Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-29 / 237. szám

Az Elnöki Tanács ülése A testület az Alkotmány 22. paragrafusána’k (2) bekezdése alapján az Országgyűlés őszi ülésszakát szeptember 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze, napirendjére a kormány mun-i kaprogramját (1987. október elsejétől 1990. december 31-igj, valamint az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vényjavaslatokat. Németh Károly elnök tájé­koztatta az Elnöki Tanácsot I. János Károly spanyol király magyarországi látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásáról. A tájékoztatót a testület egyet­értéssel tudomásul vette, és meg­állapította, hogy a látogatás jól szolgálta országaink köl­csönös megismerését, a magyar —spanyol kapcsolatok tovább­fejlődését és a nemzetközi együttműködést. Az Elnöki Tanács több ré­szében módosította a Polgári Törvénykönyvet. Hatályon kívül helyezte a tartós földhasználat­ra vonatkozó szabályozást, mi­vel a földről szóló 1987. évi I. törvény a földnek tartós hasz­nálatba adása lehetőségét megszüntette. A törvényi módo­sítás ezen kívül szabályozza az alapítvány létrehozásának fel­tételeit, s megszigorítja a szál­lodák kártérítési felelősségét. Kiegészíti az új szabályozás a bírósági végrehajtásra vonatko­zó rendelkezéseket, egyes pénz- követelések végrehajtása érde­kében a jövőben a lakásbérleti jog is végrehajtás alá vonható lesz. A javító-nevelő munka új formájának, a közérdekű mun­kának a bevezetésére, valamint a kényszergyógykezelés alkal­mazásának törvényi kiterjeszté­sére figyelemmel az Elnöki Ta­nács módosította a büntetések és intézkedések végrehajtásá­ról szóló 1979. évi 11. számú, törvényerejű rendeletet. A továbbiakban a testület törvényerejű rendeletet hozott arról, hogy a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem a jövőben a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert nevét viselje. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Pécsett megkezdődött a XIV. Országos Műemléki Konferencia Folytatta mókáját a falu- egészségügyi világkongresszus A Nemzetközi Mezőgazda- sági és Faluegészségügyi Tár­saság X. világkongresszusa szekcióüléseken folytatta teg­nap a munkáját. A négy szek­cióban elhangzott előadások négy fő téma körül csoporto­sultak. 15 előadás szólt például az új tendenciákról és válto­zásokról a falusi lakosság ellá­tásában, a másik fő téma az egészségfejlesztés kérdései a mezőgazdasági dolgozók köré­ben, szó volt az élet- és munka­körülmények alakulásának kér­déseiről, valamint a sürgősségi ellátás jelentőségéről. . A kongresszus résztvevői dél­után vidéki szakmai látogatá­son vettek részt, amelynek so­rán Baranya megyei mezőgaz­dasági üzemekkel ismerkedtek. A kongresszus magas részvételi létszáma miatt nyolc csoport­ban nyolc különböző üzembe látogattak, így vendéglátók vol­tak: a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a íippói, a sásdi, a dunaszekcsői, a baksai, az új- petrei, a reménypusztai és a szigetvári tsz-ek. Aczél György pécsi látogatásai Aczél György, őz MSZMP Politikai Bizottságának tag- . ja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, Pécs országgyűlési képviselője pécsi látogatása során tegnap reggel dr. Dányi Pálnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának, . Horváth Lajosnak, a Bara­nya Megyei Tanács elnöké­nek, Szentirányi Józsefnek, a Pécs Városi Pártbizottság első titkárának és Piti Zol­tánnak, a Pécs Megyei Vá­ros Tanácsa elnökének a kíséretében látogatást tett az új katonai kollégium­ban, ahol Csordás László őrnagy, kollégium-parancs­nok mutatta be az intéz­ményt, amelyben az új tan­évben már megindul a ne­velőmunka. Ezután a Ivov- kertvárosi Németh László utcai új iskolába látoga­tott el Aczél György. Az eredetileg középiskola cél­jára épült iskola átmeneti­leg általános iskolaként működik, s az idei tanévre készült el teljes egészében. Az Iskolát Mozsgai Miklós igazgató mutatta be. * Aczél György elvtársat pécsi tartózkodása idején 70. születésnapja alkalmá­ból Baranya megye és Pécs város politika és ál­lami vezetői körében Hor­váth Lajos megyei tanács­elnök köszöntötte meleg szavakkal, méltatva a Ba­ranya fejlődése érdekében kifejtett több évtizedes te­vékenységét. Dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság el­ső tikára jókívánságai mellett reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok tovább erősödnek. Aczél elvtárs a jókívánságokat megköszön­ve felidézte a megyéhez és a városhoz fűződő kapcso­latait, azok értékeit. Világ proletárjai, egyesüljetek! * Szekcióülések, üzemlátogatások XLIV. évfolyam, 237. szám 1987, augusztus 29., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A konferencia megnyitó ünnepsége a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Aczél György előadói beszéde Közel négyszáz bejegyzett résztvevő és nagyon sok érdeklő­dő jelenlétében Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség igazgatója nyitotta meg tegnap délelőtt a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola nagy előadótermében a XIV. Országos Műemléki Konferenciát, a műemléki albizottságok és műemléki társadalmi bizottságok kétévente megrendezett tanácskozását. Az elnökségben többek kö­zött helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Jantner Antal építésügyi és városfej­lesztési, Pusztai Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes, dr. Dányi Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Ta­nács elnöke, Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság el­ső titkára, Piti Zoltán, Pécs Megyei Város Tanácsának az elnöke, dr. Cserháti József pé­csi megyéspüspök és Barna Gábor, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság főtitkára. A konferencia első előadó­ja Aczél György volt. „Építé­szeti örökségünk szerepe a kultúrában" c. előadását így kezdte: — Építészeti örökségünk a tárgyi emlékek tekintetében, de az építészeti kultúrának és ez igényességnek a szempontjából is igen ellentmondásos. Tragi­kusan emlékpusztító történel­münk folytán tárgyi emlékek­ben messze elmaradtunk - a szerencsésebb sorsú nemzetek­től. De nem kevés veszteség forrása az is, hogy történelmi fejlődésünk megkésettsége és kisiklásai nyomán sok minden meg sem született. Nehéz tör­ténelmünk szomorú illusztráció­ja a hiányos, gyér építészeti emlékanyag. Ezért nálunk oly­kor egyetlen főmű egész stí­luskorszakokat képvisel, ezeket áhítattal őrzi a hivatásos mű­emlékvédelem és a nemzeti emlékezet. Rámutatott arra, hogy a szá­zadok által megritkított emlék­anyag féltett kincse mindaz, amit az itt élő népek, nemze­tiségek alkottak:- A történelem megtanított bennünket arra, hogy a Duna menti népek egymásrautaltsá­gában, közösségében gondol­kodjunk, s erre számítunk — a műemlékvédelemben is — barátaink részéről is. Keserves leckék árán jutottunk el a felismerésig, hogy amennyire természetes a ragaszkodás a számunkra legdrágábbhoz, sa­ját értékeinkhez, annyira logi­kus és parancsoló a szomszéd kultúrák és népek alkotásai­nak a megbecsülése is. Aki nem becsüli, veszni hagyja, netán rombolja, akárcsak ön­kéntelenül is pusztítja más kultúrák örökségét, az nem becsülheti meg igazán a sa­ját hagyományait sem. Ez az igazság különösen érvényes kö­zös otthonunkban, Közép-Euró- pa keleti részén, ahol az év­századok nemcsak a magyar, hanem a többi nép építészeti alkotásait sem kímélték. E tér­ségben fokozottan káros min­den nacionalista türelmetlen­ség és szűkkeblűség, amely közvetve vagy közvetlenül, va­lamennyiünk közös tulajdonát herdálná el. Az előadó a továbbiakban arról beszélt, hogy az 1945-ös nagy sorsforduló tragikusan, de történelmileg törvénysze­rűen vezetett számos érték el­pusztításához, majd részletesen elemezte új építészeti kultú­ránk kialakulását, rámutatva a vadhajtásokra is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy kritiku­sabban kell felmérnünk egész középítészetünk hatását az épí­tészeti kultúrára - állapította meg. — A lakóhely humanizálása, pátria teremtése - folytatta ez az építészeti feladat ma aktuálisabb, mint bármi­kor az elmúlt évtizedekben. Teljesítése körültekintő döntést, többféle megoldást követel. Ma elsősorban a múlt fogyat­kozó építészeti emlékeinek a rehabilitációjára van szükség. De ez nem jelenti azt, hogy egy hamis nosztalgia jegyé­ben mindent megőrizzünk. Sem­mit se védeni bűn, mindent védeni badarság, mert szét­forgácsolja az értékek megőr­zésére fordítható energiánkat. - így folytatta: - Az építé­(Folytatás a 2. oldalon.) Szőlészeti MB——j— tudományos ■nMaHaHaBnaraanK.' tanácskozás Szőlészeti tudományos ta­nácskozás keretében „A szőlő és a bor ex librisen és címkén" címmel nyilt kiállítás tegnap Villányban a Pannonvin Borgazdasági Kombinát központjában Solti László villányi tanár gyűjteményéből. Az ország legnagyobb magángyűjte­ménye 15 000 darabból áll, amiből 53 hazai és kül­földi grafikus 700 munká­ját láthatja ezúttal a nagyközönség. Az anyagot szeptember 18—19—20-án a pécsi sportcsarnokban is kiállítják. (Tudósítás a 4. oldalon) Az 1-es szekcióülés résztvevőinek egy csoportja „Semmit sem védeni bűn, mindent védeni badarság"

Next

/
Oldalképek
Tartalom