Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-28 / 236. szám

2 Dunántúli napló 1987. augusztus 28., péntek Kormányszóvivői tájékoztató NAGYVILÁGBAN következtetésre jutni, hogy szükség lenne a jelenleg ér­vényes hatósági rendszer lé­nyeges átalakítására. Ugyan­akkor néhány kisebb, az élei által diktált módosítás kívá­natos; például az, hogy a tör­vény hatályát kiterjesszék a la­kosságra és a környezetre ká­rossá válható, bárhonnan ere­dő sugárzás elleni védekezés­re. Szabályozni kell azokat a feladatokat is, amelyek rendkí­vüli események következtében állhatnak elő. A törvénymódo­sítás tervezetét az Elnöki Ta­nács elé terjesztik. Az erdőgazdálkodással kap­csolatos, most módosított ren­delet három kérdéskörrel fog­lalkozik - mondotta (a Magyar Hírlap érdeklődésére) a szóvi­vő. Mindenekelőtt kimondja, hogy az erdők állami és szö­vetkezeti tulajdonának tovább­ra is elsőbbsége van, tehát az ilyen erdőterületek továbbra sem adhatók magánszemélyek birtokába. Új szabály viszont, hogy állampolgárok is ha­szonbérbe vehetnek olyan er­dőket, amelyek gyorsan fejlő­dő és energiatermelésre alkal­mas fafajtákból állnak és nagyüzemi művelésre alkal­matlanok. Bányász Rezső (a Magyar Nemzet kérdésére) tájékozta­tott a külföldi ösztöndíjas-kép­zés főbb adatairól. Eszerint je­lenleg 1240 magyar hallgató tanul külföldi felsőoktatási in­tézményekben, közülük 240-en az idén kezdik első félévüket. Hatszázan a Szovjetunióban, kétszázan az NDK-ban és két­százan a többi szocialista or­szágban tanulnak. Néhány fontos szakágban, mint pél­dául repülőmérnöki szakon nálunk egyáltalán nincs kép­zés - tette hozzá. Oktatásügyi kormányzatunk lényegesnek tartja azt is, hogy a hazánk­ban élő nemzetiségiek számá­ra külföldön is képezzenek pe­dagógusokat. Ismét egy más téma: 1987 első hat hónapjában 604-en kapták meg a kivándorláshoz szükséges engedélyeket. A ké­relmezők száma évről évre csökken; hatóságaink humani­tárius szellemben, a család egységének helyreállításától vezérelve bírálják el a kérel­meket, Így alig van rendezet­len, lezáratlan ügy - közölte (a Vasárnapi Hírek érdeklődé­sére) a szóvivő. Végül megemlékezett arról, hogy egy éve lépett hatályba a sajtótörvény. Rámutatott, hogy a törvény jól szolgálta a szocialista demokrácia fejlődé­sét; sajtónk nyíltsága, vita­készsége, társadalmi érzékeny­sége az elmúlt egy esztendő­ben tovább növekedett. A kö­vetkező évek — tette hozzá — nehéz feladatok elé állítják egész társadalmunkat, benne a sajtót. A tömegtájékoztatás dolgozói nagyon sokat tehet­nek azért, hogy népünk meg­értse nemzeti céljainkat, a saj­tó segítsen elfogadtatni ezeket és mozgósítani társadalmunk minden alkotó erejét. Leszerelés — fejlődés Horn Gyula telszólalása a New York-i konferencián A leszerelés és a fejlődés kapcsolatával foglalkozó New York-i nemzetközi konferencián csütörtökön felszólalt Horn Gyu­la külügyminisztériumi államtit­kár. A magyar küldöttség vezető­je a tanácskozás jelentőségé­ről szólva rámutatott arra, hogy a Magyar Népköztársaság kül­politikai elveiben és gyakorla­tában a leszerelés és a társa­dalmi, gazdasági fejlődés kér­désének megkülönböztetett fon­tosságot tulajdonít. Álláspontja szerint az ilyen horderejű, min­den egyes országot közvetlenül érintő problémákat csak a tár­gyalások, a párbeszéd útján, az eltérő érdekek figyelembe véte­lével és a kölcsönös érdekelt- séa felkutatásával lehet meg­oldani. A fejlődésben nélkülözött, il­letve a fegyverkezésre pazarolt erőforrások közötti ellentmondá­sokról szólva kifejtette, hoayezek nem úikeletűek, ugyanakkor a két területen szinte azonos idő­ben bekövetkező kedvezőtlen fejlemények különösen égetővé teszik a leszerelés és a fejlő­dés közötti kapcsolatok feltá­rását. A magyar delegációvezető rámutatott arra, hogy a nem­zetközi gazdasági biztonság megrendülésében meghatározó szerepet játszott a sokoldalúan egyeztetett erőfeszítések vissza­szorulása, az egyoldalú lépések gyakorlatának rohamos terje­dése. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok átfogó jellege kö­vetkeztében, ugyanakkor egyet­len ország sem mentesítheti magát a gazdasági válságje­lenségek következményei alól. A magyar küldöttségvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverkezési verseny és a katonai szembenállás magas szintje nemcsak a nemzetgaz­daságok vonatkozásában, de a nemzetközi, gazdasági együtt­működés terén is gátjává vált a fejlődésnek. A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan intézke­dést, amely — az egyenlő biz­tonság elvét szem előtt tartva —, a katonai szembenállás szint­jének csökkentését eredménye­zi, és megkülönböztetett fon­tosságúnak tartja, hogy érdemi leszerelési lépésekre kerüljön sor a tömegpusztító fegyverek terén. Szorgalmazta, hogy a leszerelési intézkedések kapcsán felszabaduló eszközöket gazda­ságfejlesztési célkitűzések meg­valósítására hasznosítsák.-f MANAMA: Az amerikai hadügyminisztérium szerdán a „fokozott vészhelyzetre" hivat­kozva elrendelte a Perzsa­öbölben tartózkodó amerikai haditengerészek zsoldjának „harci helyzetben járó pótlék­kal" való kiegészítését. Frank Corlucci, az elnök nemzetvé­delmi tanácsadója ugyanakkor kijelentette: továbbra sem lát okot arra, hogy az elnök a törvényhozás jóváhagyásához kösse az amerikai hadiflotta öbölbeli felvonulását. Egy, a vietnami háború után hozott törvény szerint az amerikai el­nök nem rendelhet el hatvan napnál hosszabb külföldi har­ci tevékenységet a Kongresszus jóváhagyása nélkül. ♦ BONN: Az NSZK politikai körei és a sajtó helyesléssel tagadta, hogy Helmut Kohl szövetségi kancellár — bár fel­tételekhez kötve — hajlandó lenne kinyilvánítani a Pershing lA rakéták korszerűsítéséről való lemondását. Oskar La­fontaine Saar-vidéki miniszter- elnök, a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) elnökhelyette­se csütörtöki rádióinterjújában üdvözölte Kohl lépését, hozzá­fűzve azonban, hogy egy ilyen döntő fontosságú kérdésben a parlamentnek is állást kell fog­lalnia. + MOSZKVA: Reagan elnök szerdai beszéde valóságos hi­deg zuhanyként hatott a szov­jet-amerikai kapcsolatok ké­nyes időszakában - hangsú­lyozta csütörtöki moszkvai saj­tóértekezletén Gennagyij Ge- raszimov. Értékelése szerint az amerikai elnök beszédével kapcsolatban nincs értelme a szokványos megfogalmazást használni, miszerint azt „fi­gyelmesen tanulmányozzák", hiszen Reagan a szovjetellenes retorika régi eszköztárához nyúlt. Példa erre a „keresztes­hadjárat a szabadságért" jel­szó felelevenítése. Gennagyij Geraszimov közölte, hogy a Szovjetunió szerint most nem a különböző társadalmi rendsze­rek előnyeinek terméketlen megvitatására, hanem a kap­csolatok javítására, a háborús veszély csökkentésére van szük­ség. ♦ MANAGUA: Tiltakozó jegyzéket küldött szerdán a ni- caraguai külügyminiszter George Shultz amerikai kül­ügyminiszternek, mert Reagan elnök a napokban az ellenfor­radalmárok rádióadóját hasz­nálta lel Nicaraguának szánt üzenetének ismertetésére. A „Liberación" nevű rádióadó­ban sugárzott Reagan-üzenet Washington támogatásának folytatásáról biztosította a ni- caraguai ellenforradalmárokat. A hatékonyság növelése az élelmiszer­gazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) sógállomány növekedésének mérséklését, majd megállítását, az ország fizetőképességének megőrzését, az államháztartás egyensúlyának megteremtését; a szerkezetváltás révén a vál­lalatok, intézmények teljesítmé­nyének növelését, az innová­ció, az exportképesség meg­gyorsítását; az irányítás kor­szerűsítését, az érdekeltségi és piaci mechanizmusok széles kö­rű kibontakoztatását, amelynek csak része az adó- és az ár­reform; a társadalmi, szociális feszültségek csökkentését. Ezek a törekvések majd az éves tervekben fogalmazódnak meg. — A gazdaság stabilizálása mai megítélés szerint előrelát­hatólag több mint három évet vesz igénybe, de ez az idő­tartam mindenekelőtt saját munkánk eredményességétől, hatékonyságától függ. Bányász Rezső (a Magyar Rádió kérdésére) kitért arra is, hogy a kormánynak a munka- program kialakításában legin­kább érdekelt tagjai részvéte­lével augusztus 20-án is tar­tottak egy csaknem egészna­pos ülést, s a mostani ta­nácskozás is a szokásosnál jó­val hosszabb volt a kormány- program beható vitája miatt. E vita eredményességét nagy­mértékben segítette az a több- fordulós konzultációsorozat, amit a politikai, társadalmi, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos szervek és intézmények vezetőivel, az országgyűlési képviselőcsoportokkal folytattak a kormány képviselői. E kon­zultációkon összesen mintegy 2500—2800-an vettek részt, s a kapott javaslatokat a Mi­nisztertanács nagyon jól tud­ja hasznosítani. Egy kérdés kapcsán (Magyar Hírlap) tájékoztatott arról is, hogy a kormány egyre jobban támaszkodik a tudományos igénnyel készült közvélemény­kutatásokra, felmérésekre. A. Tömegkommunikációs Kutató­központ például évente kétszer alaposan elemzi a gazdasági közhangulat alakulását, azt, hogy miként vélekednek az ál­lampolgárok saját helyzetükről és az országéról. Az árrendszer továbbfejlesz­téséről szóló határozatról (a Népszava érdeklődésére) el­mondotta, hogy az új ármeg­állapító mechanizmus a vál­lalatok és az árhatóság közöt­ti, jogilag szabályozott konzul­tációs rendszert hoz létre. A konzultáció célja az ár ki­alakításához vezető tényezők megismerése. Amennyiben a felek nem tudnak megállapod­ni az árváltozás mértékében, a Magyar Kereskedelmi Kamara által vezetett egyeztető bizott­ság előtt kell egyezségre jutni. Az új rendszernek igen nagy előnye a nyilvánosság, az. hogy a termelőknek maguknak kell bizonyítaniuk az áremelés indokoltságát. Ezentúl az árha­tóság lapjában is közzé kel> tenni az áregyeztetések ered­ményét. Az új jogszabály a korábbi­nál egyértelműbben állapítja meg a tisztességtelen ár fo­galmát is. Szabadáras termékek esetén például tisztességtelen az az ár, amelyet az előzetes bejelentési kötelezettség elmu­lasztásával, illetve az órható- ság által elfogadott mértéket meghaladóan emelnek, vagy figyelmen kívül hagyják az ár­konzultáció eredményét. Álta­lában: a kormány ülésén is hangot kapott, hogy szükség van a néhány területen meglé­vő „ármaffiák” elleni harc fo- kozásá ra. * A szóvivőtől megkérdezték, hogy van-e összefüggés a cser­nobili atomerőmű-baleset és az atomenergiáról szóló jogsza­bályok korszerűsítése között (Vasárnapi Hírek). Van, ha nem is közvetlen — hangzott a válasz; a kormány mostani ülésén is szóba került Cserno­bil. A Minisztertanács a sokol­dalú szakértői vélemények alapján megállapította, hogy eddigi rendelkezéseink meg­nyugtató módon szabályozzák az atomenergia hazai alkalma­zását. A csernobili katasztrófa tanulságbiból sem lehet olyan Pályázati felhívás A hatékonyság növelése az élelmiszergazdaságban címmel pályázatot hirdet a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete. A pályázat célja, hogy a készülő dolgoza­tok olyan együttműködési, vál­lalatgazdálkodási, belső irá­nyítási, kooperációs, valamint a termékek minőségével kapcso­latos tartalékokat tárjanak fel, amelyek elősegítik a régió gazdasági fejlődését, a terme­lők és a feldolgozók közötti kapcsolatok javítását, gazda­sági érdekeken alapuló bőví­tését. A tanulmányok tárják fel a gazdálkodó egységeken belüli irányítás fejlesztésének lehetőségeit, tegyék lehetővé a termékek minőségének javítá­sára irányuló gazdálkodási ta­pasztalatok szélesebb körű megismerését, foglalkozzanak továbbá a gazdálkodó szerve­zetek piaci alkalmazkodásá­nak feltételeivel, az alkalmaz­kodás gyakorlati tapasztala­taival, a fejlesztés lehetőségei­vel. A tanulmányok terjedelme — mellékletek nélkül — legföljebb 30 gépelt oldalnyi lehet, két példányban kell elkészíteni és beküldeni. A pályázat jeligés, a készítők adatait — név, lak­cím, munkahely — lezárt, jel­igével ellátott borítékban kell mellékelni. A pályázat nyílt, bárki részt vehet, aki baranyai illetőségű; a tanulmányok ké­szülhetnek közösségi munka eredményeként is. Kikötés: csak olyan dolgozatok vehet­nek részt, amelyeket eddig nem publikáltak, vagy más pá­lyázatra nem adtak be. A pá­lyamunkákat az MTESZ Bara­nya Megyei Szervezetéhez (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) kell beküldeni 1988. március 15-ig. Az értékelésre és a díjak átadására a jövő év májusá­ban kerül sor. A díjak. I. díj: 15 000 forint, II. díj: 10 000 Ft, III. díj: 5000 forint. A tanulmá­nyok - amennyiben témájukat a bírálók arra érdemesnek ta­lálják — hasznosításra kerül­nek. Halálának 50. évfordulója alkalmából emléktáblával tisztelik meg Pécs szülöttét, dr. Szőnyi Ottót, a jeles tu­dóst. Jogi és teológiai ta­nulmányainak befejezése után, 1898-ban pappá szen­telték. 1906-tól 1921-ig a pécsi jogakadémia tanára volt. Érdeklődése már ko­rán a történettudomány fe­lé fordult. Püspöki levéltá­rosként addig ismeretlen for­rásokat tárt fel. Fontos té­nyezője volt városunk század- eleji, pezsgő kulturális éle­tének. Az 1901-ben alakult Pécs-Baranya Megyei Múzeum Egyesület egyik vezetőjeként, az egyesület által kiadott Értesítő szerkesztőjeként, 1909-től pedig már a Váro­si Múzeum igazgatójaként nagyszabású szervező tevé­kenységet folyatott. Régésze­ti ásatásokkal kutatta Pécs és a megye múltját, fárad­hatatlanul járta a vidéket ismeretlen műemlékek után. Ekkoriban születtek könyvei, tanulmányai a dómkőtárról, a pécsi ókeresztény temető emlékeiről, a székesegyház történetéről, a hetvehelyi templom középkori falképei­ről. Előadásaival, újságcikkei­vel széleskörű ismeretterjesz­tő tevékenységet folytatott. Ő honosította meg Pécsett a művészet kritikai műfaját. A helyi sajtóban gyakran je­lentek meq művészettörténeti írásai, kiállítási recenziói. Utóbbiakban nemcsak fel- készültségéről tett tanúbizony­ságot, hanem nyitottságáról, az úi iránti fogékonyságáról is. Ő fedezte fel például a később ismert avantgarde festővé váló Dobrovits Pé­ter kvalitásait. A tervezett, pécsi Kultúrpalota üayének egyik leglelkesebb szószóló­ja volt. __ 1921-ben kinevezték a Mű­emlékek Orszáaos • Bizottsáqa előadóiávó és Budapestre költözött, de később is szo­ros szálak fűzték szülőváro­sához. Szívén viselte a bara­nyai műemlékek sorsát, ró­luk írott cikkei ezután is megjelentek a pécsi újsá­gokban. A Magyar Művé­szet című folyóirat 1929-es pécsi számában — amely az egész ország számára adott átfogó képet városunk múltjáról, több tanulmány is Emléktáblát kap a jeles pécsi tudás Dr. Szőnyi Ottó (1876-1937) Pécs és a megye múltjának fáradhatatlan kutatója Szőnyi tollából származik. To­vábbra is szerepet játszott a város művelődésében. Gyakran megfordult Pécsett. Előadásokat tartott, tagja volt több helyi, társadalmi egyesületnek, így a Pécsi Képzőművészek és Műbará­tok Társaságának, s a Janus Pannonius Társaságnak is. Az 1929-ben létrehozott Köz­ponti Egyházművészeti Hiva­tal igazgatójaként támogatott olyan, színvonalas, modern építkezéseket, mint a mohá­csi emléktemplom, vagy Pé­csett, a Mecsek oldalában emelkedő, idén 50 éves Pá­los templom, amely az egyik legszebb XX. századi, egy­házi épületünk. Műemléki ku­tatásainak méltó összefogla­lása volt „Régi magyar temp­lomok” című 1934-ben meg­jelent könyve. Érdemeit a pápai prelátusi cím ado­mányozásával is elismerték. A túlhajszolt munka fel­őrölte egészségét és méq viszonylag fiatalon, 1937. március 13-án hunyt el. A pécsi temető Szt. Mihálv kápolnáidban — amelynek megépítésében neki is része volt — helyezték nyugalom­ra. Munkásságának értéke­lésénél lényeges szempont, hogy tudományos eredmé­nyeinek hatása túlnőtt a szűk szakmai kereteken. Elő­adásaival. úiságcikkeivel szé­lesebb körben is ismertté tet‘e szűkebb pátrióia és az egész ország műemlékeit, amelyek nemzetünk múltiá­nak tanúi, s kulturális örök­ségünk fontos, megőrzendő részei. Az augusztus 28-án Pé­csett összeült XIV. Országos Műemléki Konferencia alkal­mával emléktáblát helyeznek el dr. Szőnyi Ottó tiszteleté­re az OMF Pécsi Kirendelt­sége Szt. István tér 15. sz. alatti székházának falán. A megemlékezés az Országos Műemléki Felügyelőség, a Pécsi Püspökség, a Város­védő és Városszépítő Egye­sület, s a Baranya Megyei Levéltár összefogásának eredménye. Augusztus 30-án, vasárnap délelőtt 10.30 óra­kor kerül sor az emléktáb­la felavatására, amelynek keretében dr. Mendele Fe­renc, az OMF igazgatója méltatja dr. Szőnyi Ottó munkásságát. Rendkívüli alkalom, rendkívüli árengedmény A KONZUM ÁRUHÁZ műszaki osztályán ♦ Diana pipere mosógép 1490 Ft helyett 690 + GZ 041 -tip. lemezjátszó 2200 Ft helyett 1100 ♦ Combó lemezjátszó 3250 Ft helyett 1650 Ft-ért, Ft-ért, Ft-ért, HARKÁNY NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS V. B. KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME (Sellye, Sport u. 9.) FELVÉTELRE KERES építésvezetőt harkányi telephelyre. FELTÉTEL: felsőfokú magasépitészeti végzettség, 10 éves szakmai gyakorlat. Érdeklődni lehet a Sellye 3, vagy 62 telefonon vagy személyesen az üzemvezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom