Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-07 / 216. szám

Dunántúli napló 1987. augusztus 7., péntek \ ______________________ 5 N égy tanteremmel, konyhával, szociális helyiségekkel bővült a magyarszéki iskola Két faluban újra lesz iskola Iskola! fejlesztések Baranyában Idén kevesebb pénz jut o megyei tanács költségvetésé­ből az oktatási, közművelő­dési ágazat beruházásaira és felújításaira. Az ágazati fej­lesztésre szánt összegekben természetesen nemcsak az iskolákra fordított pénzek szerepelnek. Tény viszont, hogy több régebbi iskolaépü­let helyzete éppen mostaná­ban vált kritikussá, amikor az erre a célra fordítható pénzösszeg nem emelkedik. A megyei tanács illetékesei azt is eredménynek tartják, hogy a folyó ötéves terv 1987-re tervezett ütemének költségvetése teljesíthető lesz. összességében megállapít­ható, hogy az általános is­kolák vonatkozásában ebben az évben 17 tanterem készül újonnan, a megkezdett, fej­lesztésekből 51 osztályterem létesítése folyamatban van. Egy-egy iskola kisebb-na- gyobb felújítását azért is nehéz pontosan feltérképezni, mert a helyi tanácsok költ­ségvetéséből is szánnak erre különböző — az optimálisnál jóval alacsonyabb összege­ket. Most, amikor — a megyei tanács kimutatásai alapján rövidesen megemlítjük a Ba­ranyában folyó főbb fejlesz­tési és felújítási munkálato­kat, mindenekelőtt arról az örömteli hírről kell beszámol­nunk, hogy újabb két falu­ban indul meg újra a tanítás szeptembertől, újabb lépé­seket téve az elhamarkodot­tan gyors körzetesítés lassú felszámolására. Szajkón és Székelyszabarban létesül egy­egy osztályterem erre a cél­ra. A fejlesztések, beruházá­sok között élre kívánkozik a kölkedi, nyolc osztólytermes új általános iskola. Magyar­széken a meglévő oktatási intézmény bővül négy újabb teremmel, Somogyapátiban pedig hárommal. Szintén szeptember elseje a határ­ideje a pécsi, Siklósi Úti Ál­talános Iskola ezer adagos konyhája elkészültének. Az említetteken kívül folya­matban lévő, de csak ké­sőbb átadandó fejlesztések: Berkesd hat új osztályterem, Hidas 8 új terem, Somberek 8 új terem, Pécsvárad négy új terem, Villány 4 új terem, Mecseknádasd új iskola, 12 teremmel, Magyarhertelend 3 termes új iskola. Harminc nap a barlang mélyén f Uj látványosság Budapesten örvény-folyosó, Tű-foka, Ró­zsalugas, Omladék-terem — megannyi különös név. Buda­pesten, a Szemlő-hegyi bar­lang különböző járatai. A név­adók a kutatásban részt vett barlangászok, akik egy-egy ke­ményebb küzdelem után fel­tárt nagyobb üreget, folyosót jelöltek meg ily módon. Ebben a mesés, föld alatti világban felejthetetlen látvány tárul a látogató elé. Az ügyes megvilágításban szikrázó üveg­tornyok, fodrozó víztükörnek látszó falak, cseppkőóriások, helyükről lecsúszni készülő kő­tömbök, nagyméretű szobor- kompozíciók bukkannak elő. Szinte lépésenként újabb és újabb érdekesség állítja meg a turistákat, akik néma áhítat­tal csodálják meg a legna­gyobb művész, a természet Szemlő-hegyi alkotását.- 1930 őszén a Zöldmáli út mellett lévő egyik telken kő­fejtés közben szűk és a mély­be vezető nyiladékra bukkan­tak a munkások - mondja Za- tureczki Csilla, a fiatal bar­langász hölgy, aki a látogató­csoportot kíséri. - A telek tu­lajdonosa értesítette a Buda­pesti Egyetemi Turista Egyesü­let kutatóit, akik szeptember 15-én kivonultak a helyszínre és kitágítva a szűk rést, le­ereszkedtek a függőleges, majd erősen lejtős, csőszerű járatba, melyet később ör­vény-folyosónak neveztek eh Ez a folyosó bezárult. Pár nap­pal később két kutató ismét a helyszínre ment és az eltömő- dött rész kibontásával az egye­dülálló Rózsalugasba, majd a nagyméretű Óriás-folyosóba és a Hosszú-folyosó első szaka­szába is bejutott. A Hosszú­folyosó további részeit elzáró rendkívül szűk résen, a Tű-fo­kán a következő napokban si­került a meglehetősen vékony termetű Szekula Máriának át­jutnia és így új területeket be­járnia. 1958-ban a Kinizsi Termé­szetbarát Egyesület vette gon­dozásába az elhanyagolt bar­langot. Palánki János vezeté­sével újabb feltárásokat vé­geztek, majd a pontos térké­pet is elkészítették, melyen va­lamennyi járat szerepelt. Ez a barlangászcsoport 1967-ben egyedülálló kísérletet szerve­zett: nyolc jelentkező (6 bar­langász, 2 „civil") arra vállal­kozott, hogy harminc napot tölt a barlang mélyén, a kül­világtól elzárva. Az volt a fel­adatuk, hogy óra nélkül állít­sák be maguknak a 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenésből álló ciklusokat. Az expedíció eredményei ren­geteg egészségügyi, élettani, táplálkozási és egyéb kérdés­re adtak választ a szakembe­reknek. Érdekessége, hogy lent hosszabb nappalokat és éjsza­kákat tartottak. Volt 30 órás ébrenlét és utána 18 órás al­vás is. A barlangnak az idegenfor­galmi működtetése és ezzel kapcsolatos kiépítése csak az 1970-es években merült fel is­mét. Ekkor az OKTH, a védett barlangok gazdája vette kéz­be az irányítást. ■ Bércesi György Közművek nyilván­tartása Húsz évvel ezelőtt kezdték, de még nem kész A hír már tulajdonképpen nem is hír — tudniillik gyako­risága miatt aligha kapjuk fel a fejünket: útjavítás (földmun­ka, árokásás, stb.) során X vállalat gépe eltört egy vízve­zetéket (csatornát, elektromos-, vagy telefonkábelt). Mindezt úgy, hogy a munkát végzők ott tartják a kezükben — leg­alább is elvileg — azt a tér­képet, amelyen feltüntették a különböző közműveket. Ez utóbbiak sérelmének kö­vetkezményeit felesleges ecse­telni. Túl azonban a vízhiá­nyon, az áramkimaradáson sok pénzbe kerül a meghibá­sodott közművek helyreállítása, s minden esetben sürgős mun­kát. A szakemberek évtizedek óta igénylik a pontos nyilván­tartást és egy komoly felméré­si munka mintegy húsz évvel ezelőtt kezdetét is vette. Úgy tűnik azonban — a közbeavat­kozások okozta sérülések még mindig gyakori előfordulása alapján —, hogy szükséges javítani a közművek nyilván­tartásán. Ezt a célt szolgálja az a háromnapos konferencia is, amely tegnap kezdődött Pé­csett, a Nevelési Központban a Geodéziai és Kartográfiai Egyesülés szervezésében. Té­mája: a közművek felmérése, nyilvántartása. Számos elő­adásban — például: Az egy­séges közműnyilvántartás lét­rehozásának feltételei, követel­ményei és gyakorlati tapasztó-- talatai; vagy már a korszerű eszközök lehetséges alkalma­zására tekintettel: Automatizált digitális közműtérkép készítése — és szekcióüléseken vitatják meg, cserélik ki tapasztalatai­kat a szakemberek. Az ország valamennyi váro­sára vonatkozó közműadat összegyűjtése, megmérése és tárolása több évtizedes felada­tot jelent. Ennek megoldása számítógépek nélkül elképzel­hetetlen. A térképeken feltün­tetett információkat mint egy adatbankot használhatják a szakemberek — vagyis egy ál­landó naprakészséget biztosít a korszerű nyilvántartás —, természetesen annak alapján is, hogy az új vezetékrajzok, szakaszok, műtárgyak, törések és meghibásodások, felújítá­sok és a többi fontos adat fo­lyamatosan beépül ebbe a nyilvántartási rendszerbe. Túl a tapasztalatok cseréjén, a továbbképzésen, célja a pé­csi konferenciának az is, hogy a közművek felmérését célzó munkát minél előbb be tudják fejezni az ország városaiban. Megkérdeztük: Hová tűnt a Photogray lencse? Nemcsak az idén, már az el­múlt években is gondok vol­tak Pécsett és országszerte is a Photogray — fényre söté­tedő, illetve sötétre kivilágoso­dó - dioptriós szemüvegekbe beépíthető lencsék ellátásával. Most amikor a napfény miatt a lehető legpraktikusabb len­ne a gyengén látóknak, mert nem kellene a dioptriós és a napszemüveget állandóan cse­rélgetniük, ismét nem kapható, illetve nem is rendelhető meg. Néhány igénylést eqy-két hónapja ugyan Pécsett fölvet­tek, de lencsét egyik megren­delő sem látott. Évről évre egyre többen keresik, de mi sajnos mindig kevesebbet ka­punk belőle” - mondták a pé­csi OFOTÉRT szaküzletben. Mi az okai Dr. Németh Pált, az OFOTÉRT Vállalat optikai osztályának vezetőjét kérdez­tük. — Mi a gyártótól, a Magyar Optikai Művektől már régóta a megrendelt mennyiség egyne­gyedét kapjuk. Idén 55 ezer darabos szerződést vállaltak, de ez nem elégíti ki az orszá­gos igényeket. Hogy alap­anyag vagy gyártási gondjaik vannak-e, nem tudjuk ponto­san, az viszont biztos: a tőlük kapott mennyiséget mi egyen­letesen osztjuk el az ország­ban. Kiss György, a MOM optikai export-import osztályának ve­zetőié elmondta, hogy a ha­zánkban forgalomban lévő 32- féle lencse alapanyaga több­nyire tőkés importból szárma­zik. Mivel a MOM devizális le­hetőségei igen szűkek, elsősor­ban arra törekednek, hogy a feltétlenül szükséges dioptriós, préselt, sima lencsékből elé­gítsék ki az igényeket. H. A. Ha megsérül a bútor? lUehez a javításhoz szakembert találni Ha a szekrény ajtajáról le­pattan egy darab, eltörik az asztal lába, az íróasztal fiók­jában elszakad a vezetősín, nehezen találni olyan szakem­bert, aki vállalja az apróbb ja­vításokat. Mind az állami vál­lalatok, mind a kisiparosok szí­vesebben készítenek újat, mert kifizetődőbb a javításnál. A Pécsi Ipari Szolgáltató Vállalatnál három asztalos a bútorok garanciális javításával foglalkozik. Sok munkájuk akad és a megfelelő alkatré­szek, elemek beszerzése a gyártótól hónapokat vesz igénybe. Ha idejük van rá, ki­sebb javításokat is vállalnak, kivéve a politúrozást, és a megsérült bútordíszeket is csak bizonyos esetekben tudják ja­vítani. Három kárpitosuk szíve­sen vállalja az egyedi megren­deléseket. Az asztalos kisiparosok kö­zül csak néhányon javítanak bútorokat. Közéjük tartozik Kö­vesdi József, akinek Szabó Ist­ván utcai műhelyében stílbú­torokat és átalakításra váró, néhány évtizede készült kony­haszekrényt egyaránt látni. Egy asztalostól azt hallottam, hogy a modern szekrénysorok nem javíthatóak, mert préselt lemezből készültek. Kövesdi Jó­zsef megcáfolt. — A pozdorját is lehet poz- dorjához illeszteni — válaszol­ta, és egy bútorlapon mindjárt megmutatta, adott esetben hogyan illesztené össze a sérült és a még ép részeket. A po­liészter bútorokat a magasfé­nyű anyag hiánya miatt nem lehet javítani, de a matt felü­letűeket még újjá tudja vará­zsolni egy jó szakember. Az alapanyagok közül a lábak pótlásához szükséges kemény­fa beszerzése időnként gondot jelent. A műhelyben látható egy fehér rokokó hólógarni- túra. Kövesdi József gyengéden végighúzza ujját a pótolt dí­szeken, az apró faragásokon. Egy hónapja foglalkozik vele. Holéczy Antal műbútorasz­talos készít és javít különböző korokból származó bútorokat. Az ötvenes és hatvanas évek­ben is folyamatosan dolgozott, pedig akkoriban nem volt könnyű kisiparosnak lenni. Igaz, nem stílbútorokat javított. — 1956 után javult az anyagellátás — emlékezik visz- sza. — A hetvenes években újra romlott. Nehéz bútorlap­hoz és valódi sellak oz jutni. Pedig az utóbbi az intarziák készítésénél nélkülözhetetlen, nehogy elszíneződjön a betét. Holéczy Antal 74 éves, csak ez év végéig dolgozik. Szépek a helyreállított régi bútorok, és jó ha meg lehet javíttatni a nem olyan régit is. Szükség van a javításokat végző iparosokra. P. E. A pécsi Vízmű IBAK-típusú csatornavizsgáló berendezése Kövesdi József neobarokk háfószobabútor javitását végzi

Next

/
Oldalképek
Tartalom