Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-06 / 215. szám

/ 1987. augusztus 6., csütörtök Punomul! napló Újabb viharkárok Baranyában Rombadőlt épület a szederkényi hegyoldalban (Folytatás az 1. oldalról) a megyei tanács, a helyi ta­nács és a KEBAVIT szakembe­rei. Abban állapodtak meg, hogy hétfőig összefoglalják a legfontosabb teendőket és ezek költségét. * Kedden délután öt óra kö­rül kezdődött a zivatar Pécsett, s eltartott fél 9-ig. Kilenc óra öt perctől kezdődött a csen­des, kitartó eső, amiben még tegnap is részünk volt. A po- gányi meteorológiai állomás jelentése szerint a zivatar kez­detétől számítva tegnap reg­gel 8 óráig 35,6 milliméter csapadék esett, s ehhez járult még a tegnap délelőtti, ami körülbelül 2,5 milliméter volt. A kedden délután kitört zi­vatar és az azt követő eső sok gondot és kárt okozott mind a megyében, mind Pécsett. A pé­csi tűzoltóknak tegnap a hét órai esőzés után két helyre kellett kivonulniuk szivattyúz­ni; mindkét helyen az alagsori helyiségeket öntötte el a víz. Az egyik a Szamuely Tibor ut­cában volt, ahol húsz köbmé­ter esővizet szivattyúztak ki, a másik színhely az Építők útja. Ezenkívül Nagyárpádon, a Pál László utcában egy hússzor öt méteres, öreg lakóház tető- szerkezete összedőlt, de sze­rencsére senki sem sérült meg. A nagy esőzés miatt hétfőn es­te Mohácson három, kedden délelőtt két helyre kellett kivo­nulniuk; általában az épüle­tek szuterénrésze és a kazán­házak estek áldozatul: ezeket öntötte el a víz. Az esőzés elég sok fenn­akadást és a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak meglehetősen sok munkát oko­zott Pécsett, elsősorban a lej­tős utcákban. A vállalat, fő­mérnökétől, Kuzsel Ferenctől kaptuk a következő tájékozta­tást: — A legkritikusabb pontok a Tiborc utca, az Úttörő utca, a Jakabhegyi út, a Fábián Béla úti buszforduló, a Magyarürögi út, a 400 ágyas klinika és a Pacsirta utca találkozása, a Nyár utcai Gyermekkórház, az Alkotmány utcai ABC előtti rész és a mögötte lévő par­koló, az Irányi Dániel tér, az Ady Endre utca, a Katalin ut­ca, a Kaposvár és a Hunyadi út sarok. Tegnap reggel hattól negyvenegy alkalmi és har­minchét állandó munkással dolgozunk éjjel-nappal. A Ti­borc utca különösen kellemet­len, hiszen jelenleg terelőút­ként működik. Ettől északra megindult az építkezés, a ta­laj még nem kötött, s az a fő baj. hogy a földet, törmeléket, iszapot az eső lemosta. Egy kis és egy nagy rakodóval — UNC-val és Volvóval -, vala­mint öt tehergépkocsival dol­gozunk, szállítjuk el folyama­tosan az iszapot. Célunk az, hogy folyamatosan biztosítsuk a forgalmat. Ha nem rosszab­bodik az időjárás, 2—3 nap alatt végzünk, ha pedig újra jön egy erős zivatar vagy eső, akkor természetesen kezdjük élőiről az egészet. Az a baj, hogy felszíni vízelvezetési gon­dok vannak, s idén már ez az ötödik hasonló eset. D. Cs.-T. É. Áradás a zalai folyókon Hétfő óta szinte folyama­tosan szakad az eső Zala megyében. A legtöbb csapa­dék Zalaegerszeg térségében hullott; mennyisége szerda reggelig megközelítette a 150 millimétert. Emiatt a Za­la folyó kilépett medréből. A legkritikusabb helyzet Salom- vár községnél alakult ki, ahol az éjszaka 25 házat fenye­getett az ár. Közülük kettő­ből a lakókat is ki kellett költöztetni, mert lakásukban már térdig ért a víz. A ve­szély csökkentése érdekében hajnalban átvágták a faluba vezető bekötőutat, ugyanis csak így tudták elvezetni a felgyülemlett vizet. A Kerka szintén alaposan megduzzadt, sőt Szentgyörgy- vöfgynél és Kerkakutasnál már be is tört a településekre. A védelmi munkát mindkét helyen megkezdték. A Gyön­gyös nevű patak Karmacs közelében okoz gondot: 200 méter hosszúságban átfolyik a Keszthely és Sümeg közötti úton, s emiatt ezt az útsza­kaszt lezárták. A zalai utak jelentős része egyébként hosszabb-rövidebb szakaszo­kon csak félpálya szélesség­ben járhatók, mert víz és iszap borítja őket. Mivel az eső továbbra is esik, a megyei tanács meg­alakult árvízvédelmi csoport­jának irányításával a veszé­lyeztetett területeken hozzá­láttak a védelmi munkák megszervezéséhez. Sokcsatornás stúdió­magnók Pécsről Négy NDK-beli szakember tanulmányozta az elmúlt hó­napban Pécsett, a Mechanikai Laboratórium gyáregységében a sokcsatornás stúdiómagneto­fon, az STM-700 működé­sét. A készülék sokfunkciós kezelése bonyolult, ezért vál­lalja a gyártó a beta­nítást is. A 16 csatornás STM— 700-ból tavaly kilencet szállí­tottak az NDK-ba, idén ez ideig négyet. A Német Rádió, a DEFA filmstúdió használja többek között ezeket a kiváló hangminőséget biztosító eszkö­zöket, amelyek például a playback technika alkalmazá­sakor nélkülözhetetlenek.- Az STM-700-at 8, 16 és 24 csatornás változatban készítjük - mondja Kincses István gyár-,, egységi főtechnológus -, a megrendelő kívánsága szerint. A PÉTÁV a Jókai utcában korszerűsíti az elosztó rendszerét Nem mondhatni, hogy elé­gedettek vagyunk az időjárás­sal: sem mi, akik a kinti hi­deg után vágynánk egy forró vízzel teli kádra, sem a Pécsi Távfűtő Vállalat emberei, akik már négy napja szivattyúzzák a munkaárkokból az esővizet.- Mindennap megtelnek az aknák, ez igencsak hátrál­tatja a nyári nagykarbantar­tást — mondja Hanyecz László, a PÉTAV műszaki igazgatóhe­lyettese, akinek cipője arról tanúskodik: már a kora reg­geli órákban kint járt a sá­ros terepen. — Igyekszem azért mindenkit megnyugtatni: augusztus 15-re mindenképpen újra folyni fog a meleg víz.- A két hét alatt azokat a munkákat végezzük el, ame­lyekhez teljes üzemszünet szük­séges. Most az úgynevezett feltárásos karbantartás folyik. Nem könnyű munka ez: sza­kadó esőben leszedni a fedla­pokat, kihányni a ragadós föl­det. A hőszigetelést is el kell távolítani és csak ezután tud­juk megállapítani, hogy milyen állapotban van a cső. 1500 métert tárunk fel ezzel a módszerrel. Az időjárás ellené­re a földmunkák 90 százaléka már készen van.- Ahol nagyon elrozsdáso­dott a vezeték, azt a szakaszt kivágjuk, újat teszünk a helyé­be, lefestjük és egy, az ed­diginél vastagabb hőszigete­léssel látjuk el, javítva ezzel a hatásfokát. Ahol szükséges, új alátámasztó szerkezeteket is el­helyezünk. A Heim Pál, Jókai Mór, Kaffka Margit utcai és Köztársaság téri vezetékeken is kicserélünk nyolc kompen­zátort és felújítunk kettőt. Ezek a vezetékek látják el a belvárost, a Szigeti városrészt és Mecsek-Nyugatot. Ez az egyik legfontosabb munka. A másik az Uránvárost ellátó Az ebédlőben sürögtek-fo- rogtak tegnap délelőtt kintjár- tunkkor a siklósi nyári olvasó­tábor résztvevői. A borongás, esős idő szorította a zárt he­lyiségbe a gyerekeket, de lá­tott már keményebb időt is ez tábor a közelmúltban. A nagy jeget hozó vihar óta a tábor tegnapelőtt először nyitotta ki kapuját a gyerekek előtt. A rossz idő azonban leg­kevésbé a gyerekeket zavarja. Ök ebben az évben immár ti­zedik alkalommal jönnek össze a Baranya Megyei Könyvtár hagyományos nyári rendezvé­nyén. Természetesen mindig új arcok jelentkeznek, bár idén akad olyan a lakók között, aki nem először jár a siklósi Út­törőtáborban. Mint minden évben, a ren­dezők idén is kitaláltak valami érdekeset, csalogatót. Ez al­kalommal képzeletbeli utazás­ra invitálják a résztvevő gye­rekeket, amelynek keretében Kipseletbeli utazás hazánkban Olvasótábor gyerekeknek hazánk különböző tájaira jut­nak el a fiatal utazók. Hogy a rövid idő alatt távolról is jól megismerjék úticéljaikat, a művészetet hívják segítségül, képeket néznek, verseket, pró­zai műrészleteket olvasnak a témához kapcsolódóan.- A hazaszeretetnek és a kötődésnek csak akkor van tartalma, ha a gyerekek isme­rik az országot, ahol élnek. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani a tábor résztvevőinek. A cél érdekében bizony ala­posan forgatjuk a Baranya Megyei Könyvtár és a Siklósi Városi Könyvtár által rendel­kezésünkre bocsátott könyve­ket — mondta Juhász Jenőné táborvezető, aki Orosz Miklós­áé, Jakabné Bóha Éva és So­ha Andrea pedagógusok segít­ségével irányítja a gyerekek tevékenységét. Nemcsak fantázia utazásra indulnak a tábor résztvevői. A hét végén Püspökszentlász­lóra és Magyaregregyre kirán­dulnak a pajtások. A tíznapos tábor programjának színesíté­sére a szervezők több vendé­get - Zombori Ottó csillagászt, Károly Róbert zeneszerzőt és Csordás Gábor költőt — hívták meg, filmvetítést, játékos és szellemi vetélkedőket tartanak. Az eddig eltelt rövid idő el­lenére a gyerekek már most meglepően jó kapcsolatot te­remtettek egymással, irányító nevelőikkel. Mihály Hajnalka, aki Nagynyárádról jött, min­denki nevében szólt, amikor azt mondta:- Kicsit furcsa, hogy ilyen kevesen vagyunk, de én már most nagyon jól érzem ma­gam. K. E. vezeték egy szakaszán, a Jed­lik Ányos utcában és a Sza­muely Tibor utcában folyik, ahol kicseréljük, följebb emel­jük és új nyomvonalon vezet­jük a csöveket. — Szólnunk kell még a tér­szint alatti vezetékek elzáró­szerelvényeinek karbantartásá­ról is, amelyre szintén ez a két hét áll rendelkezésre. A szerelvények egy része teljesen új lesz, sajnos nem annyi, mint terveztünk, mert az NSZK-ból várt szállítmány nem érkezett meg. Ha esetleg mégis befut­na, akkor is csak jövőre sze­reljük be az összesét, mert mi meg az időből nem akarunk kifutni. — Új létesítményeket is be­kötünk a hálózatba, például a nagyárpádi városrészen, a Ivov-kertvárosi szociális ott­honnál, a JPTE könyvtáránál, a Budai városrészen elzáró sze­relvényeket építünk be. A rá­kötések nagy részét a Baranya Megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a feltárásoknál a sze­relési munkákat pedig a Cső- szerelőipari Vállalat és a PÉTÁV emberei végzik. Jövőre augusztus 8—19-ig lesz a nyári karbantartás. A PÉTÁV-val párhuzamoson a pécsi Hőerőmű szivattyúi is leálltak. Dr. Kamarás Béla ka­lorikus üzemvezető elmondotta, hogy a két hét alatt a távfű­tést kiszolgáló leggazdaságo. sabb turbina főjavításán dol­goznak, és kisebb karbantar­tási munkákat terveztek a for­ró víz rendszereket egyesítő el­osztókon. A Hőerőműben még ebben az évben kiépítik a né­gyes számú fűtőközpontot, amely rácsatlakozik az egyesí­tett nagy forró víz rendszerre. Augusztus 15-ig az új kiépített vezetékek nyomáspróbájával is elkészülnek. A munkát az Áp­rilis 4. Gépipari Művek végzi. Ó. Zs. Az NDK-ba már úgy szállítot­tuk a 16 csatornásokat, hogy a váz tartalmazza a bővítési le­hetőséget, tehát átalakítható 24 csatornássá a készülék. Az elmúlt évben a 16 csa­tornás stúdiómagnóból össze­sen tizenkét darabot gyártot­tak a Mechanikai Laborató­rium Híradástechnikai Kísér­leti Vállalat pécsi gyáregysé­gében. Az NDK-beli vevőkön kívül a Szovjetunióba és a Ma­gyar Rádióhoz került STM-700- as. 1987-re húsz készülék el­adását tervezték. Tudnának többet is csinálni, éppen ezért intenzív piackeresés folyik a budapesti kereskedelmi osztá­lyon, hogy a másfél millió fo­rint értékű termékből minél többet értékesítsenek. A 24 csatornás berendezés még fejlesztés alatt van, a do­kumentáció már összeállt, idén megkezdik a gyártást. A 24 csatorna a hanglemez-, film-, rádióstúdióknak minőségi ug­rást jelent, főként a zenei fel­vételeknél. A KGST-n belül a Mechanikai Laboratórium egyeduralkodó a sokcsatornás magnetofonok készítésében, potenciális vevőben tehát nincs hiány. Az STM-700 mikroprocesz- szoros vezérlésű, programoz­ható szerkezet. Autolokátorral látták el, így a szalagon száz címezett helyre odatalál a gép, s kezdi vagy folytatja a prog­rammegvalósítást. A két coll szalagszélességű teli orsók nagy tömegűek, mozgatásuk nehézkes. Azonban az STM— 700-asoknál gyors és pontos megállást, valamint gyors in­dulást sikerült a tervezőknek és a gyártóknak megvalósítaniuk. A magnetofon két-három szá­zad másodperces műsorszüneti pontossággal áll meg és in­dul. Az elektromos és a mecha­nikus egységek cserélhetők, mindössze kisebb utónállítós szükséges ilyen esetben. A hi­bakeresést műszerek segítik, csatornánként elkülönítetten. A sokcsatornás stúdiómag­netofonok kifejlesztése a ha­gyományos STM—600-asokra is hatással volt: a jövő évtől megkezdik Pécsett a kétcsator­nás STM—800 gyártását, ame­lyiknek a vezérlése a sokcsa­tornások elvén valósul meg. L. Cs. K. A Hegyhát népe Másfél évvel ezelőtt avatta fel Sásd nagyközség és társ­községei megbízásából Kovács Sándorné tanácselnök a hon­ismereti szakkör negyedszáza­dos gyűjtőmunkája eredmé­nyeként létrejött sásdi állandó helytörténeti kiállítást. A művelődési központ falai között működő kiállítás anya­gával egyszerre szolgálja a múlt értékeinek, emlékeinek ápolását, és mutatja be a szo­cializmus építésében elért eredményeinket. A kiállítást egész évben mű­ködtető honismereti szakkör igyekezett a jövő számára minden fontos és értéket kép­viselő anyagot, emléket, relik­viát, a nép életével összefüg­gő használati és egyéb tár­gyakat megőrizni, szakszerűen feldolgozva megjeleníteni, így átvinni a jelen és a követke­ző évtizedek, emberek szá­mára. í A kiállítás azóta i. több száz okmánnyal, forrásértt ű mun­kával, tárgyi emlékekkel, hasz­nálati tárggyal gyarapodott. Sikerült az emberi élet első jeleitől kezdve bemutatni nap­jaink emberének a letűnt ko­rok életét és plasztikusan a mát. Vajda József honismereti szakkörvezető Az esőzések hátráltatják a munkát Nyári nagykarbantartás a PÉTÁV-nál Tűzoltók szivattyúzzák a vizet egy elöntött szederkényi pin­céből Proksza László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom