Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-26 / 265. szám
Befözes, aszalás Az ételek tartósítása szinte egyidős az emberiséggel. Az eaviptomiak háromezer évvel ezelőtt sózással tartósitották a halat. A rómaiak a húst jégveremben tárolták, az inka indiánok pedig ismerték a fa- pvasztva szárítás egy nagyon egyszerű módját. Miközben a háziasszonyok igyekeztek — és iayekeznek - a konyhában töltött időt a minimálisra csökkenteni, nagyon megnőtt az igény az egyéni izek, az otthon készült savanyúság, befőtt iránt. Ismét divatba jött a kamra, amelyet olyan nagyon hiányolunk a sokemeletes, hellyel nem okosan takarékoskodó, úgynevezett modern házakban. Ma családi ház, társas ház már nem épül fel kamra, pince nélkül. A nagyobb családok pedig igyekeznek hűtőládát beszerezni, ahol a legkisebb biológiai és élvezeti értékveszteség nélkül tudnak zöldséget, gyümölcsöt tárolni télire. Az aszalt gyümölcs a legtöbbünk számára a gyermekkort idézi. Akkor az aszalt szilva, alma, körte, sőt kajszi szinte mindennapi csemege volt. Most - hosszú szünet után — ismét divatban van. A szárított '"'ümölcs igen értékes ásványi anyagokat és meszet is tartalmaz. Nehéz fizikai munkáit végzők, gyermekek és sportolók számára szinte nélkülözhetetlen. Aszalásra akkor jó a gyümölcs, ha kissé már túlérett, a fáról könnyen lerázható, vagy magától is lehullik. Víztartalma ekkor a legkisebb, cukortartalma pedig a legnagyobb. Először is jól mossuk meg, ezután néhány percre forrásban levő vízbe dobjuk (elég két percre is). A rövid forralással elroncsoljuk a sejtek falát, így a szárítás során a vízleadás könnyebb lesz, másrészt az így kezelt gyümölcs szine is szebb lesz. Forralás után vegyük ki, csö- pögtessük le, maid hűtsük le a gyümölcsöt. A következő munkafázis az, amikor a lehűtött gyümölcsöt forró, 50 százalékos szirupba merítjük, amitől az aszalt gyümölcs szép fén>'t kap. Szárítani lehet a napon is, de sokan előnyben részesítik a felülről fedett, de minden oldalról nyitott fészert, ahol eső nem érheti az aszal- ványt. Fontos szabájy, hogy a szárítás kezdetén a hőmérséklet ne legyen alacsonyabb — később utószáritásra, ha szükséges - a gyümölcsöt betehet- jük 50 fokos sütőbe is. Az illóolajat tartalmazó fűszernövényeket ne a napon, hanem félárnySkban vagy árnyékban, fedett helyen szárítsuk. Igen jó módszere a szárításnak, ha laza kötegeket készítünk a fűszernövényekből és szellős helyen, fejjel lefelé függesztve szárítjuk. Végezetül még néhány szót szólnék a konzerváló szerekről. Nagyanyáink büszkén mutatták szintetikus konzerváló szert nem tartalmazó befőttjeiket, dzsemjeiket, mondván, aki tisztán dolgozik az nem használ tartósítószert. A cukor és a méz önmagában, kellő töménységben az egyik legrégibb tortósitószer. Az 50 százalékos cukor teljes biztonsággal konzervál. Hogy a dzsem ize érvényesüljön és ne csupán édes legyen, 1 kg nyers gyümölcsre, elég 20-25 deka cukrot adni. Ha csak cukrot adunk, a száraz vagy a nedves dunszt nem maradhat el. Tamás Enikő Ruhabői kétrészes komple A szekrényben hosszú idő óta árválkodó, néhány éve még igencsak divatos, bővonalú huzatruhából, jól kihasználható kétrészes együttest varrhatunk, ha a 2. ábrán láthatóan átalakítjuk. A felsőrész alakításához kétféle megoldás is kínálkozik: a 3. rajz szerint megmarad a hosszú újjá, csak patentkötéssel csíkos kézelőt és övrészt toldunk hozzá. A 4. ábra alapján pedig elől végig nyitott lesz, s visszahajtott háromnegyedes újjal, derékrészen bújtatott, megköthető övvel variáljuk. A szoknya mindkét esetben elég magasan nyitott, ám alatta azonos színű selyem, vagy horgolt, legyezőformájú bélésbetét biztosítja a diszkrét és kényelmes járást. Előzzük meg a bajt!-5. Legdrágább kincsünk a gyermek. És ahol kisgyermek van a háznál, .sohasem lehetünk elég elővigyázatosak. • © Ne ragaszkodjunk nagyméretű -asztalteritőkhöz, amelyek mélyen leiágnak a szoba, vagy konyhaasztalról; egy szempillantás alatt magára ránthatja a kis totyogó, a rajta lévő holmikkal együtt. © Az üzletekben lehet kapni olyan vakdugót, amelyeket a gyermek számára elérhető Egyik legnépszerűbb, sokoldalúan hasznosítható gyümölcsünknek ma is vannak kevésbé ismert előnyei. Ilyen például, hogy nemcsak étekként vonul be az otthonunkba, de a gyógyászatban, sőt szépítőszerként is mind tekintélyesebb rangot vív ki magának. Az almaecetről lesz szó, valamint különféle felhasználási módjairól. Ezt a nagyszerű természetes anyagot elsősorban azoknak érdemes elkészíteni, akik kertes házban laknak, s van egy-két almafájuk. Elsősorban a kevésbé szép, kissé hibás gyümölcsöt érdemes kiválogatni. Az almákat alaposan átmossuk, a töröttférges részeket kivágjuk, végül a gyümölcsöt héjastól-maghá- zastól nagylyukú reszelőn lereszeljük. Ezután a pépet megfelelő nagyságú edénybe tesz- szük. Minden negyedliternyi gyümölcspépre fél liter forralt, de már lehűtött vizet öntünk, s alaposan összekeverjük. Ahány liter vizet használunk, annyiszor, tíz deka cukrot — helyen lévő konnektorba betolhatunk. így a kicsi nem tud szöget, drótot, hajcsatot stb. beledugni. ® A háznál lévő összes tisztító-, mosó- és vegyszert tartsuk olyan helyen, ahol, vagy kulccsal elzárható, vagy olyan magasan — konyha, kamrapolc —, ahol a gyermek semmiképpen nem érheti el. © A gyógyszereket leghelyesebb, zárható kis faliszekrényben tartani. Tűzálló edények A tűzálló üvegedény tartósabb az öntöttvas, vagy zománcos edénynél is — emellett előnye, hogy a meleget sokáig tartja, és mert gusztusos, az étel azonmód tálalható benne —, de szigorúan be kell tartani bánásmódja szabályait. Az első és legfontosabb szabály, hogy az edényt csakis fokozatosan szabad felmelegíteni, vagy : lehűteni. Ha hideg álla- \ pótban forróság éri, vagy forró állapotban hideg víz zúdul rá, netán hideg kőre rakják, akkor az edény elpattan — vége. Épp ezért ajánlatos pl. lángra tevés előtt - ha nem hirtelen éri a hő, akkor ugyanis bírja a közvetlen lángot is — meleg, majd forró vízzel megtölteni, megöblíteni, hogy egész felülete ótmeleqed- jék. Ha étellel van töltve a hűtőszekrényben, akkor a hidegből kivéve célszerű meleg vízbe állítani addig, amíg szobahőmérsékletűvé nem válik tartalma is. Az óvatos bánásmód azt is meqkívánja, hogy ami sütés-főzés közben kerül az ételbe - tejföl, mártás, stb. —, ha meleg nem is, de legalább langyos legyen, mert egyetlen hideg csepp az edény falán, azt „felrobbanthatja". Tudni kell, hogy a tűzálló edényben az étel ugyanúgy lesülhet, oda- kozmálhat, mint a zománcos vagy egyéb lábosban. Ezért sütés előtt ajánlatos az alját, oldalát valamilyen zsiradékkal kikenni, illetve lángon főzéskor a puhító levet — melegen - utónatöltögetni. Mitől fáj a fejUnk? Alacsony vagy magas vérnyomás is okozhatja Az emberek csaknem egyti- zedét kínozza állandó vagy időszakos fejfájás. Receptek járnak kézről kézre, tablettákkal kínálgatják egymást, ötletszerűen szedik a gyógyszereket, ami éppen kéznél van. Természetesen mindenki szabadulni szeretne a fájdalomtól. A tünetek pillanatnyi megszüntetésén túl azonban kevesen gondolnak arra, hogy célravezetőbb lenne az okot feltárni, hiszen a feifájást számtalan dolog kiválthatja. A fejfájások leggyakrabban a koponya külső részében található fájdalomérzékelő részek ingerlése következtében keletkeznek. Sok esetben okoz fejfájást az orr, a fül és a szem környékének valamely zavara. Szerencsére ritkán okoz kínzó fejfájást a koponya belsejében zajló kóros folyamat, amely súlyos, esetleg életveszélyes szövődményekkel is járhat. A fejfájás oka tehát többnyire ártalmatlan, még akkor is, ha a fájdalom zavarja az agy teljesítőképességét, és gyakran jár hányingerrel, szemkáprázással, szédüléssel s egyéb kellemetlen tünetekkel. Fájdalmat kelthet az agyhártyát és az agy ereinek a falát behálózó idegek izgalma - magának az agyvelőnek a szövete ugyanis teljesen érzéketlen. A fejfájást leggyakrabban — eltekintve néhány komoly betegségtől - gyulladások, daganatok, agyvérzés vagy agyérelmeszesedés, az agy ütőereinek a görcse vagy túlzott mérvű kitágulása okozza. Az egyik legkínzóbb, sokakat gyermekkoruktól életük végéig elkísérő fejfájás a migrén. Többnyire csak a fej egyik oldalán, ritkábban a fejtetőn vagy a tarkó tájékán jelentkezik a fájdalom, émelygéssel, fokozott hang- és fényérzékenységgel kísérve. A migrént mindig megelőzi egy általános rossz közérzet, néha álmosság, ingerlékenység. A szív tájékán is kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. A fejfájási roham általában két-három órán keresztül tart, de előfordulnak több napig elhúzódó migrénes rohamok is. A migrén a túlhajszoltság, az álmatlanság, a rendszertelen étkezés, a szel- lőzetlen, oxigénszegény helyiségben vagy a tűző napon való hosszas tartózkodás, s természetesen az átélt izgalmak általános kísérőjelensége. Mindemellett vannak emberek, akik hajlamosak erre a beteq- séare, s ez a hailam örökölhető. A miqrénes fejfájás családi örökség is lehet — akik ezt tudják maqukról. fokozottan iavekezzenek kímélő és eaészséges életmódot kialakítani. A roham olykor megelőzhető, ha az illető forró vízben fejet mos, majd a fejét egy kendővel szorosan körül köti, úgy, hoa a halánték ereit alaposan leszorítja. Ajánlatos a fej és a nyak hátsó vastag izmának erőteljes masszírozása. Fejfájást idézhet elő az alacsony vagy magas vérnyomás. A magas vérnyomás okozta fejfájás inkább a tarkó tájékán jelentkezik, tompa nyomással kezdődik, amely kínzó fájdalommá fokozódhat. Tekintettel arra, hogy az embernek, ha dühöng vagy idegeskedik, könnyebben felszökik a vérnyomása, a magas vérnyomásra '’hajlók, ha tehetik, kerüljék a felesleges izgalmakat. Az alacsony vérnyomás következtében kialakuló fejfájás hosszabb időre állandósulhat. Bágyadt- ság, szédülés kiséri. A fájdalmat az agy hiányos vérellátása idézi elő. Akinek fejfájását túlságosan magas vagy alacsony vérnyomás okozza, elsősorban vérnyomása rendben- tartására ügyeljen. A munka közben vagy után mutatkozó enyhe, de gyakran jelentkező fejfájás olykor az aovérelmeszesedés első tünete lehet. A betegség előrehaladtával a fejfájások egyre hosz- szabb ideig tartanak. Később olyan kísérőtünetek jelentkeznek, mint például a könnyezés, az emlékezetkiesés, a feledé- kenység, a fejzúgás stb. Akik hajlamosak a görcsös megbetegedésekre, esetleg keringési zavarokkal küszködnek, fokozottan megérzik az időjárás változásait, az úgynevezett hidegfront betörését és a meleg légtömegek beáramlását. A meteoropátiás személyek erős fejfájásról panaszkodnak akkor is, ha felerősödik a szél, vagy ha túlságosan magas a levegő páratartalma. Fejfájást okozhat a rövidlátás, a messzelátás és a rossz szemüveq is. Különösen a gyermekkori fejfájások hátterében találunk látási rendellenességeket, amikor iskolába kerül a gyerek, és fokozottan iaénybeveszi a szemét. Megfelelő szemüveg viselésével elejét vehetjük a panaszoknak, ezért ne késlekedjünk, s ha ayermekünk fejfájásról panaszkodik, ne Kalmopyrinnel gyógyítsuk, hanem sürgősen keressük fel vele a szemorvost. A tartós fejfájás az alkati ideggyengeség, az idegesség ■ egyik tünete is lehet. Ez az állapot munka és ’ a pihenés egyensúly-kibillenésének következtében, különféle konfliktusok, kellemetlen élmények hatására alakulhat ki. Fokozott stresszhntn-ra, feszültségre a nyak és a fej izmai összehúzódhatnak, s a fej környéki izmok feszülése váltja ki a fejfájást. Dr. F. Zs. Almaecet mint szépítőszer Bőrünk rózsaszín, rugalmas lesz esetleg mézet — adunk az oldathoz. Végül a fedetlen edényt meleg helyen hagyjuk állni az első erjedésig. Meggyorsíthatjuk a folyamatot, ha valamennyi (nem túl sok) száraz kenyeret szórunk a tetejére. Legjobb, ha széles szájú üvegedényt használunk, ügyelni kell, hogy az érés ideje alatt napfény ne érje az ele- gyet, mert az ibolyántúli sugarak gátolják az ecetesedést. Az erjedés általában 10-12 napig tart. Fakanállal naponta kétszer-háromszor forgassuk át a pépet. Beérés után szitaszöveten, vagy gézszöveten, vagy gézzsákon a pépet, kipréseljük, s végül alaposan átszűrjük. Ezután ismét mérjük le a lét, s literenként újabb 5-10 deka cukrot (mézet) adjunk hozzá, s továbbra is széles szájú fedetlen edényben tartsuk, hogy meginduljon a második erjedés. Az edény száját tűllel, vagy gézzel fedjük le, hogy most már muslinca, légy ne látogassa. A külső hőmérséklettől függ, hogy az átpréselt lé mikorra tisztul, ülepedik le, ami az ecet elkészültét jelzi. Általában a teljes folyamat két hónapig tart. Ezután nincs más dolgunk, mint az almaecetet üvegekbe tölteni, alaposan ledugaszolni, s a továbbiakban már hűvös helyen tartani. Az ecetet ételek ízesítésére, saláták felöntésére használhatjuk, vagy gyógyszerként, szépítőszerként alkalmazhatjuk. A népi tapasztalatok szerint különösen jó hatású a magas vérnyomásban szenvedőknek a sok kellemetlen kísérő jelenség eltüntetésére. Különösen áll ez az idegfeszültségre. Naponta két kiskanálnyi almaecetet keverünk egy pohár vízbe, s apró kortyokban igyuk meg. Sokan azt tartják, hogy még jobb hatású az olyan almaecet, amelynek az erjesztését nem cukorral, hanem mézzel végezték. A méz kivonja a vérből a felesleges vízmennyiséget, így fejti ki áldásos hatását. Fáradtság ellen is hatásosnak mondják ezt a háziszert. Javasolják, hogy egy pohár vízben keverjünk el két kiskanálnyi almaecetet, és alaposan dörzsöljük át a lével az egész testünket. Törülközni nem kell, mert az oldatot a bőr hamar beissza. Bőrünk rózsaszínű, rugalmas lesz, friss kellemes közérzet marad a művelet nyomában. Torokfájás, nehéz szájszag ellen is alkalmazzák, a keverékkel alaposan átöblítik a szájüreget. Használói szerint valóságos úiiászületés, ha időnként almaecetes vízben fürdünk — szappan nélkül! A fél kádnyi meleg vízhez nagyjából két deci lé a legjobb keverési arány. Rengetegen szenvednek a lábujjakon, testhajlatokban jelentkező gombás fertőzéstől, aminek néha semmi szemmel látható jele nincs, csak állandó vakarózásra késztet. Jó hatású a vizes vattára csöpögte- tett almaecetes bedörzsölés, amit később sem kell lemosni. Nem kell félni a szagától, az almaecet savanykás, de nem kellemetlen illata a levegőn másodpercek alatt elillan. Komáromi Magda 1987. szeptember 26., szombat HÉTVÉGE 0 Otthonunk és környéke
