Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-04 / 243. szám
1987. szeptember 4., péntek Dunántúlt napló 3 Távol o nagyvilágtól Lehalászás □ sumonyi tavon Elet a pusztán A halászság fény- és árnyoldalai Uj lakásgazdálkodási szabályzat a Mecseki Szánbányáknál 330 bányászlakás az idén Hat évig volt érvényben a Mecseki Szénbányák lakásgazdálkodási szabályzata, amelyet a vállalati szakszervezeti bizottság által elfogadott új rendelkezés váltott fel ez év augusztusában. A szabályzat módosításának legfőbb oka, hogy az elmúlt években számos új rendelet jelent meg alaposan megváltoztatva a lakásgazdálkodás feltételrendszerét. A lakásigénylés módjai, a lakáshoz jutás lehetőségei és a lakáselosztó bizottságok összetételére, munkájára vonatkozó előírások között új vonás, hogy a jövőben a lakáskeret üzemek , részére történő elosztását a régi lakások esetében is a vállalati szakszervezeti bizottság, a párt, illetve a KISZ-bizottság egyetértésével a vezérigazgató hagyja jóvá. Ugyanakkor az ' üzemvezető, a párt- szervezet, a szakszervezeti bizottság, a KISZ-bizottság titkára, vagy az általuk megbízott személyek, illetve a dolgozók képviselői mellett a lakáselosztó bizottságokban helyet kapnak a szak- szervezeti ifjúsági tagozatok képviselői is. Az idén egyébként a vállalati lakásgazdálkodás keretébe 90 tanácsi bérlakás bérlőkijelölési jogának megváltása, 140 új OTP-lakás, valamint 100 családi ház felépítésének, illetve bővítésének támogatása fért bele. Jövőre a tervek szerint ugyancsak 100 családi ház építésének, bővítésének, 130 OTP-lakás vásárlásának támogatására és 20 vállalati bérlakás felépítésére futja a lakásgazdálkodási keretből. A korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hogy az előbb említett kereten felül — ha a vállalat gazdasági helyzete lehetővé teszi — mód nyílik arra is, hogy az úgynevezett licites OTP-la- kások vásárlásához, illetve kedvezményes állami kölcsönök kiváltására a dolgozók egyedi elbírálás alapján, üzemi javaslatra kölcsönt kapjanak a vállalattól. D. I. A falu közepétől kilométernyire van a vasútállomás. Az út itt kanyarodik délről nyugatnak Sellye felé: szinte már a sumonyi vasútállomástól az árokparton túl nádas takarja el a halastavakat. A Bikali Állami Gazdaság halászati ágazata össz-vizterületének egyötöde, több mint 200 hektárnyi tórendszer Sumony határában található. Két kilométer után sok évtizedes korú, terebélyes, magas fák ligetszerű csoportja figyelmeztet a kis bekötőútra, amely a halgazdaság telepére vezet. Hivatalosan ez az elnevezés a néhány lakás céljára használt épületből és raktárakból óló telepnek, de lakói és a falubeliek még mindig Kispusztának nevezik. Hajdan káptalani birtok volt, majd 1929-ben egy pécsi székhelyű részvénytársaság létesített itt halgazdaságot. A tavakat máig tiszta vizű patak táplálja, a bennük tenyésztett halak éppen ezért jó ízűek, s keresettek is. Tetemes mennyiséget exportálnak belőlük Nyugatra is. Tizennégy halász dolgozik a gazdaságban, a többségük a közeli falvakban lakik, mindenekelőtt Sumony- ban. A halgazdaságban akár éjjel is adódó halaszthatatlan munkák igénylik az állandó jelenlétet. A telepen öt család él: tíz felnőtt és hét gyerek. Az épületek hatalmas udvart fognak körül, ahol helyenként térdig ér a fű, a gaz. A lakások két hosszú, eredetileg nem lakás céljára szolgáló épületben vannak. Az öregebbik épület például valamikor juh- hodály volt: most két 2 szoba, fürdőszobás lakás van benne és az iroda. Itt futottak össze az asszonyok a beszélgetésre. Délelőtt lévén a férfiak a 'hatalmas területű tórendszer különböző pontjain dolgoztak, csak Stiota Sándor halőr kukkantott be néhány percre a szobába.- Panasznapot tartunk — újságolják neki az asszonyok, s be is váltják a tréfás fenyegetést. A kérdés, hogy miként élnek itt a pusztán — elszakítja a gátat. Felváltva sorolják közös gondjaikat: három kilométernyire van a sumonyi kisbolt, s még jó, ha a bevásárlásokat meg lehet szervezni, úgy, hogy a két gépkocsival rendelkező besegít. Ugyanez a helyzet az orvosi rendelővel, s hát Su- monybq is csak hetente egyszer jár ki a körzeti orvos és a gyermekorvos. Tavaly ősztől a busz sem jött ki idáig, most szeptembertől újra sikerült elintézni, hogy reggel és este visszafelé tegye meg ezt a kitérőt, legalább az iskolába járó gyerekek kedvéért. A kút vize nitrátos, és sok az apró gyerek, karonülő és csecsemő is van közöttük, óm Sumonyba is úgy szállítják a zacskós vizet. A telefonhálózat is elavult: órákba is telhet, míg egy sürgős hívás befut. Az idei kemény télen napokra el voltak vágva a külvilágtól.- Nem leányálom itt élni — foglalja össze a felsoroltakat Stipta Sándorné. S bizonyára számára megrázó élmény lehetett, hogy életkörülményeik újabb illusztrációjaként említi: a siklók be-bekúsznak a fürdőszobába. S ahogy mondani szokás, ennek a témának a megpen- dítésével ismét’ helyben vagyunk: lakáskörülmények. A panaszáradat csapját, mint valami varázsszó, újra megnyitja. A fürdőszoba - mesélik - nem is olyan túl régi vívmány. Akkor hozták létre valamennyi lakásban átalakításokkal, amikor 12 éve idekerült a gazdaság mostani vezetője, Busi István. Társadalmi munkában csinálta a szocialista brigád. A lakások fala most vizes, mert a tető rendszeresen beázik. Az állami gazdaság nem javíttatja a lakásokat, viszont lakbért kell fizetni. A lakbér ugyan nem túl magas: 154 forint havonta.- Elvégeztetnénk a javításokat, ha tudnánk, hogy a miénk a lakás és nem szolgálati, vagy arra lenne mód, hogy a javítások költségét leszámítanák a lakbérből - mondják az asszonyok. Mesélik, hogy annak idején, amikor ezt felvetették sok évvel ezelőtt, azt az ajánlatot kapták az állami gazdaságtól, hogy költözzenek Bikáira. Ott jobb lakásokat kapnak. Sumony túl messze van a központtól, hogy itt építkezzenek. De hát 70 kilométerről bejáró munkásokkal mégsem lehet egy halgazdaságot működtetni. Benkő Jánosné beinvitál a lakásába. A szépen berendezett szobák és a konyha falán a beszivárgó nedvesség nyomai. Egyébként Kispuszta legrégibb lakói, harminc éve élnek itt. Benkő János a gazdaság egyik legöregebb halásza. Hajdan parádéskocsis volt, de most már a halászat tölti ki életét.- A fiaink már kiröpültek a házból, családosok, elköltöztek. Itt nőttek fel, s szerettek is itt lakni, de a körülmények máshol könnyebbek a fiataloknak — meséli Benkő Jánosné. Az itt lakó családok szinte mind más-más ok miatt választották a pusztai életet. Van, amiben előnyökkel is jár a puszta, s ez az állattartás. Mindegyik család kisebb- nagyobb mértékben foglalkozik állattartással.- A baromfi mellett nyolc szerződött fejős tehenet tartunk, valamint két hízót. Megéri velük foglalkozni - mondja Györkő Károlyné. Bajai születésű, de már 12 éve él itt a pusztán. Igaz, volt egy rövid időszak, amikor hűtlenné váll és beköltözött Szent- lőrincre, — Nem én akartam, a családi körülményeim hozták így, de nekem azokban a hónapokban valósággal honvágyam volt az itteni puszta után - meséli. -- Persze, aki a komfortról nem tud lemondani, az aligha értékeli ennek az életformának, az itteni természetes környezetnek a szépségeit. Nem állíthatom, hogy itt a pusztán könnyű lenne az élet, a halászat nem egyszerűen csak egy foglalkozás a sok közül, de életforma is. S ennek a körülményei nem sokban változhatnak a jövőben sem. A felsorolt gondok valósak. A tizenkét év alatt én például 6 személygépkocsit nyűttem el azért, mert sokszor nem volt más közlekedési eszközv amivel a betegek az orvosi rendelőkhöz, a gyerekek a buszmegállóhoz, az iskolába vagy óvodába, az asszonyok bevásárolni eljussanak. A lakásokra vonatkozó panaszok is úgy-ahogy igazak, de némi megszorítással. Egy évtizede is van már, hogy az állami gazdaság felajánlotta megvételre az itteni szolgálati lakásokat a bennük lakóknak, de nem volt kapható rá senki. Igaz, hogy a központ túl mesz- sze van, s ahhoz végképp, hogy onnan rendszeresen járjanak ide a lakásokat renoválni, javítgatni. Aztán a másik téma, az állattartás. Az a lehetőség, hogy itt van hozzá hely szinte korlátlanul, még messze nincs kihasználva. Én például 27 tehenet és 8 borjút tartok most az állami gazdaságtól bérelt istállóban. Másoknak is megvan erre a lehetősége, csak kérdés, hogy tud-e, akar-e élni vele. Tátott szájjal a sült galambot várni soha sem volt jó taktika, itt a pusztán pedig végképp nem az. Dunai Imre Orvosként a néplront- mozgalomban Egészségnevelés, környezetvédelem, gondoskodás az időskorúakról A nagypeterdi 1. számú körzeti orvosi rendelőben reggel 7 órától háromnegyed 11-ig adták egymásnak a kilincset a betegek. A felduzzadt forgalomban valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a mosolygós szemű doktornő nemrég jött vissza szabadságról. Jó néhányon megvárták nem sürgős ellátást igénylő bajukkal, legfőképpen az idősebbek, akiknek már rég szivükbe lopta magát a bajokról figyelmet elterelő mindig tréfára kész kedélyével. Dr. Theisz Éva családi háza a rendelővel szemben áll az út másik oldalán. A szolgálati lakást feladva itt építettek családi házat a férjével, ‘aki ag- ronómus a Szigetvári Állami Gazdaságban. A ház is jelképezi, hogy nem közbeeső állomásnak tekinti pályáján a nagypeterdi körzeti orvosi állást. A javarészt saját tervezésű ház aprólékos gonddal és jó ízléssel berendezett nappalijában még orvosi köpenyben kínálja a kávét, csak néhány perce végzett a betegek ellátásával. — Számomra nem kényszer- pálya, hogy itt élek és itt dolgozom. Megszerettem a körzetemet és azt érezhetem, hogy engem is szeretnek. Ennek a munkának két olyan előnye van, amelyek a hivatás más területein ritkán járnak együtt: az önállóság és az, hogy a falusi körzeti orvos igen közel kerül a betegeihez, a körzetében élő emberekhez. Nemcsak betegségeikkel, de egyéb gondjaikkal is felkeresnek tanácsért. Apró gyerekkora óta orvosnak készült, s ezt a szándékot a legkisebb buktatók nélkül meg is valósította. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1975- ben szerzett diplomát, utána szülővárosában, Szigetváron a kórház belgyógyászati osztályán dolgozott két és fél évig A családanyai hivatást mind nehezebb lett összeegyeztetni a helyi, olykor többszöri ügyelettel. Ezért vállalta inkább a falusi körzeti orvosi munkát. Több mint kilenc éve gyógyít Nagypeterden. Körzetében 1550 ember él: hozzátartozik a székhelyközségnek a 6-os úttól délre eső fele, valamint Rózsafa, Botykapeterd, Katád- fa és Bárfa. Orvosi munkájáért 1985-ben miniszteri dicséretben részesült. Tavaly körzeti orvosi szakvizsgát tett. — Családom, férjem, most már 13 éves nagylányom megértése, s talán mindenekelőtt édesanyám segítsége támogatott ebben a vállalkozásban. Sok terhet levettek a vállam- ról, hogy tanulhassak, kórházi gyakorlatra járhassak. Amikor a Nagypeterden, Rózsafán, s a többi kisebb községben élő emberek dr. Theisz Évához fordulnak gondjaikkal, aligha választják külön orvosi mivoltát a népfrontmozgalomban végzett munkájától. Korábban körzetfelelős volt, 1985- től a Hazafias Népfront megyei elnökségének és társadalompolitikai tanácsának tagja. Küldöttként részt vett a legutóbbi népfrontkongresszuson, 1984-ben Kiváló Társadalmi Munkás jelvénnyel, idén augusztus 20. alkalmából pedig a Hazafias Népfront kitüntető jelvényével ismerték el mozgalmi munkásságát. Talán a legemberközelibb politikai munka népfrontaktivistának lenni, hiszen ez a mozgalom a társadalom minden rétegével, az emberi élet minden részterületével foglalkozik. “Ezek közt nagyon sok olyan feladat van, amely az orvosi hivatás körébe is tartozik, mint például az egészség- nevelés, az idősekkel való törődés, a környezetvédelem. A magam számára a mozgalmi munkát leginkább ezekben a feladatokban tudom megragadni. Már hagyomány, hogy évről évre egészségügyi felvilágosító előadásokat tartok a körzetünk községeiben. Ez már el sem maradhatna, annyira várják, különösen az idősek. Rózsafán még főzési tanfolyamot is sikerült szerveznünk. Ebben egy helybeli szakács volt segítségemre. Hatvanon vettek részt a tanfolyamon. A tanács, a népfront, a termelőszövetkezet együttmunkálkodása eredményeként a közeljövőben teljesen megoldódik a magukra maradt idős emberek étkeztetése. Ősszel egészségnevelési hetet rendezünk. Ez már annak az egészségmegőrző programnak a része, amelyet az egészségügyi világszervezet hirdetett meg „Egészséget mindenkinek 2000-re!" elnevezéssel. D. I. Két hét múlva, szeptember 18-án nyitja meg kapuit, s szeptember 27-én zár az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek seregszemléje. A szervezők az eddigi jelentkezések alapján arra számítanak, hogy hazánkkal együtt 26 ország több mint 1500 kiállítója mutatja be azokat a fogyasztási cikkeket — elsősorban újdonságokat —, amelyekre ezen a fórumon is vevőket remélnek. A kiállítók eddig összesen mintegy 66 ezer négyzetméternyi területet igényeltek. Az idei őszi BNV-n most is a bevált módszer szerint, árucsoportokban mutatják be termékeiket a magyar és a külföldi kiállítók. Az árucsoportok száma tizenkettő. A BNV-vel egyidejűleg két szakkiállításnak is otthont.ad a vásárváros: a „Csináld magad ’87” negyedik nemzetközi barkács és kiskert kiállításnak, valamint az ,,ln- terplayexpo ’87” hatodik nemzetközi játék és oktatási eszköz kiállításnak. A vásár zavartalan lebonyolítása érdekében az idén vásárlócentrumokat alakítanak ki a rendezők, ahol a gyártó vállalatok, valamint kereskedő cégek és magánkisiparosok kínálják majd portékáikat. A vásári belépőjegyek ára a tavaszi BNV-hez hasonlóan 30 forint, a szakmai látogatók 100, a gyermek- és diákcsoportok tagjai pedig 5 forintos belépővel juthatnak be a vásár területére. Hivatás és társadalma munka Két hét múlva nyit az őszi BNV
