a bányászat megújulását. Miközben tudjuk, a szénre, az uránra, az olajra szükség van, azt is tudnunk kell, az előrelépéshez elengedhetetlen a termelési költségek és az értékesítési bevételek összehangolása. Gazdaságunkra gondolva, a társadalmat féltve, sokan kérdezik manapság, mit hoz a jövő? Válaszként Piti Zoltán Aczél György baranyai ország- gyűlési képviselő szavait idézte: A jövő magától nem hoz semmit. A jövőt mi magunk hozzuk! Rá kell végre döbbennünk, csak akkor tudunk továbblépni, ha változtatunk ön- marcGngoló szemléletünkön, ha a gazdaság szekerét jó irányba fordítva, vállaljuk a gyorsabb tempót, a keményebb munkát. Az MSZMP KB állás- foglalása alapján a kormány intenzíven foglalkozik munka- programján, amit a közeljövőben az országgyűlés elé terjeszt. Hiba lenne azonban, ha a központi intézkedésekre várva bárhol is halasztást szenvednének tennivalóink. A bányászat példája is azt mutatja, nincs helye a kivárásnak, az időnként önmagunkat is kicselező taktikázásnak. Az ünnepi beszéd után kitüntetésekre került sor. A Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt II. fokozatát kapta: Engeszer Gusztáv lakatos, Fora! Ferenc II. vájár, Papp János és Pető Ferenc főmérnök-helyettesek, Siklósi György kubikos, Sovány Jenő művezető, valamennyien a Mecseki Szénbányák Vállalat dolgozói. Harmincéves föld alatti és 35 éves külszíni szolgálat alapján a Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt I. fokozatát nyújtották át a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozót közül Barcsa Zsigmond vájárnak, Bányász Tibor geofizikus technikusnak, Kiszely Béla szakvezető főaknásznak, Koller László és Kovács Lajos vájároknak, Nagy Károly robbantásvezetőnek, Or- goványi József vájárnak, Schönberger József területi főmérnöknek, Tornyos Tibor vájárnak, a szénbányászok közül Becker János és Császár Sándor csapatvezető vájároknak, Cseh Mihály körletvezetőnek, Fekete József diszpécsernek, Fodor Imre föld alatti villany- szerelőnek, Fülöp Ferenc üzemőrnek, Gyenge István vájárnak, Kovács József aknásznak, Kormos József robban tás vezetőnek, Leipold lánosné SZTK- ügyintézőnek, Lovrencsics Ferenc energetikusnak, Martin Károly vájárnak, Molnár Emil osztályvezetőnek, Muhi Henrik lakatosnak, Varga Béla 5. aknásznak, továbbá a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzeti dolgozóinak: Hirsch Boldizsár segédvájárnak, Marci János csillésnek, Spannenber- ger József bércsoportvezetőnek, Sulyok Sándor segédvájárnak, Szakcsi Imréné SZTK-ügyintéző- nek. Huszonöt éves föld alatti és 30 éves külszíni szolgálata alapján a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozata kitüntetésre érdemesült Bádog Ferenc és Csillag Gyula vájárok, Dián Ferenc fatelepvezetőhelyettes, Fábián Sándor vájár, Gácsi Imre toronyszerelő, Inczédi István személyzeti vezető, Mészáros Béla lakatos csoportvezető, valamennyien az ércbánya dolgozói. A Minisztertanács a Bányamentő Szolgálati Érdemérem arany fokozatát adományozta Halász Jánosnak és Tóth Gyulának, a szénbányák vájárainak. Kiváló Bányász miniszteri kitüntetést kapott a szénbányáktól Bakos Pál és Czelter Elemér vájárok, Balogh Károly csapatvezető vájár, Galgóczi Lajos aknavájár, Janisch Ferenc lakatos csoportvezető, Kiss Márton vájár, Szőke Kálmán kotrómester, az ércbányától Dajnoki János, Kiss Márton, Menus János és Slapsi Tibor vájárok. A kitüntetéseket dr. Pintér József, az Ipari Minisztérium főtanácsosa adta át. Ezt követően a Szovjet Déli Hadseregcsoport központi művész- együttese adott gálaműsort. it mártírokra emlékeire és eliíretekintire A legtöbb tennivaló a bányaüzemekben van Rajnai József ünnepi beszédét mondja A baranyai munkásmozgalom ötven évvel ezelőtt lezajlott drámci eseményeire emlékeztek az elmúlt szombat estéjén a csertetői emlékműnél, tisztelegve a csendőrsortűz bányász áldozatainak emléke előtt. A hagyományos tiszteletadásra egybegyűlteket dr. Gábor János, az MSZMP Mecseki Szénbányák Vállalat Bizottságának titkára köszöntötte. Az eseményen megjelent Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke, Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője és Deák László, a MÉV vájára, a Központi Bizottság tagjai. Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, emlékezve, egyben előretekintve.- Az utóbbi időszakban többször került nehéz, esetenként súlyos, kritikus helyzetbe az itteni bányászat. Ennek okai között vannak országos, de helyi jellegűek is. A megyei vezetés világos, egyértelmű állás- foglalását a legmagasabb fórumokon is .ismerik. Véjemé- nyünk szerint országos és természetesen megyei érdek is, hogy hosszú távon folytatódjék a szén és az érc kitermelése a Mecsek környékén. Ehhez megfelelő stratégiát és anyagot kell kormányszinten biztosítani. Természetesen nekünk sajat tennivalóinkra kell összpontosítanunk. Amikor a jelentős veszteség miatt folyik a Mecseki Szénbányák Vállalat pénzügyi rendezése, akkor is hangsúlyozzuk: ez nem felszámolás, hanem az állam segítsége. Az azonban mindenki előtt világosan álljon: a legtöbb tennivaló a bányaüzemekben van, hogy a mecseki bányászat rangja megmaradjon. Ezért azt várjuk bányavállalatainktól, a vezetőktől és a bányászoktól, hogy termelési terveiket biztonságos munkával, a tervezett költségeket túl nem lépve teljesítsék! Mert igaz ugyan, hogy a kokszolható feketeszénre szükség van, de a költségvetési támogatás gyors növelésére, illetve az utólagos veszteségrendezési eljárás fenntartására aligha van mór lehetőség. — Most olyan munkaszervezésre, tervezésre és tevékenységre van szükség, amely épít az elkövetkező évtizedek hasznosságára, gazdaságosságárc. Erre az adottság és a lehetőség megvan, de ezzel jól kell élni. A Mecsek vidéki bányászok már többször megmutatták, a nehezebb helyzetből miként lehet kijutni. Biztos, most is így lesz. Ehhez a termelési kapacitások jobb kihasználására, korszerűsítésre, műszaki fejlesztésre van szükség, hogy a szén és az érc minősége javuljon. Sokirányú tehát a feladat, de közös összefogással, becsületes munkával teljesíthető, bizonyítva: van folytatása, távlata ennek a szép, egész embert kívánó szakmának. Az ünnepi megemlékezést koszorúzás követte, majd díszsor- tűz és látványos tűzijáték zárta. Gólyaláb-futóverseny a vár mögötti réten. Läufer László felv. Megemlékezések, kulturális és sportversenyek Zrínyi-napok Szigetváron Az idén is megrendezték Szigetvárott a Zrínyi-napokat: a vár hősi védelmének 421. évfordulója alkalmából szombaton ünnepségek voltak a nevezetes történelmi esemény emlékét hűségesen őrző városban, vasárnap pedig a muszola- jótékok színhelye volt a vár melletti rét. Szombaton sportversenyekkel kezdődött a program, majd megkoszorúzták az 1566-os ostromra emlékeztető helyeket: Juranics Lőrinc zászlótartó és Horváth Márk várkapitány szobrát és az Oroszlán-emlékművet, ez utóbbi helyen ünnepi lángot gyújtottak gimnazista lányok. A szép szokásnak megfelelően a történelmi visszaemlékezések mellett kulturális, művészeti eseményekre is sor került: a Lenin Lakótelepi Iskola diákjai, a zeneiskola tanárai és növendékei adtak műsort, este a Zrínyi lakomán a SZIGÓ társastáncklub működött közre. A dzsámiban Pinczehelyi Sándor grafikusművésznek, a város szülöttének rendeztek kiállítást, a Várbaráti Köt ünnepi ülése után Bánffy György színművész mutatta be irodalmi műsorát. Este az Oroszlán étteremben a Zrínyi lakomán Nemeskürty István író, történész mondott pohárköszöntőt: Zrínyi európai példává vált önfeláldozó hősiességéről mondott emelkedett szavakat. A vár körül mindkét nap kör- hintások, búcsúsok ütöttek tanyát, vasárnap délelőtt a mu- szola játékok kezdődtek. A mu- szola eredetileg húsvétkor rendezett szigetvári népi sportjátékok neve volt: az idén harmadszor ezen a néven felelevenítették a mór-már feledésbe ment régi játékokat: a gólyalábon járást, a karikásoscor durrogtatást, a zsákbafutást, oszlopmászást, kötélhúzást. Baranyaiakon kívül Pest megyei és jugoszláviai résztvevői is voltak a versenynek és a hagyományőrző néptáncegyüttesek bemutatkozó műsorának. Hangulatosan telt el a délelőtt, bár az érdeklődés a korábbi évekénél szerényebb volt., A Zrínyi katonai kiadó két sátorban árulta könyveit: Kovács Sándor Iván és Ujkéri Csaba dedikálták műveiket. Délután a zeneiskolában Udvari tánc, udvari zene címmel rendeztek műsort a SZIGÓ táncklub, a zeneiskola és a Tinódi kórus részvételével, majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak műveiből nyitottak meg kiállítást. A városi tanácson dr. Nagyváradi János elnök kitüntetéseket adott át. „Szigetvárért” emlékplakettet kapott dr. Fábián Gyula vezérőrnagy, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokhelyettese a város katonai hagyományainak őrzésében való közreműködéséért és Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese Szigetvár és környéke kulturális életének támogatásáért. További 31-en kapták meg a városi tanács színes címerplakettjét és a Zrínyi plakettet Szigetvár társadalmi, politikai és kulturális életét segítő tevékenységükért. Este katonai tiszteletadással emlékeztek meg a hős védőkről a várban: ünnepi beszédet Kertész Ignác, a városi tanács osztályvezetője mondott, közreműködött Bánffy György színművész és a Honvédzenekar. (G. T.)
