Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-05 / 214. szám

1987. augusztus 3., szerda Dunántúli napló 5 Rekordforgalom a Konzumban A fűtési időszak előtt tisztítani kell a kéményt Illyarí uasar Az árukészlet harmada-fele - két nap alatt elfogyott Hol örömmel, hol kisebb bosszankodással fogadták teg­nap Szűcs Imre kéményseprőt, aki szokásos napi őrjáratát rót­ta Pécs belvárosának tetőin. Tegnapi munkájának színhe­lyei az Anna és a Kulich Gy. utca lakói és persze kéményei is régi ismerősei, hiszen 1969 óta évente többször látogatja meg körzete füstölőit. Szinte kérdezni sem kell, máris mesé­li, hogy fáj a szíve, amiért a belváros kéményeit ilyen rossz, düledezett állapotban kell látnia. Más területeken sem sokkal jobb a helyzet, vélekednek tár­sai közül jópáran. Kőhegyi An­tal, akihez közel 50 utca ta’r- tozik sok szabálytalanul felépített kéménnyel talál­kozik. Tegnap a Fűzfa utcá­ban dolgozott, ahol a 2-es szá­mú házban Horváth Gyuláné nagy örömmel fogadta a tiszto­gatót. — Nem árt, ha a fűtési időszak előtt rendbeteszik a kéményt — mondta. Bárcsak minden lakó így gondolkodna - sóhajtott fér Leikauf Tibor, a Baranya Me­gyei Kéményseprő és Tüzelés- technikai Szolgáltató Vállalat szolgáltatási vezetője. Elmond­ta: sokszor mérgesen fogadják vagy be sem engedik dolgo­zóikat, mondván „csgk koszt csinálnak a lakásban". Sokan aláírják a munka­könyvét anélkül, hogy a ké­ményseprő- valamit is csinált volna. Ha azonban dugulás, erős szennyeződés van, vagy a szobába szivárog, a füstgáz, akkor az utolsó pillanatban kétségbeesetten telefonálnak. A kivonuló szakember — aki egyébként napi 30-40 kéményt tisztit meg — ilyenkor nem egy esetben talál darázsfészket, döglött macskát, csókafészket a kéménybe szorulva. A kéménykefével, csőkefével, partvissal felszerelt kémény­seprők még mindig kíváncsi szemeket vonzanak az utcán. Megtapogatják, megcsodálják őket, de tanácsaikat ritkán fo­gadják meg - panaszolta a szakmában már 37 éve dolgozó Imre bácsi. Kevesen értik meg, hogy a rendszeresebben kar­bantartott kémények, kályhák, kazánok közel 10-15%-kal jobb hatásfokúak. Erre a rendszeres karbantar­tásra Baranyában — az orszá­gos viszonyokhoz képest kivé­teles módon — a kellő 12 fős szakembergárda is rendelke­zésre áll. Közülük többen szer­számaikat a vállalat saját mű­helyében készítik, s munkáju­kat és a jobb, gyorsabb szol­gáltatást három számítógép is segíti. Az évente 20-22 milliós forgalmú, 6 kirendeltségű vál­lalat a 263 ezer baranyai ké­mény tisztítása mellett kémény­javítási és vegyszeres kazán­tisztítási munkákat is végez. Amennyiben igény lenne rá, alkalmanként vállalnák lég- technikai berendezések szabá­lyozását, javítását, karbantar­tását is. H. A. — Csúcs volt a nyári vásár első napja, mert ilyen for­galom még nem volt sem a Konzum Áruház történetében, sem a ruházati osztályon — mondja Fekete Lászlóné ruhá­zati és áruforgalmi előadó. — Az áruház több mint 14 millió forint értékű szezonális áruval készült a nyári vásárra. — Az első napon, hétfőn, négymillió forintos forgalmat bonyolítot­tunk le, a négy - a konfekció, a cipő, a fehérnemű, vala­mint a méter-lakástextil — osz­tályon. Ma délig pedig más­fél milliót. A forgalmat órán­ként ellenőriztük, hétfőn nyolc­ezerháromszáz fizető vásárlót számoltunk, s körülbelül húsz­ezren fordultak meg az első emeleten. A szokásostól eltérően az áruház reggel 7 órakor nyitott a mozgáskorlátozottaknak, aki­ket személyliften vittek az el­ső emeletre, s nyolc óráig nyu­godtan vásárolhattak. A nagy- közönségnek is korábban, fél kilenc helyett nyolc órakor nyi­tottak. A Konzum Áruházban hét­főn, a vásár első napján a sláger a hazai, valamint a ju­goszláv és bolgár gyártmányú rövidujjú férfiing volt, világos­kék, fehér, lila, rózsaszín, ké­jei és drapp színekben. A fe­hérneműosztályon a pamut­pólók, a rövidujjú pulóverek, a cipőosztályon pedig a szí­nes, magassarkú szandálok, a férfi víkendcipők és gyermek­szandálok. A Centrum Áruház öt és fél milliós készletéből a vásár el­ső napján kétmillió forint ér­tékben adtak el nyári holmi­kat. Nagy forgalmat bonyolí­tottak le a méteráruosztályon, ahol a batiszt már elfogyott. Viszont van még készleten füg­gönymaradékból és mintás krepp ágyneműből. A Szliven Áruház 800 ezer forint értékű kedvezményes áruval kezdte a hetet, s az árukészletnek közel az egyhar- mada elfogyott az első napon. A cipőket, szandálokat egysé­gesen 40 százalékkal, a ruha­neműket pedig 20-30 száza­lékkal olcsóbban árusítják. A legnagyobb sikere az egy- és kétrészes női fürdőruháknak volt. Tegnap már csak 38-as méretű bikinit tudtak ajánlani. A Mecsek Aruház két és fél millió forintos készletéből hét­főn 1 800 000 forintos forgal­mat bonyolított le. A legtöbb a terliszter férfi öltönyökből, nyári nadrágokból, strand- és iskolatáskákból, fürdőruhákból, valamint férfi víkendcipőkből fogyott. A Meruker hatvan boltjában — pécsi, komlói, siklósi, mohá­csi és szentlőrinci — 12 millió forint értékű áruval készültek a nyári vásárra. A pécsi és a vidéki boltokban színesebb az idei választék lányka és női konfekcióáruból, női és férfi­szandálokból, gyermekcipőből viszont jóval szegényesebb a tavalyinál. M. Gy. Miért jöttek erre a rendezvényre? Befejezés előtt a XXIX. Nyári Egyetem Pécsett Élénk érdeklődés hazánk iránt Befejezéséhez közeledik Pé­csett a 29. alkalommal meg­rendezett Népek Barátsága Nyári Egyetem, amelyen 14 or­szág ötven érdeklődő tagja vesz részt. A tegnapi, utolsó szakmai napon délelőtt Kör­nyezetvédelem Magyarországon címmel Abrahám Kálmán, az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke tar­tott előadást, majd válaszolt az érdeklődő kérdésekre. Dél­után Ahogy vendégeink látják címmel kötetlen beszélgetés és vita részesei lehettek az érdek­lődők a Nyári Egyetem hely­színén, a PAB székházóban. A Nyári egyetemnek vannak visszatérő vendégei is, tény ugyanakkor, hogy az idei ren­dezvényen kevesebben vesznek részt a korábbi években meg­szokott létszámhoz képest. Teg­nap olyanokkal beszélgettem, akik először szerezhettek ta­pasztalatokat a megyei TIT pécsi Nyári Egyetemén. Hosszabb konzultációnk eredményeként megállapíthat­tam, hogy több témában közős a véleményük. Valamennyien tapasztalták, hogy az előadók nyíltan, őszintén beszélnek ha­zánk jelenlegi problémáiról. Ez a megállapítás más szocialista országokkal történő összeha­sonlításban is érvényes. Vala­mennyien sajnálták ugyanak­kor, hogy — a Nyári Egyete­men elhangzottak magas szín­vonala ellenére — nem kerül-, hettek közelebbi kapcsolatba a magyarokkal. Javasolták, hogy a következő alkalommal eset­leg családoknál helyezzék el őket. Úgy vélik, ez a hétköz­napi kapcsolat mindkét fél számára előnyös lehetne. Svéd, holland, NSZK-beli és osztrák beszélgető társaimtól megtudtam, hogy országukban hasonló, - AHOGY ÖK MONDTAK ILYEN MAGAS INTELLEKTUÁLIS szintű - nyári egyetemek nem léteznek. A hasonlónak nevezhető kurzu­sok inkább a hétköznapi, a. mindennapi élet tudnivalóival ismertetik meg a jelentkező­ket. Az NSZK-ban néha szer­veznek hasonló kurzusokat, ám azok inkább külföldi — több­nyire egyetemista — résztvevők­nek szólnak. Frans Tiere hollandiai részt­vevő: Azért jöttem erre a nyári egyetemre, mert a Lufthansa cégnél dolgozva sok magyar ügyfelem van, szeretném job­ban megismerni ezt az orszá­got és lakóit. Hasznos tapasz­talatokkal távozunk feleségem­mel, aki nyugatnémet. Anna Ketola, Svédország: Egyetemista vagyok, finn—svéd szakos, most kezdem a harma­dik évfolyamot. Ez a nyári egyetem azért is sokat jelent számomra, mert ösztöndíjasként ismerhetem meg egy, a finnel rokon nép néhány jelentős vo­násait. Erich van der Hüffel, Auszt­ria: Nézze, engem nem érhet meglepetés Magyarországon. Többször jártam már itt. Egy utazási iroda menedzsere va­gyok, tapasztalatot gyűjteni és tudományos tevékenységemhez kötődő anyagot feldolgozni jöt­tem erre az egyetemre, örülök a jó programoknak. Bozsik L. Videoton-tévék magyar­francia együttműködéssel Korszerű televíziócsalád so­rozatgyártásának megkezdésére készül a székesfehérvári Vi­deoton Elektronikai Vállalat. A gyártási technológiát a francia Thomson cégtől vásárolta, a gyártásra kerülő készüléket pe­dig — figyelembe véve az itt­honi igényeket, valamint a ha­zai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkatré­szek felhasználásának lehető­ségét is — a két vállalat szak­emberei közösen fejlesztették ki. Az új termék nemcsak a ha­zai választék bővítését, minő­ségének jelentős javulását eredményezi, hanem előrelát­hatóan kelendő lesz a szocia­lista és tőkés országokban is. A tetszetős külsejű, korszerű belső felépítésű, műszakilag igen megbízható készülékek mikroprocesszor programját ugyanis úgy alakították ki, hogy kisebb módosításokkal többféle szabvány szerint is működtethetők, illetve bármely adóra ráhangolhatók legyenek. Az exportképességet az is nö­veli, hogy a készülékek tovább­fejlesztéssel, illetve megfelelő berendezések beiktatásával al­kalmasak lesznek a műholdas adások vételére is. Az 1,2—1,5 milliárd forintba kerülő fejlesztési program meg­valósítása tavaly kezdődött, s a jövő év első negyedében fe­jeződik be. Az új készülékek sorozatgyártása 1988 második felében indul, s jövőre előre­láthatóan 30—50 ezret gyárta­nak belőlük. Rendszeres karbantartás Őrjárat a pécsi háztetőkön Kedvező export-import arány A könnyűipar első féléve Alkalmazkodás a piachoz Nehéz lesz ismételni a második félévben A könnyűipar első féléves gazdálkodása összességében kedvező volt, a termelés folyó­áron értékelve több mint 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Jelentős termelésnövekedést könyvelhet el a bútor-, a pa­pír-, a nyomdaipar, a len-, kenderipar és a rövidáruipar. - Átlag feletti teljesítményt értek el a textilipari vállalatok. Alapanyagellátási, munkaerő- és esetenként piaci problémák nehezítették viszont a kötő-, a bőr-, a cipő- és a konfekció- ipar termelését. Ezek a szak­ágazatok nem érték el az elő­ző évi termelési szintjüket, azonban júniusban fellendülés tapasztalható e területeken is. A könnyűipar konvertibilis exportja 1987 első félében 34,4 százalékkal növekedett, miköz­ben az importbővülés mindösz- sze 7 százalékos volt, így az ágazat devizamérlege csaknem 30 millió dollárral javult. A je­lentős eredmény eléréséhez nagy mértékben hozzájárultak a textilipar és a textilruházati ipar gazdálkodó egységei. Emeli teljesítményük értékét, hogy ezek az áqazatok kon­vertibilis exportjuk több mint 80 százalékát fejlett tőkés or­szágok piacain értékesítik. A konvertibilis elszámolású export ilyen kiugró növelését a válla­latok ruqalmas alkalmazkodó képessége a piacorientált gaz­dálkodás és a gyártmányszer­kezet folyamatos korszerűsíté­se tette lehetővé. Az exportnö­vekedést jól segítette a pá­lyázati rendszer, amiben a könnyűipari vállalatok súlyará­nyukat jóval meghaladó mér­tékben vettek részt. Számos könnyűipari vállalat bátran élt a piaci szelekcióval, bővítette értékesítési körét, új vevőket szerzett. Elsősorban az észak-, amerikai és a japán eladások növekedtek számottevően. A könnyűipari szerkezetvál­tást a vállalatok ' és szövetke­zetek az egész ruházati ipart átfogó munka- és üzemszerve­zéssel, technológiai fejlesztés­sel érték el. Széles körűen el­terjedtek a gyártmányfejlesztési stúdiók, s ezzel főként a textil- ruházati iparban meggyorsult a divat követése, a mintázás gyorsasága. A vállalati szerve­zetkorszerűsítések eredménye­képpen több rugalmas kisvál­lalat jelent meg a piacon, s bővült a leányvállalatok köre is. A korszerű és divatos ter­mékek gyártásához nagyban hozzájárultak a tőkés cégekkel kialakított kooperációk is. Mivel a könnyűipari beruhá­zások mértéke elmarad az ipar átlagától, a gazdálkodó egy­ségek beruházási forrásaikat gépbérlettel bővítették, ezzel növelték kapacitásukat, javítot­ták műszaki színvonalukat. Több vállalat tőkés országok­tól vásárolt használt gépeket műszaki fejlesztésre. Az év hátralévő időszakában nem számolhatnak a termelési feltételek kedvezőbb alakulásá­val a vállalatok és az ipari szövetkezetek, sőt a . belföldi piac igényeinek csökkenése, valamint anyagellátási gondok várhatók. Éppen ezért a gaz­dálkodó egységek csak akkor képesek első féléves eredmé­nyeiket megtartani, ha tovább­ra is rugalmasan gazdálkod­nak, s folytatják a már meg­kezdett szerkezetátalakítást. A dollárexport sikerei ellenére az is figyelmeztető, hogy a köny- nyűipar szocialista exportja az első félévben 3 százalékkal el­maradt a tervtől. Az okok el­sősorban az év eleji szállítási lemaradásokban és kiszállított termékekre érkezett minőségi kifogásokban keresendők. Vásárlók a Konzum Áruház ruházati osztályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom