Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-24 / 232. szám

3 1987. augusztus 24., hétfő Dunántúli napló így volt m. kir. százados parancsa nyomán Másfél évszázad Siklós „Jogtörténésznek, néprajzosnak is aranybánya...” Ajándékozással Pécsre került a Batthyány-család levéltárának egy fontos töredéke K ülönös sorsú adományban részesült nemrég a Baranya Megyei Levéltár. A siklósi Batthyány-család levéltá­rának talán legértékesebb, mintegy 135 évet felölelő irat­anyagához jutottak hozzá, ajándékozással. Az okiratanyag jó 40 éve ke­rült a Szunyoghy család bir­tokába, ahol némi rendszere­zés és több évtizedes szaksze­rű megőrzés után jutott el — Szunyoghy András budapesti grafikusművész, illetve édes­anyja jóvoltából - végleges helyére, a pécsi levéltárba, dr. Szunyoghy János neves zooló­gus személyi hagyatékaként. Ki volt ez a nemes szándé­kú hagyatkozó, aki hosszú év­tizedekig „hallgatott” szelle­mi kincseiről? Dr. Szunyoghy János termé­szettudós haláláig, 1969-ig a Magyar Természettudományi Múzeum emlős osztályának ve­zetője különös módon jutott a történeti értékű okmányokhoz. 1943-tól szakszolgálatos ter­mészetrajz-földrajztanár a pé­csi katonai középiskolában, a Zrínyi Miklós hadapródiskolá­ban. Az intézményt a front kö­zeledtével 1944-ben Sopron­ba, majd nyugatra telepítették. Szunyoghy tanár úr ránézett a térképre, és finoman szólva, visszamaradt . . . Hadifogságba került. Majd, amikor a tábort északabbra telepítették, Po- zsonynál egy óvatlan pillanat­ban lelépett a vonatról, és 1945 novemberében Hazajutott Pécsre. Igazolták, és a még Debre­cenben megalakult I. magyar demokratikus hadsereg állomá­nyába vette. A siklósi várba telepített be­vonulási központban kapott beosztást néhány katonával. Pécsről járt ki naponta, s első útja mindig a piacra vezetett. Itt lett figyelmes arra, hogy a kofák — e papírhiányos idő­szakban — régi okmányokba csomagolják a túrót, gyümöl­csöt. Döbbenten észlelte, hogy fontos, kortörténeti adalékokat tartalmazó periratot tart a ke­zében a XVIII. század végéről. Utánanézett az iratok lelőhe­lyeinek, majd katonáinak sür­gősen parancsba adta, hogy az ilyen és hasonló iratanya­gokat gyűjtsék össze, és azo­kat neki kötelesek átadni. Ak­tatáskájában kb. hat héten át naponta cipelte haza a Bat- thyány-levéltár anyagának még föllelhető részét. (Mint ez Siklóson eléggé köztudott, a harcok után, 1944 őszén a várban elszabadult a pokol. A sokfelől ideérkezett menekültek - helybéliekkel együtt — hordták-vitték, amit láttak . . . Valakinek kellettek a levéltár polcai is. Az iratanya­got lehányták, s az ott állt öm­lesztve. Mígnem egy részét, például a helyi polgári fiúis­kola tanulóival, fáskosarakban egy kazánház közelébe nem hordották . . .) * Egy-két év múlva dr. Szu­nyoghy századost a fővárosba, a Zrínyi Katonai Akadémiára vezényelték. Költözéskor cso­magokban, dobozokban vitte magával levéltári kincseit is, amelyekről akkor még nem tudhatta, mit érnek. Az akadé­miától s a katonai pályától pár hónap múlva megvált. 1950- ben pedig kinevezték a termé­szettudományi múzeum emlős osztályának élére. Tudományos kutatásai és af­rikai gyűjtőútjai mellett ezután már jutott ideje a Batthyány okiratanyag rendszerzésére is. A nagyjából rendszerezett iratanyag egy nagyobb ládá­ba, a láda pedig fia Veres Pálné utcai műtermébe került. Mór-már úgy tűnt, csaknem végleges helyére . . . 1986 őszén a véletlen dr. Szita László pé­csi levéltárigazgatót összehoz­ta Szunyoghy András grafikus- művésszel. — Én annyit tudtam, hogy a Batthyány-anyagunk erősen hiányos — mesélte dr. Szita László. — Meg azt, hogy szűkös az évi keretem, van rá 30 000 forintom. Nagyon bizakodtam abban, ha kevés is, a család ideadja ennyiért. Amikor fölke­restük őket, közölték: dr. Szu­nyoghy János végrendeleti óha­ja szerint nem fogadnak el ér­te pénzt. . . * Az anyagot lehozták Pécs­re, és megkezdődött az okira­tok tudományos rendezése. Mint nemrég kiderült, 2,5 fo­lyóméternyi, azaz 27 levéltári doboznyi iratanyagot válogat­tak tematikus időrendbe az 1713-1849 közötti periódusból. A fő kérdés azonban: meny­nyire értékes, milyen témájú ez a levéltári anyag? Erről a ha­gyaték rendszerezésével, gon­dozásával megbízott levéltáros, Móró Mariann tájékoztatott: — Óriási jelentőségű számos tudományág, de mindenekelőtt saját levéltári gyűjteményünk folytonossága, korszakot fel­ölelő teljessége szempontjából. A megyei anyag ugyanis - pincében tárolva — erősen pusztult, nedvesedett. Olvasha­tatlanná vagy töredékessé vált, főleg a XIX. század elejétől. A lepusztult, illetve rossz állapot­ban lévő anyagot sokszínűén kiegészíti most a Szunyoghyék- féle Batthyányi-anyag. Jó és szakszerű határjárás-leírások, káptalani okiratok, uradalmi, úriszéki iratok, peres ügyek, íté­letek: uradalmi jogok és ado­mányok írásos nyomai. Azon­felül van közte három doboznyi Siklós mezőváros számadásai­ból az 1741 és 1799 közötti időszakból, folyamatosan!. .. Ilyen 18. századi városi szám­adási anyagunk Baranya me­gyéből eddig egyáltalán nem volt.- Az anyag nagyobb része az úriszék (a földesúr megbí­zott uradalmi tisztje s a vár­megye kiküldöttei: a szolga­bíró és a táblabírák) okiratai. Főképp hagyatéki, kereskedel­mi, elszámolási; határvitákkal kapcsolatos meg a legkülönbö­zőbb polgári és büntető pörök- ben döntöttek, ítélkeztek. Ez az anyag, mint kortörténeti s tár­sadalmi viszonyokra rávilágító forrásanyag a legértékesebbek közé tartozik. Életmódra, gon­dolkodásmódra, szociális réte- gezettségre is tengernyi érté­kes konkrét adatot tartalmaz.- Akad-e valamilyen érde­kesség, esetleg nemcsak a szakember számára?- Van jó néhány. Például egy peranyag Vázsonyi Pál uradalmi tiszttartó, illetve Bat- thyány-Strattmann gróf ellen, amelyből kiderül, hogy a job­bágyok panasza jogos: Vázso­nyi valóban megkárosította őket is, az uradalmat is. Jogtöténésznek, néprajzosnak, életmódkutatónak egyaránt aranybánya lehet ez az anyag ... De még a nyelvtör­ténésznek is, mivel a periratok, tanúvallomások, orvosi látlele­tek stb. a kor nyelvezetével, és zömmel magyarul Íródtak.- Hol tartanak a rendszere­zésben? — Jelenleg évek szerint ösz- szeállítottuk, a továbbiakban saját úriszéki iratanyagainkkal összevetve keressük meg az azonos témákat, hogy az ösz- szetartozó témakörök egymás­hoz kerüljenek. Eközben lett nyilvánvaló előttünk, hogy a hajdan volt levéltárnak még mindig csak egy töredéke ke­rült hozzánk. Légalább ugyan­ennyi lehet az, ami elveszett, vagy még mindig kallódik va­lahol . . . * Fölkerestem dr. Szunyoghy János özvegyét Budapesten. A nagyon kedves hölgy, aki férje utáni nyugdijából él, kérdé­semre ezt válaszolta:- Miért nem fogadtam el a felkínált összeget? . . . Nézze, nekünk se került ez pénzbe. Az uram múzeumi ember volt, így nagyon jól tudjuk, hogy ilyen intézményekben mennyire nincs pénz. Bizonyára meglesz an­nak a helye másutt . . . Megtudtam: dr. Szunyoghy János a hatvanas években két alkalommal járt ötödmagával Afrikában, hogy a múzeum 1956-ban leégett állattárának anyagát pótolják. Első alka­lommal Széchenyi Zsigmond- dal. Másodszor az Afrikában élő hivatásos vadász, dr. Nagy Endre vendégeként. Munkás­ságáról, élményeiről, az Egy év Tanganyikában c., saját fotók­kal bőségesen illusztrált köte­tében számolt be. (Tankönyv- kiadó, Bp., 1968.) Afrikai útjain mintegy 34 000-nyi rovaranya­got és 20 000 lepkét gyűjtött. Nagyobb részüket maga pre­parálta is. „Beszerzett” mada­rai száma is megközelíti az ez­ret; kis és középtermetű emlő­sökből pedig 378-at sikerült el­ejtenie csapdákkal és lőfegy­verrel. A Batthyány-levéltár fölbecsülhetetlen értékű töredékének megmentéséért, megőrzéséért — úgy gondolom — méltó tiszteletadás lehetne, ha Siklós Város Tanácsa és Vár­baráti Köre megörökítené dr. Szunyoghy János zoológus emlé­két. Wallinger Endre 26 adós 8 milliós tartozása Adómorál Beszélgetés dr. Varga István pécsi pénzügyi osztályvezetővel ,,Városunkban tovább rom­lott az adómorál" — állapítot­ta meg dr. Varga István pénz­ügyi osztályvezető, a Pécsi Városi Tanács végrehajtó bi­zottságának a legutóbbi ülé­sén, amikor az utóbbi hóna­pokban kialakult szokás sze­rint áttekintette a testület a város pénzügyi helyzetét. Mi is az adómorál? Az adófizető állampolgár adófi­zetési készsége. Ez — amióta kitalálták az adót - feltehe­tően soha és sehol nem volt kifejezetten jó; mindig is voltak, akik ilyen-olyan hivat­kozással próbáltak kibújni kötelezettségük teljesítése alól. Országa válogatja az­tán, hogy hol, mi módon pró­bálják megrendszabályozni a renitenskedőt. Emlékezhetünk még, hogy pár éve milyen világszenzáció volt, amikor Sophia Lorent adótartozás miatt becsukták. No de ne kalandozzunk ilyen messzire. Maradjunk csak itthon és vizsgálódjunk a pécsi adómorál körül. Már csak azért is, mert jövőre — ha a parlament áldását adja az új adózási rendszerre —, az adómorál milyensége össz­népi ügy lesz. Dr. Varga István, amikor erről beszélgettünk, elöljáró­ban „történelmi” tapasztalat­ra hivatkozott: nálunk Ma­gyarországon, amikor „még” létezett az általános adózás, sokan már csak virtusból sem fizettek, így aztán aligha le­hetett jó adómorálról beszél­ni.- Valójában igen összetett ez a fogalom - állapította meg. - Igen sok mindenfélé­től függ; Így pl. az állampol­gár adótűrő képessségétől, a megélhetési körülmények vál­tozásától, a hangulatát be­folyásoló irritációs tényezők­től ... A teho ilyen szempont­ból nem volt a legszerencsé­sebb, de éppen ezért feltét­lenül helyes döntés volt, hogy a felhasználás közvetlenül a befizetés helyén történik.- Ha adómorálról beszé­lünk, emögött milyen adózói kategóriákat értünk?- Természetesen a lakossá­got. Tudniillik ma már a vál­lalati adózásnak szinte semmilyen formájában nem vagyunk érdekeltek. 1986-tól a városi-községi hozzájáru­lást, ami tulajdonképpen az utolsó élő kapcsolat volt ilyen vonatkozásban a tanács és a területén működő gaz­dálkodó szervek között, s amiből a számunkra még le­mérhető volt a gazdálkodás milyensége, központilag gyűj­tik, s a tanácsokhoz fejkvóta szerint osztják le.- A tanács ezek szerint nem érdekelt abban, hogy az adók növekedése érdekében ,,beleszóljon" a gazdálkodás menetébe. így lesz az új adórendszerben is?- Úgy tudom, igen. Vagyis másról eddig még nem volt szó. Pedig talán a népgazda­ságnak is jó volna, ha az itt képződő adók meghatározott része itt maradna, mert így ráhatásunk lehetne a gazdál­kodásra.- Tehát, - visszatérve — ha adómorál, akkor az lakosság. Mennyi adóhátralékkal zárta a város az 1986-os évet?- Mintegy 20 millió forint­tal. Ez az előző évihez képest növekedett, de megjegyzen­dő, hogy az előírás is nőtt 23 százalékkal és ezzel arányo­san emelkedett a hátralék összege is.- A hátralék előbb-utóbb rendeződik. Miért beszélt mé­gis az adómorál rosszabbo­dásáról?- Valóban, a hátralék egy része késedelmesen ugyan, de a kivetés évét követően nagyjából rendeződik. De sokan vannak, akik maguk előtt görgetik az adóhátralé­kukat, és egyre kisebb a le­hetőségük, hogy megszaba­duljanak ettől az adósságuk­tól. Ami pedig a rosszabbo­dást illeti: az első félévi be­fizetések nem érték el a kí­vánt szintet.- Mit jelent az adóhátra­lék a tanácsi gazdálkodás szempontjából?- Tavaly az összes tanácsi bevétel 5,8 százalékát tették ki a lakossági adók - általá­nos jövedelmi adó, házadó, ebadó, stb. —, és illetékek, ez az arány idén 6,3 százalékra emelkedik (teho nélkül), az­az 180 millió forint az előírás. A hátralék — látható — az 5,8 százaléknak is csak a tö­redéke, ezért szerencsére nem rendíti meg a gazdálko­dásunkat.- Nézzük tovább a számo­kat. Hogyan alakul a hátra­lék „belső szerkezete"?- 58 ezer adóalannyal számolunk, ezek többsége rendesen fizet, de van egy tekintélyes létszámú csoport, amelynek kisebb-nagyobb összegű a hátraléka. A ta­valyi 20 millió miatt, 14 357 esetben kellett fizetésre fel­szólítani, vagy behajtási cse­lekményt indítani. 9914-en voltak 1000 forint alatti tar­tozással, ők felhívást kaptak. 4443-an voltak 1000 forint fe­lett, s ez igen nagy szám. Az adóhátralék zömét azok 88-an alkotják, akiknek fejen­ként 50 000 forintnál több a tartozásuk, s ezen belül is 26- an vannak 100 000 forintnál több hátralékkal. Ez össze­sen 8,2 millió forint, vagyis 317 000 forint jut egy adósra. De természetesen nagy a szóródás köztük, hiszen van­nak adósaink félmillió körüli tartozással. — Mit tehet velük a tanács?- Letiltat, zálogol ... Pl. igen hatásos, ha kérésünkre a rendőrhatóság leveszi a gépkocsiról a rendszámot. Ilyenkor szinte azonnal fizet­nek. Szándékoltan elrettentő hatása van a meghirdetett árverésnek is. Vannak más eszközeink is, de meggondo­landó, hogy éljünk-e velük. Nagy adótartozás esetén be­vonható az ipar - a „nagy adósok” egyébként többnyire kisiparosok —, de akkor meg­szűnik a jövedelemforrás is, amiből az adó fizethető len­ne. Tehát lehetőséget kell hagyni a fizetésre, főleg ak­kor, ha egyébként társadal­milag szükség is van az illető tevékenységre. Volt több ilyen esetünk már, amikor nem javasoltuk az ipar bevo­nását. Volt pl. egy delikven­sünk, aki az adóhátralékát egymillió forint fölé tornázta; ha nem hagyjuk dolgozni, az egészről lemondhattunk vol­na, így azonban ma már „csak” 337 000 forint a tarto­zása. Jövőre — 1988-tól —, az adóhátralék csökkenése vár­ható a pécsi tanácsnál. Nem az adómorál javulása miatt, hanem azért, mert az ún. együttesen kezelt adók jelentős tétele, az általános jövedelemadó — az idei 91 millióból ez 70-et tesz ki —, személyi jövedelemadóként a megyei adófelügyelőségnél nyer befizetést. Hársfai István Egészséges ivóvíz Összefogl-ak a véméndi „gödörben" Egészséges ivóvizet kapnak a véméndi Arany János utca lakói, harmincöt cigánycsalád régi gondja oldódik meg rö­videsen úgy, hogy a vállalko­zásban maguk is részt vesz­nek. Búzás József, a lakóterület fiatal tanácstagja vetette fel a tavaszi tanácsülésen, el­szennyeződtek az ásott kutak, ihatatlan a vizük. Csakhogy ez a rész a község egyik vize­nyős, nehezen kezelhető tere­pe, ahol munkagépekkel csak néhány szakaszon tudnak dol­gozni, ezért is maradt ki máig a vezetéképítésből. S ezért is nevezték el a véméndiek gö­dörnek. Az itt lakók azonban nem­csak kértek. Azon a kétszáz méteres vezetékszakaszon, ame­lyen a Baranya Megyei Víz­mű mohácsi üzemmérnökségé­nek munkagépei nem tudtak végigmenni, az utca lakói ás­ták ki az árkot. Két közkutat állítanak fel az utcában, és ahogy a községi tanács költ­ségvetése engedi, jövőre kap­nak még egyet. A tanácsnak így százhúszezer forintba ke­rül ez a munka, de a csalá­dok is jól jártak, mert men­tesültek a 8600 forintos hoz­zájárulás megfizetésétől. Ez az első jelentős fejlesz­tés a lakóterületen, amelyet a családok a tanáccsal össze­fogva valósítottak meg. Vár­ható, hogy kedvet kapnak és hasonló módon szorgalmazzák az utak, járdák kiépítését is. G. M. Balaton­kutatás A Balaton-kutatós titkai­ba tekinthetnek be az ér­deklődők szeptember 5— 6-án a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tihanyi limnológiai kutató intézeté­ben rendezett nyitott na­pokon. A most 60 éves pa­tinás intézmény első alka­lommal hívja meg a kö­zépiskolai tanárokat, diá­kokat, és szívesen látnak másokat is. A program ke­retében vetítéssel kísért szakmai előadásokon szá­molnak be tevékenységük­ről, és válaszolnak a ven­dégek kérdéseire. A jubileum alkalmából augusztus végén, szeptem­ber elején az intézet ku­tatási témáiról szakmai rendezvényeket, tanácsko­zásokat is tartanak nem­zetközi részvétellel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom