Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-25 / 233. szám
1987. augusztus 25., kedd Dunántúlt napló 3 Baromfivertikum Reménypusztán Tojástól a csomagolt baromfiig Pecsenyefürj és galamb tőkés exportra Negyvenmilliós érték a háztájiból Szülőpár nevelés, tenyésztojás előállítás, pecsenyecsirke I hizlalás és saját feldolgozóban történő vágás. Teljes barom- I fivertikum, mégpedig egy helyen. Röviden így jellemezhető a reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet baromfiágazata, mely az utóbbi években meghatározó jelentőségűvé vált a szövetkezet állattenyésztési főágazatán belül. Nettó árbevételét tekintve 70 százalékos arányt képvisel, súlya a háztáji baromfiterme- lés terjedésével egyre növekszik. Nádorligeten található legnagyobb telepük, ahol 10 000 négyzetméteren hústípusú szülőpárok nevelése folyik. Évente 100 000 tojóházba beólazható tenyészbaromfi kerül ki innen, melynek 70 százaléka a Bólyi Mezőgczdasági Kombinát bári baromfiüzemében, 30 százaléka saját tojótelepeTken kezdi meg a tenyésztojás termelést. Mivel a bári üzemben megkezdődött az átállás a bábolnai TETRA- 82-es hibridre. Reménypusztán is fajtaváltoztatásita kényszerülnek. A tenyésztojás előállításban főszerephez jutó TETRÁ-k mellett azonban nem hagynak fel a holland Euribrid cég által kitenyésztett Hibro- 81-essel sem. Ez a fajta hosszú időn keresztül bizonyította kiváló képességeit mind tenyésztojás termelése, mind keltethe- tősége, mind hizlalhatósága szempontjából. A Hibrók saját beólazásra kerülnek. A két fajta- párhuzamos tartása lehetőséget nyújt Nádorligeten termelőképességeik ösz- szehasonlítására. Kihívás a TETRÁ-nak, hogy a kökénypusztai — 4000 négyzetméteres — tenyésztojás-elő- állító teleppen kiemelkedő eredmények születtek a közelmúltban a Hibro-81-essel. Az egy tojóra jutó 167 tojásos éves termelés országosan a: legjobb eredménynek számít. A baromfivertikum következő lépcsőfoka Zrínyi-pusztán található, ahol 4 darab 1000 négyzetméteres istállóban nevelnek pecsenyecsirkét. Az állatok innen a pécsi baromfifeldolgozóba kerülnek. A fentieken kívül mintegy 1500 négyzetméteren nevelnek még baromfit Reménypusztán. Szükséges azonban a férőhelyek bővítése. Kökénypusztán a meglévőtől különálló tojótelep létrehozását kezdték meg az idén és év végéig két istálló átadását is tervezik. Ezeket jövőre egy újabb követi. Az állomány növelése nem mindenesetben teszi szükségessé új férőhelyek létrehozását. Amennyiben a termelés bővítése a háztájiban gazdálkodók, vállalkozó kedvére épülhet, jelentős beruházási költségektől menekül meg a szövetkezet. Nem véletlen hát, hogy kedvező feltételekkel, a- szolgáltatások széles választékával igyekeznek növelni a háztájiban csirkét hizlalók számát, Katies Dezső állattenyésztési főágazatvezető csak a legfontosabbakat sorolja:- Elsősorban arra törekszünk, hogy kifogástalan naposcsibe állományt adjunk ki a gazdáknak. Szaktanácsadónk minden kihelyezésnél jelen van. Bérleti szerződés útján különböző felszereléseket (etetők, itatok, ventillátorok) is biztosítunk a termelőknek. Ingyen szállítjuk ki a naposcsibéket és a végtermék elszállításáért sem kell a gazdáknak fizetni. A keveréktakarmányok fuvardíja a távolságok függvénye. Bizonyára növelte a háztájiban gazdálkodók kedvét az is, hogy a nagyüzem biztosítani tudja az optimális életkorban történő vágást. Hét hetes korukban vágóra kerülhetnek az állatok, a gazdáknak nem kell őket tovább tartaniuk. Az ötven napos hizlalást az istálló takarítása, pihentetése követi, melyet állategészségügyi szempontok is indokolnak. Húsz nap elteltével aztán megérkezik a háztáji gazdaságokba a 2500- 3000 baromfiból álló új turnus. Egy év alatt ötször ürítik és töltik fel az ólakat. Teljessé akkor vált a baromfivertikum Reménypusztán, amikor 1983-tól üzemelni kezdett új baromfifeldolgozójuk. Mivel az üzem kis kapacitása nem volt arányban a nagyüzemek vágóbaromfi kibocsátásával, szükségessé vált a háztáji felé fordulás. Az integráció 1984-es beindulását követően aztán 17 millió forintról 31-re, majd a tavalyi évben már 40 millióra nőtt a háztájikban előállított broilercsibék értéke. Idén további növekedés várható. Már 125 háztáji partnert tarthatnak számon a szövetkezetben, melyből 10 a saját dolgozójuk. A kisgazdaságoknak nem kell szégyenkezniük eredményeikkel. Tavaly a kihelyezett csirkék több mint 95%-a került a feldolgozóba. Az országosan jellemző 7 százalékos elhullási arányt a háztáji gazdaságok-, ban 2,5-3 százalékra szorították le. Az eredetileg fürjek vágására létrehozott feldolgozót folyamatosan alakítják át baromfivágóvá. Tavaly elkészült hűtőtárolójuk, idén 8,5 millió forintos értékben gyorsfagyasztó alagutat építenek. Jelenleg naponta 6500-7000 csirkevágására képesek. Emellett fürjek, galambok feldolgozását is végzik. Zárt termelési kört sikerült tehát a reménypusztaiaknak létrehozniuk a baromfiágazatukban. Adott a szülőpár-háttér, egy kézben a nevelés, a tenyésztojás-előállítás, mindenhez szabad takarmánykeverő és baromfivágó-kapacitás párosult. Túl a zárt kör állat, egészségügyi előnyein, a szövetkezet vezetősége azt nyugtázza elégedettséggel, hogy a termelési folyamat bármely pontián képesek beavatkozni. Kiszolgáltatottságuk a piaci szeszélyekkel, taktikázásokkal szemben lényegesen csökkent. A feldolgozó idei tervében 2200 tonna élőcsirke, 40 tonna galamb és 40 tonna fürj felvásárlása szerepel. Az itt ké-i szült termékek csaknem 90, százaléka exportra indul, mely nek egyharmada - a galamb és pecsenyefürj teljes mennyisége - tőkés piacon talál gazdára. Balog N. A kökénypusztai tojóházban lfallaikozasi arak számítógéppel Az Építési Költségszámítási Normák (ÉKN) alapján számították ki eddig az építési szervezetek az áraikat. Ez a központi előírás nem számolt a vállalatok saját költségtényezőivel. A vállalkozási árak kiszámítása az ÉMIR (Építőipari Műszaki Iránynormák) segítségével már lényegesen reálisabb, hisz a piac ármeghatározó szerepe mellett már a szervezet saját beszerzési feltételeivel (kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi) forrásból származó anyagok, szállítás távolság stb.), saját bértételeivel és saját gépköltségeivel is számol. Várhatóan 1988 januárjától teljes körűvé válik az építőipari vállalkozási árrendszer, ami viszonylag gyors és megalapozott vállalkozási árajánlatkészítést feltételez, ami hagyományos módon már nehezen készíthető ej. Az idő pénz. Versenytárgyalásnál gyakran döntő tényező, hogy melyik cég tud előbb megalapozottan olyan árat mondani, ami a meghirdetőnek előnyösebb. Az ÉGSZI pécsi leányvállalata az ÉMIR alapján elkészítette az adattárat és az azzal dolgozó számítógépes költségvetés-készíté- si rendszert, amit szeptember közepétől már felkínál segítségül az építőipari szervezeteknek. Kartográfiai Vállalat, Budapest — TERRA — Családi Maat épitUnk... fia.) Felvonulás, anyagtárolás Mit vegyünk meg, és mit ne előre? Sorozatunkban a saját otthont teremtőknek szeretnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos valamennyi tennivalót. A telek kiválasztásával kezdtük, most a felvonulásról, anyagtárolásról lesz szó. Amikor még lényegében csak a telkünk van meg — és tisztázódott, hogy arra fel is építhető az a ház, amilyenről álmodunk —, már akkor is annyi mindent érdemes, sőt szükséges mérlegelni. Például azt, hogy rácsatlakoztathatunk-e vezetékes ivóvízre. Mert építési engedélyt is csak akkor kaphatunk, ha vezetékes ivóvíz hiányában ivóvíz minőségű vizet lehet „fakasztani” 'a telken. (Ebben a KÖJÁL-é a döntő szó.) Ilyen esetben azzal is számolni kell, hogy egy ásott vagy fúrt kút a szükséges technológiai berendezésekkel sokba kerül (hét). Van-e erre a célra annyi pénzünk? Mert az ivóvíz minőségű víz hiánya építést gátló tényező. De hasonló kérdésként merül(het) fel az elektromos energia hálózatra való csatlakozás lehetősége, vagy akár a szennyvíz. Ha nincs vezetékes szennyvízre csatlakozási lehetőség, akkor mindenképpen és kizárólag csakis zárt szennyvízgyűjtő építése jelenti a megoldást. És a környezetünkre is gondolva, annak valóban teljesen zárt terűnek kell lennie! De már a telekvásárlásnál elriasztó lehet oéldául a nagyfeszültsé- aű légvezeték közelsége is. liven esetben előzetesen tisztázni kell. hogy a létesítendő épület belül, avaay kívül van-e a nagyfeszültségű légkábel meghatározott sávjától. Az a legszerencsésebb, ha szinte valamennyi közműre rácsatlakozási lehetőséget kínál la telek. Ilyen esetben ez már a tervezésnél megkönnyíti az építkező helyzetét, olyan szempontból is, hoijy az adott közműnyilatkozatokat a tervező köteles beszerezni. Az építtetőnek az az érdeke, hogy a jogerős építési engedély birtokában azonnal elkezdhesse a munkát. Épp ezért sokan — eßnyt szerezve maguknak — igyekeznek szinte mindent előre megvásárolni. A felvonulással, anyagtárolással és az anyagvásárlással kapcsolatban is van épp elég megjegyezni való. Erb Jenő, a BÉV műszaki tervezési osztályvezető helyettese tanácsait megfogadva sok fölösleges kellemetlenségtől óvhatja meg magát az építkező. Amíg nincs jogerős építési engedély, addig az anyagbeszerzéssel jobb óvatosnak lenni. Mert például érdemes beszerezni időben a kiszámított mennyiségű téglát, tetőcserepet, cementet, födémbéléstes- tet. De nem ajánlatos előre megvenni a kötött méretű építőelemeket (például födémgerenda és födémpalló, a külső homlokzat nyílászárói, a tető szerkezet faelemei stb.), mert utólag derül ki általában, hogy ez a legdrágább építkezés, ha a tervezőnek az adott, előre megvásárolt szerkezethez és anyaghoz kell igazodnia! Ajánlatosabb tehát mindent az arra alkalmas időben megvenni — ha épp beszerezhető. Tehát a felvonulás, azaz az anyagbetárolás megkezdése előtt célszerű az építési engedély jogerőre emelkedését megvárni. És előtte ajánlatos kikérni a tervező és a felelős műszaki vezető vagy a kivitelező tanácsát: mit, hol tároljunk a telken? Hisz ők tudják legjobban, hogy a telkünkön pontosan hol helyezkedik majd el az épület. Miért szükséges ez az előrelátás? Mert lehetővé kell tenni, hogy az anyagszállító járművek jól megközelíthessék a telket, hogy biztosítani lehessen a daruzást és hogy a majdan rendelkezésre álló daru hatósugarában, tehát „kéznél" le: gyenek a szükséges anyagok (homok, födémgerenda, födém- béléselem, tégla stb.). Ésszerű, előrelátóan okos szervezés kell az anyagtárolásnál! Ha ezt megvalósítjuk, nem kell fölöslegesen semmit se átrakosgatni. (A mozgatás rengeteg többletmunkát jelent, ugyanakkor óhatatlanul károsodik, károsodhat maga az anyag is. Ez is idő, munka, fáradság, és pénzmegtakarítást jelent. Az anyagdeponálásnál, -szállításnál és -daruzásnál azt is figyelembe kell venni, hogy hol van a telken közmű, azért is, hogy ne tegyen benne kárt a súlyos jármű. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hova helyezhető el a 'kivitelezésnél energiaellátást biztosító ideiglenes mérőszekrény, vagy mondjuk az utolsó fázist jelentő zártterű szennyvíz- tároló. Már az elején különös gonddal kell megoldani a felszíni és csapadékvizek elvezetését, azt is, hogy ne legyen építőanyagtároló hely (tehát terhelt tér) a dúcolatlan munkaárok, a megtámasztás nélküli földpart, a pincetömb. A felvonulás első lépése a pottyantós árnyékszék ásása, építése, majd ugyancsak a már jogerős építési engedély birtokában a felvonulási épület felállítása. (A felvonulási épülethez, hq annak tiszta ösz- szintterülete 20 négyzetméternél kisebb, nem kell külön engedély, de ha ennél nagyobb, akkor építési engedélyt kell rá előzetesen beszerezni. Maga a felvonulási épület a használatba vételi engedély kiadásáig állhat.) Hogyan tároljuk a különböző építési anyagokat, hogy azok minél kevésbé károsodjanak, ne okozzanak baleset- veszélyt és fölöslegesen se kelljen azokat átrakodni? A cement megkívánja a fedett, zárható helyet. Óvni keli az időjárás viszontagságaitól (eső, pára, hó) és az esetleges talajvíztől. A vasbetongerendát ajánlatos keményfa alátéttel a végeitől kicsit visszafelé két helyen is alátámasztani. (A gyártómű megmondja, hogy belőlük mennyit lehet egymásra rakni.) Nem ajánlatos közvetlenül a földön (fagyveszély)! vagy lejtőn (balesetveszély) tárolni, de lényegében ugyanez vonatkozik a téqladeponálásra is. A téglát érdemes sík, vízszintes helyen, raklapon tárolni, A faanyagokat az esőtől kell védeni, fedett, de nyitott oldalú tárolókban úgy, hogy a szél szabadon száríthassa. Nyílászárók — különösen a hőtechnikai igényeket kielégítő drága ajtók, ablakok — tárolására legalkalmasabb a fedett, száraz, uqyanakkor szellőztetett és zárható helyiség. Általános elv, amelyik anyagnál megvalósítható: úgy tároljuk, ahogy az a valóságban majd beépítésre kerül. Áttelelő tárolásnál viszont közvetlen csapadékhatásnak, de fagyhatásnak se tegyük ki a téglát, cserepet, vasbetonge- rendót. A finomkerámiaipari termékeket viszont tényleg akkor érdemes megvenni, amikor azok kaphatók — és érdemes azokat jól zárható helyen tárolni. Az utóbbi időben annyi az új anyag az építkezéseken, és annyi új szolgáltatást lehet igénybe venni. Az újdonságok megbosszulják, ha azokkal a megszokott műveletek és munkafogások alapján akarunk dolgozni. Érdemes a majdan meavásórolandó anyagok gyártmányismertetőit előre beszerezni és tanulmányozni — hoqy megóvjuk magunkat a fölösleges bosszankodástól és pénzpocsékolástól. De mit és hol vehetünk, kölcsönözhetünk? És, ha választhatunk, melyik építőanyag mellett döntsünk? A következő keddi írásunkban az anyagbeszerzéssel kapcsolatos tudnivalókról számolunk be. Murányi László
