Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-07 / 246. szám

Mi lesz a Mecseki Szénbányák sorsa? Ott leszünk-e az olimpián? AIDS-halál Baranyában? Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 246. szám 1987. szeptember 7., hétfő Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja lUepszabadsag-forum «■ nyíltság jegyében A Népszabadság-fórum válaszadói (balról jobbra): Király Ferenc, a Népsport, Borbély Gábor a Népszabadság főszerkesztője, dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Nagy Sándor, a SZOT titkára és Králikné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára. Mi várható, a szénbányák szanálásától? Irodistákat is el­bocsátanak? Emelkednek-e az építőanyagárak? Lesz-e bérre­form? Miért szorgalmazza a KISZ a lakbéráremelést? Igaz-e, hogy meghalt Pécs első AIDS-betege? Miért nem bú­csúztatták el rendesen az Ei- nöki Tanács elnökét? Ott le­szünk-e az olimpián? Jó az ne­künk, hogy a jugoszláv turis­ták töménytelen mennyiségben felvásárolják és kiviszik a saj­tot? . . . Ilyen, s ennél még cifrább kérdések sorát olvasta fel Szabó László rovatvezető az el­múlt hét vasárnapján a pécsi Szabadtéri Színpadon, ahol a 37, bányásznap alkalmából a Népszabadság ismét megren­dezte immár hagyományos fó­rumát. Akik a kérdésekre vá­laszoltak: Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának első titká­ra. Nagy Sándor, a SZOT tit­kára, Králikné Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára, Borbély Gá­bor, a Népszabadság, és Király Ferenc, a Népsport főszerkesz­tője. Glasznoszty, peresztrojka . . . Egy kérdés így hangzott, mikor lesz nálunk akkora társadalmi nyilvánosság, mint a Szovjet­unióban? Nos, mi már harminc év óta járjuk a reformok útját, s ehhez mindenkor a nyíltság is hozzátartozott, mindazonál­tal természetesen tanulnunk kell másoktól is, igyekszünk a Szovjetuniótól is tanulni. A fórumon sok-sok kérdés firtatta a tervezett gazdasági szabályozó-változásokat, hogy mi lesz? A válaszokból meg­tudhattuk, a szakszervezet az adó- és árreform elfogadása mellett szorgalmazza a bérre­formot, s véleménye szerint nem is a távoli jövőben ez le­hetséges, de ehhez a vállala­toknak is szabadabb kezet kell adni a bérszabályozásban. A KISZ ezért szeretné a lakbérek­nek a tényleges költségekhez való közelítését, mert ezekből a pénzekből is hozzá lehetne járulni a fiatalok lakáshoz való juttatásának megkönnyítéséhez. A családi pótlékot jövőre 800 forinttal javasolják fölemelni. A KISZ-nek fönntartása van a tervezett nyugdíjkorhatár-eme­lésével kapcsolatban is, ez a kilencvenes években a fiatalok körében foglalkoztatási gon­dokat fog jelenteni. A foglal­koztatottság alakulásának kér­désére a szakszervezet is igen­csak figyel, koncepció kidolgo­zását, központi foglalkoztatási clap létrehozását követelve. Az idén nem lesz építőanyag­áremelés, de a jövő évben ez elkerülhetetlen, hiszen a kor­mány le akarja építeni a dotá­ciót, viszont szó van arról, hogy a többletkiadást a lakás­építőknek visszatérítik. A sporttal kapcsolatos kér­dések közül: a magyar futball mit profitál azokból a pénzek­ből, amit a külföldre szerződött játékosokért kapnak az egye­sületek? Készül egy rendelke­zés, az így befolyó pénzek 20 százalékát az utánpótlás neve­lésére kell fordítani. Ott le­szünk-e a szöuli olimpián? A Magyar Olimpiai Bizottság döntött, hogy igen, verseny­zőink készülnek, bízunk benne, hogy a világpolitikában nem jön közbe ■ semmilyen zavaró tényező. S végül a fórumon elhangzó, a baranyai mindennapokban is közszájon forgó kérdésekből: mi lesz a Mecseki Szénbányák sorsa? A vállalat veszteséges volt, saját erőből nem tud talpra állni, a szanálás azt je­lenti, folyik a veszteségforrások feltárása, a kivezető út keresé­se, ezen