Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-01 / 240. szám

1987. szeptember 1., kedd ai napló 3 Uraim! Kopaszra vagyunk nyírva! Létezik-e árkartell? — Megszűnt a dotáció - és az ellátási kötelezettség — Ok-e az emelésre az AIDS? — Zavarok a kihirdetés napja után Családi házat építünk...(14.) Anyagbeszerzés, fuvar, gépkölcsönzés A kopaszra való nyírást pe­dig nem szó szerint kell ér­teni. Fogalmazzunk pontosab- oan: meg vagyunk nyírva. De hogyan (?) (I) (A nem kívánt írásjel törlendő!) Augusztus elsejei számunk­ban adtuk hírül, hogy a Pécsi Fodrász Kisvállalat átlagosan 9,1 százalékkal emelte árait. A statisztikai átlagokban kicsit is jártassak mindjárt sejtették, hogy itt valami többről van szó. Keszey Józsefné igazgatót "kérdezem az átlagról; milyen az? Számtani középérték, vagy súlyozott átlag (azaz figyelem­be veszi a szolgáltatás igény- bevételének gyakoriságát)?- Azt nem tudjuk, melyik szolgáltatásunkat mennyien ve­szik igénybe, tehát nem súlyo­zott az átlag, hanem statiszti­kai. így valószínűleg stimmel is a dolog, mert nézzük csak: míg egy borotválás 11-ről 13 fo­rintra emelkedett, addig a krémpakolás arcon, gőzölt ken­dővel továbbra is potom há­rom forint, ahogy a pótrész, vagy paróka formázásának ára sem változott, maradt húsz fo­rint. Következésképp rajtunk múlik, nőttek-e a fodrászat! árak, vagy sem - krémpakolást kérünk-e naponta, vagy borot- válást... Még meg is takarít­hatunk, ha hajfestést kérünk tőkés importanyaggal - kere­ken 7 forinttal olcsóbb az most a kisvállalat üzleteiben mint eav hónappal ezelőtt. Na, de ne ékelődjünk: az anyaggyűjtés kezdetén még az volt az indítékom, hogv no lám, versenyeznek értünk, hisz míq a kisszövetkezet — ne feled iük! ótlaaosan 9,1 százalékkal! — emelte az árait, addiq a Bara­nya Megyei Fodrászipari Szö­vetkezet nem, a maszekokról nem is beszélve. íme, itt a haszna annak, hoqy nem mo­nopóliumok vannak a piacon, hanem versenytársak! Naiv hiedelmem csak órákiq tartott, mert kiderült, a szövet­kezetiek is emelték az áraikat augusztus 23-tól, a megyei kis­iparosok szakosztálya pedig szeptember 7-én ül össze an­nak eldöntésére, hoqy milyen áremelést hajtsanak végre. Meqrökönvödésemet csak fo­kozta, hoqy nem egymástól függetlenül történt az áreme­lés: a szövetkezet és a kisvál­lalat eavmás között megbeszél­te az új árakat, így nem vé­letlen a hasonló árszínvonal­növekedés, méa ha tételenként vannak is eltérések. A szövetkezetieknél a borot- válás eddig is drágább volt, most meq egyenesen 17 forint. Úqy tűnik, a .szövetkezeti figa­rók félelme ennyivel naqvobb az AIDS-től. Ezt nem tőlük tu­dom, hanem eav magát meg­nevezni nem kívánó maszek borbélytól, aki elmondta, szak­mai körökben — hasonlóan a fogorvosokhoz — félnek a fer- telmes betegségtől - s mert a borotválás az AIDS szempontjából az egyik legve­szélyesebb fodrászati művelet — hát szívesebben ad uborkapa­kolást a férfi vendégnek, sem­mint megborotválja. Marad te­hát hogy otthon borotválkozzon a férfiember. Na, de a hagyományos haj­vágás már a két „szocialista" szektorban egységesen huszon­hét forint, s hoqy ily kísértetie­sen ugyanannyi, ‘firtatni kez­dem, nem valamiféle árkartell működik-e a szabad verseny helyett a fodrásziparban. Az iqazqatónő nem is ismeri ezt a fogalmat, illetve halványan emlékezik rá a kapitalizmus is­kolában tanult politikai gazda­ságtanából, a szövetkezet fő­könyvelője, Tölgyes Olga sem tartja ezt árkartellbe való tö- tömrü lésnek. Annál inkább sem, hiszen egyformán sújtják őket (is) az áremelkedések, s egységesen nőttek a költségeik is. Hogy a férfiaké egy kicsit jobban, az pedig azért, mert a férfifod­rászod árak korábban nagyobb dotációt élveztek, mint a nőiek - tehát arányosítani kellett, mert még az is előfordult, hogy nők a férfifodrászatba jártak hajat festetni. Az árrendezés tehát az ár­struktúra átrendezését is jelen­tette, s a nagyátlagon belül a férfifodrászat és a kozmetika árai emelkedtek jobban. Ez ki is derül az egy kicsit részlete­sebb, bár még mindig szóm. tani középértékkel számoló lis­tából. Mi hogy emelkedett a szövetkezetben és a kisvállalat­nál: férfifodrászat 22,6, illetve 6,9%, női fodrászat: 6,6-7,9; kozmetika 9,9-8,7; manikűr 41,7-51,1 és pedikűr 19,1-40%. (A manikűr és a pedikűr is ve­szélyeztetettebb foglalatosság az AIDS szempontjából — pe­dikűrnél ráadásul mindenféle gombafertőzések is veszélyez­tetnek!) A férfifodrászat gazdaságta- lanságát az is mutatja, hogy a kisipart választók 70 százalé­ka női, 20—25 százaléka férfi - és női fodrászatra váltotta ki az engedélyt, míg 5-10 száza­lék csak a kifejezetten férfi- fodrász kisiparos. S nehogy azt higgyük, a fod­rászat valami nyereséges vál­lalkozás: a kisvállalat tavaly 30,2 milliós árbevétel mellett 1,29 milliós mérleg szerinti nye­reségre tett szert, a szövetke­zet pedig 50,1 millió mellett 1,5 millió eredményt ért el. Azóta nőtt a bérleti díj, a fű­tés, a villany (márpedig az ezer wattos hajszárítónak men­nie kell, amíg a technológia előírja), s a Birkenwasser ára is felemelkedett 37,50-ről 49,80- ra. Egyszerűen nincs miből át­vállalni a költségnövekedést - mondják a szakmabeliek. A kisvállalat átlagos állományi létszáma 375 fő s ebből 224-ei* dolgoznak üzletben, többen összevont munkakört töltenek be, a központban is mindösz- sze 18 a nem fizikai nem ter­melő — így a főkönyvelő is gé­pel, ha kell. A szövetkezetben is hasonlók az arányok a 492- es állományi létszámból 23 a nem termelő nem fizikai. A jobb fodrászok pedig ki­váltják o kisipart, inkább, sem­mint kibéreljék gebinbe az üz­letet — igaz, náluk nincs nem termelő nem fizikai besorolású dolgozó. S megélnek. A számok csak erősítik azon sejtésemet; vajon a fodrászat nem tipikusán az a foglalko­zási ág-e, ahol a kis (maszek) egységek életképesebb, mint a szövetkezeti, vagy vállalati for­ma? Vagy ha ezek életképe­sek, nem járhatóbb-e az az út, hogy mondjuk ne azonos tarifa szerint működjön a belvárosi, keresett fodrászat és a külvá­rosi, inkább csak alapszolgál­tatást nyújtó borbélyműhely. A vállalat és szövetkezet szerint elképzelhetetlen, hogy a tehe­tős vendégkörrel rendelkező üzletek exkluzívabbak legyenek szolgáltatásban, megjelenésben s persze árakban is - a me­gyei tanács ipari osztályveze­tője szerint pedig nagyon is elképzelhető. Annál is inkább, hiszen a fodrászati árak sza­badárak — a területi irányár- díjtáblázat csak iránvárdíjakat tartalmaz — attól fölfele és le­fele is el lehet térni a tisztes­séges verseny keretein belül. Az iDari osztályok (városi, me- avei) azért sem tudnak és akarnak beavatkozni az ár­emelésbe (szabadár), s azért sem, mert a szolgáltatásnak korábban kijáró támogatás már megszűnt. A hatóság, a tanács ezért sem írhat elő el­látási kötelezettséget - akkor ugyanis támogatnia is kellene a veszteséges tevékenységet. Piac és verseny van a fod­rászüzletek között is, még ha a verseny az árakban nem is mutatkozik meg - legfeljebb a szolgáltatások színvonalában. Némi bonyodalmat okozott az is, hogy az augusztus 14-i lapok „ülést tartott a Minisz­tertanács" című cikkei azt ír­ták: „A Minisztertanács előze­tes bejelentési kötelezettséget rendelt el a szabad árformába tartozó valamennyi ipari ter­mék termelői árának és szol- aóltatás díjának tervezett eme­lésére." Ez tehát a kisvállalatra mór nem vonatkoztatható. A szövet­kezet szerint ' rájuk sem, mert augusztus 23-ig, tehát új áraik életbeléptetéséig semmiféle hi­vatalos papírt erről a bejelen­tési kötelezettségről nem kap­tak. Nos, a Magyar Közlöny 1987. augusztus 26-án megje­lent száma (mely ugyan 1987. augusztus 15.-ét tartalmaz fej­lécén megjelenési dátumként) a felületesen „árstopként" is értelmezhető sajtójelentéseket még áttekinthetetlenebbé te­szi : „A Minisztertanács 30/1987. (Vili. 15.) számú rendelete a szabad árformába tartozó árak (díjak) tervezett emelésének előzetes bejelentéséről 1. § A szabad árformába tartozó vala­mennyi ipari termék termelői árának és szolgáltatás díjának tervezett emelését a külön jog­szabály* szerint előzetesen be kell jelenteni, akkor is, ha ab­ban az áremelés előzetes be­jelentési kötelezettséqe nem került előírásra. 2. § Ez a ren­delet a kihirdetése napján lép hatályba. Aláírás. *4/1981. (II. 4.) ÁH számú rendelkezés." Nos, a „külön joaszabóly" a kisiparost és a kisvállalatot ed­dig mentesítette az előzetes beielentési kötelezettségtől, a szövetkezetét eddiq sem. A pé­csi kisvállalat amúgy is a kihir­detés napja előtt emelt, tehát rá kétszeresen nem vonatko­zik a beielentési kötelezettséa, a szövetkezetre íav is úav is vonatkozik a beielentési köte­lezettség, függetlenül az auqusztus 23-i dátumtól, a kisiparosokra Pedig a jogászok tudják csak, hoqy igen-e, bár az ő esetükben a „kihirdetés napián lép hatályba" mór egy­értelmű, bár bizonyára elvitat­koznak majd még érdekeltek abban, mi a kihirdetés napja: a Magyar Közlöny fejlécének dátuma, vagy tényleges meg­jelenésének időpontja. A szö­vetkezet és a kisipar viszont mór hivatkozhat a kisvállalat precedensére és a „területi ár­arányra". Amiről írni szerettem volna, hoav ti. létezik-e árkartell a fodrászoknál (is), arról pedig szá se essék. Nyírjuk magunkat! Bodó László Sorozatunkban a saját otthont teremtőknek sze­retnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos valamennyi tudnivalót. A telek kivá­lasztásával kezdtük, most az anyagbeszerzéssel, fu­varlehetőségekkel és gép- kölcsönzéssel foglalko­zunk. A családi ház építésére is áll: az idő pénz. Ez főként a különféle kalákában is elvé­gezhető munkáknál (alapozás, falazás, stb.) igaz. Mert lát­szatra ugyan sok pénzt taka­ríthat meg az építkező, ha ro­konságot, ismeretséget össze­verbuválva napokon ót beto­noznak, közben fogy a sóder, a cement, az étel, az ital, és rohan az idő... És tulajdon­képpen semmi garancia nincs arra, hogy a beton mi­nősége valóban megfelelő. Aki ezt alaposan végiggondolva úgy dönt, hogy transzportbe­tonnal dolgozik, az a garan­tált minőséget kapja — igaz, ez sem olcsó! -, de ha min­dennel alaposan előkészült, akkor néhány óra alatt letud­hatja ezt a nem könnyű, és egyébként nagyon lassú mun- <át. A transzportbeton előnyei: nem kell külön töméntelen mennyiségű kavicsot, cementet beszerezni, a helyszínre szál­líttatni és deponálni, nem kell betonkeverő gépet vásárolni vagy kölcsönözni, stb. De: „hátránya" is van a helyszínen készített betonnal szemben. Sokan már-már azt hiszik, hogy a transzportbeton ön­magában „csodaszer", pe­dig nem az. Nem, mert a helyszínre szállítva azt azonnal be kell dolgozni, jól kell tömö­ríteni és gondosan kell utóke­zelni (melegben locsolni, hi­degben megoldani a fagvvé- delmet) - igaz, mindez álta­lában a helyszínen kevert be­tonra is érvényes. Ha teljesen kész a zsalúzás, ha pontosan kiszámították, hogy o szüksé­ges minőségű transzportbeton­ból mennyi szükséges, akkor jöhet a mixerkocsi, netán a betonpumpa. Baranyában hol lehet transz­portbetont beszerezni? Pécsett: a BÉV Panelüzemében (Álmos u. 3., telefon: 15-033) és az Ipari Bázison (Pellérdi út 55., tel.: 15-844), a TANÉP tele­pén (Verseny u., tel.: 12-333). Hirden: a BVM gyártelepén (Vasút u., tel.: 12-744). Szent- rőrincen: a Költségvetési özem 2. sz. telepén (tel.: 71-152). Komién: a BVM gyártelepén (Ipari u. 4., tel.: 81-173). Mo­hácson: az ÉPSZÖV-nél (Tom­pa M. u. 15., tel.: 10-822) és a TANÉP telepén (Budapesti országút, tel.: 12-333). Sziget­záron: a TANÉP telepén, a Lenin lakótelepen (tel.: 57 vagy 274). Siklóson: a TANÉP telepén (Cordisai u., tel.: 332). Bolyban és Dunaszekcsőn a Bólyi Költségvetési üzem köz­pontjában (Boly, Töttösi or­szágút, tel.: 270), illetve a Du- naszekcsői Betonóruüzemben (tel.: 6). A Sásdi ÉPSZÖV Sás- dón (Rákóczi u. 16., tel.: 75-400) és Alsómocsoládon is kínál transzportbetont. Mielőtt még továbblépnénk, hogy hol mit szerezhetnek be a családi házat építők, nem árt néhány jótanácsot meg­szívlelni. Az egyik: ha az éptí- kezés alatt, vagy a már kész épületnél elönti az alagsort, a pincét a víz, azt nem szabad azonnal és „ész nélkül" kiszí­vatni, mert a környező talaj fi­nom szemcséi a kiszivattyúzott vízzel együtt eltávoznak és megrokkan(hat) a ház. A má­sik: vannak korszerű építési anyagok (gázbeton, stb.), me­lyek felhasználása esetén fél­re kell tenni a saját érdekünk­ben a hagyományos anyagok­kal szerzett tapasztalatokat, és a gyártók által előírt techno­lógiát, felhasználási módot kell (ajánlatos!) követni. Az min­dig drága dolog (és utólag bosszulja meg magát az ese­tek többségében), ha laikus dirigálja az építkezést. Tehát a gyártmányismertetőket érde­mes jó előre beszerezni és át­tanulmányozni, hiszen hasznos tudnivalókkal szolgálnak. Vegyük sorjába, melyik épí­tőipari cég milyen anyaggal, eszközzel tudja segíteni a ba­ranyai magánépítkezőket. A Tüzép pécsi Fészek Áru­házában és a Megyeri úti, va­lamint a mohácsi, komlói, szi­getvári, siklósi, sásdi és sellyei telepén építőanyagok megvá­sárolhatók, illetve megrendel­hetők. A pécsi telepen fuvar­ral együtt rendelhető meg a görcsönyi B-30-as blokktégla és a betonkavics. Komplex házhoz szállítással rendelhető meg a hirdi betongerenda. A telepeken anyagbiztosítási szer­ződés is köthető, ugyanott elő­jegyzést is felvesznek. A Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat termékei a Tüzép- és az áfész- telepeken, illetve közvetlenül a vállalatnál is megrendelhetők. Bátaszéken gyártják: a Poro- ton-36-ost, az FB 60/19-es váz­kerámia födémbéléstestet és a 10-es válaszfaltéglát, a sajtolt tetőcserepet natúr, piros és barna színben, hozzá szél- és szellőzőcserepet. Mohácson: a B-30-as blokktégla és a 10- es válaszfaltégla; Görcsöny- ben: a B-30-as, valamint a kettős méretű, kevéslyukú tég­la (hozzá a helyszínen besze­rezhető hőszigetelő habarcs); Mázán és Sásdon B-30-as és kisméretű tömör tégla; Bony- hádon: B-30-as, kettősméretű, kevéslyukú és kisméretű tömör tégla; Villánykövesden: kismé­retű tömör és magasított tég­la; Alsómocsoládon: kevés­lyukú, kettősméretű és lyukasz­tott kisméretű; Szigetváron és Siklóson kisméretű, tömör tég­la készül. A Pannolit Kőbányászati Vál­lalatnál a Tüzépnél történt be­fizetésre, helyszíni felrakással együtt rendelhető: terméskő (betonalapba, illetve lábazat­ba), zúzott kő különböző mé­retben (betonadalékként) és meddős zúzott kő (tereprende­zésre, -feltöltésre). A komlói üzemből szürke andezitből, a bükkösdi kőbányából (helyben is be lehet fizetni) szürkéskék, kemény mészkőből, míg a nagyharsányi kőbányából fe­héres szürke, kemény mészkő­ből (ugyanitt őrleménynek 0-s és 00-s is) szállíthatók el a fel­sorolt termékek. A BVM hirdi gyártelepén közvetlen rendeléssel is besze­rezhető E-7-es gerenda (2,40- 6.60 m-ig 0.6 m-es osztással), PK-födémpalló (58 cm széles, 2,40-6,60 m-ig), előregyártott vasbetongarázs is. A BÉV a transzportbetonon kívül is sokféle készterméket kínál. A Panelüzemben: csalá­di házra adaptálható modul méretű födémpanelek, 5 m-’-es előregyártott szennyvíztároló, mobil kerítéselemek, valamint előregyártható betonelemek kí­vánság szerinti legyártással, il­letve szállítójármű, daru is megrendelhető. Az Ipari Bázi­son: betonacélt, hegesztett há­lót, lakatos szerkezeteket is meg lehet rendelni, de a transzportbetonjuk mixerrel tör­ténő kiszállítását és betonszi­vattyúval történő bedolgozását is vállas-iák. Az Építők boltja (Rózsa F. u. 4., tel.: 24-495) kínálata; zsalulevél, rövid lam­béria, létrák, betonacél, he­gesztett hálók, kengyelek, fű­részáruk, ajtók, beépített szek­rények és polcok (natúr és fe­hér), valamint ablakok alap­mázolással és üvegezve is. A Gépgazdálkodásnál (Sport u. 3.. tel.: 15-377) kölcsönözhe­tők: betonkeverők, szállítósza­lagok, csörlők, alapozáshoz kü­lönböző földmunkagépek, szak­ipari és szerelőmunkákhoz elektromos kézi kisgépek. A következő keddi számunk­ban folytatjuk az építkezőknek anyagokat, qépeket (kölcsön­ző) és fuvarlehetőséget kínáló baranyai cégek és választékuk felsorolását. Murányi László *» Ma lép életbe az új földtörvény A több éves előkészítő munka után és a társodalmi vitákon elhangzottak figye­lembevételével — az Or­szággyűlés törvényalkotó munkája nyomán — szep­tember 1-jén életbe lép az új földtörvény. Bevezetése egyszerűbbé és egyértel­műbbé teszi a földre vonat­kozó szabályozást, ideértvé az ingatlanok tulajdonszer­zését is. A törvény jelentőségéről Fenyő György, MÉM-főosz- tályvezető az MTI munka­társának elmondotta: a tör­vény tovább erősíti a föld- tulajdon és a földhasználat egységét, továbbá bővíti a gazdálkodó szervezetek ren­delkezési jogát a termőföld felett. Elősegíti egyebek kö­zött a termőföld védelmét és hatékony hasznosítását. A törvény a földeket - a korábbitól eltérően — ren­deltetésszerűen csoportosít­ja. Ez jobban összhangban van a földvédelmi, földhasz­nálati és az ingatlanforgal-' mi szabályokkal. Továbbra is fönnmarad viszont a külterü­leti, a belterületi, illetve a zártkerti meghatározás. Az állami és a szövetkezeti föld- tulajdonra azonos szabályo­zás vonatkozik, így a két tu­lajdonforma között szaba­dabbá válik a földcsere és a földtulajdon átruházása. Ez a lehetőség fennáll a taná­csi kezelésben levő állami földek szövetkezeti tulajdon­ba adásánál is, térítés elle­nében. A törvény ezentúl nem tesz lehetővé telkek tartós hasz­nálatba vételét. Akik eddig építési telket kaptak tartós használatba és a telket be­építették, a korábban kifize­tett használatba vételi díj ellenében a telket tulajdon­ba kapják, további illetékfi­zetési kötelezettség nélkül. Ami a magánszemélyek in­gatlan- és földtulajdonszer­zését illeti: változás lesz, hogy a földtulajdonszerzés családi alapon - hasonlóan a telkekhez és a lakásokhoz — történik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom