Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-07 / 216. szám
Dunántúli napló 1987. augusztus 7., péntek \ ______________________ 5 N égy tanteremmel, konyhával, szociális helyiségekkel bővült a magyarszéki iskola Két faluban újra lesz iskola Iskola! fejlesztések Baranyában Idén kevesebb pénz jut o megyei tanács költségvetéséből az oktatási, közművelődési ágazat beruházásaira és felújításaira. Az ágazati fejlesztésre szánt összegekben természetesen nemcsak az iskolákra fordított pénzek szerepelnek. Tény viszont, hogy több régebbi iskolaépület helyzete éppen mostanában vált kritikussá, amikor az erre a célra fordítható pénzösszeg nem emelkedik. A megyei tanács illetékesei azt is eredménynek tartják, hogy a folyó ötéves terv 1987-re tervezett ütemének költségvetése teljesíthető lesz. összességében megállapítható, hogy az általános iskolák vonatkozásában ebben az évben 17 tanterem készül újonnan, a megkezdett, fejlesztésekből 51 osztályterem létesítése folyamatban van. Egy-egy iskola kisebb-na- gyobb felújítását azért is nehéz pontosan feltérképezni, mert a helyi tanácsok költségvetéséből is szánnak erre különböző — az optimálisnál jóval alacsonyabb összegeket. Most, amikor — a megyei tanács kimutatásai alapján rövidesen megemlítjük a Baranyában folyó főbb fejlesztési és felújítási munkálatokat, mindenekelőtt arról az örömteli hírről kell beszámolnunk, hogy újabb két faluban indul meg újra a tanítás szeptembertől, újabb lépéseket téve az elhamarkodottan gyors körzetesítés lassú felszámolására. Szajkón és Székelyszabarban létesül egyegy osztályterem erre a célra. A fejlesztések, beruházások között élre kívánkozik a kölkedi, nyolc osztólytermes új általános iskola. Magyarszéken a meglévő oktatási intézmény bővül négy újabb teremmel, Somogyapátiban pedig hárommal. Szintén szeptember elseje a határideje a pécsi, Siklósi Úti Általános Iskola ezer adagos konyhája elkészültének. Az említetteken kívül folyamatban lévő, de csak később átadandó fejlesztések: Berkesd hat új osztályterem, Hidas 8 új terem, Somberek 8 új terem, Pécsvárad négy új terem, Villány 4 új terem, Mecseknádasd új iskola, 12 teremmel, Magyarhertelend 3 termes új iskola. Harminc nap a barlang mélyén f Uj látványosság Budapesten örvény-folyosó, Tű-foka, Rózsalugas, Omladék-terem — megannyi különös név. Budapesten, a Szemlő-hegyi barlang különböző járatai. A névadók a kutatásban részt vett barlangászok, akik egy-egy keményebb küzdelem után feltárt nagyobb üreget, folyosót jelöltek meg ily módon. Ebben a mesés, föld alatti világban felejthetetlen látvány tárul a látogató elé. Az ügyes megvilágításban szikrázó üvegtornyok, fodrozó víztükörnek látszó falak, cseppkőóriások, helyükről lecsúszni készülő kőtömbök, nagyméretű szobor- kompozíciók bukkannak elő. Szinte lépésenként újabb és újabb érdekesség állítja meg a turistákat, akik néma áhítattal csodálják meg a legnagyobb művész, a természet Szemlő-hegyi alkotását.- 1930 őszén a Zöldmáli út mellett lévő egyik telken kőfejtés közben szűk és a mélybe vezető nyiladékra bukkantak a munkások - mondja Za- tureczki Csilla, a fiatal barlangász hölgy, aki a látogatócsoportot kíséri. - A telek tulajdonosa értesítette a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület kutatóit, akik szeptember 15-én kivonultak a helyszínre és kitágítva a szűk rést, leereszkedtek a függőleges, majd erősen lejtős, csőszerű járatba, melyet később örvény-folyosónak neveztek eh Ez a folyosó bezárult. Pár nappal később két kutató ismét a helyszínre ment és az eltömő- dött rész kibontásával az egyedülálló Rózsalugasba, majd a nagyméretű Óriás-folyosóba és a Hosszú-folyosó első szakaszába is bejutott. A Hosszúfolyosó további részeit elzáró rendkívül szűk résen, a Tű-fokán a következő napokban sikerült a meglehetősen vékony termetű Szekula Máriának átjutnia és így új területeket bejárnia. 1958-ban a Kinizsi Természetbarát Egyesület vette gondozásába az elhanyagolt barlangot. Palánki János vezetésével újabb feltárásokat végeztek, majd a pontos térképet is elkészítették, melyen valamennyi járat szerepelt. Ez a barlangászcsoport 1967-ben egyedülálló kísérletet szervezett: nyolc jelentkező (6 barlangász, 2 „civil") arra vállalkozott, hogy harminc napot tölt a barlang mélyén, a külvilágtól elzárva. Az volt a feladatuk, hogy óra nélkül állítsák be maguknak a 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenésből álló ciklusokat. Az expedíció eredményei rengeteg egészségügyi, élettani, táplálkozási és egyéb kérdésre adtak választ a szakembereknek. Érdekessége, hogy lent hosszabb nappalokat és éjszakákat tartottak. Volt 30 órás ébrenlét és utána 18 órás alvás is. A barlangnak az idegenforgalmi működtetése és ezzel kapcsolatos kiépítése csak az 1970-es években merült fel ismét. Ekkor az OKTH, a védett barlangok gazdája vette kézbe az irányítást. ■ Bércesi György Közművek nyilvántartása Húsz évvel ezelőtt kezdték, de még nem kész A hír már tulajdonképpen nem is hír — tudniillik gyakorisága miatt aligha kapjuk fel a fejünket: útjavítás (földmunka, árokásás, stb.) során X vállalat gépe eltört egy vízvezetéket (csatornát, elektromos-, vagy telefonkábelt). Mindezt úgy, hogy a munkát végzők ott tartják a kezükben — legalább is elvileg — azt a térképet, amelyen feltüntették a különböző közműveket. Ez utóbbiak sérelmének következményeit felesleges ecsetelni. Túl azonban a vízhiányon, az áramkimaradáson sok pénzbe kerül a meghibásodott közművek helyreállítása, s minden esetben sürgős munkát. A szakemberek évtizedek óta igénylik a pontos nyilvántartást és egy komoly felmérési munka mintegy húsz évvel ezelőtt kezdetét is vette. Úgy tűnik azonban — a közbeavatkozások okozta sérülések még mindig gyakori előfordulása alapján —, hogy szükséges javítani a közművek nyilvántartásán. Ezt a célt szolgálja az a háromnapos konferencia is, amely tegnap kezdődött Pécsett, a Nevelési Központban a Geodéziai és Kartográfiai Egyesülés szervezésében. Témája: a közművek felmérése, nyilvántartása. Számos előadásban — például: Az egységes közműnyilvántartás létrehozásának feltételei, követelményei és gyakorlati tapasztó-- talatai; vagy már a korszerű eszközök lehetséges alkalmazására tekintettel: Automatizált digitális közműtérkép készítése — és szekcióüléseken vitatják meg, cserélik ki tapasztalataikat a szakemberek. Az ország valamennyi városára vonatkozó közműadat összegyűjtése, megmérése és tárolása több évtizedes feladatot jelent. Ennek megoldása számítógépek nélkül elképzelhetetlen. A térképeken feltüntetett információkat mint egy adatbankot használhatják a szakemberek — vagyis egy állandó naprakészséget biztosít a korszerű nyilvántartás —, természetesen annak alapján is, hogy az új vezetékrajzok, szakaszok, műtárgyak, törések és meghibásodások, felújítások és a többi fontos adat folyamatosan beépül ebbe a nyilvántartási rendszerbe. Túl a tapasztalatok cseréjén, a továbbképzésen, célja a pécsi konferenciának az is, hogy a közművek felmérését célzó munkát minél előbb be tudják fejezni az ország városaiban. Megkérdeztük: Hová tűnt a Photogray lencse? Nemcsak az idén, már az elmúlt években is gondok voltak Pécsett és országszerte is a Photogray — fényre sötétedő, illetve sötétre kivilágosodó - dioptriós szemüvegekbe beépíthető lencsék ellátásával. Most amikor a napfény miatt a lehető legpraktikusabb lenne a gyengén látóknak, mert nem kellene a dioptriós és a napszemüveget állandóan cserélgetniük, ismét nem kapható, illetve nem is rendelhető meg. Néhány igénylést eqy-két hónapja ugyan Pécsett fölvettek, de lencsét egyik megrendelő sem látott. Évről évre egyre többen keresik, de mi sajnos mindig kevesebbet kapunk belőle” - mondták a pécsi OFOTÉRT szaküzletben. Mi az okai Dr. Németh Pált, az OFOTÉRT Vállalat optikai osztályának vezetőjét kérdeztük. — Mi a gyártótól, a Magyar Optikai Művektől már régóta a megrendelt mennyiség egynegyedét kapjuk. Idén 55 ezer darabos szerződést vállaltak, de ez nem elégíti ki az országos igényeket. Hogy alapanyag vagy gyártási gondjaik vannak-e, nem tudjuk pontosan, az viszont biztos: a tőlük kapott mennyiséget mi egyenletesen osztjuk el az országban. Kiss György, a MOM optikai export-import osztályának vezetőié elmondta, hogy a hazánkban forgalomban lévő 32- féle lencse alapanyaga többnyire tőkés importból származik. Mivel a MOM devizális lehetőségei igen szűkek, elsősorban arra törekednek, hogy a feltétlenül szükséges dioptriós, préselt, sima lencsékből elégítsék ki az igényeket. H. A. Ha megsérül a bútor? lUehez a javításhoz szakembert találni Ha a szekrény ajtajáról lepattan egy darab, eltörik az asztal lába, az íróasztal fiókjában elszakad a vezetősín, nehezen találni olyan szakembert, aki vállalja az apróbb javításokat. Mind az állami vállalatok, mind a kisiparosok szívesebben készítenek újat, mert kifizetődőbb a javításnál. A Pécsi Ipari Szolgáltató Vállalatnál három asztalos a bútorok garanciális javításával foglalkozik. Sok munkájuk akad és a megfelelő alkatrészek, elemek beszerzése a gyártótól hónapokat vesz igénybe. Ha idejük van rá, kisebb javításokat is vállalnak, kivéve a politúrozást, és a megsérült bútordíszeket is csak bizonyos esetekben tudják javítani. Három kárpitosuk szívesen vállalja az egyedi megrendeléseket. Az asztalos kisiparosok közül csak néhányon javítanak bútorokat. Közéjük tartozik Kövesdi József, akinek Szabó István utcai műhelyében stílbútorokat és átalakításra váró, néhány évtizede készült konyhaszekrényt egyaránt látni. Egy asztalostól azt hallottam, hogy a modern szekrénysorok nem javíthatóak, mert préselt lemezből készültek. Kövesdi József megcáfolt. — A pozdorját is lehet poz- dorjához illeszteni — válaszolta, és egy bútorlapon mindjárt megmutatta, adott esetben hogyan illesztené össze a sérült és a még ép részeket. A poliészter bútorokat a magasfényű anyag hiánya miatt nem lehet javítani, de a matt felületűeket még újjá tudja varázsolni egy jó szakember. Az alapanyagok közül a lábak pótlásához szükséges keményfa beszerzése időnként gondot jelent. A műhelyben látható egy fehér rokokó hólógarni- túra. Kövesdi József gyengéden végighúzza ujját a pótolt díszeken, az apró faragásokon. Egy hónapja foglalkozik vele. Holéczy Antal műbútorasztalos készít és javít különböző korokból származó bútorokat. Az ötvenes és hatvanas években is folyamatosan dolgozott, pedig akkoriban nem volt könnyű kisiparosnak lenni. Igaz, nem stílbútorokat javított. — 1956 után javult az anyagellátás — emlékezik visz- sza. — A hetvenes években újra romlott. Nehéz bútorlaphoz és valódi sellak oz jutni. Pedig az utóbbi az intarziák készítésénél nélkülözhetetlen, nehogy elszíneződjön a betét. Holéczy Antal 74 éves, csak ez év végéig dolgozik. Szépek a helyreállított régi bútorok, és jó ha meg lehet javíttatni a nem olyan régit is. Szükség van a javításokat végző iparosokra. P. E. A pécsi Vízmű IBAK-típusú csatornavizsgáló berendezése Kövesdi József neobarokk háfószobabútor javitását végzi
