Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-05 / 244. szám

MiUki Ervin Báling József Rab Ferenc CwckOk Janos Of, Jódi Juhos Wailingei Endre HUJebrond Lajos Sebesi Károly Kászon József l. Csépányi Katalin Rónaszéki Ferencné Dr. Korma Ferenc D». Dunai Imre Mu.-únyi Iáidé Koncr István Or. Ménéről Attila Adóm Erika Ferenci Oemeier Resspritn Nándor Gállos Orsolya Sorlohidoi And-' Beesik Unité Proksza László lauler László Guldanyi Magdolna Or. Martan Ojfángyi Dr. Horváth Iá siló Kapuvári László Pauika Ziolt A Dunántúli Napló szerkesztésében, terjesztésében részt vevő munkatársak—1987 Műhold kontra helyi adás MTV Pécsi Körzeti Stúdió „Műholdfogó" parabola an­tennát üzemeltet a Bányász­napi randevú alkalmából Pé­csett a Sétatéren a Pécsi Körzeti Stúdió. Minden bi­zonnyal sokan lesznek kíván­csiak a nem mindennapi lát­ványosságra, már csak azért is, mert biztosak lehetünk tenne: ami ma technikai szen­záció, az holnap mindennap­jaink természetes eszköze lesz. A bemutatónak tulajdon­képpen kettős a célja. Érzé­keltetni kívánjuk a híradás­technika valóban szédületes ircmú fejlődését, s ezzel együtt tudatosítani: ma már az úgy­nevezett helyi kérdéseket is ki­zárólag a nemzetközi • össze­függések szem előtt tartásával lehet megválaszolni. & Érdekel, mert érint A magyar tévénézők átlago­san 110 percet töltenek na­ponta a képernyő előtt. Egye­bek mellett gazdasági nehéz­ségeinek miatt az úgynevezett szórakoztató műsorok vonzzák a legtöbb nézőt, dé bizonyos politikai-információs műsorok­nak is milliós nézőtáboruk van. A legsikeresebb műsorok tulaj­donképpen a leghétköznapibb dolgokról szólnak. Ha úgy tet­szik, kis ügyekről. Ha valami érint - akkor érdekel is. Ez az egyszerű felismerés képezi a Pécsi Körzeti Stúdió műsorké­szítő munkájának alapját. És ez ad esélyt arra is, hogy a műholdckról sugárzott műsor- özönben helyt tudunk majd állni. Hét évvel ezelőtt indítottuk útjára a Sorstársak című mű­sorunkat, mely az egészségká­rosodottak havonta jelentkező információs és érdekvédelmi magazinja. Ebben a műsorban valóban a leghétköznapibb dolgokról van szó, és iám mé­gis: a Magyar Televízió egyik legsikeresebb rétegműsora. 700 ezer fős állandó nézőtá­bora van, tetszési indexe pe­dig a főidőben sugárzott kri­mikével vetekszik. Ez a műsor mindenekelőtt segíteni akar. Éppen ezért a műsor szerves részének tekintjük a nézői le­veleket feldolgozó jogsegély­szolgálati munkát is. A Sors­társak levélforgalmát a kezde­tek óta számítógépen dolgoz­zák fel, így aki egyszer kap­csolatba lépett stúdiónkkal, azt többé sohasem „felejtjük” el. A legszélesebb körben is­mert és emlegetett pécsi mű- * sor kétségkívül a Pannon kró­nika. Ezen a címen már 1977- ben 30 perces havi magazint sugároztunk azzal a céllal, hogy teljesebbé tegyük Dél- Dunántúl önismeretét. Né­zőinkkel együtt fedeztük fel Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék ezernyi értékét, ugyanakkor kerestük és nép­szerűsítettük az együttműködés lehetőségeit is. Az idei évtől a Pannon kró­nika „magasabb osztályba” lépett. Országos magazin Vidéken szerkesztett, de or­szágosan „terjesztett” színes, néplapjellegű televíziós heti­lapnak tekintjük az immár 60 perces Pannon krónikát. A vá­rosi (kábel) televíziók gyors­ütemű elterjedése lehetővé tette számunkra, hogy hírek, események helyett azok hátte­rére összpontosítsuk figyel­münket. Alapműfajunk a port­ré és a riport. Egy kedves né­ző azt írta a közelmúltban: , .azért szeretem a Krónikát, mert mindig találkozom benne egy-két ismerőssel." Ez a leg­nagyobb elismerés. A Pannon krónika egyéb­ként Pécsett a legkedveltebb, de Budapesten is rendszeresen nézett műsor. Felméréseink szerint o szomszéd megyék kö­zül Tolna megyében nézik a legtöbben — a legkevesebben pedig Zalában. Levélíróink többsége 50 év körüli falusi ember. Ugyancsak a falvakban né­zik a legtöbben nemzetiségi magazinjainkat, a Nas ekrant és az Unser Bildschirmet. Né­met és szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsoraink jelen­leg havi 20 percben jelentkez­nek, 1988 januárjától azonban 30 percre nő a műsoridő, és heti egy alkalommal anyanyel­vi hirösszeloglalót is sugár­ozunk majd. i Nemzetiségi műsoraink ré­vén jöttek létre és fejlődnek nemzetközi kapcsolataink. Az 1987-es év e téren is jelentős eredményt hozott: júniusban képernyőre, került az Alpok- Adria magazin. Az Alpok-Adria Munkakö­zösség 1978-ban alakult Velen­cében az NSZK, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia 11 régiójának, illetve köztársasá­gának részvételével. Idén ta­vasszal hazánk képviseletében Győr-Sopron és Vas megyék csatlakoztak az egyezményhez, a Pécsi Körzeti Stúdió pedig megbízást kapott az Alpok- Adria nemzetközi televíziós magazin szerkesztő bizottságá­ba való belépésre. Régiók kézfogása Az Alpok-Adria magazin te­hát ezentúl minden hónapban a magyar képernyőkön is je­lentkezik — a Pannon krónika mellékleteként. A műsor egyéb­ként azt tekinti fő feladatának, hogy jobban megismerjük egymást. A „hol élünk, hogyan élünk, hogyan éljünk?" kérdéssorra keresik tulajdonképpen a nem­zetközi magazin riportjai is a választ, mint ahogy ezek a kérdések állnak a Pécsi Kör­zeti Stúdió önálló riport- és dakumentumlilmjeinek közép­pontjában is. A Traktoroslányok, Az első cigánylalu, az Iskolai végzett­sége nincs és a Hűséggel a hazáért című dokumentumfil­mek utóélete színes, érzelem­gazdag és máig tartó. Nézők, szereplők levelei jelzik, meny­nyire fontos volt szót ejteni ezekről a témákról, és egyben arra is figyelmeztetnek: nagyon sok még a megbeszélnivalónk. Mintegy a fentebb említett filmek folytatásaként az idei esztendő nagy vállalkozá­sa lesz a Kötődések című do­kumentumfilm, melyben a kite­lepített németek nyomába sze­gődünk, hogy közreadjuk val­lomásaikat erről a hazáról. A Bányásznapi randevú saj­tóutcájában a Pécsi Körzeti Stúdió a műsorszóró műhol­dakkal kapcsolatos tájékozta­tás szolgálatába állítja pavi­lonját. Célunk ugyanakkor na­gyon is földi, hisz ezáltal is otthonunk, környezetünk, sző­kébb hazánk jobb megismeré­sének és igazabb szeretetének fontosságára szeretnénk figyel­meztetni. Békés Sándor Dél-Dunántúl rádiója „Itt a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stú­diója. Köszöntjük kedves hallgatóinkat.” — „Ovdje Radio-Pecuh, emisija na hrvatskom ili srpskom jeziku, pozdravljamo vas, dragi slusaoci!” — „Hier meldet sich Studio Fünfkir­chen des Ungarischen Rund­funks, wir grüssen Sie herz- lichst, liebe Zuhörer!" — így jelentkezik a hat vidéki rá­diószerkesztőség legnagyob­bika, a pécsi. így köszöntjük hallgatóinkat naponta, hogy azután szóljunk a régió ese­ményeiről, időszerű politikai, gazdasági, kulturális kérdé­sekről, magyar, szerbhorvát és német nyelven,. Ponto­sabban a helyi rádiózás ha­zai kezdetekor, 1953-ban még csak magyar és szerb­horvát, majd 1956-tól német nyelven. Akkor magyar prog­ramot napi egy órában, nemzetiségi műsort 20 perc­ben közvetített a stúdió. A munkatársi gárda 7 főből állt, akiknek küzdelmét, a műsorkészítés nehézségeit, a 25 kg-os riporter magnetofo­nokhoz fűződő történeteket azóta szépre csiszolta, neme­sítette az idő. Ma nemcsak középhullá­mon (a kozármislenyi adó 344 m hullámhosszán), ha­nem a Kossuth rádió URH sávján (a misinai 71,81 MHz és a nagykanizsai 71,03 MHz adó, valamint a 3. programon is — Bartók rá­dió) naponta sugárzunk mű­sort. Adásrendünk a követke­ző: hétfőtől péntekig regge­lente 6,20-kor és 7,20-kor kezdjük 10—10 perces infor­mációs programunkat. Mi­vel ez csak az idén, 1987. január 4-től valósulhatott meg, hallgatói kérésekre, a mi sürgetésünkre feltétlenül fejlődésnek tekintjük, hisz így a reggeli országos hír­adósok mellett helyi dolgok­ban is - útviszonyok, körzeti esemény-előrejelzések, lap­szemle stb. - megfelelő tá­jékoztatást kap a hallgató. Reggeli műsorunk ma is for­málódik, az igényekhez, év­szakokhoz, lehetőségekhez igazodva. Este 17.30-kor kezd stúdiónk. Ekkor vissza­tekintünk a reggel jelzett napi eseményekre, riportok, tudósítások, hírek, hallgatói vélemények hangzanak el és természetesen mi sem rejt­jük véka alá mondandónkat. Különösképpen kedves a hallgatónak és nekünk is a szombati és vasárnapi mű­sor. Ezt bizonyítják azok a levelek, amelyek feladási helyét gombostűkkel teletűz­delt térkép mutatja stúdiónk egyik szobájának falán. Nagykanizsától Bajáig, Len­titől Bácsalmásig, Felsőszent- mártontól Győrszemeréig su­gároznák ezek a nyilak Pécs­ről kiindulva. Híradásainkat, riportjain­kat, szórakoztató összeállítá­sainkat Dél-Dunántúl négy megyéjében, élvezhetik, mint­egy milliónyian. Két megyé­ben, Tolnában és Somogybán tudósító dolgozik a szüksé­ges technikai eszközökkel, bejótszóstúdióval ellátva, af­féle ministúdióként. Létszá­munk 34 fő, ebből 22 az új­ságíró. Ez a gárda igyekszik meg­felelni a „hitelesen, ponto­san, gyorsan” — követelmé­nyeknek, és mindannak, ami a helyi tömegtájékoztatástól elvárható. Tudjuk, hogy az országos nézőpont érvényesí­tése egyúttal a helyi politi­ka szolgálata, a lakossági érdekek képviselete össze­tett, nehéz feladat. Tudjuk, de vállaljuk, mert meggyőző­désünk, hogy hivatástudattal, szakmai igényességgel ele­get tehetünk a követelmé­nyeknek. A feladatok. megol­dásában segít a szoros együttműködés a helyi politi­kai és állami szervekkel, test­vérszerkesztőségekkel, a Du­nántúli Naplóval, Tv-stúdió- val, üzemi lapokkal és végül de nem utolsósorban a la­kossággal. A helyi politikát szolgál­juk akkor is, ugyanakkor a magyar rádiózás egészét, amikor az MR Körzeti és Nemzetiségi Főszerkesztősé­gének (KNAF) programjai­ban helyi témákat dolgo­zunk fel a központi műsorok számára. Bizonyára ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy egy-egy helyi kezdeménye­zésben, fontos dologban si­került az ország tekintetét Dél-Dunántúlra irányítani (mecseki szén- és ércbányá­szat, településfejlesztés, nem­zetiségiek helyzete). Fontos feladatunknak tart­juk, örömmel vállaljuk nem­zetiségi műsorainkat. Mert mindaz, amit manapság a tömegkommunikáció, a helyi rádiózás szerepének világ­szerte tapasztalt növekedé­séről elmondanak, hangsú­lyozottan érvényes a nemze­tiségi műsorszolgáltatásra. Az anyanyelven közölt tájé­koztatás hitelessége, ereje, akusztikája, egyáltalán a lé­te olyan politikai eszköz, amelynek fejlesztése közös érdekünk, demokratikus kö­telességünk. Stúdiónkban mindig nagy gondot fordítottunk a mű­helymunkára, a műsorok igé­nyes megformálására. Töb­bek között bizonyára ennek is köszönhető a hallgatók bi­zalma, a számos kitüntetés, nívódíj. És amire szintén büszkék vagyunk, ebből a műhelyből sok olyan kolléga került ki, aki ma az MR és Tv elismert riportere, szer­kesztője, vezetője. De egyéb felelős beosztásokból, „őr­helyekről” is többen tekint­hetnek vissza pécsi kezdő éveikre. Reméljük, ők is azon fáradoznak, miként a stúdió jelenlegi munkatársai, hogy tovább fejlődjék a vidéki rá­diózás. így egyszer talán mejd az is megvalósul, hogy a körzeti rádiózás egész napra, önálló hullámhosszon szólhat e szépséges táj, o Pannon táj mindennapi dol- g-airól, az itt élő sokszínű dolgos nép gondjairól, sike­reiről. Dr. Borsos József szerkesztőségvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom