Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-23 / 231. szám

Dunántúli napló 1987. augusztus 23., vasárnap • • Ünnepi nagygyűlés Mohácson Üduözlö tauírat Horváth Lajos az ünnepi be­szédet mondja (Folytatás az 1. oldalról) bad-e egyazon ünnepi szívvel emlékezni István király vallást is szolgáló államalapítására és az 1949. évi új, szocialista időket indító alkotmányra? Nemcsak lehet, de kell is ezt tenni! István király államala­pítása összetartó, nemzetfor. tnáló erővé vált. Nélküle és műve nélkül a magyarság szétolvadt volna a történelem­ben és egybeolvadt volna a korok népeivel. A szocializmus nemzeti köz­véleményének — ugyan késve, de nem megkésve — mondott valós ítélete az, hogy felmér­hetetlen jelentősége van a magyar államalapításnak, hi­szen vele és általa az ország társadalmi berendezkedése nagy és előnyös átalakulásnak indult. Ezért érdemes ez az esemény méltó emlékezésre és ezért erősíti a mi, ma is nél­külözhetetlen reális nemzeti érzetünket. A nagy király ál­lamalapítása akkor a nemzet­té kovácsolódás, az összetar­tozás, a társadalmi továbbfej­lődés serkentőié volt. A szo­cializmust építő mai Magyar- ország ma újra olyan időket él, amikor nem nélkülözheti sorsfordító feladatainak teljesí­téséhez a nemzeti összefogás erejét. A szocialista népi-nemzeti egységen belül jelentős szere­pe van a nemzetiségeknek, a nemzetiségi politikának. E tá­jékon kiváltképpen indokolt er­ről szólni, hiszen itt minden harmadik ember németajkú és minden huszadik délszláv. A haza földje nemcsak a ma­gyarok földje. Él itt még jó néhány kisebbség, amelyeknek ugyancsak drága ez a föld. így van ez itt nálunk az or­szág déli csücskén, Baranyá­ban is. Rajtunk - a nemzeti­ségi politika megyei-helyi al­kalmazóin - is múlik, hogy jól érzik-e itt magukat a német- ajkúak és a délszlávok, hogy mennyire érzik magukénak a szocialista hazát, Baranyát, la­kóhelyüket, hogy mennyire vállaliák fel közös ügyünket és jövőnket. Mostanság nem nehéz ki­érezni azt, hogy a politika or­szágos áramlása mellett mind­inkább felerősödőben van a politika helyi és területi, mun­ka- és lakóhelyi alkalmazásá­nak jelentősége és sodrása. Az egyéni, személyi, kisebb közösségi erő szerepe, az összefogás, a vállalkozás, a kezdeményezések serkentése és felkarolása, a társulások és a lakossági önszerveződés elő­mozdítása. Mindehhez pedig — a jó kapcsolatok mellett — G helyi irányítás és vezetés színvonalának emelésére, a társadalom intézményrendsze­rének önálló és felelős munká­jára, és köztük még jobb munkamegosztásra is szükség van! Ezek által olyan patrio­tizmust kell teremteni, hogy a mainál jobban érezzék magu­kat az emberek, hogy a mun­ka- és lakóhelyen, a megyében és az országban javuljon a közérzet és a teendőket is vállaló közszellem. Á tanácsok felelőssége Ezek után az előadó kitért arra is, hogy az alkotmány ün­nepe a tanácsok ünnepe is. hiszen 38 éve iktatták törvény­be és indították útjára a ma­gyar tanácsrendszert. Vajon állták-e az idők próbáját a ta­nácsok, avagy a törvény szö­vedéke felfeslett-e valahol? Az államigazgatás mindig is arra volt hivatott, hogy végrehajtsa a politikát. A tanácsigazgatás is ilyen megbízatást kapott. Mégis az idők során bizonyos­sá vált az, hogy a tanácsok - éppen választott testületeik ál­tal - nemcsak a politika vég­rehajtásának szervezői, de a politika alakítói, formálói is lettek. Talán éppen napjaink­ban kezd ez mindinkább érzé­kelhetővé válni. A tanács nem­csak igazgatási szervezet, és a tanácsi munka az nemcsak te­vékenységi forma, hanem el­kötelezettség, társadalmi szer­vező erő és a szocialista de­mokrácia kifejeződése is. A ta­nácsi tevékenységben felerősö­dött az önállóság, kifejlődő­ben van az önkormányzat és ezek gazdasági megalapozott­sága. Azon kell lennünk — a központban és a megyében is -, hogy a gazdasági nehéz­ségek ne fogják vissza ezt a fejlődést. A mai ünnep; alaptörvé­nyünk, az alkotmány ünnepe. Az alkotmány nem egyszerűen egy törvény a sok közül. Mé­lyebb jelentőségű ez, hiszen mindig is a társadalom adott rendjét és viszonyát fejezi ki. A 38 évvel ezelőtt elfogadott alkotmány szocialista töltetű volt. Ez az alkotmány ország s világ elé tárta azt, hogy Ma­gyarországon szocialista for­dulat következett be és útjára indította azt a nagy közösségi munkát, amely az idők során szocialista tartalmat adott itta társadalmi fejlődésnek. Nem­csak új törvény született akkor, de általa és vele új társada­lomépítési program is, amely azóta az egész nemzet prog­ramjává lett. Á új kenyér köszöntése Ma az új kenyér ünnepét is üljük és kinek jut ilyenkor már eszébe az, hogy egykoron még ebből sem jutott elég mindenkinek? — hívta fel a je­lenlévők figyelmét az ünnepi beszéd. — Ki gondolta egykor, hogy szemeteskonténerek tel­nek meg azzal a kenyérrel, amelyet kereszttel szelt meg valamikor a családfő és amelyért imádkoztak gyerme­kei. Hogy futotta-e kenyérre és mekkorára, azt az ország min­denkori gazdasági fejlettsége és helyzete határozta meg. A mai idősebb nemzedék kis sze­letke kenyeret örökölt. A fel- szabaduláskor 8 ezer cseléd és 13 ezer napszámos élt itt Baranyában. Akik még élnek közülük, azok az igazi elmond- hatói annak, hogy mire futotta az akkori napszámbérből. A kisbirtokosok és a szegénypa­rasztok a bankok szorításából kívántak kikerülni, az orvos és a patika költségei családokat tett tönkre. A munkásember ha munkához jutott, lerótta beteg­ségi és biztosítási járulékát, a különböző adókat, aztán a ma­radó keresete negyedét, har­madát lakbérre fordította. Bi­zony nem voltak itt lakásgon­dok, mert kevesen voltak azok, akik bírták az önálló lakással járó terheket. Az értelmiség egy része szükségmunkán ten­gődött és akkoriban a pálya­kezdés jóval szűkösebb anyagi kondíciókat jelentett az osto­rozott mainál is! És mivé lett itt az ember és műveltsége? A felszabaduláskor a lakosság 5—6 százaléka ren­delkezett közép- és felsőfokú- végzettséggel, ma minden har­madiknak van ilyen diplomája. Itt önöknél, Mohács városban olyan ma az egyetemet vég­zettek aránya, mint amilyen egykoron a középiskolát vég­zettekkel együttmérve volt! A környéken szép számú az ag­rárértelmiség. Ez és a paraszti munka szorgossága meglátszik a mezőgazdaság mai helyze­tén. Az országban 1300 terme­lőszövetkezet van és a 200 leg­jobb között legalább 10 ebben a térségben működik. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát első a rangsorban. Termelési nagy­díjat eddig 5 Mohács környéki gazdaság kapott, most éppen az itteni ,,Új Barázda" is. Bú­za- és kukoricatermesztésben sok itteni gazdaság tartozik az országelsők közé. Eztán sem szabad itt ennél alább adni, de most már a termelés nagy kérdései közé nemcsak a mennyit, hanem a milyet, a mi­be kerültet és a mennyiért el- adhatót is fel kell sorakoztatni. Meghonosodott, szárnyat bon­tott itt az ipar is, erősödött a munkásság. Új üzemépületeket és megújhodott régieket lá­tunk sokfelé. Mivé lett az egy­kori Zeitvogel Gépgyái, a szer­számgyár, a vegyesipaii válla­lat, a selyemgyár? De mivé lett maga a város is, melynek ma már nemcsak a maga átalakí­tására, bővítésére futja az erő­ből, de térségi, a gyarapodó falvakra ható kisugárzása is mind érezhetőbbé válik. E tér­ségben markánsan érzékelhető az emberek kötődése lakóhe­lyükhöz. Az önként vállalt tár­sadalmi munka itt szép ered­ményeket mutat fel. Mohács városa, Boly nagyközség és kör­zete többször érdemelte ki n HNF elismerő oklevelét, a nem­zeti zászlót. Megújulásra törekszünk Nagy utat tettünk meg, de korántsem vagyunk túl annak nehezén. Napjainkban nem ta­gadható gondokkal küszkö­dünk. A világgazdaság korszak­váltásának hatásai és az ilyen­kor jobban szembetűnő belső gyengeségeink, hibáink jelen­tősen visszafogják fejlődésün­ket. Az utóbbi időben mind vi­lágosabbá vált az is, hogy nem tudjuk teljesen kézben tartani a társadalmi-gazdasági folya­matokat, azok szándékainktól sok helyütt eltérnek. Nem kell ezt sem tagadnunk, sem szé­gyellnünk. Nyílt politikánk im­már másfél évtizede törekszik arra, hogy meglelje a romló gazdasági helyzetből kivezető utat, a megújulás lehetőségeit, de ezek a törekvések eddig nem hozták meg a kívánt eredményt. A közvélemény 'mind élénkeb­ben foglalkozik mai gondjaink­kal. A felfokozott várakozásból kitapintható egy széles körű fe­lelős tenniakarás, de — kár len­ne ezt elhallgatni — kiérződik néhol a kétkedés, a bizonyta-- lanság, a jövőféltés is. Fejlő­désünk olyan szakaszába értünk, olyan helyzetbe kerültünk, amelyből már nem lehet apró részintézkedésekkel kikerülni. Fordulat kell a fontosabb gaz­dasági és társadalmi folyama­tok egészében. Elkészült a párt azon programja, amely meg kíván felelni ezeknek az igé­nyeknek. A hosszabb távra is tekintő, de a közeli évek tenni­valóit is jelölő társadalmi-gaz­dasági kibontakozási program úgy állt össze, hogy a társada­lom felelős intézményei véle­ményezték az elképzeléseket, és vitában érlelt cselekvő egyet­értésüket fejezték ki ezzel. Azt kell hangsúlyozni, hogy ez a fontos program alapvetően sa­ját erőnkre, belső erőfeszíté­seinkre épít és szívós munkát, átmeneti áldozatvállalást is kér a magyar néptől. A program mindenekelőtt a nemzet támogatására, munká­jára számít. Ez a meghatározó erő. Ehhez mérten minden más, erőforrás másodlagossá válik. Ha a nemzet cselekvőén velünk lesz e program megvalósításá­ban, akkor lesz kibontakozás! És nem gondol itt senki vala­miféle nemzeti méretű túlfeszü- lésre, hanem csak annak jobb hasznosítására, ami megvan, omiben még jelentős feltárható tartalékaink vannak. A kibontakozás programhídja két fontos pilléren építkezik; az eayik parton a gazdaság meg­újításán, szerkezetének változ­tatásán, a másikon pedig a társadalmi, gazdasági reform- folyamatok kibontakoztatásán, felgyorsításán. Senki nem ta­gadja el, hogy nehéz és fáj­dalmas intézkedések előtt ál­lunk. A gazdasági szerkezet át­alakítását eddig mindenütt a világon társadalmi feszültségek kísérték. Erre számíthatunk mi is. Gyárakat kell majd bezárni, átrendeződnek a jövedelmek, egyes rétegek közterhei nőnetc és életszínvonaluk is csökken. Átmenetileg növekedni fog az infláció, változni fog az adózás és a nyugellátás rendje, és szükség lesz a bérek és a tár­sadalmi juttatások reformjára is. Nagy ár ez, de eltökélt szándékunk, hogy az adó és árreform a társadalmi ellátások színvonalát ne csökkentse. Az elénk sokasodó teendők ellátá­sa az eddigitől eltérő felfogást és magatartást kíván meg vál­lalattól, intézménytől és a megvalósító embertől is. Eztán már kevés lesz csak a munka, még a fegyelmezett munkánál is több kell! Okos és konok kö­vetkezetesség, alkotó önállóság és újfajta felelősségvállalás, újfajta kczszellem kell. Tettekre van szükség A politika a mai helyzettől szoríttatva a nemzethez fordul. Megértést, a közös teendők felvállalását, felelős tetteket kér a „nemzeti egységbe tömö­rülő dolgozó néptől". A világ most arra figyel, hogy milyen határozottsággal és következe­tességgel hajtjuk végre terve­zett intézkedéseinket. Jó hírünk múlhat ezen! Gondjaink és dolgaink számbavétele azt mu­tatja, hogy megteremthetők azok a feltételek, amelyekkel újra lábra kaphat a magyar gazdaság és társadalom. Van ehhez tartása, képessége és el­szántsága a magyar népnek, és van ehhez utat jelző nemzeti programunk is. A szocializmus magyar ügyéért érzett nemzeti felelősség bizton sikerre viszi majd ügyünket és lesz magyar kibontakozás! — fejezte be be­szédét az előadó. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után Husti Mihály, a szajki tsz elnöke az új búzából sütött kenyeret nyújtotta át az elő­adónak, aki azt nagy taps kö­zepette megszegte, megkóstol­ta. A rendezvény második felé­ben a mohácsi Új Barázda Tsz nemzetiségi táncegyüttese, a dunaszekcsői táncegyüttes és a hosszúhetényi táncegyüttes színvonalas műsorral szórakoz­tatta a megjelenteket. M. E. j ________________ Ün nepségek Baranyában A komlóiak hagyományos alkotmánynapi ünnepét a Mó­ré csárdánál felállított sza­badtéri színpadon tartották. Rajnai Rudolf, a HNF városi bizottsága elnökének ünnepi beszéde után a szakályi, a sá­torhelyi, valamint a pécsi Jó­zsef Attila Művelődési Központ együttesei mutatták be műso­raikat. Magyarszék—Liget és Me- csekpölöske lakói Magyarszé­ken, a mázaszázváriak Egyhá- zaskozárban, Harkány és kör­nyékének lakói Kovácshidán találkoztak augusztus 20-án. Mecseknádasdon, Sásdon és Egyházaskozáron ugyancsak gazdag ünnepi program várta az érdeklődőket. Románia nemzeti ünnepe al­kalmából KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, NÉMETH KAROLY, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, GRÓSZ KAROLY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött; NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének és CONSTANTIN DASCALESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és kormánya névé­ben üdvözletünket és jókíván­ságainkat küldjük Önöknek nemzeti ünnepük, országuk fel ­+ HELSINKI: Mauno Koivisto finn köztársasági elnök pénte­ken fogadta Mórocz Lajos al­tábornagy honvédelmi minisz­tériumi államtitkárt, aki hiva­talos látogatáson tartózkodik Finnországban. Mórocz Lajos szombaton hazaérkezett Buda­pestre.-f MOSZKVA: A Szovjetunió Legfelső Bíróságának büntető kollégiuma szeptember 2-án Moszkvában kezdi meg Ma­thias Rust ügyének nyilvános tárgyalását. Az elnöki tisztet a tárgyaláson Rober Tyihomirnov, a Legfelső Bíróság tagja látja el, a vádat Vlagyimir Andrejev, a legfelső ügyész főtanács­adója képviseli. szabadulásának 43. évfordulója alkalmából. Pártunk és kormá­nyunk tartós törekvése, hogy a marxizmus—leninizmus eszméi és az internacionalista szolida­ritás alapján a két ország együttműködése az élet vala­mennyi területén fejlődjön. Meggyőződésünk, hogy magas szintű megállapodásaink és megbeszéléseink szellemében közös cselekvéssel előrehala­dást érhetünk el a jószomszé­di viszony, a magyar és a román nép érdekeit szolgáló barátság és együttműködés terén. Nemzeti ünnepük alkal­mából sikereket kívánunk Önöknek, Románia népeinek a szocializmus építésében, a bé­ke védelméért és a nemzetkö­zi biztonság erősítéséért kifej­tett tevékenységükben. * Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke Nicolae Gio- sant, a Nagy Nemzetgyűlés elnökét, a KISZ Központi Bi­zottsága, a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Örszágos Taná­csa és az Országos Béketa­nács pedig román partnerszer­vezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. ♦ MOSZKVA: A Szovjetunió minisztertanácsa munkájának korszerűsítésével, a kormány­apparátus szerkezetének átala­kításával összefüggő kérdése­ket vitatott meg egyebek között csütörtöki ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága. ♦ PHNOM PENH: Hun Sen kambodzsai miniszerelnök az UPI amerikai hírügynökségnek adott exkluzív interjújában szorgalmazta, hogy egy béke­egyezmény megkötése céljából kezdődjön tárgyalás közte és a külföldön élő kambodzsai el­lenzéki vezetők között. A Szentlőrinc központjában lévő, Munkácsy M. u. 20. szám alatti házas INGATLANT ÉRTÉKESÍTI a Szentlőrinc Nagyközségi Közös Tanács. A vásárlási szándékot a Szentlőrinc Nagyközségi Közös Tanács szakigazgatási szervénél, Szentlőrinc, Munkácsy M. u. 1. sz. alatt lehet bejelenteni. A DÉL-DUNANTÚLI TÜZÉP VASÚT UTCAI FÉSZEK RAKTARABAN IMPORT LAPRADIÁTOROK, VEGYES TÜZELÉSŰ ÉS GÁZKAZÁNOK nagy árengedménnyel A Mohácsi úti pálinkafőzde rövid határidőre kaphatók, bérfőzést AMÍG A KÉSZLET TART! vállal Cim: Pécs, Felszabadulás út 32/B. PECS NAGYVILÁGBAN A Béke Nobel-díjas Teresa nővér pénteken a szovjet Békebi zottság meghívására Moszkvába érkezett. (Telefoto: Reuter -MTI—KS—DN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom