Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-08 / 217. szám
1987. augusztus 8., szombat Dunántúlt napló 3 Tenni - profi módon! A Konsum Aruház ruházati osztályán mindig nagy a forgalom A SIM lehetne akár egy mosópormárka is. Pedig nem az. Dr. Biró László, a Konzum Áruház Szövetkezeti Vállalat igazgatója mondotta ezt a rövidítést, s kellő meggyőződéssel tette hozzá:- E nélkül ma nem lehet fönnmaradni. Stratégia, improvizáció és mázli. Gondolom, a cégen belül mór minden vezetőtársa ismeri ezt, de hogy a három közül kinek mi a legfontosabb, arra ne kérjenek tőlem választ. A 35 éves igazgató viszont biztosan nem véletlenül állította föl e sorrendet: számára ez az egymásutániság hierarchia is.- A cél, a szándék egyértelmű - mondotta. - Minél előbbre jutni, minél többre vinni. Mi kereskedők vagyunk, tehát nyilvánvalóan a lehető legjobb áruellátás, a vásárlói igények maradéktalan kielégítése a vezérfonal, erre fűzzük saját érdekeinket: a nyereséget, dolgozóink jövedelmeinek formálását. Közös vállalatunknak közel 800 alkalmazottja van, így szerényen számolva — familiáris alapon — legalább kétezer-ötezer fős az a nagy család, amelyről gondoskodnunk kell. Dr. Biró László négy éve áll a vállalat élén. A start idején 1,1 milliárdos árbevétel és évi 33 milliós nyereség jellemezte a Konzum mérlegét, az idén kétmilliárd fölé szeretnék tornászni az árbevételt, s minimum megháromszorozni az akkori nyereséget. Óriási lépések ezek! Ilyen fejlődési ütemmel bármelyik gazdálkodó-kereskedő vállalatunk kiegyezne. Szándékosan provokálom: lehet-e megfelelő stratégiát kialakítani úgy, hogy azt sem tudjuk, holnap hogy lesz?- Azt sem tudjuk ma, hogy milyen lesz a telünk. Csak egy biztos, lesz tél. Minden vállalatnak szüksége van előrelátásra, minden vállalati vezetőnek előre gondolásra, tervezésre, programra. S ez nem szentírás, menet közben alaMinden vállalatnak szüksége van előrelátásra, programra - Négy üzletág hozza a nyereségei - Sportáruház, szabadidőcentrum kítani, formálni lehet. Itt jön be az improvizáció, a készség a vóltoztatásra-változásra. ötlet nélkül hol lehet megélni? És végezetül a harmadik elem, a mázli, avagy szerencse, nevezzük úgy, ahogy akarja. A gyakorlat mondatja belőlem: a szerencse nem kerüli el az embert, ha megpróbál utána menni, ha több lábon álló stratégiával dolgozik, ha kézben tartja a rendszert, nem hagyja magára, s időnként korrigál. Emlékszem telefonbeszélgetésünkre, amikor a találkozást megbeszéltük. Mondtam, mire lennék kíváncsi, köztük a konkrét tervekre, stratégiai elképzelésekre, versenytársakra, konkurenciára. Már akkor kérte, hogy mindezeket hagyjuk, esetleg maradjanak kettőnk közt. Miért? ... Talán mert nagy részük a vállalati titok kategóriájába tartozik, talán mert Biró László nem akarja minden aduját kijátszani. Ebédhez terítenek a Konzum Szőlőskert vendéglőjében- Hogy érzi itt magát?- Köszönöm, jól. Hiszek a dolgokban, s tudom, hit nélkül semmit sem lehet csinálni. A környezettel - s ezen belül nem csak a szorosan vett szakmát értem — persze gyakorta birkózni kell. Dehát azt vállaltam. Tenni, profi módon. Ha nem megy, ha küszködni kell az embernek önmagával, ha érződik az izzadság- szag, ki kell mondani: eddig volt, és le kell lépni. Nekem is, másnak is. — Most sikeres, jól fut a Konzum szekere. — Nagyon kevés olyan ember lehet, aki nem örül a sikernek. De ez az öröm nem tarthat hosszan: a jelennel sohasem vagyok türelmes. Filozófiám; a versenyben mindig az első kettő között lenni, de ott sem a második helyen.- Milyen embereket szeretne látni maga körül? — Mór látok is elég sokat. Nyughatatlan, tenni vágyó emberekről van szó. Utálok minden középszerűséget. Növeltük a vállalaton belül az önállóságot, az érdekeltséget. Biztosak voltunk benne - én személy szerint meg voltam győződve róla —, hogy sok értéket felszínre hoz, s valamiképpen differenciálja is az embereket. Megtörtént. Kellemes és kellemetlen meglepetéseket is hozott. Megújult és szárnyalni tudott az, akit gondolatban már régen' leírt a környezete, s meg kellett válni attól, aki korábban a jövő nagy ígéretének látszott A Konzum Áruház Szövetkezeti Vállalatról nem árt tudni: négy üzletág hozza a nyereségüket. A kiskereskedelem legfőbb egysége az áruház, de övék az S-modell boltja, a Konzum-Expo, a Jókai utcai könyvesbolt és egy parfüméria. Vendéglátásban két egység: a Konzum önkiszolgáló étterem és a Szőlőskert vendéglő. Nagykereskedelmi tevékenységük az évi kétmilliárdból 400- 500 milliós tétel, ez áruházi cserét, export-import tevékenységet is takar. Végül ami talán kevésbé ismert: 130 milliós termeléssel övék a hidasi konyhabútor üzem. Pécs élelmiszerforgalmából 8 százalékkal, ruházati forgalmából 25 (!) százalékkal, iparcikk forgalmából 6 százalékkal részesednek. — Céljai? — Sem több, sem kevesebb: a vezető üzletág továbbra is sikeres maradjon. Erősítsük a városban, megyében elfoglalt helyünket, nőjjön piaci részesedésünk. — Konkrétabban .. — Amit talán nyugodtan elmondhatok, az a következő. További egységeket szeretnék. Talán bővül majd a Konzum Áruház is, ha a föld alatti parkoló megépül, talán az élelmiszert, egy emelettel lej - iebb lehet vinni a jelenleai raktár helyére. Feltétlenül ki kellene alakítani valahol egy amolyan komplex sportáruhá- zat, szabadidőcentrumot, ami egy igen komoly, új üzletáqat jelentene... A naqykereske- delmi tevékenyséa fejlesztése alapvetően financiális kérdés. Majd meglátjuk. — A vásárlóerő csökkenését prognosztizálják... . — Éppen " ezért most kell beruházni, gondolkodni. A szűk esztendőknek is egyszer vége szakad, s akkor nekünk nyerő pozícióban kell lennünk. Van 30 milliós kötvényállományunk, de más hitelkonstrukciókban, megoldásokban is gondolkodunk. Egyről kétmilliárdra könvebb volt feljutni, mint majd kettőről háromra. De feljutunk! Biró László, a Somogy megyei Nagybajom községben született: szülei gazdálkodók. Ő gyerekfejjel érte meg a szövetkezeti mozgalom kezdetét - látta, hogy semmit sem adnak ingyen. Vendéglátóipari szakközépiskolába járt, pincérként kezdte életét. Előbb a Balatonon, aztán a holt szezon lehozta Pécsre. Tovább bővül: főiskolán, majd elvégezte a jogf egyetemet. Kemény, embert próbáló éveket hagyott maga mögött, és a befektetés meghozta gyümölcsét. Étteremvezető volt, amikor az újságban olvasta a pályázati fölhívást: a Konzum igazgatót keres. Meaoályázta. Hogy, hogy nem, dé protektorok nélkül megnyerte. — Tudta, mit vállal? — Az első fordulóban még nem. Aztán, hogy egyre kevesebb jelölt maradt, megismerkedtem a vállalattal, a nagyságrenddel, kialakítottam egyfajta koncepciót. Végül is megválasztottak. Hát így történt. — Hallottam: amolyan menedzser típusú vezetőnek ismerik ... — Valami olyasmit szeretnék. Merész húzásokkal, kockáztatva nyerni. Ha nem sikerül?... Hát az is az élet velejárója. Néhány kudarcot kihever az ember. Komm Ferenc A versenyben mindig az első kettő között lenni Otthon a fiataloknak A KISZ javaslatai a lakásgazdálkodás továbbfejlesztésére A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is elkezdte javaslatainak kidolgozását a lakásgazdálkodás át- ; fogó továbbfejlesztésére — e sürgető teendő elvégzésére a párt Központi Bizottságának legutóbbi, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról született állásfoglalása kötelezte a fiatalok szervezetét. Most alakulnak a lakásgazdálkodás fejlesztésével foglalkozó különféle munkabizottságok, amelyekben a KISZ intézményesen képviseli a fiatalokat. A KISZ Központi Bizottsága, Intéző Bizottsága, a rétegtanácsok és a KISZ KB gazdaságpolitikai osztálya bekapcsolódott a lakásgazdálkodással összefüggő kérdések megvitatásába, a döntések előkészítésébe, s részt vesz a kormányzati szintű érdekegyeztetésben, például a lakásvásárlás, lakásépítés állami támogatású konstrukcióinak átalakításában is. Az ifjúsági szövetség megfogalmazta azokat az elképzeléseket is, amelyeket a lakásgazdálkodós teljes feltételrendszerét is érintő adó-, s majd árreform vitáiban 'képvisel. A „Jövőnk a tét” akció meghirdetésekor megjelentettek egy kiadványt a lakás- ■ gazdálkodásról, a jelenlegi helyzetről és a KISZ javasolta kiutakról. Ezt százezer pél - •dányban juttatták el a szövetség tagjaihoz, s a felsorakoztatott adatokat, érveket konferenciákon, vezetőképzőkben, táborokban, alapszervezeti taggyűléseken használták a viták kiindulópontjaként. A KISZ arra törekszik, hogy tagjainak legszélesebb körét bevonja az előkészítésbe. Kiváltképpen számítanak azoknak a diplomás, fiatal szakembereknek az elméleti és gyakorlati tudására, javaslataira, akik az építőipari, a beruházási vállalatoknál, a tervezőintézetekben, a termelő üzemeknél és a tanácsoknál dolgoznak, s akiknek így kellő áttekintésük van a lakásépítés és -elosztás gondjairól. A KISZ KB és az AISH kimutatásai szerint éleződnek a feszültségek a lakásgazdálkodással kapcsolatban; különösen azoknak a fiataloknak romlottak a lakáshoz jutási esélyei, akik szociális és kedvezőtlen jövedelmi helyzetük miatt csak a csökkenő tanácsi bérlakás-elosztástól várhatnának megöl-, dóst. A fiatal házasoknak, akik vállalják az önálló otthon megteremtésének terheit, több mint fele csak szü- ; lői segítséggel éri el célját, j Ez még így is — hosszú távon és maradandóan — előnytelenül érinti életmódju- ; kát, családi életüket és szakmai pályafutásukat. A KISZ- nek a lakásgazdálkodásról kialakított elvi állásfoglalása szerint hosszú távra szóló megoldás nem lehetséges csupán lakáspolitikai eszközökkel, ezért az ifjúsági szövetség testületéi és munkabizottságai javasolják: a lakásgazdálkodást tekintsék termelő szférának. A lakás- gazdálkodás gondjait nem lehet csak az újonnan munkába lépő generációra terhelni — fogalmazza meg a KISZ vitaanyaga. Az ifjúsági szövetség or- j szágos és regionális szakmai találkozókat, kiállításokat és ötletvásárokat tervez, amelyeken bemutathatják majd a költségkímélő technológiákat és a lakásépítésben eredményesen tevékenykedő szervezeteket. A konferenciákon a helyi támogatási rendszereket legjobban felhasználó tanácsok munkáját is megvitatják, s közreadják azoknak az építkező KlSZ-szervezetek- nek a tapasztalatait, amelyek már több éves tevékenységükről adhatnak számot. A nagyobb vállalati KISZ- bizottságok közül sok vállal rendszeresen — esetenként akár a millió forintot is el- j érő összegű - szerződéses közösségi munkát, s az ebből befolyó pénzt a vállalati lakástámogatási alapnak juttatják. A területi KlSZ-szerve- zetek — így például Budapesten az I. és a XII. kerületi KISZ-bizottság — rendszeresen alakítanak ifjúsági építőközösségeket. Ezeket a tevékenységi formákat — jóllehet a tanácsoktól kapott helyi kedvezmények miatt nem tekinthetők általános modellnek az olcsóbb lakásépítésben — továbbra is szorgalmazza a KISZ Központi Bizottsága. Az ifjúsági szövetség tagjai javaslataikkal, tetteikkel szeretnék elérni, hogy a lehető legolcsóbb, a fiatalok igényeinek legmegfelelőbb Ickások mielőbb megépülhessenek. Ennek érdekében folytatják a KISZ testületéi — más társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve — a lakásgazdálkodás át-' fogó továbbfejlesztése programjának kidolgozását. Munkában a Szanáló Szervezet Egy éve alakult meg a Sza-, náló Szervezet, melynek feladata, hogy segítséget nyújtson a fjzetésképtelenné vált, de — állami döntés folytán — a felszámolást elkerülő vállalatoknak anyagi helyzetük ren dezésére. A szervezet szakértői jelenleg öt iparvállalat szanálásával foglalkoznak. Rédei László, a Szanáló Szervezet igazgatója az MTI mun katársának elmondotta: fizetésképtelenség miatt az idén nyolc gazdálkodó szervezet képviselői kényszerültek arra. hogy a Magyar Kereskedelmi Kamarában — előzetes egyeztetésre - tárgyalóasztalhoz üljenek a hitelezőkkel. Megegyezés csak egy esetben jött létre, két vállalat - a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat és a balassagyarmati Javítókarbantartó Kisvállalat - ügye a Fővárosi Bírósághoz került, ahol megindították a felszámolási eljárást. Az ezzel kapcsolatos teendőket a Pénzintézeti Központ szakemberei végzik el. Többek között értékesítik a csődbe jutott vállalatok eszközeit, s az így befolyt pénzből többé-kevésbé kielégítik a hitelezőket. öt vállalatnál a felszámolási eljárás helyett lehetőség van a szanálásra. Az érintett cégeknél a Szanáló Szervezet szakértői már megkezdték a munkát. Részletesen megvizsgálják az érintett vállalatok piaci lehetőségeit, javaslatot tesznek a költségek radikális csökkentésére, és elemzik: milyen egyéb intézkedések szükségesek a gazdálkodási, pénzügyi egyensúly megteremtéséhez, a jövedelmező termelés biztosításához. A szanálás feltételeit rögzítő megállapodás tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a vállalatoknak teljesíteniük kell anyagi helyzetük rendezése érdekében. A Szanáló Szervezet szakértői a későbbiekben is folyamatosan figyelemmel kísérik a megállapodásokban foglaltak teljesítését, .s ha elmaradást tapasztalnak, az állami pénz visszafizetésére kötelezhetik a vállalatokat. Emellett lehetősé-/ gük van például arra is, hogy csökkentsék a vezetők jövedelmét. Dr. Biró László
