Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-05 / 244. szám
♦987. szeptember 5., szombat Dunántúli napló s Megélénkül« a pénzpiac Újszerű ügyletek a Magyar Hitelbanknál Gyűrű a főváros körül Megkezdődött az M O-ás építése A 6-os üt már az első ütemben érintett Megvalósítás négy szakaszban Hitelek a baranyai élelmiszergazdaság fejlesztésére A partneri kapcsolatok erősítése üzletpolitikájuk sarkalatos kérdése Az új kereskedelmi bankok létrejöttével kétségkívül megélénkült a hazai pénzpiac, a napisajtóból is a legkülönbözőbb ügyletekről értesülhetünk. Ha egycsapásra nem is lett több a pénz. a pénzmozgás mégiscsak felgyorsult, a nyereségre dolgozó bankok odaadtak a jó kezdeményezések mellé, maguk is újabb és újabb szolgáltatásokkal jöttek elő. Az üzletfelekhez illően, a bankok igyekeztek mind szorosabbra fűzni kapcsolataikat a partner vállalatokkal és szövetkezetekkel, de - túl azon, hogy versenytársak — együttműködésre törekedtek a társ bankokkal is egy-egy jó üzlet közös pénzelésében. Üj vonások jellemzik a Magyar Hitelbank Pécsi Igazgatósága munkáját is. Megnyugtató továbbá - mint azt dr. Buttinger János örömmel nyugtázta —, minden gond ellenére a beruházásokra és a forgóalap megelőlegezésére biztosított hitellehetőségek az elmúlt évekhez viszonyítva kedvezőbbek Baranyában. Pénz- és költség- kímélés Lássuk először a vállalatok folyó termelését segítő forgóeszköz-hitelezést, a mindennapi banki ügyleteket. Egyik' új vonása üzletpolitikájuknak és gyakorlatuknak, hogy a kibocsátandó hitelekről nem egy-egy vállalattal tárgyaltak közvetlenül, hanem a tárgyalásokba bevonták a termelés és az értékesítés láncolatából az illető vállalat összes partnerét, hogy közösen keressék a választ arra, a hitelt és annak kamatterheit elkerüiendő. milyen pénz- és költségmegtakarító lépések tehetők egymás között. Ennek eredményeként a vállalatok között érezhetően felerősödött a kereskedelmi hitel intézménye, a váltók kibocsátása és elfogadása. Ez a pénz- és költségkímélő módszer előnyös a vállalatok számára, alkalmazását a bank is elősegítette azzal, hogy - ha szükséges volt - garanciát vagy készfizető kezességet vállalt a váltóért, megkönnyítve ezzel partnerei helyzetét. Ugyancsak új vonás, hogy a jó adósnak minősülő vállalatok körében a bank a hiteleket szinte kivétel nélkül folyószámlahitel formájában bocsátotta ki, ezen kérészül azt vállalva, hogy ő kíséri figyelemmel a vállalati elszámolású betétszámla alakulását, s naponta automatikusan törleszt le a fennálló hitelekből, jelentős kamatterheket véve le a gazdálkodó szervezet válláról. Ez ugyan a bank bevételeit csökkenti, ám egyértelműen szolgálja a partneri viszony erősítését, ami üzletpolitikájuk egyik sarkalatos kérdése. Ami a beruházásokat, a fejlesztések hitelezését illeti, e téren a legnagyobb mozgás és igény az élelmiszergazdaságban tapasztalható. Mindennek magyarázta, hogy itt hirdettek meg jelentősebb - világbanki hitelekkel is támogatott - központi programokat, amihez nagy számban csatlakoztak a baranyai merőgazdasági nagyüzemek, termelési technikájuk és technomaik és nyereségük növelését lágiájuk korszerűsítését, hozamaik és nyereségük növelését megcélozva, összesen 21 gazdaság érintett ebben. A fejlesztések között szerepel tehenészeti telepek rekonstrukciója, gépcsere, melioráció, a növénytermesztés fejlesztése, továbbá integrált állattenyésztési fejlesztési progarmok. A Magyar Hitelbank az ezek megvalósításához szükséges hitelek nagy részét mór folyósította, vagy még az idén folyósítja. Ök helyezik ki továbbá azokat a pénzeket, amiket a konvertibilis export árualapok bővítését célzó pályázaton nyertek el a baranyai vállalatok. A bank hiteleket biztosít a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pécsi vágóhídi rekonstrukciójához, továbbá mágocsi szárazáru üzemének létrehozásához, segíti a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat szigetvári kenyérgyárának megépítését. Hitelt adnak a Pannonvin Borgazdasági Kombinátnak szőlőtelepítésre. Mindezeken fölül további fejlesztések vannak a láthatáron, melyeket a bank hajlandó pénzelni. Ezek közül az egyik legjelentősebb — fél- milliárdos beruházás — a Pannónia Sörgyár termelő és palackozó kapacitásának bővítése, ami már az idén elindul. Itt a Magyar Hitelbank elképzelése az, hogy a hitelezésbe a térségben levő más bankokat is bevonja. További, a jövő évben indítandó fejlesztések, melyeket támogatnak: dobozos üdítőital-gyártás a Pannonvin Borgazdasági Kombinátnál, üzemkorszerűsítés a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó és -Forgalmazó Közös Vállalatnál, apríték termelő gépsor vásárlása a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Hiteleket biztosítónak több kereskedelmi vállalatnak és fogyasztási szövetkezetnek hűtőtereik bővítéséhez, a Pannolitnek az üvegipari homokgyórtás megteremtéséhez. Vegyesvállalat a láthatáron Egy sor más ügylettel foglalkoznak még. Budapesten lízing-iroda létesült, a gépbérletek hitelezését itt helyben, Pécsett végzik. Jelentős az előrelépés az értékpapírok forgalmazásában. A Mogyar Hitelbank - a gazdasági megújulás ügyét szem előtt tartva — második szerkezetátalakító kötvényének kibocsátására készül, de Pécsett is dolgoznak egyik kereskedelmi vállalatunk kötvénykibocsátásán. Előkészítés alatt áll egy baranyai illetőségű magyar—külföldi, kereskedelmi jellegű vegyesvállalat létrehozása. Az újszerűségek közé tartozik az is, hogy a bank egyes nehéz helyzetben levő mezőgazdasági nagyüzemmel közösen vizsgálja, a jövedelemtermelés feltételeit javítandó, milyen intézkedéseket kell és lehetne tenni. Ezen üzemek ez évi fejlesztési terheit a bank a későbbi évekre ütemezi át, s ha a vállalt többleteredmények jönnek, a tartozásokat elengedik. Miklósvári Zoltán A világbanki hitel révén a Zsolnoy-gyár edénygyártó üzeme is tovább korszerűsödhet Energiamegtakarítás a Pécsi Bőrgyárban A vállalatok villamosener- gia-igényüket jó előre szerződéssel kötik le az áramszolgáltató vállalatnál, megadva azt a legmagasabb értéket, ami a csúcsfogyasztások idején várhatóan előáll. Hogyan lehetne ezeket a csúcsokat mérsékelni, s ezzel megtakarítást elérni? A Pécsi Bőrgyárban megoldást találtak, közös kutatás eredményeként a budapesti Crane—Scéper gazdasági munkaközösséggel olyan, számítógéppel vezérelt villamos- teljesítmény felügyelő rendszert dolgoztak ki, mely emberi felügyelet nélkül, előre beprogramozott üzemmódban figyeli a mindenkori teljesítmény alakulását, s ha kell, önműködően beavatkozik. Ez azt jelenti, a csúcsok idején egyes fogyasztókat — itt a nem termelő részlegekről van szó — lekapcsol, így tartva a kívánt villamosteljesítményt. A rendszer beüzemelése a Pécsi Bőrgyárban most folyik, működésével évi 700—800 ezer forint megtakarítást érnek el a villamos- energia-felhasználásban. Kezdjük talán néhány adattal: az Ml-es autópálya és a 6-os ú^ között az MO-s autópálya építésé során 2,7 millió köbméter földet mozgatnak meg. Hasonlóan a 6-os és az M5-ÖS között 2,2 millió köbmétert. A két szakaszon ösz- szesen 571 ezer négyzetméter aszfalt útpályaszerkezet, 65 200 négyzetméter híd, valamint több mint 11 kilométernyi vízelvezető csatorna épül, továbbá átépítenek mintegy 300 közművet, és elbontanak 183 épületet. Osszeségében körülbelül 285 hektárnyi területet vesznek igénybe a munkálatok. S hogy ezek az első olvasatra szédítő számok nem is olyan távoliak, azt mi sem igazolja jobban, minthogy a kormányzat törekvése szerint a hatos és ötös utak közötti szakasznak a hetedik ötéves terv alatt el kell készülnie. A Magyarországon áthaladó tranzitforgalom gyorsítása a közlekedési tárca régi törekvése. Ennek jegyében épült, illetve jelölték ki annak idején a Budapest körüli körgyűrűt. Ez — bár beváltotta a hozzá fűződő reményeket — két nyomsávval nem oldhatta, oldhatja meg a főváros tehermentesítését. Sajnos, vonalvezetése sem igazán szerencsés, túl nagy sugarú körben kerüli a várost, üzemanyag és idő szempontjából így nem eléggé vonzó. Nem újkeletű az a fölismerés sem, hogy az átmenő forgalom jelentős része azért kényszerül Budapestre, mert a Duna Szob és Mohács közötti 260 kilométer hosszú szakaszának 8 hídjából 6 ezen a hét kilométeres központi területen húzódik. Talán lapunk olvasói is emlékeznek arra a fölmérésre, mely a nyolcvanas évek elején megyénkből Budapestre utazók célját igyekezett számba venni. A kérdezők a főváros határában — elsősorban a legfőbb terhelést adó, komoly lassító tényezőt jelentő tehergépkocsik vezetőitől — azt igyekeztek megtudni, mi az úticéljuk. Hasonlóan a sugárirányból csatlakozó 15 országos főutat is számba vették. A szállítást - a részletes adatok szerint — 230 ezer jármű végzi naponta, és ebből 35 ezer kocsi halad át Budapesten, fölöslegesen terhelve a város zsúfolt útjait és környezetét. A létesülő autópályagyűrű úgy enyhít ezeken a gondokon, hogy összeköti a sugárirányú főutakat, és bővíti a dunai átkelés lehetőségét. Az építés érveinek és ellenérveinek sorából talán érdemes kiemelnünk azt, amelyet a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa, Petrák János hangsúlyoz. Amennyiben ezt a 35 ezer járművet, illetve ennek az ezredfordulóig várható növekedését a fővárosban kívánnánk levezényelni, úgy annak becsült költsége 100- 150 milliárd forint körül alakulna, szemben az autópályagyűrű 25-30 milliárdos költségvetésével. A nagytérségi kapcsolatok szolgálata mellett a körgyűrű a kistérségi és helyi összeköttetést, a közúti forgalom elosztását, és a közlekedés biztonságát is szolgálná. A létesülő autópályagyűrű ipari-, raktár- és idegenforgalmi területeket fűz föl, lakóterületeket közelít meg. Emellett végre közvetlen közúti összeköttetés épül ki a Duna budai partja és Csepel-sziget között, továbbá Nagytétény és Pesterzsébet között. Jelentősen javul majd a ferihegyi repülőtér közúti kiszolgálása is. A nyomvonalról. A 88 kilométer hosszú létesítmény fele a főváros, fele Pest megye területén halad. Az Ml-es autópályától indulva Törökbálint és Diósd községek külterületén húzódik majd, és Nagytétény területét átszelve a Háros- sziget déli csúcsánál keresztezi a Duna főágát, ugyancsak délről megkerülve a fővárosi határ közelében fejlesztendő Csepel-szigeti lakóterületet és üdülőkörzetet. A Soroksári Duna-ágat keresztezve a pálya Dunaharaszti északi részét érinti, majd be nem épített budapesti területen vezet az M5-ÖS autópályáig. Mivel a továbbiak még nem pontosan tisztázottak, és kivitelezésük egyébként is a IX. ötéves tervre húzódik, így azokról korai volna beszélni. A megvalósítás egyébként négy szakaszra oszlik. Mint a közelmúltban, e témában tartott sajtótájékoztatójában Nagy Ervin közlekedési miniszter-helyettes kiemelte, e szakaszok határait úgy igyekeztek megválasztani, hogy ezek között az autópályagyűrű önálló funkciót töltsön be. Ezen belül is az első — Ml-tői az M5-ig terjedő - szakasz két ütemben készül el, ugyancsak önálló funkcióval. S ebben mindannyian, akik egyáltalán Budapestre vagy környékére utazunk személy- vagy teherautóval Pécsről, illetve Baranyából a hatos úton, érintettek vagyunk. A VII. ötéves tervben a hatos főúttól az M5-ig kell elkészülnie az első ütemnek, a Vili. ötéves tervben pedig az M1-es autópályától a 6-osig a második ütemnek. A nyomvonalat a tervezési sebességnek megfelelő nagysugarú — minimálisan 500 méteres — vízszintes ívekkel, és maximálisan 4 százalékos emelkedőkkel tervezték. A pálya keresztmetszete az Ml és M7 autópályák között 2x2, az M7 és M5 autópályák között 2x3 forgalmi sáv szélességű. Ez azonban csak a távlati kialakítás, ehhez igazodóan az első építési ütem 4 forgalmi sávú és burkolt leállósáv nélküli kialakítású. A gazdaságossági számítások szerint az első 29 kilométeres szakasz megvalósításával 1995-ben 35 ezer tonna (!) üzemanyag takarítható meg. Csökken a balesetveszély, és a hasonló beruházások átlagos adatait figyelembe véve, ugyanezen évben 35—50 ember halála elkerülhető lesz, illetve megakadályozható 5-700 ember sérüléses kimenetelű balesete. A munkálatok megkezdődtek. Sz. Koncz István Az MO-s autópályagyűrű távlati kiépítése és hálózati kapcsolatai