belül az irányító szer­vezet létszámcsökkentésének ügye is napirenden van, s a fe­lelősség kérdését is felvetik a kialakult helyzetért. Miért ma­radhatnak továbbra is székük­ben egyes leszerepelt, vétséget elkövető vezetők? — hangzott a kérdés, a lapunkban is megje­lent számítógépes-ügy szerep­lőire célozva. Minden esetben a törvényesség betartása szük­séges, a felelősség megállapí­tása a bíróságon folyamatban van. Rémhír, hogy AIDS-ben meghalt volna valaki Baranyá­ban. Az eddigi szűrővizsgála­tok alapján egyetlen ilyen be­tegről sem tudunk a megyé­ben. Igaz-e, hogy külföldről is járnak bandák autót fosztogat­ni Baranyába? Növekedett ugyan a külföldiek által elkö­(Folytatás az 5. oldalon.) B3BHmBHNBHBH!BBB293SHMR39BUni Felavatták a Mecseki Bányászati Múzeum újabb részlegét Banya a belvárosban Dr. Dányi Pál megnyitó beszédét mondja A Széchenyi tértől néhány percre, a Zsolnay Múzeum szomszédságában pillanatokon belül elérhető a szén- és az ércbánya. A hír hihetetlennek tűnik, pedig a Mecseki Bá­nyászati Múzeum szeptember 6-án avatott új, a „Bányászati technológiák” című föld alatti bemutatója ezt az illúziót kel­ti. Tökéletes az utánzat, meg­tévesztően hasonlít a valóság­hoz, mintha lenn járnánk az eredeti szén- és árcbányákban. Kitűnő munkát végeztek a ter­vezők, a mecénások, a lelkes társadalmi munkások, a sop­roni, rudabányai és baranyai múzeumos és bányász szakem­berek. Méretét és anyagát il­letően az országban egyedül­álló az ipartörténeti gyűjte­mény. Az ünnepségen népes kö­zönség jelenlétében dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának első titkára mondott avató beszédet. Szó­lott arról, hogy az ipartörténeti emlékek mentésére, ápolására már 1960-ban törvény szüle­tett. Megéri ennek szellemé­ben az értékeket óvni, hisz az új múzeumi rész oktatási in­tézményként is felfogható, ahol a bányaszakmákat lehet élő­ben érzékeltetni, megkedveltet- ni Az ünnepi eseményen a bá­nyásznapi fórum előadói is részt vettek, többek között Be­recz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, aki első­ként írt bele a múzeum láto­gatói könyvébe. A vendégek között ott láttuk Rajnai Józsefet, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárát, Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs. Városi Bizott­ságának első titkárát, Horváth Lajost, a Baranya Megyei Ta­nács elnökét, Piti Zoltánt, a Pécs Városi Tanács elnökét, valamint a baranyai bányák vezetőit. Az érdeklődők végigjárták a csaknem fél kilométeres föld alatti bónyabirodalmat, ahol 15-20 méteres mélységben legalább félezer technikai, technológiai eszköz, tárgy, be­rendezés, kisebb-nagyobb léte­sítmény sorakozik: munkakör­nyezetben. Bármelyik eszközt akár el is indíthatnánk. A Káp­talan utcában indultunk, el­mentünk az Egyetemi Könyvtár kertje alatt és kiértünk a Ja­nus Pannonius utcában. A kí­sérők szerint ez ez út 45-60 perces lesz, ennyi időt igényel­nek a magyarázatok. Kellemes a környezet, 12-15 fokos, azért az egy szál ing túl lenge öltö­zéknek számit. A legtöbb ér­dekességet a szénbányák vo­nultatja fel, ahonnan a legde- rekasabban Vasas és István- akna helytörténészkedő, ipar- múltszerető lokálpatriótái vet­ték ki részüket a gyűjtésből. A MÉV-től a ll-es, lll-as és a IV-es üzem ipartörténész bá­nyászai jeleskedtek. A munka az előzményekkel együtt több évig tartott, a megóvott ipar­történeti érdekességek százez­res, milliós értékeket képvisel­nek. A „Bányászati technológiák" a „Kőzetek világa” szomszéd­ságában kapott helyet. Hétfő kivételével naponta látogatha­tó 10-17 óráig. ' ■' Csuti J. ■BMHBnwinnmuM A zsúfolt sajtóutca Vásár a Sétatéren A zengővárkonyi táncosok a Széchenyi téren Cseri László felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom