Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-22 / 261. szám

1987. szeptember 22., kedd Dunántúlt napló 3 Megkezdődött a cukorszezon Nagyüzem a répaföldeken és a gyárakban Bérfeldolgozás Jugoszláviában Előnyös feltételeket biztosít Kaposvár is Megyénkben megkezdődött a cukorrépa betakarítása, s a hozzánk legközelebb fekvő Kaposvári Cukorgyárban szeptember 23-án kezdődik a 120 naposra tervezett kampány. A mezőgazdasági üzemeink többezer hektáron termelik ezt az értékes növényt, s munkájukért cserébe a nagyobb bevételtől vezérelve már harmadik éve ellátják cukorrépával a közeli jugoszláv cukorgyárakat is. követően naponta 3 irányvona­tot indítunk a déli partnereink­hez és egyet-egyet Kaposvárra. November első részében sze­retnénk befejezni a felszedést. A cukorértékesítéssel sincs gondunk, hisz a visszakapott cukorra biztos vevő a TSZKER és a Cukoripari Szolgáltató Kö­zös Vállalat. — Ezt a cukor-konkurenciát mennyire képes elviselni a Ka­posvári Cukorgyár? — kérdem Kováts Imre igazgatót. — A gyárnak a legkritikusabb éve az 1985-ös volt. Szeren­csére azt túléltük. Átgondolt szerződéses kapcsolataink az­óta dinamikusan fejlődnek, en­nek köszönhetően a tavalyi 170 ezer tonnával szemben idén már 340 ezer tonna cukorré­pa feldolgozásával számolunk. Ehhez majd 3000 hektárral nö­veltük a cukorrépa területet a velünk szerződött gazdaságok­nál. A tavalyi kampányunk jól sikerült. Idén tovább léptünk: a VENEMA labor továbbfejlesz­tésével objektivebbé tehetjük az átvételt és a minősitést, to­vább korszerűsítettük a répa­tisztító vonalunkat is, ezzel az ország legkorszerűbb répa- mechanizációját hoztuk létre.- Mivel segíti a gyár a ter­melőket és főleg a baranyai partnereit?- A többi cukorgyárnál is magasabb ütemezési felárat adunk, kedvezőbbé tesszük a mésziszap ellátást, a tavaly lí­zingbe beszerzett két Moreau Majevica kombájnból egy a magyarteleki, az idén beszer­zendő újabb kettőből egy ba­ranyai tsz-hez kerül, a jugo­szláv rendfelszedő-felrakó gé­pet idén Bicsérd kapja, de to­vább tárgyalunk ugyancsak lí­zing, azaz gépbérleti elven Herriau AM 6-os önjáró kisze- dő-rendrerakó és 7 darab Her­riau Super felrakógép be­szerzéséről. A terveink szerint Vejti, Szentlőrinc, Bicsérd és a Szigetvári ÁG is új géppel gya­rapszik.- A répaszelettel képesek ki­elégíteni a partnergazdaságo­kat? — A nyers répaszelet-járan- dóságót minden termelőnk megkapja a szerződés szerint, melaszt is adunk, száraz répa­szeletből az egyhózaskozáriak igényét is részben képesek le­szünk kielégíteni, de a kétúj- falui kísérleti etetéshez is biz­tosítunk. Markó István, a cukorgyár kereskedelmi és termeltetési főosztályvezetője elégedett a baranyaiakkal, hisz 15 gazda­ság közel 3000 hektáron biz­tosítja részükre a cukorrépát. — Ez azért is örvendetes, mert nekünk a Jugoszláviába kivitt répa és az onnan cse­rébe behozott cukor ellenére és mellett is meg kell élnünk. — Hol üzemelnek a gyári átvevő állomások Baranyában? — Mohácson, Bolyban, Ma- gyarbólyban, Szentlőrincen, Vajszlón, Drávátokon és Szi­getváron, innen irónyvonatok hozzák be a gyárba a répát. A szedés szeptember közepén kezdődik és átlagos időjárás mellett november elejéig, kö­zepéig tart a gazdaságoknak. A mostani nagy meleg nem a legjobb előjel, hisz száraz és kemény a föld, törnek a gé­pek, ugyanakkor a répa is tö­rik, nehezebben tárolható, könnyebben megindul benne az erjedés. A mohácsi Új Barázda Tsz gesztorságával már 9 mező- gazdasági üzem termel cukor­répát 3430 hektáron — ebből a gesztor 950 hektáros terüle­ten. Már harmadik éve a pél- monostori, a zsuponyai és a biljelinkai cukorgyárban 2830 hektár termését dolgoztatják fel bérmunkában.- Megéri? — kérdem Har­matos Józsefet, az Új Barázda elnökét. — A jugoszláv partner job­ban fizet, a kapacitásajánlatuk is kedvezőbb, ugyanakkor nem kell hazai energia a cukorré­pa-feldolgozáshoz. Mi a ki­nyert cukor 70 százalékát kap­juk vissza, ezáltal a partnere­inknek mintegy 30 százalékkal többet fizethettünk, mint a ha­zai cukorgyárak átlagában. És az is lényeges, hogy szeptem­ber 21-én érkezik 13 betakarító gép a déli szomszédoktól és másnaptól már munkába áll­nak ingyen.- A jugoszláv bérfeldolgozás tehát mindenképpen kifizető­dik. Viszont a kaposvári cukor­gyárnak is leszerződtek 600 hektárra . . .- Ebben közrejátszik a ha­gyományos jó kapcsolatunk a gyárral, az új gyári vezetés korrekt és a hazai cukorgyá­rakon belül is az egyik leg­jobb partner.- Várhatóan hogyan fizet a cukorrépa?- A fejlődésben ugyan egy hetet késik, de gyommentes, a jelek szerint az átlagtermés talán jobb lesz a tavalyinál és jelen pillanatban úgy néz ki. hogy a répa cukorfoka is közelíti a tavalyit. Reméljük, hogy meghozza a várt ered­ményt: Eszteri János, az Új Barázda Tsz cukorrépaágazatának veze­tője még megtoldja:- A jugoszláv betakarító kombájnok munkába állását e A Szigetvári ÁG gesztorsá­gával hat tsz tart kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatot a jugoszláv viroviticai cukorgyár­ral, 1930 hektár cukorrépater­mését viszik ki a déli szom­szédhoz bérfeldolgozásra. Ma­ga az A. G. a bérfeldolgozásra 750 hektáron, míg a kaposvári cukorgyárnak szerződve 350 hektáron termel. Tóth Rudolf, a Szigetvári Á. G. növénytermesztési osztályveze­tője a répaszedés kezdetéről:- Már megérkezett a 8 ju­goszláv répakiszedő-felrakó kombájn, melyek a szerződés értelmében dolgoznak nálunk ingyen várhatóan november 20-ig. A szedést tegnap kezd­tük 4 tsz-nél és a jugoszláv kamionokkal két nappal ké­sőbb indul a szállítás. A déli partnereink a répa 60 százalé­kát viszik ki kamionokban és a maradék részt - a miénket — vasúton küldjük a viroviticai cukorgyárnak. M. L. Áz őszi BNV-ről jelentjük A kétújfalui termelőszövetkezet földjein két cukorrépatóblában is dolgoznak a jugoszláv gépek Az élelmiszeripari kiállításon a Baranya Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat újdonságát, a Konzum kolbászt is láthattuk. Egy nagydíj, öt vásárdíj ... Kisebbfajta aranyeső hullott a baranyai termékekre az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron, egyszerre ennyi elisme­rést még soha nem sikerült be­seperni. A magyar tejipar választéká­ra igazán nem lehet panasz, az idén is számos új változatot- újabb vaj-, túró-, sajt- és jégkrémeket — hoztak piacra. A díjnyertes élelmiszerek között nagydíjas a Baranya Megyei Tejipari Vállalat Piknik szend­vics túrókrém családja, a No­mád, az Azték és az örmény. A natúr és többféle ízesítésű- uborkás, zöldséges, tormás, kapros, fűszerkeverékes - túró­krémeket a Magyar Tejgazda­sági Kísérleti Intézet pécsi szakembereinek kutatásai alap­ján fejlesztették ki, e korszerű csomagolású krémek jellegze­tes ízűek, kenyérre jól kenhe- tök, étvágygerjesztők. A gyárt­mányfejlesztésben nincs megál­lás, az intézetben — nemrég már hírt adtunk róla — máris megszületett egy teljesen új szerkezetű, különleges sajt­krém, melyet szintén Pécsett gyártanak. Újdonság az is, hogy a pécsi tejüzem az étke­zési tehéntúró csomagolásában- saját költségeinek terhére — áttér az alufóliára, nem lehet többé panasz, hogy átázik, szakad a túró csomagolása. Vásárdíjas a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat gyorsfagyasztott májga­luska levesbetétje, örvendetes, miközben a vállalat erejét Sorozatunkban a saját otthont teremtőknek sze­retnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos valamennyi tudnivalót. A telek kivá­lasztásával kezdtük, most a legújabb építkezéssel kapcsolatos jogszabály- változásokról esik szó. Cséladi hazat építünk... 117*1 Munkanapló és kivitelezői megkötöttségek A 13/1978. (XI. 22.) ÉVM számút módosító 1/1987. (III. 28.) ÉVM számú rendelet a magánerőből házilagosan vé­gezhető építési munkákról szá­mos változást hozott május 1- jével. Melyek ezek, mennyi­ben jelentenek garanciát a majdani házát illetően az építkezőnek ezek az új jog­szabályok? — kérdeztük Gőbö- lös Istvánt, a Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osz­tályának mb. építési csoport- vezetőjét. Merőben új, hogy a kivite­lezésért felelős műszaki veze­tő ,,Munkanapló"-t köteles ve­zetni. A munkanaplóban kell rögzíteni: a kitűzéssel, az egyes munkák megkezdésével kapcsolatos adatokat, a lénye­ges munkafázisok (alapozási, szerkezeti, szakipari, szerelő stb. munkák) szakszerűségére és minőségére tett megállapítá­sokat, a kivitelezésre vonatko­zóan adott műszaki utasítá­sokat. A munkanapló egyben minőségtanúsító bizonylat is! A műszaki vezető feladata znég továbbá: a műszaki terv­től eltérő kivitelezés terveken történő feltüntetése, a haszná­latbavételi engedélyhez szük­séges kivitelezői nyilatkozat megtétele és az engedélyezé­si eljárásban a szükséges tá­jékoztatások megadása. A ki­vitelezésért felelős műszaki ve­zető az építtetővel lörténö külön megállapodás alapján elláthatja a következő felada­tokat is: a végzett munka mennyiségi felmérése és a fel­mérés helyességének ellenőr­zése, a munkák elszámolásá­hoz szükséges jegyzőkönyvek felvétele, a számlák helyessé­gének ellenőrzése, részmunkák átadás-átvételében való rész­vétel. A kivitelezésért felelős mű­szaki vezető ugyanakkor köte­les az engedélyező építési ha­tóságnak az alábbi munkafá­zisok elkészültét bejelenteni legalább 5 nappal az eltaka­rás előtt: a pincefödém vagy a padló, a határoló falszerite- zetek, a záró- vagy a padlás­födém, továbbá a tetőszerke­zet megépítését. (Ezeket az adatokat köteles a munka­naplóba is bejegyezni.) Amikor már kész a ház, az építtetőnek használatbavételi engedélyt kell kérnie annál az I. fokú építési hatóságnál, ahol az építési engedélyt ki­adták. Ha ez az eljárás ered­ményes, kiadják a lakhatási engedélyt. Ez viszont nem fel­tétlenül jelenti azt, hogy a la­kóház teljesen kész — de ren­deltetésszerűen használható bi­zonyos része. Az építőipari kisipari tevé­kenység gyakorlásáról szóló 30/1982. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet és az azt módosító 2/1987. (Ili, 28.) ÉVM számú rendelet előírja: a kőműves, ács-állványozó, felvonószerelő, gázvezeték- és készülékszereló, központi fűtés- és csőhálózat­szerelő, továbbá épületvilla­mossági szerelő kisipari tevé­kenység csak mestervizsga és iparigazolvány alapján gyako­rolható. De: építőipari javító- karbantartó tevékenység szak­munkásbizonyítvány és kisipari működési engedély alapján is folytatható. A rendelet tételesen meg­határozza a mestervizsgával és iparigazolvánnyal rendelkező kőműves és ács-állványozó kis­iparos által önállóan, illetőleg csak felelős műszaki vezető irányítása és ellenőrzése mel­lett végezhető munkák körét. A további szakmákban a mestervizsgával és a végezni kívánt tevékenységre külön jogszabályokban előírt szak­vizsgával, továbbá iparigazol­vánnyal rendelkező felvonósze­relő, gázvezeték- és készülék­szerelő, központi fűtés- és cső­hálózatszerelő, illetőleg épület­villamossági szerelő kisiparos minden olyan szerelési munkát végezhet, amely a szakmai szokások szerint tevékenységi körébe tartozik és annak szak­szerű kivitelezésére a szakmai felkészültsége alapján képes. Figyelem! Ugyancsak május 1-jei hatállyal módosult a 3/1987. (III. 28.) ÉVM számú rendelettel a korábbi magán­erőből történő társas- és cso­portos lakóházépítésekről szó­ló rendelet is, amely tartal­mazza a lakóépületek építé­sének szervezésére és lebonyo­lítására, az építőközösség ala­kítására, az építés elősegíté­sére, valamint az épületek műszaki tervezésére, kivitele­zésére, és műszaki ellenőrzésé­re vonatkozó szabályozásokat. Az ebbe a kategóriába tarto­zó lakóépület kivitelezését — az építőipari tevékenység gya­korlására vonatkozó jogszabá­lyok keretei között — az épí­tőipari szervezet, részleg, kis­iparos és gmk, illetőleg — a külön jogszabályban megál­lapított esetekben és feltételek szerint — az építőközösség há­zilagosan maga is elvégezheti. Nagy még a bizonytalanság az új jogszabályok alkalma­zása terén. Az építkezőnek te­hát nemcsak a tervezőt kell megnyernie bizalmi emberéül, hanem a kivitelezésért felelős műszaki vezetőt is. Ha hárman szerencsésen egymásra talál­nak, akkor minden bizonnyal az építtető megálmodta lakó­ház épül meg olyan minőség­ben, olyan használati érték­ben, amit elképzelt. Az új jogszabályok viszont éppen az építtető érdekeit tartva szem előtt, ránézve megnövelik a tennivalókat, az intéznivalókat. De — hosszú távon — ez a pótlólagos ener­giabefektetés mindenképpen ki­fizetődik, hisz a felelős műsza­ki vezető a munkanaplóban a használatbavételi engedélyhez szükséges kivitelezői nyilatko­zatával egyben minőségtanúsí­tó bizonylatot is ad az épít­kező kezébe. (A következő, keddi lapunk­ban a leggyakoribb kivitele­zési, tervezési hibákról számo­lunk be.) Murányi László igencsak leköti a Pécsett, Má- gocson és a későbbiekben Mo­hácson folyó beruházás, a gyártmányfejlesztésre is nagy súlyt fektetnek. A Pécsi Pannonia Sörgyár az utóbbi években üdítőitalban és sörben is több új változatot hozott ki, köztük a most vásár­díjas Zengőt, mely igazán jó zamatú, keserű sör. A minőségi sörök a választékot bővítik, mindazonáltal a fogyasztók fő­ként a legolcsóbb Szalont ke­resik, amiből hiány van. Jó hír viszont, a vállalat félmilliárdos költséggel kapacitásbővítő be­ruházásba kezd. Élelmiszeriparunk fejlődésé­nek sarkalatos kérdése a minő­ségben, feldolgozottságban, csomagolásban való előrelé­pés, ami magasabb érték, jobb ár elérését teszi lehetővé. Hadd hívjuk fel azonban arra is cü figyelmet, miután a következő években romlik az életszínvo­nal, csökkennie kell a fogyasz­tásnak, az élelmiszeripar elő­állhatna több olcsó árfekvésű, de azért ízletes és tápláló ter- mékújdonsóggal is. A Pécsi Bőrgyár éppen az olcsó árfekvést megcélozva fejlesztette ki vásárdíjjal jutal­mazott Minaret marhahasíték cipőfelsőbőrét, mely fele any- nyiba kerül, mint a hasonló célra felhasznált színfelsőbőrök. A hasítékból eddig többnyire bélésbőröket készítettek, most cipőfelsőbőrt, amiből olcsóbb lábbelik készíthetők. Bőreik mellett bemutatják bőrdíszmű termékeiket, ezekkel augusztus­ban az országos bőrdíszmű- ipari kiállításon a zsűri külön- dijót nyerték el. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat árusítással és divatbemutatóval külön is felhívja a látogatók figyelmét a vásár fő helyén, a hatalma; A-csarnok bejáratánál látható kiállítására. Két vásárdíjat is kaptak, az egyiket a női bá­ránybőr divatkesztyűkért, a má­sikat a juhnoppából készült női bőrruházati modellekért, beleértve a táskákat és a ci­pőket is. Tavaly tiszta fehér, az idén csupa fekete színű ruha- modellekre vethetünk pillan­tást, s érdekesség, hogy a modellezésbe beszállt a Pécsi Cipőipari Szövetkezet is, a ru­hákkal tökéletesen harmonizáló női cipőket készítve. A Hunor mellesleg a vásár nagydíjáért volt versenyben, ám a bíráló bizottságban olyan ellenvetések hangzottak el, mi­szerint a termékekben magas a tőkés importanyag-felhaszná­lás. A döntésen eltűnődhetünk: idehaza vagy nincs megfelelő minőségű ruházati bőr, vagy ha van, esetenként drágább, mint a tőkés importbor, mit te­gyen akkor a feldolgozó? Jóllehet, a Hunor termékei zömét a külpiacokon értékesí­ti, mégis, elmaradhatatlan a BNV-ktől, mert a hazai piacot sem becsüli le, vallva: újdon­ságaival mindig ott kell len­nie a fogyasztó szeme előtt. Olyannyira, hogy immár saját mintaboltokkal is rendelkez­nek, a következőt Sopronban nyitják. Miklósvári Zoltán Aranyesö a baranyai termékekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom