Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-28 / 267. szám

2 Dunőntffli napló 1987. szeptember 28., hétfő Ülést tartott a KISZ KB A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága szombaton ülést tar­tott. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára az ifjúsági mozgalom nyáron végzett po­litikai munkájáról adott tájé­koztatást. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A Központi Bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette az Intéző Bizottságnak az adóre­form és a kormányprogram ter­vezetéről kialakított és képvi­selt állásfoglalását. Ezt követően Nagy Imre, a ÜilSZ KB titkára terjesztette elő a javaslatot, amely meg­fogalmazza a gazdasági-társa­dalmi kibontakozási program megvalósítását elősegítő ifjúsá­gi mozgalmi feladatokat. Az elfogadott testületi állásfogla­lás többek között leszögezi, hogy az elkövetkező években a KISZ-nek is új körülmények között kell dolgoznia, és hogy növelje befolyását a fiatalok között, meg kell újítania saját munkáját is. A KISZ KB találkozót kez­deményez a kormány és a KISZ vezetői között. Néhány fontos kérdésben — mint pél­dául a lakásgazdálkodás re­formja — módot teremtenek, hogy a KISZ-tagok jelentős része elmondhassa vélemé­nyét, amelyre a KISZ KB ál­láspontjának kialakításához fel­tétlenül szükség lesz. A KISZ KB javaslatot dol­goz ki a 90-es évek elején munkát vállaló, nagy létszá­mú korosztályok elhelyezkedé­sének megoldására. A szom­baton elfogadott határozat hangsúlyozza: a KISZ kiáll azért, hogy a kormány még a legnehezebb időszakban is jelentősen növelje az oktatás­ra fordított anyagi eszközöket. A szövetség aktívan bekapcso­lódik egy új ifjúsági törvény előkészítésébe. A KISZ-nek nyilvánosan kell politizálnia és új feladataihoz partnereket, szövetségeseket kell találnia más generációkban és az if­júságon belül is. Nagyaktíva Budapesten Rendkívüli leiadatok a szakszervezeti mozgalom előtt Több mint ezer tisztségviselő részvételével, szombaton szak- szervezeti nagyaktíva-értekezle- tet tartottak az Építők székhá­zában. A tanácskozáson részt1 vettek az MSZMP Központi Bi­zottságának, a megyei párt- bizottságoknak és az állami szerveknek a képviselői is. Az- értekezleten a SZOT vezetői ele­mezték a gazdasági-társadal­mi kibontakozással összefüggő szakszervezeti feladatokat. Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára megnyitó beszédében utalt az ország nehéz helyze­tére, s arra, hogy a stabili­zálás, majd a kibontakozás a szakszervezeti mozgalom elé is rendkívüli feladatokat állít. Ezeknek a teendőknek az el­látása egységes alapokon nyugvó gondolkodást és egy­séges cselekvést kíván. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT elnöke A kibontakozás és a szakszervezetek címmel tar­tott előadást. Részletesen szólt a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozási program és a kormány munka­programja kidolgozása során képviselt szakszervezeti állás­pontról, hangsúlyozva, hogy a szakszervezetek valamennyi kérdésben együttesen vették, figyelembe a társadalom és a dolgozók érdekeit. Hangsúlyozta, hogy ma már a program végrehajtása a fel-, adat, s ez a szakszervezeti mozgalomtól is több munkát, a feladatok újszerű megközelí­tését követeli meg. Mindenek­előtt a vállalati alapszerveze­tek tevékenységével foglalko­zott, hangsúlyozva, hogy mun­kájuk korszerűsítésére recept nem létezik, hiszen mást kell tenniük a szakszervezeteknek azoknál a vállalatoknál, ahol nincs különösebb gond, ismét; mást ott, ahol esetleg az is kétséges, hogy képes-e a vál­lalat talpra állni. Ugyanígy dif­ferenciálódnak a területi és az. ágazati feladatok is. A továbbiakban a bérreform­ról szólt, amelynek bevezetése hosszabb időt igényel, de már jövőre fel kell oldani azokat a merev bérszabályokat, amelyek nem ösztönöznek kellően ma­gasabb teljesítményre, s gyak­ran értékrendeket torzítanak. A szakszervezetek véleménye szerint a béreket a teljesít­ményekkel arányosan szükséges növelni, s meg kell szüntetni a 30, 35, 40 forintos órabér­maximumokat. Kapjon na­gyobb megbecsülést a tudás, a szakértelem. Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozga­lomnak most cselekvési egy­ségre van szüksége. Szervezeti erejét, politikai befolyását fel kell használnia arra, hogy a magyar szervezett munkásság, a bérből és fizetésből élő dol­gozók támogassák azt a prog­ramot, amely érdekükben tör­ténik, még akkor is, ha ez megterhelést jelent a követ­kező egy-két esztendőben. Ezt követően Nagy Sándor,, a SZOT titkára vázolta a szak- szervezetek részvételét a kor­mány munkaprogramjának megvalósításában. Szólt arról, hogy számolni kell a reálbérek csökkenésével és a foglalkoztatásban egyfaj­ta bizonytalansággal. Nem sza­bad azonban, hogy a gazda­sági hatások elviselhetetlen családi gondokat idézzenek elő. Szociálpolitikánkat — mon­dotta - több tekintetben is hozzá kell igazítani a jelen­legi helyzethez. A tagság most fokozottan fi­gyelemmel kíséri, hogy a szak- szervezetek milyen érdekvédel­mi, érdekképviseleti munkát vé­geznek. A dolgozók érdekeinek védelme nem áll szemben a kormány munkaprogramjával, hanem éppen megvalósításá­nak fontos eszköze, mert elő­segíti, hogy minél kisebb konfliktusok árán tudjuk a kö­zösen felvállalt célokat meg­valósítani - hangsúlyozta Nagy Sándor. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára az agitációs és propagandamunka tennivalói­ról tartott előadást. Elmondta, hogy a politikai intézmény- rendszer korszerűsítése kereté­ben az egyik fontos feladat a szakszervezeti intézményrend­szer megújítása. Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára a szakszervezeti tagdíj­rendszerben várható változá­sokról szólt. Elmondotta, hogy napirendre került a harminc éve fennálló tagdíjrendszer megváltoztatása, mivel csak így lehet biztosítani a mozgalom anyagi függetlenségét. Ez azonban a tagság számára nem fog többlet terhet jelen­teni. Az Országgyűlés döntése szerint ugyanis a jövőre be­vezetendő személyi jövedelem­adórendszerben a szakszerve­zeti tagdíjak mentességet él­veznek. A tagdíjrendszer kor­szerűsítésével megszűnik a szakszervezeti bélyeg. A tag­díjat az elképezlés szerint - a dolgozó jóváhagyása esetén levonják a fizetéséből. A bé­lyegrendszer megszüntetésével az adminisztrációs kiadásokat mintegy évi 10 millió forinttal lehet csökkenteni. Az új tag- díjrendszert úgy kívánják ki­alakítani, hogy a tagdíj a dol­gozók nettókeresetének egy százaléka körül alakuljon. A szakszervezeti nagyaktiva- értekezlet Baranyai Tibor zár­szavával ért véget. i ORA A NAGYVILÁGBAN Berecz Frigyes Leningrádba utazott Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vasár­nap elutazott Leningrádba, ahol részt vesz a Magyar Gaz­dasági és Műszaki Napok ren­dezvénysorozatának megnyitá­sán. A kormány elnökhelyettesé­nek elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Jaruzelski-Bush találkozó A Varsóhoz közeli Nieborow történelmi kastélyában vasár­nap második alkalommal is tárgyalóasztalhoz ült Wojciech Jaruzelski, a lengyel államta­nács elnöke és George Bush, amerikai alelnök, aki szomba­ton érkezett hivatalos látoga­tásra Lengyelországba. A tervezettnél mintegy fél órával tovább, két és fél órán át tartó megbeszélésen első­sorban a lengyel—amerikai gazdasági kapcsolatok problé­máiról volt szó, de véleményt cseréltek a lengyel gazdasági kibontakozásban számottevő szerepet játszó Nemzetközi Va­luta Alap, a Világbank és a Párizsi Klub, illetve Varsó vi­szonyáról is. A két politikus nagy teret szentelt a lengyel— amerikai kulturális kapcsolatok a tudományos együttműködés és a kölcsönös információcse­re témakörének is. A találkozón Wojciech Jaru­zelski, mint a Lengyel Fegy­veres Erők leqfőbb parancs­noka, magas katonai kitünte­tést nyújtott át George Bush- nak, aki a II. világháború ide­jén katonai pilóta volt. A Jaruzelski és Bush első, szombati találkozójáról kiadott közlemény a két politikus meg­beszélését konstruktívnak és tárgyszerűnek minősítette. Ki­emelte, hogy elsősorban or­szágaik belső helyzetéről tá­jékoztatták egymást, de tár­gyaltak néhány fontos nemzet­közi kérdésről is, különös hang­súlyt helyezve a leszerelés és a kelet—nyugati párbeszéd té­makörére. Bush, aki négy napot tölt Lengyelországban, megérkezé­sének napján, szombaton ta­lálkozott Józef Glemp biboros- sal, Lengyelország prímásával is. Hétfőn találkozik Zbigniew Messner kormányfővel és Ro­man Malinowskival, a SZEJM elnökével. Teheránban — az iraki—iráni háború kitörésének nyolcadik év­fordulójára emlékezve — úgynevezett „Háború hete” elnevezé­sű eseménysorozatot szerveznek. Képünkön: az iráni fővárosban tartott egyik felvonuláson részt vett az a békaemberosztag is, amelynek feladatai közé tartozik az Öbölben végrehajtandó, esetleg külföldi hadihajók ellen irányuló bevetés is. (Telefoto — AP - MTI — KS — DN) Összekapcsolódott a Progressi és a Mir összekapcsolódott szom­baton reggel a szovjet Progressz-32 teherűrhajó és a Mir nevű komplex űr­állomás. A teherszállító űrjármű üzemanyagot, élelmet, vizet és műszaki berendezéseket vitt a Mir- re. A kölcsönös keresés, a közelítés és a dokkolás műveletét — a két űrjármű fedélzetén lévő automati­kus rendszerek segítségé­vel - a földi irányító köz­pont személyzete és a Mir űrállomás két lakója, Jurij Romanyenko és Alekszandr Alekszandrov űrhajós együtt irányította. A teherűrhajó Kvant űrmodul felőli ol­dalról kapcsolódott a Mir űrkomplexumhoz. ♦ BELGRAD: Ez év első fe­lében 5670 panasz és kérvény érkezett a jugoszláv államel­nökséghez, a parlamenthez és a szövetségi kormányhoz — közölte a parlament Folyamod­vány- és Előterjesztési Bizott­sága A bizottság közleménye hangoztatja: a panaszok és kérvények számának növekedé­se a vezető állami testületek iránti bizalomról tanúskodik, de egyben azt is tükrözi, hogy a helvhatósóqi és más állami szervek tevékenységében a dolgozókat, a lakosságot érin­tő komoly hiányosságok, igaz­ságtalanságok is vannak. MANAMA: Az Egyesült Államok szombaton visszaszol­gáltatta a hétfőn megtámadott, majd pedig pénteken elsül­lyesztett iráni hajónak a túl­élőit és hqlottait. A legénység 26, életben maradt tagját, va­lamint a három holttestet he­likopterekkel egy ománi légi- támaszpontra szállították, ahol az ománi hatóságok gondjai­ra bízták őket. Szombaton délután az iráni légierő gépe hazavitte őket. Egy iráni illeté­kes provokációnak minősítette az „Irán Adzsr" elsüllyesztését. Kamat Karazi, a Katonai Tá­jékoztatási Hivatal vezetője a teheráni rádióban felszólította az Egyesült Államokat: tisztáz­za, hogy ezzel az akcióval tu­lajdonképpen hadat üzent-e az Iráni Iszlám Köztársaság­nak? Közölte továbbá: országa fenntartja magának a jogot arra, hogy hasonló megtorlást alkalmazzon és kártérítést kö­veteljen a pénteken este el­süllyesztett hajóért, valamint a megölt matrózokért. + MADRID: Vasárnap ötna­pos tárgyalássorozatra Lissza­bonba érkezett Jósé Eduardo Dos Santos angolai elnök, akinek hivatalos látogatását a portugál főváros politikai kö­rei történelminek minősítik. Amióta Angola — Portugália utolsó afrikai gyarmata — 1975-ben kivívta függetlensé­gét, ez az első alkalom, hogy angolai államfő Lisszabonban jár. A zambiai államfő vasárnapi programja Dr. Kenneth David Kaunda, a Zambiai Köztársaság elnöke, aki Németh Károlynak, az El­nöki Tanács elnökének meghí­vására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, vasár­nap délelőtt részt vett a Kál­vin téri Református Egyház- község istentiszteletén, a Kálvin téri templomban. A zambiai államfő délután — Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes kíséretében — a Magyarországi Református Egy­ház Ráday Kollégiumát keres­te fel, ahol részt vett az in­tézmény újjáépítésének alkal­mából rendezett ünnepségen. A kollégium ünnepi ülése után díszközgyűlést tartott a Buda­pesti Református Teológiai Aka­démia. Ezen — más jeles kül­földi egyházi és közéleti szemé­lyiséggel együtt — az egyházi tudományos életben és a béke­munkában elért kiemelkedő eredményei elismeréseként tiszteletbeli doktorrá avatták dr. Kenneth David Kaundát. Ünnepség a Ráday Kollégiumban Tóth Károly püspök, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke va­sárnap ünnepélyes keretek kö­zött átadta rendeltetésének a budapesti Ráday Kollégiumot. Az egyház több fontos műve­lődési és oktatási intézményé­nek otthont adó épületet a magyar állam és külföldi egy­házi szervezetek anyagi segít­ségével újították fel. Az átadási ünnepséget kö­vetően a Budapesti Református Teológiai Akadémia ünnepi közgyűlésén az egyházi tudo­mányos életben és a béke­munkában kiemelkedő több külföldi egyházi és közéleti személyiséget díszdoktorrá avat­tak, Díszdoktori címet kapott Kenneth David Kaunda zam­biai államfő, Johannes Rau, Észak-Rajna-Vesztfália minisz­terelnöke és Robert Runde canterbury érsek, egész Anglia és London prímása. Este a Zsinat Elnöksége a diszdoktorok tiszteletére foga­dást adott. Az eseményen megjelent és köszöntőt mon­dott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Ablak trapp nap 1987. október 10., Pécs A rákalapitvány javára 14.00: TRAPPOK: Kossuth tér—Kossuth tér (belváros futás) Ablak trapp, 3,4 km Konzum-futás, 6,8 km Expressz Sopiana kis marathon, 20,4 km Nevezési díj: felnőtt 50 Ft, gyerek 30 Ft 16.00: TRAPP-SHOW: Városi Sportcsarnok: közönségtalálkozó az Ablak műsor valamennyi riporterével, Kabaréműsor a Rádió Kabaré társulatával: Nagy-Bandó András, Sándor György, Peterdi Pál, Boncz Géza stb. Foci Rádió Kabaré és a pécsi öregfiúk mérkőzése L. Belépő: felnőtt 100 Ft, gyermek 60 Ft. J A Mecseki Ércbányászati Vállalat tervezési osztálya építész tervezői | beosztás betöltésére felvételt hirdet Feltétel: építészmérnöki végzettség és legalább 3 éves tervezői gyakorlat. j: Érdeklődni lehet a vállalat tervezési osztályvezetőjénél í személyesen vagy a 13-659-es telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom