Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-28 / 236. szám

e Dunántúli napló 1987. augusztus 28., péntek Menedzser Egyik hazai feltalálónk szelle­mes mondását olvastuk egyik na­pilapunkban. A mondás: A me­nedzser . . . folytatás a vízszin­tes 18. és a függőleges 22. szá­mú sorokban olvasható. VÍZSZINTES: 1. Tintahal. 2. Törté­nelmi uralkodócsalád volt Európá­ban. 13. Pipafajta. 15. Vad, kusza és sűrű növényzet. 16. Hangtalan mese! 18. A mondás folytatása (Zárt betűk: A, S). 19. Versenygya­korlat a műkorcsolyázásban. 20. Kutrica. 21. Műbiráló, kritikus, el­avult szóval. 23. Abban az időben. 25. Svájci kanton, budai utca, Pest megyei község. 26. ... Dani, Mórich Sárarany című regényének fő alakja. 27. Fontos lakkipari műgyanta. 28. Neki köszönhetjük a telefont. 29. A tortában van! 31. ókori görög törzs tagja. 32. Visszaér! 33. A megye vége. 34. Üj-Zéland polinéziai falu őslakója. 37. Hazai regényújság. 42. Egyes! 44. A művészetek egyike, névelővel. 45. öl távirati szóval. 46. Diplomára utaló betűk. 48. Élelmezési és ipari célokra termesz­tett növény. 50. Anikó becézve. 52. Szobrászatunk nagy alakja volt (Miklós 1831—1875). 53. Nem nyitott. 54. Lerohanásszerű támadás a ví­vásban. 55. Jugoszláviai üdülőhely. 56. Adámka. 57. Hivatali helyiség. 58. A telefonba mondjuk. 59. Kas­sák Lajos folyóirata volt. 60. Titok­ban van! 61. Igaz egynemű betűi. 62. Melegen tálalt édes mártás. 63. Értekezlet. 66. Finn autók jelzése. 67. Ingatag. 68. ökölvívók küzdő­tere. FÜGGŐLEGES: 1. Ez a fa, a kő­művesek szerszáma. 2. Fejetlen rém! 3. Picsi . . ., kisgyermekek játéka. 4. Totótipp. 5. A házasulandók egyi­ke. 7. Az egyik vércsoport. 8. Ko­márom megyei község. 9. Posztóból készített egykori falusi viselet. 10. A szőlőhegy leve. 11. Fábry Zoltán által szerkesztett irodalmi folyóirat volt. 12. Kiváló olasz csillagász, fi­zikus, matematikus (Galileo). 14. Balatoni üdülőhely. 17. Katonai ro­ham, németből átvett szóval. 20. Pá­rizs egyik repülőtere. 22. A mondás befejezése (Zárt betűk: H, E). 24. Pekingből származó. 25. Ugyanez rö­vidítve. 28. Malájok élvezeti és iz­gatószere. 30. Kötetlen beszéd. 32. Megdöbbenést keltő. 35. Sóvárogva kíván. 36. Zamata. 38. Ki? — oro­szul. 39. Fordítottjával női név. 40. Élőszóban jelentést tesz. 41. Ha­sonló. 43. A barlang nyílása. 47. Gács Rezső bűvész művészneve volt. 49. Rendezőiroda névbetűi. 61. A Halotti beszéd egyik szava. 52. Gyorsan párolgó. 54. Francium vegyjele. 55. Ostoba. 57. Igazságot tesz. 58. Indulatszó a csodálkozás kifejezésére. 60. Iluska. 62. Sorozó egynemű betűi. 63. üzemi Bizott­ság. 64. Olasz helyeslő szó. 65. Esni kezd! 66. Pest része! H. J. Beküldendő: a vízszintes 18. és függőleges 22. számú sorok megfej­tése, legkésőbb szeptember 7-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134, Du­nántúli szerkesztősége, Pécs, Hunyadi-^Sk-^. címre. Az augustius 14-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Atalanta — Tamerlano — Arianna — Partenope — Berenice — Rinaldo — Ariodante — Rodelinda. Könyvutalványt nyertek: Krisztián Gábor, Pécs, Móricz Zs. t. 14., Kul­csár Veronika, Pécs, Pannónia u. 16., dr. Tallián Valér, Pécs, Váci M. u. 18., Tamási Gergely, Pécs, Alpári Gy. u. 2/A, Vajcsy Eszter, Pécs, Jókai u. 4. Az utalványokat postán küldjük el. Játékfilm - újszerű forgalmazásban Rendhagyó forgalmazási for­mában jut el a közönséghez szeptembertől Simó Sándor Is­ten veletek, barátaim című új játékfilmje. Az eddigi gyakorlattól elté­rően a produkciót a gyártó, a Mafilm Hunnia Filmstúdió köl- csöndíj ellenében közvetlenül adja át a FÖMO-nak, illetve a megyei moziüzemi vállala­toknak. Ezzel a filmgyártó mű­hely első ízben veszi át a forgalmazó szerepét. így az alkotók, filmkészítők közvetle­nebbül nyomon követhetik a produkció útját a nézőkhöz, s a fogadtatásról is egyértel­műbb visszajelzést kapnak. Simó Sándor filmje a Hun­nia Filmstúdió és a Magyar Televízió Drámai Főszerkesztő­sége közös vállalkozásában iött létre. A koprodukciós fe­lek megállapodása értelmében a televízió 1988. február 13- ón, Buda >est felszabadulásá­nak évfordulóján suqározza majd; a fővárosi és,vidéki mo­zikban pediq az ezt megelő­ző hónapokban mutatják be a filmet. A Tersánszky Józsi Jenő kis­regényéből készült alkotás eqy pesti bérházban játszódik, méqpedia három sorsfordító történelmi pillanatban: 1938 szeptemberében, amikor Mün­chenben háború vagy béke kérdéseiben döntenek; 1942 őszén; majd két esztendővel később, immár a háború sod­rásában. Horgászat Húsz éve a Baranya Megyei Tanács és a MOHOSZ Bara­nya Megyei Intéző Bizottsága megállapította a Herman Ot­tó Horgász Emlékversenyt az­zal a szándékkal, hogy a nagy magyar polihisztornak, Herman Ottónak emlékét a horgászmozgalom is megőrizze. Az országban elsőként a hal­fogást egyéb ügyességi szá­mokkal is kiegészítették, így kétnapos összetett versennyé vált, melyet ma már több or­szágos verseny is átvett. A korabeli sajtók üdvözöl­ték a baranyai kezdeménye­zést, habár a sorok között-sze­repelt egy olyan mondát is, hogy a „legszebb szándékok csak annyit érnek, amennyit sikerül megvalósítani belőlük". Az elmúlt húsz év igazolta a versenykiírás optimizmusát, a szándék megvalósulását. Ma KULTURÁLIS AJANLÖ Film... Film... Film... Rádió Bunker­építők a Balaton- parton A „Jó pihenést" című szom­bati magazin szerkesztője, Ba­logh Zoltán a következőket mondta a műsor tartalmáról: „Három konferenciával is fog­lalkozunk. Elképzeléseink sze­rint megszólaltatunk egy Auszt­ráliában élő magyar szárma­zású orvosnőt, beszélünk kon­tinensünk első óvodájáról, amit 150 éve Tolna községben lé­tesítettek; és szólunk a műem­lékvédelmi tanácskozásról is. Lesz riport a balatoni „bun- ker”-építkezésekről, arról, ho- qyan játsszák ki az építési ti­lalmat; a somogyvári ásatá­sokról, és eqy dunai természet- védelmi táborról. Bemutatjuk továbbá Fekete István írónak a napokban átadott emlékmúzeu­mát, mely Göllén látható." Nógrádi Erzsébet szerkeszti a „Vasárnapi magazint", mely­ben egy olyan képzeletbeli utazásra invitálja a hallgató­kat, amely Keszthelyről indul; eljutnak a régi autók szerel­mesének, Kalmár Gábornak otthonába is, aki .bemutatja büszkeségét, egy 39-es évjá­ratú BMW-t, amelynek felújí­tását nemrégiben fejezte be. A kocsi 100 km-es gyorsaság­ra is képes! így hamar Pécsre lehet érni, ahol a Bányászati /Múzeum új részlegét mutatia be Szomolányi Gyula, a MÉV műszaki vezérigazgató-helyette­se. A múzeum ünnepélyes át­adására a bányásznapon ke­rül sor. A grábóci görögke­leti szerb zárdatemplomot vi­szont, amelyet 400 évvel ez­előtt alapítottak és több éviq restauráltok, vasárnap adják át rendeltetésének. A képze­letbeli utazás afrikai élmé­nyekkel, tapasztalatokkal zárul. Dr. KoppáÁV Csaba pécsi ,sé- bészorvos adja közre, aki a napokban utazik vissza mun­kahelyére, Luandába, Angola fővá rosába.---------------- * ---------------­P écsi grafikusművész kiállítása Akik jártak már Püspökszent- lászlón, bizonyára találkoztak Deák Zsuzsa nevével, akinek ottani kisgalériájában többen is bemutatkoztak már a közön­ségnek. Ezúttal a fiatal pécsi grafikusművész saját alkotásai­ból rendezett kiállítást a pécsi Ifjúsági Ház. Deák Zsuzsa érzé­keny, elgondolkodtató munkáit szeptember 1-jétől 27-ig láthat­ják az érdeklődők. ZUHANÁS KÖZBEN Színes magyar film. Rendezte: Tolmár Tamás. Főszereplők: Kaszás Attila, Pogány Judit, Rudolf Péter, Kovács Adél, Hársing Hilda, Végvári Tamás. A film egyetlen nap törté­netét meséli el. Vannak olyan napok, amelyet a sors kegyet­len játéka különössé tehet, amikor a véletlenek tragédiá­vá fonják az események egy­mástól független szálait, öt ember (Gyuri, a taxisofőr; Zsuzsa, a barátnője; Nóra, az öregedő angoltanárnő; Ildikó, a balett-táncosnő és Wolf, a barátja) történetének mozga­tórugója a véletlen, amely egy határon túl maga a sors . . . EGV NÖ VAGY KETTŐ Színes, szinkronizált francia vígjáték. Rendezte: Daniel Vigne. Szereplők: Gérard De­pardieu, Sigourney Weaver, Michal Aumont. Julien, az ifjú paleontológus az évszázad leletére bukkan: Ahogyan régen építkeztek... Új, állandó kiállítás nyílik a hét végén a mecseknádasdi né­met tájházban, „Fagerendás építkezés a dél-dunántúli néme­teknél" címmel. A Baranya Me­gyei Múzeumok Igazgatósága segítségével összeállított anyag­ban, a számos fotó mellett régi munkaeszközök, az építkezések­nél használatos tárgyak is lát­hatók. Az augusztus 29-i meg­nyitón közreműködik a Mecsek­nádasdi Népi Táncegyüttes és a Palotabozsoki Trió. Azokat, akik a tárlaton kívül a megnyitó ün­nepségre is kíváncsiak, délután 4 órára várja a tájház. két és fél millió éves női csont­vázat talál. A kutatások foly­tatásához pénzre van szüksé­ge. Támogatást egy dúsgaz­dag amerikaitól, Heffner asz- szonytól remél. Ám a reptéren helyette a tolakodó udvarlója elől menekülő reklámügynök, Jessica csatlakozik hozzá. A mit sem sejtő tudós őt viszi ki az ásatások színhelyére . . . TÉLI ESTE Színes, szovjet zenés-táncos film. Rendezte: Karen Sahna- zarov. Beglov egy tévéadásban ré­gi énjére ismer. A műsor régi visszavonult művészekre hívja fel a figyelmet. Beglov ifjú­korában híres sztepp-táncos volt. Másnap, amikor bemegy munkahelyére, ahol egy sze­rény tánccsoport vezetője, kol­légái, akik szintén látták az adást, kitörő örömmel fogad­ják. Sokan csak most tudják meg a szerény pedagógusról, milyen nagy művész is volt . . . „Ez az arc ismerős” Nótakedvelőknek ajánlja 28-i, pénteki rendezvényét a harkányi Művelődési Ház. Este fél 9-kor kezdődik itt az a nótaest, ame­lyen fellép Solti Károly, Pintér Györgyi, ifjabb Oláh Kálmán és népi zenekara. Egy hét múlva, 4-én, pénte­ken „Ez az arc ismerős" cím­mel a közkedvelt színművész, Mikó István mutatja be kabaré­műsorát. A sok humort, kaca­gást ígérő program este 7 óra­kor kezdődik, ugyancsak a Mű­velődési Házban. Rovatszerkesztő; HODNIK ILDIKÓ XX. Herman Ottó Horgász Emlékverseny az ország legrangosabb ver­senyei közé tartozik, évek óta minden megye csapata részt vesz rajta. A versenykiírás évek során, a versenyzők javaslatai alap­ján változott, amíg lassan ki­alakult a végleges szabályzat. Szombaton egésznapos horgá­szat után kerül sor a fogott hal mérlegelésére. A halfogá­si eredmény már meghatározó, de a másnap délelőtti verseny­számok az elsők helyezéseit imég megváltoztathatják. A leglátogatottabb verseny­szám a vasárnap délelőtti ha­lászléfőzés, ahol az ország minden halászlétípusa megta­lálható, sőt megkóstolható. Az idei, huszadik alkalom­mal kerül utoljára kiosztásra az emlékverseny alapításakor készített Zsolnay euzén emlék­plakett, mely Herman Ottó portréját ábrázolja. Ezzel kí­vánjuk az eddig elnyert pla­kettek értékét növelni. A húsz év nem ' jubileum, csak öt év múlva válik azzá, de egy olyan évforduló, amely mellett nem lehet úgy elmen­ni, hogy ne emlékezzünk az alapítókról és azokról, akik húsz éven keresztül szervezték, finomították, országos hírnevű­vé tették ezt a versenyt és ki­vívták az egész ország hor­gásztársadalmának elismerését. A XX. Herman Ottó Hor­gász Emlékversenyt ebben az évben szeptember 5—6-án bo­nyolítják le. Szombaton a hal­fogás a Herman Ottó tavon, melynek eredménye 17.30-kor a tóparton végzett mérlegelés­nél látható. A halászléfőzés és az egyéb versenyszámok vasárnap 8 órakor az orfűi IB-tanyánál kezdődnek. Eredményhirdetés szintén ott lesz 12 órakor. Szombaton 10 órakor kerül sor a Herman Ottó-szobor megkoszorúzására. Versenyünk rangját emeli, hogy minden megye IB-titká- ra meghívást kapott rá. A ver­senyt követően ők mérik ösz- sze halfoqótudományukat és másnap beszélik meg az őszi — elsősorban a halasítások- kal kapcsolatos — feladato­kat. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár Pécsi utcák — híres emberek Leonardo da Vinci A Firenzétől mintegy 30 kilo­méternyire fekvő Vinci városka szélén lévő Anchiano nevű ta­nyán 1452. április 15-én egy egyszerű parasztlánynak fiú­gyermeke született, aki a ke- resztségben a Leonardo nevet kapta. Az előkelő apának eszébe sem jutott gyermeke anyját feleségül venni. A Leonardo életét végigkísé­rő magányosságot sokan fél­árvaságával magyarázzák. És bár nagy szerelmei, elmélyült baráti kapcsolatai nem voltak, édesanyja képe egész életmű­vében jelen van. Talán azért is, mert Catarinától ötéves ko­rában elszakították, de az apai házhoz kerülve sem sokáig él­vezhette a családi élet mele­gét, mert mostohaanyja rövi­desen meghalt. Apja, Ser Piero da Vinci 1468-ban Firenzébe költözött, ügyvédi irodát nyi­tott, szépen rajzoló fiát pedig Andrea del Verrocchio mester­hez adta tanulásra. Műhelyé­ben tanítványai nemcsak raj­zolni tanultak, de anatómiát és perspektívát is. Leonardo azon­ban csakhamar kiszakította magát mestere képszerkesztési módszereiből. Nevét Mátyás királyéval többször együtt említik, mert a magyar uralkodó részére Lo­renzo de Medici két bronz domborművet rendelt Ver- rocchiótól. A Mátyás király számára festett Madonna nincs már meg, csupán két szép raj­zát őrzi Szépművészeti Múzeu­munk. De mi ez ahhoz képest, amelyet a firenzei Uffizi, a ve­lencei Accademia, a milánói Ambrosiana, a londoni Brittish Múzeum, a bécsi Albertiana őriz. Milyen ember lehetett Leonardo? Egyik életrajzírója, Vasary tudatja velünk: „Nemes, fi­nom, kedves arcú fiatalember volt, aki szeretett ékes ruhák­ban járni, lovagolni. Bátor volt, nagylelkű, nemcsak kor­társai dicsőítették, hanem a kései utódok is." Művészetének lényegét a kö­vetkezőkben foglalhatjuk össze röviden: amíg a reneszánsz rajzolók a végeredményhez ra­gaszkodtak, és a centrális perspektívát (a távlati rövidü­lést) alkalmazták, addig Leo­nardo rajzai még nem a vég­eredményt rögzítették, hanem a megfigyelés, a kutatás fo­lyamatát. Talán ez az oka, hogy számos félbehagyott munkája maradt ránk. „A for­mák áttetszenek egymáson, a háttér beleszalad a domb ol­dalába . . . mintha a rajzoló ki­tapogatná szemével és tollával az eleven és mozgékony for­máknak a helyét.” (Karátson Gábor) Sovány, megfáradt, gyűlölködő arcokat, hajladozó virágokat, szelíd leányarcokat rajzol, amelyek mindegyikében van valami emberen túli. Leonardo csillaga Firenzén túl mutatott. Milánóba megy, de később még távolabbra vá­gyik, szinte fantasztikus terve­ket szőve. Mi azonban nem kí­sérhetjük végig életútjának ál­lomásain, csupán egy-két alko­tását említhetjük: 1506-ban festette meg Francesco del Giocondo firenzei polgár cso­dás szépségű feleségének, Mona (Madonna) Lisának arc­képét,' amely a párizsi Louvre- nak egyik féltett kincse. ■ Amikor 1519. május 2-án a franciaországi Clos Lucának nevezett kastélyban elhunyt, hűséges tanítványa, Francesco Melzi ezeket írta: „Olyan em­bert veszítettünk, hogy hozzá hasonlót létrehozni a termé­szetnek sem áll hatalmában." Dr. Tóth István Jelenet a „Zuhanás közben" című magyar filmből

Next

/
Oldalképek
Tartalom