Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-20 / 259. szám
Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) szólt. Egyebek között indítványozta, bogy a két új adónem mellett fennmaradó elvonásokat — a vállalati nyereségadót és a társadalombiztosítási járulékot - mielőbb a legmagasabb szintű jogi szabályozással rendezzék. A személyi jövedelemadó Kapcsán Kovács András egyetértését fejezte ki minden olyan javaslattal, amely a nehéz helyzetben lévő rétegek megsegítésére irányul. Ellenzett azonban minden olyan engedményt —, akár a magas nyugdijak és a nyugdíj melletti jövedelmek, akár a művészeti tevékenységgel elért jövedelmek kedvezményes elbírálásáról van szó -, amely adókiesést jelent, s azt az aktív, dolgozó rétegek rovására kellene ellensúlyozni. Bánlfy György (Budapest, 4. vk.), színész, a József Attila Színház tagja azt a folyamatot ismertette képviselőtársaival,- amelynek révén módosító javaslatát az illetékes bizottságok elfogadták, s az inditvánv az írásos jelentésbe került, örömének adott hangot, hogy a pénzügyi kormányzat is -, bár kompromisszumként — elfogadta a három- és többgyermekes családoknak javasolt, gyermekenkénti évi 12 ezer forintos adóalap-csökkentést. Hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, ezért az elnöklő Sarlós István a vitát bezárta. Ezt követően Szabó Kálmán, a Terv- és Költségvetési Bizottság előadója kapott szót, aki az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint a Terv- és Költségvetési Bizottság nevében tett bejelentést. A bizottságok befejezve döntéselőkészítő munkájukat, két jelentést készítettek az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadóidról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Indítványozták az Országgyűlésnek, hogy javaslataikat és a szobaion választható döntési változatok egyikét fogadják el. (A bizottságok az általános forgalmi adóról szóló törvény- javaslattal kapcsolatban elfogadásra ajánlották azt a módosítást, hogy a magánerős, házilagos lakásépítést, -bővítést, -korszerűsítést, -közművesítést, -felújítást végzők részére visszaigényelhető adó mértékére az állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács - az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel - évente tegyen javaslatot. Ugyancsak elfogadták azt a módosító javaslatot, hogy a pénzügyminiszter kapjon felhatalmazást a fogyasztási adóval terhelhető termékek és szolgáltatások, valamint a fogyasztói árkiegészítésben részesíthető termékek és szolgáltatások után, megállapítható adó, illetve árkiegészítések mértékének és részletes szabályainak rendeleti meghatározására. A vitát lezárva Medgyessy Péter pénzügyminiszter emelúj adórendszer magában hordozza a kibontakozás lehetőségét, amellyel a régi eszköz- rendszer nem rendelkezik. Az adórendszer előkészítésének társadalmi vitája, s a parlamenti tanácskozás is őszinte eszmecserére adott alkalmat. A vita során az adó révén olyan súlyos gazdasági-társadalmi kérdésekről is kialakult a véleménycsere, mint a szociálpolitika jelenlegi rendszere, Pozsgai Imre és Mester Ákos élénk eszmecserében kedett szólásra. Bevezetőben köszönetét mondott a képviselőknek az észrevételekért, a támogatásért, s azért a segítségért, amelyet már az előkészítő munka során is kapott a pénzügyi kormányzat. Ha a képviselők elfogadják a törvényjavaslatot, a pénzügyi kormányzat is számít erre a segítségre, elsősorban az adótörvény társadalmi elfogadtatása terén. Már az eddigi vitából is kitűnt, hogy az adóreform szerves része a kormány most elfogadott munkaprogramjának. A két új adó fontos eszköze a munkaprogramban megfogalmazott célok megvalósításának, elősegíti a stabilizálást, s eszköze a kibontakozásnak is. Arra a képviselői kérdésre, hogy — miért nem magyarázta meg a pénzügyminiszter, mi a következménye annak, ha nemmel szavaz az Országgyűlés, Medgyessy Péter most elmondotta: ez esetben az elképzelnél magasabb áremelkedéssel valósítható meg az életszínvonal szükséges csökkenése. Ennek társadalmi, politikai hatásai beláthatatlanok és rendkívül kedvezőtlenek. Kedvezőtlenebbek, mint amilyen következményeket az adórendszer bevezetése során vállalnunk kell. A másik lényeges különbség, hogy az a bérezési rendszer, az állam- polgári erkölcsök kérdése, a közgondolkodás alakulása. Az eszmecserék során többen megfogalmazták azt a kérdést: vajon elő van-e készítve az adóreform a bevezetésre. Szakmailag ezt a pénzügyi kormányzat megfelelően előkészítette. Természetesen ennek ellenére — amennyiben az Országgyűlés törvénnyé emeli a tervezeteket — megfeszített munkára van szükség ahhoz, hogy a részletekbe menő megoldások közül is megtalálják a legjobbat. Ami viszont az adóreform társadalmi előkészítését illeti, a válasz mór bizonytalanabb. Sok minden történt az elmúlt hónapokban, de még számosak a tennivalók. A kormány nyitott arra, hogy az adórendszer működésének egy éves tapasztalatait értékelje, és a szükséges következtetéseket levonja. A legnagyobb vitát a személyi jövedelemadó tervezete váltotta ki. A személyi jövedelemadó fontos eszköze a teljesítmények szerinti differenciálás megalapozásának, kiterjesztésének. Az elkövetkezendő években a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek fognak kialakulni. Olyan körülményeket kell azonban teremtenünk, hogy a növekvő különbségeket a társadalom elfogadja, s ennek legfontosabb eszköze a bevezetendő személyi jövedelemadó. Az új adórendszer természetesen nem csodaszer, eredményt csak jól szervezett, célirányos munkával lehet elérni. A továbbiakban a pénzügy- miniszter az adórendszerben alkalmazandó kedvezményekről szólt. Elmondotta: e téren nagyon vigyázni kell arra, hogy megfelelő mértéket tartsunk. A kedvezményeket ugyanis az adózók fizetik meg. A pénzügyi kormányzat elképzelése az, hogy a jövőben tovább szélesíti az adófizetők körét, s így lehetővé válik az adók mértékének csökkentése. Ez pedig a kedvezmények további szélesítése ellen szól. Sokan megfogalmazták azt a kérdést is, melyek a feltételei annak, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer kifejtse a kívánatos hatásokat. Med- jgyessy Péter erre úgy válaszolt: az adórendszer hatékonysága nagy mértékben múlik a kormány munkaprogramjának következetes végrehajtásán, a megfogalmazott gazdaságpolitikai célok és teendők következetes érvényesítésén. A továbbiakban a pénzügy- miniszter konkrét képviselői javaslatokra válaszolt. A parlamenti vitában sokan foglalkoztak a családok anyagi helyzetének alakulásával. A kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon, - mondotta, — hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt iavasolja, hoqy a bevezetendő személyi iövedelemadó- rendszerben első lépésként a három- és többqyermekes családok esetében gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. S ugyanakkor a családi pótlék 400 forinttal történő meqemelése valamennyi család anyagi helyzetét - ha kismértékben is - javítja. A pénzügyminiszter újólag megerősítette, hogy a kormány nyitott hosszabb távon a családi jövedelemadó bevezetése iránt. Ezt azonban alapos vizsgálatnak kell megelőznie, feltárva az új rendszer minden előnyét de hátrányait is. Sok képviselő foglalkozott az újításokkal. E téren a pénzügyminiszter megerősítette az expozéban kifejtett véleményét, miszerint az újítási díjakat a vállalatok a költségek között számolhatják el. így lehetőségük van arra, hogy olyan díjakat állapítsanak meg, amelyek fedezik a jövedelemadót is. Igen nagy vitát váltott ki a művészeti kedvezmények kérdése is. A pénzügyminiszter emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységeknél a törvényjavaslat érdemleges kedvezményeket biztosít: 200 ezer forintig a jövedelemnek csak 35 százaléka az adóalap, tehát a fennmaradó 65 százalék költségként számolható el. Kétszázezer forintos éves jövedelem felett is csak 60 százalék az adóalap. Ez is mutatja, hogy a kormány értékeli a művészi tevékenységet. A pénzügyi kormányzat egyébként készen áll arra, hogy felülvizsgálja a honoráriumok jelenlegi helyzetét, és áttekintse: milyen eszközök állnak rendelkezésre a tehetségek nagyobb mértékű elismerésére. A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítani nyugdíjuk kiegészítésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony, sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. A szaktudás megszerzését célzó kedvezmények további szélesítése viszont támogatást érdemlő szándék. A törvények végrehajtási rendelete már tartalmaz bizonyos kedvezményeket az Országos Tudományos Kutatási Alap keretei között végzett tevékenységeknél. A következőkben megvizsgálják: indokolt-e ezeket valamilyen módon kiegészíteni. E témakört lezárva a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény- javaslat egészéről szavaztak: a törvényhozó testület - 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással - általánosságban és részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az evangélikus egyház kezdeményezésére javaslatot tett az országos választási listán Káldy Zoltán evangélikus püspök elhalálozása folytán megüresedett képviselői hely betöltésére. A HNF OT elnöksége a megüresedett helyre Nagy Gyula evangélikus püspök elnököt jelölte. Nagy Gyulát - hét ellenszavazattal és tizenhárom tartózkodással soraiba választotta. Ezzel befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jóváhagyták a kormány munka- programját, valamint törvényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról. Az ülésszakon Sarlós István, Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. (Kiküldött munkatársunk jelentése.) Amikor a két minisztere Dunántúli Naplónak adott nyilatkozatot, természetesen azt is megkérdeztem tőlük, milyen a közérzetük az ülés alatt, mi az ő véleményük erről az Országgyűlésről, amit olyan nagy várakozás előzött meg? Dr. Medve László egészségügyi miniszter azt válaszolta, számára kiderült, hogy az emberek valóban érzik a veszélyhelyzetet és az is egyértelműen kitűnt, hogy szeretnének résztvenni a megoldás módjában is. Még soha eddig egy Országgyűlésen sem fogalmazódott meg ilyen élesen, hogy az Országgyűlés minden eddiginél jobban akarja a jövőben ellenőrizni a kormány munkáját, és ez a program végrehajtására ugyanúgy vonatkozik, mint az éves költségvetésre. Én ezt nagyon helyes törekvésnek tartom. — Nekem nagyon jó a közérzetem — mondta dr Kapolyi László ipari miniszter —, azzal a megelőző folyamattal együtt, ahogyan ezt a parlamenti ülésszakot előkészítették. Mert a Parlament valamennyi tagja elfogadta, hogy a 70-es évek közepe óta tartó nemzetközi értékrendmódosuláshoz, világgazdasági korszakváltóshoz kell most össztársadalmi méretekben igazodni. Pedig ez — vagyis az iparszerkezet átalakítása, amivel a világgazdasági kihívásra válaszolni tudunk —, emberi oldalról azt is jelenti, hogy ehhez az értékrendmódosuláshoz igazodó képzés, átképzés, továbbképzés folyamatnak meg kell valósulni. Milyen a közérzete a két baranyai képviselőnek, Balogh Gábor mohácsi, és Andi Gábor pécsi képviselőnek? Balogh Gábor: Óriási felelősség nehezedik most ránk, hiszen amit itt eldön- tünk, hosszú időre meghatározza dolgainkat. Visszaigazolást kaptam arra, amit én is tapasztaltam: ha az állampolgár konkrétan tudja, miért kell a nadrágszíjat meghúzni és meddig, akkor szívesebben megteszi. De ha ezt elvárjuk tőlük, akkor amit elhatároztunk és ígértünk, be is kell tartani, mert még egyszer már nem lesz hitelünk. Andi Gábor: Mindannyian nagyon nagy várakozással néztünk az Országgyűlés elé, és úgy érzem, ehhez a felfokozott várakozáshoz képest az ülés légköre kissé alulmaradt. Voltak rendkívül éles és mindenkinél nagy tetszést arató felszólalások, de sajnos most is volt több semmitmondó és formális. Mégis úgy érzem, most talán kikerekedik az a demokrácia, amit ígértek nekünk a választások során. * Színesebb apróságok az Országgyűlésről: Hosszúra nyúlt ez az Országgyűlés, 40 év óta még ilyen nem volt. Bizony fárasztó reggeltől estig ülni és a sok felszólalásra koncentrálni. Az ülésteremben meleg van és egyszercsak akarva akaratlan, a figyelem lankad, és — a képviselő is ember — urambocsá elbóbiskol. Csak az volt kissé kínos egy alkalommal, hogy közvetlen az egyik felszólaló előtt bóbiskoltak el ketten, és a televízió kameramanja ugyancsak bajban volt, hogy hozza be a félszólaló képviselőről a képet, hogy ne lássa ország, világ a szunyókáló honatyákat. Interjúalanyom után fura- kodtam az egyik szünetben az ülésterem széksorai között, s nagy igyekezetemben csak az utolsó pillanatban vettem észre, hogy Grósz Károly miniszterelnök mellett kötöttem ki. Ö a három napos, sok egyhelyben ülés utáni izomnyújtóz- tatós közben mondta a mellette állónak: már nem az a gondom, hogy elfogadják-e a programot, most azért aggódom, hogy csak tudjuk jól végrehajtani, amit elfogadnak és amit várnak I A mostani ülésszakon 32 külföldi tudósító kapott engedélyt az Országházba belépésre. Ennek a duplája volt azon újságírók száma, akik a Magyar Televíziótól és az MTI-től kaphatták meg az információt. A szocialista országokon kívül japán, norvég, amerikai, holland, svéd, olasz és francia lapok, illetve hír- ügynökségek küldték el tudósítóikat. Sarok Zsuzsa Az Országház folyosóján 2vasämapi Tizenkétmillió forintos munka Felújítják a pécsi Munkácsy utcai klinikát A jövő héten el- bonfják a palánkof a Fürdő uteában Megszépül a pécsi Fül - Orr-Gége és az Urológia Klinika épülete. A POTE tizenkétmillió forintot költ a régi belvárosi házak homlokzatára, amelyet a pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat újít fel, mindhárom utcafronton. A Munkácsy Mihály, a Fürdő utcában és a Kossuth tér felől javítják, majd halványsórgára festik a homlokzatot, ugyancsak javítják, illetve cserélik a gipszdíszeket és konzolokat. Rendbeteszik az épület- együttes udvari oldalát és a tetőt. Május 11-én kezdték a munkát, ekkor kaptak munkaerőt a pécsi Büntetésvégrehajtó Intézettől. Ma már kész a nyugati homlokzaton a vakolatjavítás és a díszek helyreállítása, a napokban a bádogosok dolgoznak itt, és a jövő héten be is fejezik a munkát. Rendben van a Fürdő utcai fal is, a vállalati gmk a múlt hét végén kezdte a Kossuth téren a homlokzat felújítását, ők a hétvégeken vállalták a munkát. A nyáron akadozott a munkák üteme, a vállalat ezt egy váratlan feladatnak tudja be, ugyanis ki kellett költöztetnie a gipszműhelyét a Munkácsy Mihály utca 8-ból, az ott megkezdődött régészeti feltárások miatt. Igyekeztek gazdaságosan és véglegesen dönteni, ezért a vállalat telephelyére költöztették a műhelyt, amelynek a betonszerelőből kerítettek helyet. Szeptember 20-ig kapott engedélyt a cég a Munkácsy és a Fürdő utcában, az úttestek elfoglalására: a Munkácsy Mihály utcában már lebontották a palánkot, és a jövő hét végén levonulnak a Fürdő utcáról is. Szeretnék november elejéig befejezni a tetőfedést is: egységesen hódfarkú cserepeket tesznek fel a mostani vegyes helyére, a homlokzat felől lebontott, jó állapotú cserepeket pedig felhasználják az udvar felőli oldalon, és igyekeznek az udvari homlokzatot is befejezni a tél előtt. Szerencsére még a héten, időben érkezett a megrendelés, felteszik a világítótesteket rögzítő szerelvényeket és a falba építik a kábeleket a Fürdő utcai oldalon. A házon több helyen cserélik a nyílászárókat is, és megbízást kaptak a művese szigetelő ablakainak cseréjére. Az építkezést látva, várhatóan csak a jövő tavasszal végeznek a munkával, de remélhetőleg ez időre már csak az udvarban dolgoznak az építők. G. M.
