Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)

1987-09-19 / 258. szám

1987. szeptember 19., szombat Dunántúli napló 11 Megnyílt a kertbarátok és kistenyésztők IX. országos kiállítása (Folytatás az 1. oldalról) lásóban és társadalmi, gazda­sági kibontakoztatásában." A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a kertbará­tok és kistermelők mozgalmá­nak jelentőségét érzékeltetve szólt arról, hogy a mező- gazdasági kistermelés ügye mintegy ötmillió embert érint valamilyen módon hazánkban. Kiemelkedően jelentős anyagi erőt is képvisel, hiszen a kis­termelés a teljes mezőgazda- sági termelésünk egyharmadát adja. Tavaly 83,4 milliárd fo­rint értéket termelt, annyit, mint a mezőgazdaság és élel­miszeripar egy évi exportja. Hangsúlyozta: erre a termelési forrásra országunknak hosszú távon szüksége van. A mező- gazdasági kistermelés az or­szág stabilizációs törekvései­nek szerves része, mondhatni, egyik feltétele. A kistermelők munkájukkal és mozgalmukkal elősegítik a társadalmi egyet­értés megteremtését, közössé­geik nemcsak anyagi értéke­ket hoznak létre, de erkölcsi, szellemi értékeket is. A közös munka, a tapasztalatcsere, az együttlét szebbé teszi az em­beri kapcsolatokat, bővíti a szakmai és az általános isme­reteket, tágítja az ember lá­tókörét és erősíti közéleti ér­deklődését - mondotta beszé­de végén dr. Molnár Béla. A megnyitó beszédet köve­tően került sor a versenyered­mény kihirdetésére, a dijak átadásthn- A kiállítás fődiját a Balassagyarmati „Palóc" Kertbarát Kór nyerte el. Első díjat kapott a Pécsi Kertbarát Kör, a Nyíregyházi Kertbarát Kör és a Salgótarjáni „Berecz- ki Máté" Kertbarát Kör. Máso­dik díjban részesült a Mohá­csi Kertbarát Klub, a Szabad­szentkirályi Kertbarát Kör és a Bakonyszentlászlói Kertbarát Kör. Harmadik díjat kapott a Kőszegi Kertbarát Kör, a Me­zőtúri Városi Kertbarát Kör és a Debreceni Mathiász János Kertbarát Kör. A díjkiosztás és a kiállítás megtekintése után a kiállítás vendégei és szervezői részvé­telével kitüntetési ünnepséget és fogadást tartottak - az Olimpia étteremben. A kiállí­tás szervezésében részt vevő baranyaiak közül a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter „Kiváló Munkáért" kitüntetésében részesült Stein- höler Károly, a Hazafias Nép­front Baranya Megyei Bizott­ságának munkatársa, a Kert­barátok és Kistenyésztők Or­szágos Szövetsége „Somogyi Imre" Emlékplakettjét kapta meg dr. Diófási Lajos, a Pannonvin vezérigazgató-he­lyettese és Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának titkára. A kitüntetések átadása után dr. Dónyi Pál, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának első titkára köszönte meg a szervezőknek, hogy Pécs lehe­tett a kiállítás házigazdája, egyben méltatta a kertbarát- és kistenyésztő-mozgalom sze­repét az egészséges és közös­ségi életforma és életszemlélet elterjesztésében, a munkakul­túra fejlesztésében, tovább- örökítésében, amelyek szintúgy gazdasági és társadalompoliti­kai jelentőségű eredmények, mint a mezőgazdasági kister­melés anyagi, termelési sike­rei. Dr. Gyúró Ferenc, a Kert­barátok és Kistenyésztők Or­szágos Szövetségének elnöke a főhatóságoknak mondott kö­szönetét a kiállítás megszerve­zéséért. A kiállításhoz fűződő prog­ramok sorában délután a pé­csi Ifjúsági Házban ifjúsági fórum jellegű kerekasztal-be­szélgetést rendeztek, amely­nek témája az ifjúság részvé­tele volt a háztáji és kisegítő gazdasági termelésben, illetve a KISZ feladatai az agrárpoli­tikai munkában a „Jövőnk a tét" akció program keretében. A kiállítás a városi sport- csarnokban ma 9-től 19 óráig, vasárnap 9-től 18 óráig tekint­hető meg. D. I. Fotó: Proksza László Országgyűlési tudósítások a televízióban és a rádióban A televízió szombaton összefogla­lót ad Grósz Károly miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatójáról. Ezért az I. műsor az alábbiak szerint módosul: I. műsor: 17.45-ig változatlan, 17.45: Az Országházból jelentjük — tudósítás a Parlament őszi üléssza­káról, 18.30-tól 20.05-ig változatlan, 20.05: Nemzetközi sajtóértekezlet az Országgyűlés őszi ülésszakáról — Összefoglaló Grósz Károly minisz­terelnöknek a kül- és belföldi újság­írók számára tartott tájékoztatójáról, 20.45: A konferanszié — Komlós Já­nosra emlékezünk, 22.05: Zenélő filmkockák — Mindhalálig zene, 0.05: Műsorzárás. II. műsor: 18.45-ig változatlan, 18.45: Mutató — gazdasági szemle — látogatás az őszi BNV-n, 19.30- tól változatlan. Szombaton a Kossuth rádió a Déli krónikában, a 16 órakor kezdődő 168 óra című műsorban és a 18.30 órakor kezdődő Esti magazinban su­gároz hangképes tudósítást az Or­szággyűlés őszi ülésszakának esemé­nyeiről. 339 külföldi kiállító Megnyílt a BNV Hazánkkal együtt 25 ország részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a '86. Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására, üzleti tárgyalások­ra, a látogatók tájékoztatásá­ra felkészült több ezer válla­lati, gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban és a kiállí­tott árucikkek mellett. Ök vál­tották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszítőket, berende­zőket, akiknek utolsó csoport­ja alig néhány órával a nyi­tás előtt fejezte be munkáján A vásárváros parkjait, pavi­lonjait virágokkal díszítették, Az együttműködés kerete, lehetősége adott Bensheimi vendégek Mohácson Hosszú út állt már csütörtö­kön este az NSZK-beli Hessen tartomány kisvárosából, Bens- heimből Mohácsra érkezett vendégek mögött, amikor hi­vatalában fogadta őket dr. Németh Elemér, a Duna-parti város tanácselnöke és Borsos lános, a városi pártbizottság első titkára. A Duna mentét azért hangsúlyozzuk, mert ami­kor a kulturális küldöttség ve­zetőjét, Bensheim polgármes­terét, Georg Stollet kérdeztük első benyomásairól, íny vála­szolt :- Szép kis város Mohács, kellemesek voltak az érkezés percei, s ha arra a kérdésre kell válaszolnom, mi az, ami benyomásainkat meghatározza, azt kell mondjam: tipikus Du­na menti település. A tőlünk 1200 kilométerre eső várossal érdekes előzmé­nyek utón került kapcsolatba Mohács.- Egy rádiósvetélkedőt szer­veztek még 1985-ben - me­sélte dr. Németh Elemér. - Bensheimmel vívtuk a „mécs­esét", egy ponttal nyertünk . . . Ezt lehet a kiindulópontnak te­kinteni, amit követően azután 1987 tavaszán Bensheimben aláírtuk a partnervárosi meg­állapodást. A háttérhez tarto­zik az is, hogy közel 200 év­vel ezelőtt számos németajkú család települt arról a vidék­ről hozzánk, s a történelmünk folyamán más időszakok is voltak, amelyek ilyen távolság­ból is családi kapcsolatok lé­tét eredményezték.- Kerestük a találkozás le­hetőségét más szocialista or­szágbeli városokkal - egészí­tette ki ezt Georg Stolle. ­A vendégek a Mohácsi Kórházban Szükségét éreztük annak, hogy ne csak Nyugat, hanem Kelet felé is legyenek kapcsolataink. Több magyar városhoz írtunk levelet, végül ez a rádiósmű­sor hozott össze kettőnket Mo­háccsal. A partnervárosi megállapo­dás tartalma szerint támogat­ni kívánják a két városban az idegenforgalom kiteljesedését, elősegíteni egymás közigazga­tási eredményeinek megisme­rését, biztosítani a kulturális, művészeti, egészségügyi és sportprogramok cseréjét, meg­könnyíteni a két szerződő vá­ros gazdálkodó szervezetei kö­zött kialakult kapcsolatok el­mélyülését. Talán ezt tükrözi az is, hogy a Bensheimből ér­kezett kulturális küldöttség - harmonikaegyüttes, énekkar - kíséretében közművelődési, gazdasági szakemberek is ér­keztek Mohácsra, közöttük a nagyhírű Siemens-művek kép­viselői. — Más konkrétumokról is számot adhatunk — folytatta dr. Németh Elemér. — Ebben az évben öt turistacsoport járt már Bensheimből Mohácson, tudomásom szerint már jövőre is lekötöttek néhány progra­mot. — Nem csak a hivatalos, az intézmények közötti kapcsola­tok szélesítését szorgalmaz­zuk - hallottuk Bensheim pol­gármesterétől —, hanem sze­retnénk az emberek közöttie­ket is szorosabbá tenni, ha sok új ismeretség alakulhatna ki a mohácsiak és a környé­ken élők, illetve a bensheimiek között. A keret a szerződéssel adott. A nyugatnémet együttes tegnap este Somberekén adott műsort — napközben a küldött­ség tagjai Moháccsal, környé­kével, néhány intézményével ismerkedtek —, közösen a palo- tabozsoki hagyományőrző cso­porttal, ma este Mohácson lépnek fel, ugyancsak közös műsor keretében.- Nagy kíváncsisággal in­dultunk Mohácsra — mondta befejezésül Georg Stolle -, számos érdekes dologgal ta­lálkoztunk, s kellemes élmény volt számunkra, amikor úgy érezhettük: a bensheimiek nem is annyira idegenek Mo­hácson. Mészáros A. FILMIEGYZET „Az ország nehéz gazdasági helyzetben van. Fia ki vakarunk lábolni öröklött ás újratermelt bajainkból, mindenekelőtt vagy ha már másként nem megy, további késlekedések nélkül - szembe kell néznünk az igazsággal. Tegnap kön y- nyebb lett volna, de holnap biztosan nehezebb lesz, mint ma. Az utolsó szó jogán című film ezt a szembenézést ajánl­ja, a maga szerény eszközei vei ebben próbál segíteni'“ - írja a filmhez készült kiad­ványban Kása Ferenc, s mond­ta a keddi stúdió adósában. Az utolsó szó jogán portré­film dr. Béres Józsefről. Má­sodszor film a Béres-sztoriról. Harmadszor és legfőképpen Az igazságok eredője gondolkodás egymás mellett élésről, toleranciáról, illetve ezek hiányáról — film az igaz­ság kereséséről. Kása Ferenc az igazságot keresi mindegyik filmjében. Látszólag az elvont, absztrakt, egyedüli igazságot, a meg­fellebbezhetetlent, az örököt. Annak ellenére keresi, hogy sejtjük, tudjuk, nincs ilyen igazság. Igazság sokféle van, az igazságok ellentmondásban vannak egymással: gyakran . semlegesítik egymást, olykor erősítik, Szerencsére a kor, melyben az igazságok eredője nem nulla, hqnem az emberibb élet kiteljesedését mutatják lehető­ségként — ezek progresszív, forradalmi vagy reformkorok. Bizonytalan a kor, hol az igazságok kioltják egymást, embert próbálók a tehetetlen­ség évei, mint ahogy ember- alázók, ha az igazságok ere­dője negatívba fordul. Tükrözheti egy csepp a ten­gert? A Béres-sztori elmúlt tíz évünket? Mi volt ennek a tíz évnek igazságeredője? A tíz évvel ezelőtt elkezdett film ép­pen a napokban kapott újabb aktualitást: ,,Miért vannak bennem ve­gyes érzések, feszültségek? Mert a ■mai napig úgy érzem, hogy nem teremtődött meg az a szakmai, szellemi egység, mely a célok megalapozottabb megjelöléséhez, eléréséhez szükségesek . . . Sürget az idő, tenni, cselekedni kell...” - mondta Grósz Károly minisz­terelnök az Országgyűlésen. Az utolsó szó jogán tükré­ben ott a társadalom. Annak az igénynek a kifejeződése, hogy szükségünk van az igaz­ságra, akarjuk az igazság megismerését még akkor is, ha keserű az igazság. A dolgok pontos, részrehajlás nélküli vizsgálatára van szükség — enélkül lehetőségünk sincs ar­ra, hogy a dolgokat igaznak láthassuk vagy hamisnak. Az igazság keresése nem mono­polizálható — senki sem sajá­títhatja ■ ki magának sem a cselekvést, sem a megállapí­tást: a Béres-cseppeket a kli­nikai vizsgálótoknak, elveinket a gyakorlat próbájának kell alávetni. Minden más igazság részigazság. Bodó L. hogy ezzel is kellemessé te­gyék a vásárt a látogatók szá­mára. A vásár főterét a Nemzet­közi Vásárok Szövetségének emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszítik. Itt gyülekeztek a megnyitó ün­nepség vendégei: Németh Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, jelen voltak a Bu­dapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői és tagjai, valamint a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál, a fővárosi tanács elnöke mondott beszédet. A fővárosi tanács elnöke utalt a kormány munkaprog­ramjára, amely egyik fő fel­adatként a külgazdasági kap­csolatok erősítését jelöli meg. — Részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban társadal­mi-gazdasági fejlődésünk meg­határozó tényezője - mondot­ta. — A BNV módot ad arro, hogy bemutassuk: hol tartunk a kapcsolatépítésben, merre akarunk előbbre lépni. — A magyar vállalatok szá­mára a vásár egyben a nem­zetközi megmérettetés próbája is. A kutató-fejlesztő munka eredményeit bemutató termé­kek itt vizsgáznak arról, hogy hogyan állják meg helyüket nemzetközi összehasonlításban. Tudjuk, hogy csak azok a vállalatok számíthatnak tartós sikerre, amelyek a gyorsan vál­tozó piaci iqényekhez rugal­masabban tudnak alkalmaz­kodni, és nemcsak a műszaki fejlődésben, hanem a gazda­ságos termelésben is állják a versenyt. — örömmel tapasztaljuk, hogy a külföldi kiállítók ér­deklődése tovább nőtt. A ta­valyi 305 helyett az idén 339 külföldi kiállító vesz részt a vásáron. Ezt annak jeleként fogjuk fel, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi megbecsülése továbbra is ma­gas szintű. Nemzetközi kapcso­lataink építésében kiemelt he­lyen szerepel a KGST-tagor- szágokkal folytatott együttmű­ködés kiszélesítése. A vásáron a magyar válla­latok és szocialista partne­reink egyaránt számos szako­sított, vagy kooperációban elő­állított terméket mutatnak be, ami a szocialista integráció fejlődését példázza. Mint a ko­rábbi években, az idén is a Szovjetunió a legnagyobb kül­földi kiállító. Ez azért is ör­vendetes, mert a magyar- szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése meghatározó jellegű számunkra. Országunk olyan külgazdasági politikát folytat, amely minden, hazánkkal együttműködni kész országgal és nemzetközi szervezettel le­hetővé teszi a kölcsönösen elő­nyös gazdasági és műszaki­tudományos kapcsolatok széles körű fejlesztését. Megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy a nem szocialista országokból részt vevő kiállítók száma is emelkedik. Kifejezett célunk, hogy a hagyományos adásrvé- teli szerződéseken kívül tartós együttműködések kialakításá­val, vegyes vállalatok alapítá- tásával is szélesítsük gazdasá­gi kapcsolatainkat. Bízunk ab­ban, hogy a kölcsönös elő­nyök alapján olyan új meg­állapodások és szerződések megkötésére kerülhet sor a vásár idéjén, amelyek hozzá­járulnak a különböző társadal­mi berendezkedésű országok közötti gazdasági együttmű­ködés elmélyítéséhez — mon­dotta Iványi Pál. Végül a fővárosi tanács el­nöke köszönetét fejezte ki a vásár rendezőinek és szerve­zőinek eredményes munkájú-, kért, és sok sikert, jó üzletkö­téseket kívánt a hazai és kül­földi kiállítóknak. Ezután a megnyitó ünnep­ség résztvevői körsétát tettek a vásáron. A nyitóünnepség résztvevői megtekintették a kiállítást. Tás Odaírni súlyú mozgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom