Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-24 / 232. szám
3 1987. augusztus 24., hétfő Dunántúli napló így volt m. kir. százados parancsa nyomán Másfél évszázad Siklós „Jogtörténésznek, néprajzosnak is aranybánya...” Ajándékozással Pécsre került a Batthyány-család levéltárának egy fontos töredéke K ülönös sorsú adományban részesült nemrég a Baranya Megyei Levéltár. A siklósi Batthyány-család levéltárának talán legértékesebb, mintegy 135 évet felölelő iratanyagához jutottak hozzá, ajándékozással. Az okiratanyag jó 40 éve került a Szunyoghy család birtokába, ahol némi rendszerezés és több évtizedes szakszerű megőrzés után jutott el — Szunyoghy András budapesti grafikusművész, illetve édesanyja jóvoltából - végleges helyére, a pécsi levéltárba, dr. Szunyoghy János neves zoológus személyi hagyatékaként. Ki volt ez a nemes szándékú hagyatkozó, aki hosszú évtizedekig „hallgatott” szellemi kincseiről? Dr. Szunyoghy János természettudós haláláig, 1969-ig a Magyar Természettudományi Múzeum emlős osztályának vezetője különös módon jutott a történeti értékű okmányokhoz. 1943-tól szakszolgálatos természetrajz-földrajztanár a pécsi katonai középiskolában, a Zrínyi Miklós hadapródiskolában. Az intézményt a front közeledtével 1944-ben Sopronba, majd nyugatra telepítették. Szunyoghy tanár úr ránézett a térképre, és finoman szólva, visszamaradt . . . Hadifogságba került. Majd, amikor a tábort északabbra telepítették, Po- zsonynál egy óvatlan pillanatban lelépett a vonatról, és 1945 novemberében Hazajutott Pécsre. Igazolták, és a még Debrecenben megalakult I. magyar demokratikus hadsereg állományába vette. A siklósi várba telepített bevonulási központban kapott beosztást néhány katonával. Pécsről járt ki naponta, s első útja mindig a piacra vezetett. Itt lett figyelmes arra, hogy a kofák — e papírhiányos időszakban — régi okmányokba csomagolják a túrót, gyümölcsöt. Döbbenten észlelte, hogy fontos, kortörténeti adalékokat tartalmazó periratot tart a kezében a XVIII. század végéről. Utánanézett az iratok lelőhelyeinek, majd katonáinak sürgősen parancsba adta, hogy az ilyen és hasonló iratanyagokat gyűjtsék össze, és azokat neki kötelesek átadni. Aktatáskájában kb. hat héten át naponta cipelte haza a Bat- thyány-levéltár anyagának még föllelhető részét. (Mint ez Siklóson eléggé köztudott, a harcok után, 1944 őszén a várban elszabadult a pokol. A sokfelől ideérkezett menekültek - helybéliekkel együtt — hordták-vitték, amit láttak . . . Valakinek kellettek a levéltár polcai is. Az iratanyagot lehányták, s az ott állt ömlesztve. Mígnem egy részét, például a helyi polgári fiúiskola tanulóival, fáskosarakban egy kazánház közelébe nem hordották . . .) * Egy-két év múlva dr. Szunyoghy századost a fővárosba, a Zrínyi Katonai Akadémiára vezényelték. Költözéskor csomagokban, dobozokban vitte magával levéltári kincseit is, amelyekről akkor még nem tudhatta, mit érnek. Az akadémiától s a katonai pályától pár hónap múlva megvált. 1950- ben pedig kinevezték a természettudományi múzeum emlős osztályának élére. Tudományos kutatásai és afrikai gyűjtőútjai mellett ezután már jutott ideje a Batthyány okiratanyag rendszerzésére is. A nagyjából rendszerezett iratanyag egy nagyobb ládába, a láda pedig fia Veres Pálné utcai műtermébe került. Mór-már úgy tűnt, csaknem végleges helyére . . . 1986 őszén a véletlen dr. Szita László pécsi levéltárigazgatót összehozta Szunyoghy András grafikus- művésszel. — Én annyit tudtam, hogy a Batthyány-anyagunk erősen hiányos — mesélte dr. Szita László. — Meg azt, hogy szűkös az évi keretem, van rá 30 000 forintom. Nagyon bizakodtam abban, ha kevés is, a család ideadja ennyiért. Amikor fölkerestük őket, közölték: dr. Szunyoghy János végrendeleti óhaja szerint nem fogadnak el érte pénzt. . . * Az anyagot lehozták Pécsre, és megkezdődött az okiratok tudományos rendezése. Mint nemrég kiderült, 2,5 folyóméternyi, azaz 27 levéltári doboznyi iratanyagot válogattak tematikus időrendbe az 1713-1849 közötti periódusból. A fő kérdés azonban: menynyire értékes, milyen témájú ez a levéltári anyag? Erről a hagyaték rendszerezésével, gondozásával megbízott levéltáros, Móró Mariann tájékoztatott: — Óriási jelentőségű számos tudományág, de mindenekelőtt saját levéltári gyűjteményünk folytonossága, korszakot felölelő teljessége szempontjából. A megyei anyag ugyanis - pincében tárolva — erősen pusztult, nedvesedett. Olvashatatlanná vagy töredékessé vált, főleg a XIX. század elejétől. A lepusztult, illetve rossz állapotban lévő anyagot sokszínűén kiegészíti most a Szunyoghyék- féle Batthyányi-anyag. Jó és szakszerű határjárás-leírások, káptalani okiratok, uradalmi, úriszéki iratok, peres ügyek, ítéletek: uradalmi jogok és adományok írásos nyomai. Azonfelül van közte három doboznyi Siklós mezőváros számadásaiból az 1741 és 1799 közötti időszakból, folyamatosan!. .. Ilyen 18. századi városi számadási anyagunk Baranya megyéből eddig egyáltalán nem volt.- Az anyag nagyobb része az úriszék (a földesúr megbízott uradalmi tisztje s a vármegye kiküldöttei: a szolgabíró és a táblabírák) okiratai. Főképp hagyatéki, kereskedelmi, elszámolási; határvitákkal kapcsolatos meg a legkülönbözőbb polgári és büntető pörök- ben döntöttek, ítélkeztek. Ez az anyag, mint kortörténeti s társadalmi viszonyokra rávilágító forrásanyag a legértékesebbek közé tartozik. Életmódra, gondolkodásmódra, szociális réte- gezettségre is tengernyi értékes konkrét adatot tartalmaz.- Akad-e valamilyen érdekesség, esetleg nemcsak a szakember számára?- Van jó néhány. Például egy peranyag Vázsonyi Pál uradalmi tiszttartó, illetve Bat- thyány-Strattmann gróf ellen, amelyből kiderül, hogy a jobbágyok panasza jogos: Vázsonyi valóban megkárosította őket is, az uradalmat is. Jogtöténésznek, néprajzosnak, életmódkutatónak egyaránt aranybánya lehet ez az anyag ... De még a nyelvtörténésznek is, mivel a periratok, tanúvallomások, orvosi látleletek stb. a kor nyelvezetével, és zömmel magyarul Íródtak.- Hol tartanak a rendszerezésben? — Jelenleg évek szerint ösz- szeállítottuk, a továbbiakban saját úriszéki iratanyagainkkal összevetve keressük meg az azonos témákat, hogy az ösz- szetartozó témakörök egymáshoz kerüljenek. Eközben lett nyilvánvaló előttünk, hogy a hajdan volt levéltárnak még mindig csak egy töredéke került hozzánk. Légalább ugyanennyi lehet az, ami elveszett, vagy még mindig kallódik valahol . . . * Fölkerestem dr. Szunyoghy János özvegyét Budapesten. A nagyon kedves hölgy, aki férje utáni nyugdijából él, kérdésemre ezt válaszolta:- Miért nem fogadtam el a felkínált összeget? . . . Nézze, nekünk se került ez pénzbe. Az uram múzeumi ember volt, így nagyon jól tudjuk, hogy ilyen intézményekben mennyire nincs pénz. Bizonyára meglesz annak a helye másutt . . . Megtudtam: dr. Szunyoghy János a hatvanas években két alkalommal járt ötödmagával Afrikában, hogy a múzeum 1956-ban leégett állattárának anyagát pótolják. Első alkalommal Széchenyi Zsigmond- dal. Másodszor az Afrikában élő hivatásos vadász, dr. Nagy Endre vendégeként. Munkásságáról, élményeiről, az Egy év Tanganyikában c., saját fotókkal bőségesen illusztrált kötetében számolt be. (Tankönyv- kiadó, Bp., 1968.) Afrikai útjain mintegy 34 000-nyi rovaranyagot és 20 000 lepkét gyűjtött. Nagyobb részüket maga preparálta is. „Beszerzett” madarai száma is megközelíti az ezret; kis és középtermetű emlősökből pedig 378-at sikerült elejtenie csapdákkal és lőfegyverrel. A Batthyány-levéltár fölbecsülhetetlen értékű töredékének megmentéséért, megőrzéséért — úgy gondolom — méltó tiszteletadás lehetne, ha Siklós Város Tanácsa és Várbaráti Köre megörökítené dr. Szunyoghy János zoológus emlékét. Wallinger Endre 26 adós 8 milliós tartozása Adómorál Beszélgetés dr. Varga István pécsi pénzügyi osztályvezetővel ,,Városunkban tovább romlott az adómorál" — állapította meg dr. Varga István pénzügyi osztályvezető, a Pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának a legutóbbi ülésén, amikor az utóbbi hónapokban kialakult szokás szerint áttekintette a testület a város pénzügyi helyzetét. Mi is az adómorál? Az adófizető állampolgár adófizetési készsége. Ez — amióta kitalálták az adót - feltehetően soha és sehol nem volt kifejezetten jó; mindig is voltak, akik ilyen-olyan hivatkozással próbáltak kibújni kötelezettségük teljesítése alól. Országa válogatja aztán, hogy hol, mi módon próbálják megrendszabályozni a renitenskedőt. Emlékezhetünk még, hogy pár éve milyen világszenzáció volt, amikor Sophia Lorent adótartozás miatt becsukták. No de ne kalandozzunk ilyen messzire. Maradjunk csak itthon és vizsgálódjunk a pécsi adómorál körül. Már csak azért is, mert jövőre — ha a parlament áldását adja az új adózási rendszerre —, az adómorál milyensége össznépi ügy lesz. Dr. Varga István, amikor erről beszélgettünk, elöljáróban „történelmi” tapasztalatra hivatkozott: nálunk Magyarországon, amikor „még” létezett az általános adózás, sokan már csak virtusból sem fizettek, így aztán aligha lehetett jó adómorálról beszélni.- Valójában igen összetett ez a fogalom - állapította meg. - Igen sok mindenfélétől függ; Így pl. az állampolgár adótűrő képessségétől, a megélhetési körülmények változásától, a hangulatát befolyásoló irritációs tényezőktől ... A teho ilyen szempontból nem volt a legszerencsésebb, de éppen ezért feltétlenül helyes döntés volt, hogy a felhasználás közvetlenül a befizetés helyén történik.- Ha adómorálról beszélünk, emögött milyen adózói kategóriákat értünk?- Természetesen a lakosságot. Tudniillik ma már a vállalati adózásnak szinte semmilyen formájában nem vagyunk érdekeltek. 1986-tól a városi-községi hozzájárulást, ami tulajdonképpen az utolsó élő kapcsolat volt ilyen vonatkozásban a tanács és a területén működő gazdálkodó szervek között, s amiből a számunkra még lemérhető volt a gazdálkodás milyensége, központilag gyűjtik, s a tanácsokhoz fejkvóta szerint osztják le.- A tanács ezek szerint nem érdekelt abban, hogy az adók növekedése érdekében ,,beleszóljon" a gazdálkodás menetébe. így lesz az új adórendszerben is?- Úgy tudom, igen. Vagyis másról eddig még nem volt szó. Pedig talán a népgazdaságnak is jó volna, ha az itt képződő adók meghatározott része itt maradna, mert így ráhatásunk lehetne a gazdálkodásra.- Tehát, - visszatérve — ha adómorál, akkor az lakosság. Mennyi adóhátralékkal zárta a város az 1986-os évet?- Mintegy 20 millió forinttal. Ez az előző évihez képest növekedett, de megjegyzendő, hogy az előírás is nőtt 23 százalékkal és ezzel arányosan emelkedett a hátralék összege is.- A hátralék előbb-utóbb rendeződik. Miért beszélt mégis az adómorál rosszabbodásáról?- Valóban, a hátralék egy része késedelmesen ugyan, de a kivetés évét követően nagyjából rendeződik. De sokan vannak, akik maguk előtt görgetik az adóhátralékukat, és egyre kisebb a lehetőségük, hogy megszabaduljanak ettől az adósságuktól. Ami pedig a rosszabbodást illeti: az első félévi befizetések nem érték el a kívánt szintet.- Mit jelent az adóhátralék a tanácsi gazdálkodás szempontjából?- Tavaly az összes tanácsi bevétel 5,8 százalékát tették ki a lakossági adók - általános jövedelmi adó, házadó, ebadó, stb. —, és illetékek, ez az arány idén 6,3 százalékra emelkedik (teho nélkül), azaz 180 millió forint az előírás. A hátralék — látható — az 5,8 százaléknak is csak a töredéke, ezért szerencsére nem rendíti meg a gazdálkodásunkat.- Nézzük tovább a számokat. Hogyan alakul a hátralék „belső szerkezete"?- 58 ezer adóalannyal számolunk, ezek többsége rendesen fizet, de van egy tekintélyes létszámú csoport, amelynek kisebb-nagyobb összegű a hátraléka. A tavalyi 20 millió miatt, 14 357 esetben kellett fizetésre felszólítani, vagy behajtási cselekményt indítani. 9914-en voltak 1000 forint alatti tartozással, ők felhívást kaptak. 4443-an voltak 1000 forint felett, s ez igen nagy szám. Az adóhátralék zömét azok 88-an alkotják, akiknek fejenként 50 000 forintnál több a tartozásuk, s ezen belül is 26- an vannak 100 000 forintnál több hátralékkal. Ez összesen 8,2 millió forint, vagyis 317 000 forint jut egy adósra. De természetesen nagy a szóródás köztük, hiszen vannak adósaink félmillió körüli tartozással. — Mit tehet velük a tanács?- Letiltat, zálogol ... Pl. igen hatásos, ha kérésünkre a rendőrhatóság leveszi a gépkocsiról a rendszámot. Ilyenkor szinte azonnal fizetnek. Szándékoltan elrettentő hatása van a meghirdetett árverésnek is. Vannak más eszközeink is, de meggondolandó, hogy éljünk-e velük. Nagy adótartozás esetén bevonható az ipar - a „nagy adósok” egyébként többnyire kisiparosok —, de akkor megszűnik a jövedelemforrás is, amiből az adó fizethető lenne. Tehát lehetőséget kell hagyni a fizetésre, főleg akkor, ha egyébként társadalmilag szükség is van az illető tevékenységre. Volt több ilyen esetünk már, amikor nem javasoltuk az ipar bevonását. Volt pl. egy delikvensünk, aki az adóhátralékát egymillió forint fölé tornázta; ha nem hagyjuk dolgozni, az egészről lemondhattunk volna, így azonban ma már „csak” 337 000 forint a tartozása. Jövőre — 1988-tól —, az adóhátralék csökkenése várható a pécsi tanácsnál. Nem az adómorál javulása miatt, hanem azért, mert az ún. együttesen kezelt adók jelentős tétele, az általános jövedelemadó — az idei 91 millióból ez 70-et tesz ki —, személyi jövedelemadóként a megyei adófelügyelőségnél nyer befizetést. Hársfai István Egészséges ivóvíz Összefogl-ak a véméndi „gödörben" Egészséges ivóvizet kapnak a véméndi Arany János utca lakói, harmincöt cigánycsalád régi gondja oldódik meg rövidesen úgy, hogy a vállalkozásban maguk is részt vesznek. Búzás József, a lakóterület fiatal tanácstagja vetette fel a tavaszi tanácsülésen, elszennyeződtek az ásott kutak, ihatatlan a vizük. Csakhogy ez a rész a község egyik vizenyős, nehezen kezelhető terepe, ahol munkagépekkel csak néhány szakaszon tudnak dolgozni, ezért is maradt ki máig a vezetéképítésből. S ezért is nevezték el a véméndiek gödörnek. Az itt lakók azonban nemcsak kértek. Azon a kétszáz méteres vezetékszakaszon, amelyen a Baranya Megyei Vízmű mohácsi üzemmérnökségének munkagépei nem tudtak végigmenni, az utca lakói ásták ki az árkot. Két közkutat állítanak fel az utcában, és ahogy a községi tanács költségvetése engedi, jövőre kapnak még egyet. A tanácsnak így százhúszezer forintba kerül ez a munka, de a családok is jól jártak, mert mentesültek a 8600 forintos hozzájárulás megfizetésétől. Ez az első jelentős fejlesztés a lakóterületen, amelyet a családok a tanáccsal összefogva valósítottak meg. Várható, hogy kedvet kapnak és hasonló módon szorgalmazzák az utak, járdák kiépítését is. G. M. Balatonkutatás A Balaton-kutatós titkaiba tekinthetnek be az érdeklődők szeptember 5— 6-án a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi limnológiai kutató intézetében rendezett nyitott napokon. A most 60 éves patinás intézmény első alkalommal hívja meg a középiskolai tanárokat, diákokat, és szívesen látnak másokat is. A program keretében vetítéssel kísért szakmai előadásokon számolnak be tevékenységükről, és válaszolnak a vendégek kérdéseire. A jubileum alkalmából augusztus végén, szeptember elején az intézet kutatási témáiról szakmai rendezvényeket, tanácskozásokat is tartanak nemzetközi részvétellel.
