Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-29 / 237. szám
ecHníkca A kiállítás egyik reprezentatív darabja, a hasitó gép Technikatörténet A bőrgyártás múzeuma A pécsi Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumban látható kiállítások egyikének helye önmagában is meghatározó. Az úgynevezett Tímárházban 1773-ban létesített tímárműhelyt Pelikán József, és itt kapott helyet a bőrgyártás, bőrfeldolgozás történetét bemutató anyag. Mint a technológia történetét jól ismerő Harvan Józseftől, a múzeum „gazdájától” megtudtuk, a kiállítás rendezésekor igyekeztek megőrizni az eredeti helyszínt, és nyomon követni a technológiai sorrendet. A bőrfeldolgozás szempontjából a területet két részre osztották, a bőrgyártás őskorára és újkorára. Az őskorhoz tartozik a helyiséget kettészelő facsatorna. A tímárműhelyeknek nagy volt a vízigényük, hiszen egy kilogramm bőr tisztításához 500 liter vízre volt szükségük. A vízigényt a Tettye-patak volt hivatott kielégíteni. Vizében mosták régen a bőröket, és beledobálták a hulladékot is. A patak vize annyira szennyezetté és sűrűvé vált, hogy a folyás mentén dolgozó malmok gyakran leálltak. A régi feljegyzések szerint több pestis- járvány miatt okolták régen a tímárokat, és ebben — valljuk be —, volt is némi igazság. Ezért a város vezetői elrendeltek: a patak vizét a tímárok kötelesek facsatornába vezetni, és megtiltották, hogy a bőröket a patakba mossák. Ez a rendelet Európában akkor egyedülálló volt. Ä folyamatban nagyot ugorva jutunk a hasítógépig. Ez vágta az előkészített bőrt három darabra. Egyes helyeken vékonyítógépként is emlegetik. A széthasított rétegekből külön- külön mást csináltak. A legelső rétegből cipőt, a középső rétegből díszműt, a harmadik rétegből pedig cipőbélést. A hasítógép alapgépnek számít a bőrgyártásban. A jelenlegi berendezések öt rétegre hasítanak. Gyakran előfordult, hogy a lehasított réteg nem volt mindenhol egyforma széles, ezt; faragógépekkel javították, mely már mindenképpen a technika újkorának képviselője. Az itt kiállított példány 300 milliméter szélességet volt képes elérni, napjainkban működő társai 2000 milliméteres szélességgel dolgoznak. A ma is működő hengerlő- gépeket a pécsi múzeumban makett szemlélteti. Ezek a berendezések a bőrök tömörítését végzik, egy sínen haladó henger segítségével, melyre 2,5 tonnás nyomás nehezedik. Meg kell említeni, hogy napjainkban is ez a legbaleset- veszélyesebb gép, hisz a henger és a sín között mindösz- sze 2,5 milliméter távolság van. Kertész Viktória Technikaklub: szoftverbemutató Elkészült a Pécsi Műszaki Adatbank nyilvántartását segítő számítógépi program, melynek első bemutatójára szeptember 10- én, 17 órakor kerül sor a Pannónia Innováció pécsi, Zólyom utcai klubjában. A bemutató nyilvános, így azon bárki részt vehet. Külön meghívót ezúttal nem küldünk a résztvevő vállalatoknak sem, de a program készítője, Fancsali Péter okleveles közlekedésmérnök a helyszínen szívesen válaszol valamennyi kérdésre. Egyúttal egyéni kezdeményezők jelentkezésére is számítunk, bárki, aki újításával, találmányával szerepelni akar, az adatbank nyilvántartásában, és munkája arra érdemesnek ta- lóltatik, fölvételt nyerhet. Egyébként a program maga is eladó, vállalatokon belül is hathatós segítője ugyanis az újítások nyilvántartásának. A szoftverbemutató mellett természetesen ezúttal serr\ marad el szokásos ötletbörzénk. Száraz helyen fél évezreden át kitart Épületeink faszerkezetei A cél:megakadályozni a fürdőzést A modern építészet sem nélkülözheti a különböző faanyagok alkalmazását, nem is tenné helyesen, hiszen a fa esztétikus megjelenésén túlmenően kiváló szilárdsági és tartóssági tulajdonságokkal rendelkezik. Ez utóbbi a föl- használás körülményeitől függően tág határok között változhat. A tölgy-, a vörös-, fekete- és erdei fenyő például szabadban, talajjal érintkezve 10-12 év alatt tönkremehet, épületben, száraz helyen 5-800 évig is jól ellátja feladatát. A tartósság alapfeltétele, hogy a beépített faanyagot farontó gombák, vagy farontó rovarok ne támadhassák meg. A gombák enzimjeinek hatására ugyanis megváltoznak a kémiai és fizikai jellemzők, elsősorban a szilárdság, az ütőhajlító és nyírószilárdság csökken. A rovarok —, melyek a gombás fát könnyebben megtámadják — nem befolyásolják ugyan a sejtfalak kémiai összetételét, de rágásukkal csökkentik a fa szilárdságát. A fertőző szervezetek megtelepedését nagyban elősegíti a tartós átnedvesedés, így teljes tetőszerkezetek, fafödémek, gazdasági épületek 1—2 év alatt tönkre mehetnek. Fokozza a veszélyt az a tény, hogy a gombaspórókat a szél messzire sodorhatja, a rovarok távoli helyen rakják le petéiket, emiatt a fertőzés elterjedhet, súlyos anyagi károkat okozva az épületek tulajdonosainak, kezelőinek. A beépített faszerkezetek szárazon tartása mellett kiváló vegyszerek állnak rendelkezésre, alkalmazásuk nagyban csökkenti a fertőzés veszélyét is. Rendkívül fontos, ha károsodásra utaló jelek, — elszíneződés, vattaszerű bevonat, apró, kerek nyílások, lisztszerű porcsomók — jelennek meg, azt haladéktalanul vizsgáltassuk meg szakemberrel. Ezt egyébként jogszabály is előírja. E téren Baranya megyében már történtek intézkedések, sokat segíthetnek a ház- kezelőségek és helyi tanácsok műszaki dolgozói, de a saját ingatlannal rendelkezők maguk is. Hegedűs István Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Hol áll a PMMF? A felvételik tapasztalatai 75-83 pont elég volt az üdvösséghez... A műszaki egyetemeken, főiskolákon is megkezdődő tanév előtt talán nem érdektelen számba vennünk, kik is lesznek az idei elsőévesek, a leendő mérnökök, üzemmérnökök, illetve a többi intézményhez képest hol áll a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Nos, a jelentkezők számarányában évekre visszamenően nem mutatható ki változás. A magyar műszaki felsőoktatás három legnépszerűbb formáját továbbra is a Budapesti Műszaki Egyetem képviseli. Az építészmérnöki karon 1Q0 helyre 267-en, a villamosmérnöki karon 410 helyre 816-an, a közlekedésmérnöki karon 160 helyre 304-en jelentkeztek, de utóbbi autógépész ágazatának 30 helyére 118-an szerettek volna bejutni. Persze az érdeklődés, a társadalmi elismertség mértékét nem a felvételi keretszám, hanem a szükséges alsó ponthatár jelzi elsősorban. Ahol csekély a merítési bázis, ott alacsonyabb határt lehet meghúzni, így például a BME gépészmérnöki karán 94 pont már elég volt a sikerhez. Sarkítottan fogalmazva: ha valaki ma hazánkban az érvényben lévő felvételi rendszerben 94 pontot elér, abból okleveles qépészmérnök lehet. A műszaki főiskolákon jóval kevesebb pont is elegendőnek bizonyult, Budapesten, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán 85, a győri Távközlési Műszaki Főiskolán 76- 92, Pécsett szaktól függően 75-83 pont elegendő volt az üdvösséghez. Vagyis 75 ponttól alkalmas valaki üzemmérnöki munkára. De mit ér a 94, illetve a 75 pont? Átszámítva a néhány évvel ezelőtti határokra, a mai 94 az akkori 15,6 pontnak felelt meg. Vagyis jó eredménnyel már be lehet kerülni az egyetemre. Hasonlóan műszaki főiskolára jutáshoz 12,5 pont, közepes eredmény elegendő. Arról is írnak, hogy 465 méter kábel van egy Audi 200-asban. És ebben a fél kilométernyi vezetékkötegben még nincs is benne a blokkolásgátló, vagy például a memóriás ülésbeállító „erezete". * hogy gazdaságossá tehető egy új módszer alkalmazásával az egészen vékony, meredek széntelepek kincsének kitermelése. A kőolajbányászatban már használt eljárással a szénréteg aljáig két függőleges furatot mélyítenek a földbe, és azokat alsó végükön a szénrétegben haladó, vízszintes furattal összekötik. Ezután az egyik függőleges lyukon olyan oldatot engednek le, mely a szén pórusaiba, repedéseibe hatolva felaprítja azt, és vele eqyütt zagyot alkot, amit a másik, függőleges furaton szivattyúznak fel. * hogy a Magyarország felé kacsintgató McDonald's, a világ legnagyobb gyorsétkeztető hálózata, bécsi éttermében a keletkező hulladék ésszerű eltüntetésére préskonténert állított szolgálatba. A jelentős kezelési költségű és térfogatú - elsősorban pohaiakról, papírtányérokról, tálcákról van szó - szemetet 1:7 arányban tömöríti a prés. * hogy sajátos megoldást alkalmaznak a Kanári-szigetek fővárosa, Teneriffa vízellátására. A főváros közelében lévő, régen kialudt Taco nevű vulkán kúp alakú kráterét ugyanis tervira erősítésű műszaki fóliával bélelték ki, kialakítva ezzel egy 825 ezer köbméteres tározótavat. * hogy kazánkéménybe építhető szélmotort szerkesztett egy budapesti mérnök. Andoci Ba- loq János áramfejlesztő berendezésének igazi neve talán huzatmotor lehetne, hiszen a motort a kéményhuzat működ-, teti. Rovatszerkesztő: Sz. Koncz István Lefűvószelep és aktív felfüggesztés A Forma—1 technikája Bernie Ecclestone, a Forma —I. mindenható ura, a második Magyar Nagydíj előtt megkapta a külföldi állampolgárnak adható legmagasabb akadémiai kitüntetést. A Széche- nyi-emlékérmet a hivatalos indoklás szerint azért ítélték oda a „Kisnagyember”-nek, mert jelentősen hozzájárult az ország műszaki fejlődéséhez azzal, hogy elhozta hazánkba a világszínvonalú autótechnikát. Hogy milyen is ez a világszínvonalú autótechnika, erről több-kevesebb fogalom-, mai mindenki rendelkezik, amit viszont jótékony homály fed, az a turbók nyomáskorlátozó szelepe, illetve a Camel-Lo- tus-Hondákon idén bevezetett aktív kerékfelfüggesztés, írásunkban ezúttal ezekről igyekszünk tájékoztatást adni. A motorok és turbófeltöltők együttes meghibásodása kiteszi a műszaki okokra visszavezethető kiesések 50 százalékát. Minden nyolcadik jármű a turbó miatt esik ki a versenyből. Ezek, a percenkénti 100... 140 ezres (!) fordulatszámon, es 900... 1000 Celsius fokon működő szerkezeti elemek csak néhány tíz üzemóráig bírják a szélsőséges mechanikai és termikus iqény- bevételt. Nyomásuk csökkentésére idén a FISA egy 4 bar nyomáson lefúvó szelep használatát írta elő. Az alumínium-ötvözetből készített szelepházban egy kisebb huzalátmérőjű bal, illetve egy nagyobb huzalátmérőjű, jobb menetű rugó szorítja a 80 milliméter átmérőjű szelepet a fészekbe. A szerkezet sokat bírált tömege 2,5 kilogramm, és azért van szükség ilyen méretekre, hogy az extrém hőterhelést a nyitónyomás változása nélkül elviselje. Az eddigi, jóformán egyedül hathatós védekezést a Honda alkalmazza a motorokon. Trükkjük abból áll, hogy turbófeltöltőiket a 4 boros szelephez hangolták. Vizsgálatuk során ugyanis meglepve tapasztalták, hogy mint holtidős szerkezeti elemek, ezek a berendezések nem lökésszerűen, hanem 3,95... 4 bar környezetében nem elhanyagolható késedelemmel nyitnak. Akkorával, hogy ezalatt a korábbinál célszerűen jóval nagyobbra választott lapátkerekű töltők nyomása átmenetileg 4,3 bárrá is fokozódhat. A túlnyomás jól szerkesztett motoron átmenetileg 60... 74 kilowattos, azaz 80... 100 lóerős dinamikus teljesítménynövekedést is előidézhet, amit ugye kár lenne veszni hagyni. Az aktív kerékfelfüggesztés fogalmának tisztázásakor talán érdemes abból kiindulnunk, mi is történik a passzív felfüggesztéskor, amikor a kerék huppanóra fut. Először a gumiabroncs, aztán a rugó, végül a lengéscsillapító nyomódik be, mely elmozdulást ezek lökéscsillapító hatása mérsékeli. E lökőerő elfojtását —, melyre néhány lengést követően kerül sor —, döntően a rugóállandó és a csillapítási tényező határozza meg. Ha ezután a rugót és a csillapítót függőleges irányú elmozdulásra képes, vezérelhető dugaty- tyúmozgású hidraulikus munkahengerrel helyettesítik, és ezt a kerékelmozdülás jelét feldolgozó számítógéppel szabályozzák, aktív felfüggesztést kapnak. Ide tehát egy elmozdulásadó, és adatai feldolgozását végző egység szükséges. Ha kiegészítik azzal, hogy a hossz- és keresztirányú gyorsulást is érzékelik —, gyorsulásadókkal, illetve elmozdulásadók jelének kétszeri integrálásával, - — úqy optimális szintre csökkenthetik a kerék- mozgásokból a járműre átadódó elmozdúlásokat. Elvileg tehát arról van szó, A lefúvószelepek gondosan becsomagolva kerülnek a csapatokhoz hogy a felfüggesztés adott pályához történő beállításával minden versenyhelyzetben optimális szintre hangolhatok a talperők, figyelemre méltóan javítva a kerék—út kapcsolatot, és a jármű stabilitását, manőverezhetőségét. Igen ám, de az első ilyén változatok tömege 45 kilogramm volt és a hidraulika kiszolgálását olyan olajszivattyú végezte, melynek teljesítményigénye 20 lóerő körül mozgott. A mai Camel-Lotus-Honda kocsikon ezeket az adatokat sikerült 15 kilogrammra, illetve 1 lóerőre csökkenteni. Mégis, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a tömegnek az elhelyezése nem változtatható szabadon, így a súlypont elhelyezkedését kedvezőtlenül befolyásolhatja, máris egy jelentős hátrányra figyeltünk föl. A másik komoly gond, hogy az elmozdulásadók jeleit feldolgozó számítóqép utasításait a négy kerék egymással összehangolt munkahengerei nem képesek megfelelően követni. A Camel-Lotus-Honda felfüggesztése elvileg 50 Herz- es útgerjesztésre képes választ adni, reagálni. A gyakorlatban ifyen periódusé gerjesztés okozta elmozdulások csillapítása hidraulikusan igen nehezen megvalósítható. Egy lebegéshez hasonlítható jelenség következik be a rendszer tehetetlenségéből adódóan, és a kerék—út kapcsolat rohamosan romlik, a jármű stabilitása csökken, csúszkálni kezd. Az aktív felfüggesztés egyelőre elsősorban olyan pályákon eredményes, ahol régebbi, némileg egyenlőtlenebb az útburkolat. A sík betonozatú, nemrégiben aszfaltozott, pályákon, mint amilyen a Hun- garoring, a rendszer még nem működik megbízhatóan. Az •azonban valószínűnek látszik, hogy a kísérletekbe jövőre több csapat — így állítólag a legnépszerűbb, a Ferrari is — bekapcsolódik a gyakorlatban. Sz. K. I. HÉTVÉGE 1987. augusztus 29., szombat
