Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-29 / 268. szám

1987. szeptember 29., kedd Dimontüit napló 3 Beleszerettek a Mohácsi-sziget csöndjébe Felvirágzik egy elhagyott tanya Családi hazat építünk. Leggyakoribb építési hibák — alapozás és falazás Ladislav Leminc, miután bey járta Európát, beleszeretett a Mohácsi-sziget csöndjébe. Egy éve él Dunafalvón feleségével és két gyermekével. A családfő zombori, anya nyelve német. Az apja viszont szerbhorvát. De jól szót értünk magyarul is. — Pék akartam lenni, nem sikerült, hát ezermesterré vál­tam — mondja, s már meséli is, hogy Jugoszláviából merre vette az irányt 1965-ben. — Először Franciaországba men­tem szénbányásznak. Aztán hamarosan az NSZK-ban kötöt­tem ki. Stuttgartban a parképítőknél, majd az útépítőknél, az utolsó nyolc évben csoportvezetőként az ingolstadti Audi-gyár raktá­rában dogozott. — A farmerélet mindig is vonzott, s örömmel mondha­tom, hogy a családomat is. Ki­vált a lányomat, aki kizárólag gazdálkodással akar foglalkoz­ni. Tizenhat éves, tanulni egye­lőre nem szándékozik. Állatokat tartunk, szántunk, vetünk, lesz itt minden. A tanyát eredetileg nem ne­kik szánták, Ladislav Leminc apósáék saját részre vették meg. Amikor a férj-feleség úgy gondolta, hogy idetelepülné­nek, megkapták ajándékba. így tért haza az egykori majsi lány, Kucsera Mária Magyarország­ra. De hogyan került ki? — Hát ez Rómeó—Júlia tör­ténet — nevetnek mindketten. — Franciaországban ráér­tem a levélírásra. Csak fényké­pet láttam addig róla, még Jugoszláviában, az ott élő uno­katestvérénél. Még az eljegy­zés is levélben történt, szemé lyes ismeretség nélkül. 1968- ban jöttem először Magyaror­szágra, akkor találkoztunk. Ró egy évre megtartottuk a lako­dalmat Majson. Mindkét gyerek az NSZK- ban született. A fiú, Ferenc az idősebb, ő autószerelőnek ta­nul. Még kint fogott hozzá, most Baján folytatja az iskolát. A gyakorlatot egy bári kisipa­rosnál szerzi meg. Egy éve a dzsungelbe bújt tanyát kiszabadították a gaz­ból. A házba bevezették a vi­zet. Még készülőfélben van né hány lakószoba meg a fürdő­szoba. Közben már beindult a nagyüzem: az ólak megteltek, a vetemények kikeltek. A göbék mór ellettek, a kacsák is meg­szaporodtak, s jó néhány puly­ka, csibe, tyúk hangoskodik az udvarban. A birkanevelés a leány, Mária dolga. Csakúgy, mint a lóápolás. Ehhez három hétre segítséget kapott: Car­men Dengler, NSZK-beli barát nője már másodszor jár náluk, s nemcsak vendégeskedik, ha­nem együtt él a családdal. Ez pedig munkát jelem. A ház és az ólak között rend­ben sorakozik egymás mellett traktor, vetőgép, krumpliszedő, bálázó, utánfutó, teherautó, fű­részgép. Ez utóbbi egyben ke­nyérkeresetet is jelent: a fele­ség kiváltotta az ipart faaprí­tásra. Van benne gyakorlata, hiszen előző otthonuk központi fűtéséhez ezzel a géppel vágta fel a tűzifát. Kissé elkomorulnak a tekin­tetek, amint szóba kerül a régr házuk. Előszedik a fényképeket. Egy évtizeden keresztül dolgoz­tak azon a háromszáz éves ha­talmas épületen, amit huszon­hatezer márkáért vettek, s száz­ezerrel többért adtak el. Tu­lajdonképpen ez az összeg biz­tosította az áttelepüléshez a pénzügyi hátteret. L. Cs. K. Sorozatunkban a saját ott­hont teremtőknek szeretnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos va­lamennyi tudnivalót. A telek ki­választásával kezdtük, most a leggyakoribb építési, kivitele­zési hibákról lesz szó. Alapozási hibák A családi házak tartószerke­zeti (fő) falainak alapozásánál általában ritkán követnek el az állékonyságot veszélyeztető hibát. Mindenképpen célsze­rű és elengedhetetlen azon­ban, hogy az alapkészítés előtt szakember szemlélje meg a kiásott alapozási sík talaját, meggyőződjön a talaj teherbí­ró képességéről. Döntő több­ségében a 80 cm mélyre le­ásott alapsík megfelelő. Az alapozás alsó szintje a terep­szinthez viszonyítva legalább 80 cm legyen, mert ez az elő­írt fagyhatár. Az alapozásnál elkövetett szakszerűtlenség az épület állékonyságát veszélyez­teti. Ennek kijavítása — az esetek döntő többséqében - csak nagyon költségesen (bon­tással) valósítható meg. Kevesebb gondot szoktak fordítani — és ezért több hi­bát is követnek el - a válasz­falak alapozásánál. Az egyik durva hiba, hogy a válaszfal alá nerrr is kerül alap, azt csak a feltöltött, rosszul tö­mörített talajra, illetve az alj­zatbetonra rakják. Az aljzat­betont szokás megvastagítani a válaszfal alatt. A rosszul tö­mörített talaj idővel (évek múltán) megsüllyed, az aljzat­beton megreped és a válasz­falon is - a süllyedés miatt — repedések jelennek meg. Általánosan érvényes sza­bály: a válaszfalak alá is meg­felelő teherbírású alapot kell készíteni. Külön kell szólni — az épí­tési sorrendet figyelmen kí­vül hagyva - a födémekre ke­rülő válaszfalak kialakításáról. A födém kialakításánál — a gerendák eloszlásánál — fi­gyelembe kell venni a vá­laszfalak elrendezését. Nyil­vánvaló, hogy ahová válasz­falat rakunk, ott a födémnek nagyobb terhet kell hordania. Érre a nagyobb tehervise­lésre alkalmas módon kell a födémet megépíteni. Számolni kell azzal, hogy a válaszfal alatt nagyobb lesz a födém lehajlása, a födém alsó sík­ján (mennyezeten), a vakola­ton repedések fognak megje­lenni. E kérdések tisztázásá­ra mindenképpen kérjük ki a tervező, a kivitelezésért felelős műszaki vezető véleményét. Lábazati rész kialakítása A lábazat - a falazatnak a talaj (járda) szinttől a pado­zat, illetve a vízszintes vízszi­getelésig terjedő része — ki­alakításánál egyik kötelezően előírt szabály: fagyálló kiala­kítású legyen. Ezt többfélekép­pen lehet elérni: pl. a lába­zati rész eleve fagyálló kőből, betonból készül, vagy a nem fagyálló téglára kívülről fagy­álló betonréteget hordanak fel. Ez a megoldás már külön szakértelmet igényel, mert a beton megfelelő tapadását a téglához biztosítani kell, kü­lönben idővel a burkolat meg­reped, elválik a faltól. A kü­lönböző, ún. műkő lábazatok nagy része nem tartós a fen­ti okok miatt. Lábazati vízszigetelési hibák Különböző minőségű és vas­tagságú fóliákat használnak. Ezek egyike sem felel meg a lábazati vízszintes, víz elleni szigetelésre. A falazat nyomá­sára idővel a fólia nyúlik, el­vékonyodik,' elszakad „elöreg­szik", eltörik. Gyakran a föld­ben levő függőleges falsíkok­nál (pincefalnál) alkalmazzák a fóliát, ami egyáltalán nem felel meg erre a célra. A bitumenes csupaszlemez­nek lábazati szigetelésre tör­ténő alkalmazásánál gyakori hiba, hogy a helyiség felé ki­hagyott 10—15 cm-es csíkot nem védik meg az építés so­rán, így az letöredezik, pisz­kolódik és a helyiség pado­zatszigetelésekor nem lehet hozzá szigetelni (ragasztani), így a helyiség fal- és pado­zatcsatlakozásnál idővel a ta­lajnedvesség felszívódik, a va­kolat nedvesedik. A pince (földben lévő he­lyiségek) függőleges szigetelé­sét nem, vagy nem jól csatla­koztatják a lábazati vízszintes szigeteléshez. A talajból szár­mazó nedvesség vagy a külső csapadékvíz a szigetelés mö­gé kerülve a falat nedvesíti. Téglafalazatok hibái Ma már a tartószerkezeti falakat is általában a hőszi­getelési követelményeket ki­elégítendő, üreges, „könnyű” falazóblokkokból kell építeni. Mire kell ügyelni ezek fala­zásánál? — a vízszintes és függőleges hézagok habarcstelítettsége megfelelő legyen (megfelelő konzisztenciájú habarcsot kell alkalmazni!); — üreges falazóblokkból (B—30-as, Poroton, Thermoton, Rába, Izoplus, Thermopor stb.) vagy gázszilikál blokkból pil­lért, boltozatot, kéményt építe­ni tilos! Különös figyelmet kell for­dítani a Poroton-36 és a Mát­ra gázbetonblokk falazása esetés az alábbiakra: A poro- tonból csak megfelelő sarok­képző (feles) idomok felhasz­nálásával lehet szakszerűen épített falsarkokat kialakítani (a vásárlásnál ilyen idomokat is kell kérni — a gyár köteles ezeket gyártani). A törött, így- úgy faragott elemekkel nem lehet szakszerűen falazni. A blokkokat csak függőleges lyu­kakkal szabad falazni! A Mátra gázbetonblokkból történő építés előtt célszerű beszerezni a gyár által össze­állított előírást. Ezekből a blokkokból csak egyszintes épület építhető! A jelenleq még sorozatban nem gyártott 700/5-ös felhasználá­sával lehet majd kettőszintes épületet is falazni. A blokknak naqy a vízfelvé­tele — a vizes blokknak csök­ken a nyomószilárdsága, ezért esőtől, (a talajból felszívódó víztől óvni kell takarással, alá­tétlappal). „Kényes” a termék mechanikai szempontból is: könnyen törik. Ha „ragasztó­val”, ha hagyományos ha­barccsal készül a fal a sorok egyenességére különös gondot kell fordítani. Hullámos sort le kell csiszolni, különben a blokkok eltörnek (átrepednek). A vasbetongerendákat nem szabad közvetlen a blokkra fektetni, két sor — teherelosz­tó — kisméretű téglát kell a blokkokra, illetve a gerenda­végek alá rakni. * A födémek, koszorúk, áthi­dalók és a tetőszerkezetek ki­vitelezésénél előforduló leg­gyakoribb hibákkal foglalko­zunk a következő, keddi la­punkban. Krappai Sándor Pécsett nyitott irodát a Számszöv Hardver, szoftver, gyártás Baranya is bekapcsolódhat a programba Két év alatt megtízszerezte nyereségét az 1984-ben alakult kisszövetkezet. Ez még akkor is tisztes eredmény, ha hoz­zátesszük, hogy felfutó ága­zatban érte el ezt az ered­ményt, s azt, hogy a kisszö­vetkezeti forma sok minden­ben kedvezőbb volt eddig a pénzkeresetre, mint a hagyo­mányos tulajdonformák. Természetesen számítástech­nikáról van szó; a sikeres kisszövetkezet a Számszöv, mely nemrég irodát nyitott Pé­csett. Budapest után elsőként az országban. Tóbiás József, a dél-dunántúli iroda vezetője nem ismeretlen a térségben, előző munkahelyén a SZÜV- nél marketingtevékenységgel, korábban szervezéssel foglal­kozott: — Szereztem egy-két bosszú­ságot másoknak — mondja -, azzal, hogy elhoztam előlük a munkát, s remélem, ez így lesz a jövőben is. Az irodavezető mutatja be a kisszövetkezetet, mely a Per- Comp társulás tagja, mely pe­dig jelentős sikert ért el az OMFB számítástechnikát fej­lesztő pályázatán: 800 darab PC legyártását vállalta rögzí­tett áron. A Számszöv kisszövetkezet tevékenységi köre három rész­re oszlik. Ezek közül időrend­ben is az élre kívánkozik az IBM-kompatibilis PXT és PAT professzionális személyi számí­tógépek és perifériák forgal­mazása. Ez magában foglalja a gépek beszerzését, értékesí­tését, installálását, garanciális javítását és szervizét. Mit sem ér egy mégoly jó számítógép sem, ha nincs hoz­zá megfelelő szoftver, azaz működtető programcsomag. A Számszöv második tevékenysé­gi köre következésképpen programcsomagok készítése és forgalmazása. Programjaik nyelve a Turbó-Pascal, s a klasszikusnak tekinthető prog­ramok mellett számos új és speciális szoftvert kínálnak. Ilyen például a „Tanácsi szá­mítástechnikai programcso­mag", mely például a Somogy Megyei Tanácson segíti már az államigazgatási munkát. A programcsomag egyebek mel­lett alkalmas a kisiparosok, kiskereskedők, lakók, ingatla­nok, ügyiratok, szabálysértési események stb. nyilvántartásá­ra, feldolgozására. Ugyancsak újdonság a CAD-programcso- magjuk, mely a számítógépes mérnöki tervezés eszköze. A harmadik, s mostanában kibontakozó tevékenységi köre a Számszövnek — összefüggés­ben a PerComp sikeres pályá­zatával — a számítástechnikai eszközök gyártásába való be­kapcsolódás.- Eltökélt szándékunk ez; PC-összeszereléssel kezdődik, de a tervek szerint rövid időn belül el kell jutni a sornyom­tatók önálló gyártásáig. Ebben az ágazatban azzal is foglal­kozunk, hogy megteremtsük a Winchester-tárolók hazai szer­vizét, ma ugyanis ezzel senki sem foglalkozik - mondja Tó­biás József, ki azt is sejtetni engedi, hogy a Számszöv a számítástechnikai eszközök gyártásában számit Baranya megyére is. A Számszöv megalakulása évében, 1984-ben 6,2 millió ár­bevételt ért el, tavaly már 185,5 milliót, az idei tervek pedig már 250 milliót úgy, hogy egy forint jövedelemre 5,61 forint anyagmentes ter­melési érték jut. E dinamikus fejlődés egyik lépése volt a pécsi iroda létrehozása, s a szándéknyilvánítás a baranyai gyártás megindítására. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom