Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-13 / 252. szám
A vízlépcsőrendszer vázlata Á Mecsektől a Budapestig Jelenet Simon Antal Vallomás és meditáció cimü táncából (Budapest Táncegyüttes). 'Épül a gabcsikovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer i« Otven év, ötszörös haszon Simon Antal hatvan éve Nem tartja a párhuzamot erőltetettnek Kollár Ferenc, a VIZITERV irodavezetője, a dunai vízlépcsőrendszer tervezésének létesítményi főmérnöke: a történelem szemüvegén át nézve, a létesítmény jelentőségét is tekintve a gabcsikovo-nagyma- rosi vízlépcsőrendszer nyugodtan a Vaskapu mellé állítható. Elfogadja azt is, hogy az ilyen monumentális építkezéseket kívülről szemlélők aligha bírnak teljes rálátással az egész beruházásra, a megvalósulás előnyeire, ennélfogva magától ér- tetődőek az ellenvélemények. Mindjárt mond is egy példát: — Bizonyára ismeri Móricz írásából az Átok-csatornát. Ez nem más, mint a Duna-völgyi főcsatorna, amelynek építését igen komoly ellenkezés kísérte a terület lakói részéről. Halászok, rákászok, pákászok féltették megélhetési lehetőségeiket — ők nevezték el a mesterséges vízfolyást éppen ez miatt Átokcsatornának —, s ma ezen, a szabályozás után mezőgazda- sági művelésbe fogott területen terem a kalocsai paprika . . . Vagyis kezdetben egyéni sérelmek szülték az ellenvéleményeket, kiderült azonban a munka országos haszna, ami végső soron az egyéni körülmények javulására is visszahatott. — Talán Gabcsikovó—Nagymaros esetében más oldalról érkeztek a legerősebb hangok: a környezetet léltöké. Elterjedt az is, hogy az első hatástanulmányokat éppen e szempontok nem kellő figyelembe vétele miatt meg kellett ismételtetni. — Ez nem igaz. Tény azonban, hogy ilyen átfogó léptékű, ennyi szempontra ügyelni köteles környezeti hatástanulmányt még nem csináltak Magyarországon. Elkészítésének szükségességét a Tudományos Akadémia vetette fel. A tapasztalatokért más országok gyakorlatához nyúltunk, ezeket kellett magyar körülmények közé ültetni. Sikerült is a különböző vizsgálati eredményeket összevetni. Mindezek alapján készültek a műszaki létesítmények tervei - bár ezt nagyon kevesen tudják. — Minek nevezzük ezt a hatalmas beruházást? Például folyamszabályozásnak mondható? — A gabcsikovó—nagymarosi vízlépcsőrendszer folyamszabályozás is, árvízvédelmet is szolgál.. feladata az energiatermelés, figyelemmel van a hajózásra, lehetőséget ad a kulturált parthasználatra is — egyszóval sokoldalú a haszna, bár mindent, az előbb felsorolt szempontból lehetne másképpen is csinálni. Vízlépcsőrendszernek nevezzük, mert kettő is készül, Gab- csikovónál és Nagymarosnál, együtt megvalósítva sokkal gazdaságosabb a beruházás. A közvélemény elsősorban mint energiatermelő beruházásra figyel: 1992-ben az új létesítmény az ország energiaigényének 3—5, ha csúcsteljesítményt mondok, 30—40 százalékát adja, alkalmas továbbá energia- ellátási zavarok kiküszöbölésére. — Hogyan állnak most az építkezéssel? — Dunakilitiben folyik az alaplemez-betonozás és elkezdték csinálni a pilléreket is, Gabcsikovóban is készülnek már a pillérek, illetve építik az erőművet és a hajózási zsilipet. Ez utóbbi helyen az első turbinát 1990-ben helyezik üzembe, összesen nyolc lesz, háromhavonta készül el egy, vagyis az utolsót 1992-ben fogják munkára. Nagymarosnál az első turbina 1992-ben lesz készen, ■további hatot kéthavonta adnak át. Az egész beruházásban több mint 54 milliárd forint a magyar részesedés. Elemzésünk szerint 50 éves élettartam alatt - márpedig az ilyen beruházások nemcsak fél évszázadra készülnek — minden egyes befektetett forint ötszörös hasznot hoz.- Ez nagyon hosszú idő, ráadásul rengeteg szempontot kell figyelembe venni, s mert ilyen sok a csavar, könnyen maradhat néhány laza ... * — Egyetértek. Csakhogy: az ilyen létesítményeknél a jövőt kell látni. Másrészt, ami a csavarokat illeti: nem zárt rendszer a gabcsikovó-nagymarosi vízlépcsőrendszer, állandóan lehet módosíani. Éppen ezért előre meghatározható határértékekkel dolgozunk. Ha kell, tudunk módosítani, változtatni. Mészáros Attila Az ötvenes—hatvanas évek pécsi művészeti életének egyik meghatározó egyénisége volt Simon Antal koreográfus. A Mecsek Táncegyüttes művészeti vezetőjeként, számos hazai és külföldi fesztiválon öregbítette a magyar tánckultúra jó hírét. Simon Antal hatvanéves. 1970-ben ment el Pécsről. Most a Budapest Táncegyüttes igazgatói irodájában beszélgetünk az elmúlt évtizedekről. — A néphagyomónyokkal, a folklórral, még a cserkészmozgalomban ismerkedtem meg. A pécsi Pius Gimnáziumba jártam, s itt alaposan belénk nevelték a magyar népi tradíciók tiszteletét, szeretetét. Regős cserkészként jártuk a falvakat, népdalokat gyűjtöttünk és tanítottunk, szinte versenyeztünk, ki tud többet magába szívni ebből a csodálatos kincsből. Aztán orvostanhallgatóként - már a háború után — a pécsi MÁV Táncegyüttesbe jártam. Ezekben az években kezdtem el koreografálni. A Pécsi Nemzeti Színházban a János vitéz és a Cigánybáró táncbetéteit készítettem el. A színházzal való találkozás volt a másik nagy fordulópont életemben. 1950-ben otthagytam az orvoskart és engedve a csábításnak, felvételiztem a Színiakadémiára, amelyet 1954-ben végeztem el. Közben már dolgoztam, első nagyobb munkám a Baranyai szvit volt, egyórás színes ösz- szeállítás baranyai néptáncokból, számos amatőr bevonásával. A vizsgaművem a Csizmás Jankó volt, egy táncjáték, Rábai Miklós is nagy elismeréssel nyilatkozott róla. Simon Antalt ezután 15 év újra Pécshez köti. Egy évi színházi működés után meghívják a frissen megalakult Mecsek Táncegyüttes vezetőjének. Pécsi éveit három korszakra bontja: az első, egy kicsit még „szoc-reálos”, a folklóralapokon nyugvó, de az emberi sorsokat bemutató művek korszaka. Minden évben bemutató, pécsi festőkel, költőkkel, énekkarokkal, a szimfonikus zenekarral dolgozik együtt. A második, a táncdrámák korszaka. A Tetemrehivás (Arany—Szokolay), Vérnász (Vu- jicsics—Pákolitz), A megrontha- tatlan város (Kincses József— Lázár Ervin). S 1965-től a harmadik: a Jakab-Simon korszak, öt esztendő, amely az akkori Mecsek Táncegyüttes legfényesebb sikereit hozta. Jakab Zoltán zenéjére készült egyebek között a Jobbágysors, a Nemzedékek, az Ütik a rézdobot. 1969-ben három nagydíjat hoztak el a szolnoki fesztiválról. S ekkor ment el Simon Antal Pécsről. A Budapest Táncegyütteshez hívták, nem kisebb személyiséget váltott fel az élen, mint Molnár Istvánt. Nemzedékének tagjai közül (Novák, Timor, Györgyfalvay, Szigeti) ő az egyetlen, aki nem — a Pécs— Pest távolság miatt —, tudta megtartani amatőr kapcsolatait. Profiként járták a világot, s idehaza is évi száz- fellépésre kötelezettek. Pesten az igazgatói teendők is ráhárultak, meg kellett osztani az energiáit. A táncmozgalom új utakra kanyarodott, s a hivatásos együttesek tán máig nem találták meg a helyüket. Tavaly önálló estje volt. Most ismét Jakab Zoltánnal dolgozik együtt. A lakodalmi rítusok feldolgozása után, az emberi élet összes meghatározó rítusát kívánja színpadra teremteni. Energiája a régi. Az elmúlt hatvan évet csak a naptár és a frissen megkapott Munka Érdemrend kitüntetés jelzi. H. J. A tervek szerint ilyen lesz a Dunakanyar látképe a visegrádi várból (trükkfotó) FÉRFIAKNAK MONDJUK: HA ODALIBBEN HOZZÁJUK EGY SZEMREVALÖ MENYECSKE, NE VÁRJÁK MEG A POFONT . . Meztelenül a lépcsőházban A három lány és K. tervszerűen dolgozott. A munkát egy kis megbeszélés előzte meg, majd terepszemle következett. Séta az Olimpia-bár asztalai között, van-e ..hadrafogható", egyedül ücsörgő palimadár. Ilyen pedig mindig van, miért ne lett volna ezen az estén is? Taxi, irány a Mártírok útja. Jóllehet, a korántsem megnyugtató előjelek hatására az ez ügyben szereplő palimadár némileg kijózanodott, s szerelmi kedve is jóval alábbhagyott - a hűtőszerek között akadt egy pofon is —, egyszóval megfizetendő szolgáltatásról nem lehetett beszélni, K. mégis követelte a pénzt. A lány helyett. A sértett szerint 5100 forintba került a tartalom nélküli pásztorára, a rablásban résztvevők szerint csak 1100-ba. Ez a mai első komoly mesénk komolytalan felnőtteknek. Menjünk azonban tovább, dátum szerint, éspedig a múlt hónap rablásaira figyelve. Augusztus 20-án, éjfél után egy órával megint akadt egy naiv ember. Aki ráadásul alig két hete érkezett Pécsre az ország másik sarkából dolgozni, így tulajdonképpen azt sem tudta merre jár, amikor egy sötét, erdős részen kapott egy akkorát a szeme alá, hogy hanyatt esett. K. J. ezt azért kiegészíti :- Az ütés hatására a férfi hanyatt esett, én ekkor a mellére térdeltem és tovább ütöttem, mivel láttam azt, hogy nem találtam el jól. Kérdés persze, mi van, ha igazából telibe talál . . . Szóval, az új pécsi palimadár a Tolbuhin úton italozott egy presszóban a buszon őt frissiben leszólító cigánynővel, aki persze, megint csak egy pásztorára varázsával élt. Az sem tűnt fel neki, hogy a helyszínre menet a kíséret igencsak megnövekedett. A vége: 1600 forintja és karórája maradt a rablóknál, valahol a Nagybányaréti völgy elején. Alig egy hét múlva újabb rablás: este fél 10 körül a Vásárcsarnok étterem — a komo-„ lyabb helyismerettel rendelkezőknek: Saláta-bár — előcsarnokában ismét egy áldozat, akit mielőtt hárman kiraboltak volna — 3500 forint és nyaklánc a vesztesége — még jól el is agyabugyáltak. Fél 10-kor egy étterem előterében .. . Augusztus 31.: este háromnegyed kilenckor a Nagyvárad utcában támadtak meg többen valakit, karóráját, pénztárcáját rabolták el tőle. Szeptember 7-én az Irányi Dániel téren estefelé, 7 órakor volt újabb rablás: két férfi, egy nő követte el, 4000 forintot vettek el a sértettől. Ha valaki arra gondolna, hogy az áldozatok rendszerint magányos, a sötét utcákon valahonnan hazasiető nők, téved. A tapasztalatok szerint ugyan magányosok (vagy magukat elviselhetetlenül annak érzők) a kiraboltak, de majdnem mindig férfiak, akikben szépen dolgozik már az alkohol, annyira, hogy különösebb rafinériát nem kell „rókölte- ni” csábításukra, szinte már maguktól dőlnek pompás szórakozást ígérő nők karjaiba. A kalgnd befejezése is sablonszerű: puff egy pofon, ide a pénzt! stb. Ezek a felsorolt esetek tehát egyformák. Van némi pikantériája azonban annak, ha valakit a saját lakásában rabolnak ki, olyannyira, hogy a gazda meztelenül menekül az otthonából, mert különben jól elverték volna. így hetekig van miről beszélnie a szomszédságnak is. Megnövekedett az utóbbi 8—10 hétben Pécsett az ilyen jellegű rablások száma. Amíg korábban egy-egy hónapban elvétve fordult elő ez a rendkívül durva bűncselekmény, mostani gyakorisága már azért is feltűnő, mert rendszerint csoportosan követik el. Nő majdnem mindig van o dologban. Egyszóval, komolytalan felnőtt férfiak figyelmébe ajánljuk: ha von — és mutatják is — pénzük, ha már ittak valamicskét, s odalebben hozzájuk egy - abban az állapotban — szemrevoló menyecske, ne várják meg a pofont. Mert menetrendszerűen az is megérkezik. Ha pedig ilyesmit hallanak: „Je saszu dölájil !**, kezdjenek el egyenesen futni. Mert ez cigány nyelven annyit jelent: „Vegyük el az óráját!" Mészáros Attila Az említett bűncselekményeket a Pécsi Rendőrkapitányság gyorsan, rövid határidőn belül felderítette. A vizsgálatok folyamatban vannak. c vasömapi
