Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-02 / 211. szám

Lényeg: zenei érték Öt új magyar rockopera készül Czippán György lett a Magyar Televízió könnyűzenei szerkeszfőségének vezetője Másfél millió ember - sok! Márpedig legalább eny- nyien tartoznak ma Magyar- országon a rockzene tábo­rába. A Magyar Televízió közvéleménykutatása is ezt mutatja. Ennek a társadal­mi valóságnak most újabb elismerése született meg: a Magyar Televízió zenei és kulturális főosztályán belül, ahol addig a rockzenének csak kis részlege, még ro­vata sem volt, megalakult a könnyűzenei szerkesztőség. Vezetőjének Czippán Györ­gyöt, az egyik legismertebb, de mindenképpen a legigé­nyesebb magyar rockzenei újságírót nevezték ki, aki a Népszabadság pártrovatá­nak — elsősorban ifjúságpo­litika iránt érdeklődő - új­ságírója és a könnyűzenei szerkesztőséget mellékfoglal­kozásként vezeti.- Régi mondás: új seprő jól seper. Te hogyan se­persz?- Nemcsak jobban szeret­nék seperni, hanem na­gyobb terepen is. Sikerül, mert elfogadták az elképze­lésemet: bővül a könnyűze­nei adásidő, ugyanakkor a rétegigényekhez igazítjuk. Többféle, bár kissé rövidebb időtartamú műsorok lesznek, tehát, mint eddig voltak. Ez idáig minden korosztály min­den ízlés igényét egyazon műsoron belül igyekeztünk kielégíteni, így született a gyakran jellegtelen zenei ve­gyesfelvágott. — Ezentúl?- Ezentúl a réteg műsorok szerkesztésében két szempon­tot tartunk magunk előtt. Egyik a nézők korosztálya, másik az ízlése. Például a 60-as években ifjú volt mai negyveneseknek szól majd a Slágerszerelem című prog­ram. Ebben a beatnemze- dék tóncdalait hallhatják, hiszen akkor a beatra még táncoltak. Az ízlés szerinti szerkesztés? Ennek több pil­lére lesz: a népzenére épült rockmuzsika, melynek sok példája közül a Muzsikás együttest említem, továbbá az örömzene, például a ha­vonta jelentkező dzsessz és dzsesszrock adás, avagy a rockzene fejlődését ismertető sorozat.- Az igényesség a köny- nyűzenében is elsősorban a zenei gondolatot jelenti!- Igen. Éppen ezért alap­elvünk: a zenei érték. Mel­lette természetesen a jó in­dítású kezdők bemutatása is. Hiszen a magyar rock­zene a maga negyed szá­zada alatt még sosem volt ennyire mélyponton, mint a legutóbbi időben. Most azonban megmozdult valami, s ebbe szeretnénk bekapcso­lódni. Sorra jelentkeznek a nagy rockegyéniségek nagy­szerű zeneművekkel. Magam öt rockopera készüléséről tu­dok: ezek stílusban, zenei gondolat tekintetében az „István, a király", és a „Ma­gyar mise" nyomán halad­nak tovább, tehát korszerű, igaz mai magyar zenét ígér­nek. A pályakezdők közül is az ígéretes, a progresszív zenét hallató zenekarokra figyelünk. Megemlítek néhá­nyat: Exotic, Faxni, Fan-Fan. Földessy Dénes Arab származású argentin feste kiállíhása Pécsett Sameer Makarius lUyalciianmilliärd dollárnyi nemesfém a tenger mélyén Kincskeresők Fekete üzletek a régmúlt- emlékeivel Panoráma Az angyal haragja Negyvenkét héten át a könyvsiker-lista első helyén állt Signey Sheldon: Az angyal haragja című regé­nye New York-bon. Majd 1982-ben, Buzz Kulik fil­met rendezett belőle, melyben a főszerepet, egy ügyvédnőt, a képünkön lát­ható Jacklyn Smith alakí­totta. A művet most az NSZK legtöbb látogatót vonzó filmjeként, az ország mozihálózatóban vetítik. Zsidó színház az NSZK-ban • Zsidó színház nyílott az NSZK-beli Bensheimben. A társulat rendszeresen tájol, hogy az országban szét­szórtan élő zsidóságot hé­ber nyelvű előadásokkal el­lássa. Billy, a zsarnok Mósodszor hangversenye­zik Moszkvában Billy Joel, a rockzene 38 éves ameri­kai énekese, zeneszerzője és orgonistája. Műsorát szovjet kiadású videokazet­tára vették. Címe: „Billy, a zsarnok." Harmincmilliós hírlapi kacsa A csillag című angol bul­várlap, egy coll girl-lel hozta kapcsolatba Jeffrey Archer'regényírót. Mivel az író beperelte a lapot, s a szerkesztőségnek nem voltak bizonyítékai a hír valósá­gára, A csillag 30 millió forintnak megfelelő kárté­rítést fizet az írónak. Augusztus 4-én Sameer Ma­karius, arab származású argen­tin festő tárlatát nyitják meg Pécsett, a Művészetek Háza galériájában. Sameer Makarius Kairóban született 1924-ben. Családja Németországban telepedett le, ám a háború veszélyeitől tart­va 1940-ben haza indultak. Ütjük Magyarországon át ve­zetett, és meg is szakadt ha­zánkban, Makariusék 1940 és 1946 között Budapesten éltek. Ezekben az években ^ndult a fiatal Sameer képzőművész pá­lyafutása. Nagyjából ugyaner­re az időre tehető, hogy ha­zánkban sorra alakultak a mo­dern művészet azon csoport­jai, amelyek a későbbiekben az egész ország művészetében meghatározóvá váltak. Sameer Makarius több ilyen csoport munkájába is bekapcsolódott, tagja lett a Galéria a négy vi- lágtájhoz és az Európai Iskola csoportnak is. Magyarországot elhagyva utazásai során a művész Ar­gentínába is eljutott, ahol vé­gül le is telepedett. 1953 óta ott fejti ki sokoldalú tevékeny­ségét, a festészeten kívül épí­tészettel, design-nel és fotó­zással is foglalkozik. Augusztusban két kiállítás nyílik Makarius műveiből Ma­gyarországon. Az óbudai Ga­léria a művész grafikáit mutat­ja be, míg Pécsre olyan anyag érkezik, amely szemléletesen a festő eddigi munkásságát teszi áttekinthetővé. Grafikák, fest­mények, projektogrammok, egyedi technikával készített művek az elmúlt több min® negyven év terméséből. A Janus Pannonius Múzeum, Pécs méltán kapta meg a ki­állítás rendezésének jogát. A múzeum jelentős kortárs gyűj­teménnyel rendelkezik, a város pedig Martinszki János, Mar- tyn Ferenc és Gyarmathy Tiha­mér munkássága révén is ér­dekelt a modern művészetek­ben. Sameer. Makarius, akinek még unokái is beszélnek ma­gyarul, így vall magyar kap­csolatairól : — Továbbra i$ az Európai Iskola érzelmi, szellemi és elvi tagjának tekintem magam. Ugyanígy az Elvont Művészet és a Dunavölgyi Avantgarde csoportjának is. Pécs sűrű kiállítási program­ja mellett nehéz volt méltó he­lyet találni a sokoldalú művész tárlatának. A választás végül az épülő Művészetek Háza (Széchenyi tér 7.) már elkészült, tetőtéri kiállitótermére esett, amely augusztus 4-én 17 óra­kor a megnyitón fogadja első vendégeit. Kaszás E. Ki volt William Phips? — Hí­res kincskereső szerencselovag a 17. században. Az angol ki­rály alattvalójaként gazdasági társaságot szervezve ő találta meg éppen háromszáz éve, 1687-ben a Bahama-szigetek melletti zátonyoknál a híres spanyol Ezüst Flotta 1641-ben elsüllyedt 20 hajója közül az egyiket. Huszonhat tonna ezüstöt, vagy húsz kilogramm aranyat hozott fel a tengerből. Elődei között lehetne emle­getni az egyiptomi királysíro­kat két évezreden át foszto­gató kincstaláló család hat- van-hetven emberöltőn át te­vékenykedő újabb és újabb tagjait, valamint számos más szerencselovagot. Az utódok sora is hosszúra nyúlik. Sőt, mostanában mintha még ma­gasabbra emelte volna a di­vathullám ezt a kalandos fog­lalatosságot, amelyet már a legmodernebb technika segít. A Fülöp-szigeteken a máso­dik világháborús megszálló ja­pán hadsereg összeharácsolt és elrejtett legendás mennyi­ségű kincseit kutatják. Üjabb vállalkozás indult a 75 évvel ezelőtt elsüllyedt Titanic to­vábbi roncsainak és páncél- szekrényének felkutatására. A franciák és az egyiptomiak tervezik az 1798-as abukiri ten­geri csatában elsüllyedt napó­leoni flotta hajóinak kiemelé­sét. A Bahama-szigeteknél egy 1656-ban elsüllyedt kincsesha­jót találtak a tenger mélyén: rakományának értékét másfél milliárd dollárra becsülik. E példák is érzékeltetik, hogy mekkora zsákmányok reménye lebeg a kincskeresők előtt. Becslések szerint csak a spa­nyol hódítók elsüllyedt hajói­ban 8 milliárd dollárnyi nemes­fém fekszik a tenger mélyén. Mondhatnánk, hogy mind­ezek tőlünk távol történnek, nálunk nincsenek kincskeresők, nem is lenne mit kutatniuk. De így ez nem igaz. Dél-Dunántúl földje eléggé gazdag őskori, római kori, népvándorlás ko­rabeli, középkori régészeti ér­tékű leletekben, ha nem is ne­mesfémek tonnáiról van szó. Bár az utóbbi évtizedekben akadtak a szó köznapi értel­mében is kincses leletek. A zúgrégészek tehát nemcsak ke­resnek, de találnak is őskori cserépedényeket, római érmé­ket, faragott márványdarabo­kat. Az engedély nélküli ásatás büntetendő cselekmény, s a Polgári Törvénykönyv és a mú­zeumokról szóló törvényerejű rendelet azt a szabályt tartal­mazza, hogy bárki, aki értékes dolgot — beleértve a régészeti leletet - talál, azt köteles be­jelenteni és az államnak fel - ajánlani. Mindkét szabályt előszeretettel megszegik. Ennek elég bizonyítékát ta­lálhatjuk például a pécsi vá­sárokon, amelyeken számos apróbb régészeti értékű tár­gyat kínálnak eladásra több száz vagy több ezer forintért. Hogy honnan származnak ezek, azt az eladók eltitkolják. Volt már persze olyan illegális régészkedő egy Tolna megyei, aki a közelmúltban lebukott, s most büntetőeljárás folyik elle­ne. Ö már olyan nagyban üz­letelt, hogy pécsi kiskereskedők boltjaiban is árulták különböző foglalatokban az általa felfe­dezett római kori márványfa- ragványok darabjait. D. I. A tömeg megbolydult, sikoltoztak, kijáratot kerestek... Jeges rémület Sárgáslila homokvihar kavar­gón a város fölött, majd zá­porozni kezdtek a tyúktojás nagyságú jegek — emlékezik az egy héttel ezelőtti szombat estére Tóth Sándor alezredes, Siklós város rendőrkapitánya. — A kocsimat éppen csak be, tudtam menteni a garázsba, s néhány perc múlva már a ka­pitányságon voltam. Áram nem volt, a telefonösszeköttetés megszakadt. Kocsiba ültem s végigjártam az utcákat Sikló­son, Harkányban és a környező községeket. Este háromnegyed kilenckor rendeltük el a ria­dót. A további intézkedésekre bizottságot alakítottunk, a ta­nácselnök és a pártbizottság első titkárának a részvételével. Reggelig rendőrök, munkás­őrök járták az utcákat. Értesí­tették az üzemeltetőket, pénz­intézeteket, iskolákat, biztosi tották a leszakadt vezetékeket, cirkáltak a harkányi víkendtele- pen. Hangszórón értesítettük a lakosságot, hogy az egész éj­szaka nyitva tartó ÁFÉSZ-bolt- ban fóliát lehet vásárolni. A Este 6 óra 30 perckor 240 ember esküvői vacsorához ké szülődött a harkányi Zöldkert étteremben. Az üvegfal előtt lassan kiemelkedett a földből a hatvan méter magas kanadai nyárfa, majd az épületre zu­hant, és szétroppantotta a tetőszerkezetét. — Hullott a tetőpala, a iég, fölborultak az asztalok, röpül­tek az üvegszilánkok .— mond­ja Németh Andor a vendéglő üzemeltetője. —i S ekkor majd­nem kitört a pánik, a tömeg megbolydult. Gyermekek után sikoltoztak, kijáratot kerestek. Szerencsére sikerült rendet te­remteni, és a vendégek között lévő egészségügyi dolgozók se­gítségével a sérülteket ellát­ni. Tíz könnyű sérülés történt, és három embert kórházba szállítottak. A mentésben segí­tettek a rendőrök, tűzoltók és a Harkányban táborozó diákok is. Az épületben félmillió forint kár keletkezett. * A siklósi Vár étteremben ren­dezett esküvői vacsora serr^ zajlott le nyugodtan. — A jégdarabok kivágták az ablakot, két üvegszilánk a menyasszony hátába fúródott — mondja Nagy István üzlet­vezető helyettes. — A várban, csak a második emeleti turista szállóban tört ki pánik. Egyet­len ép ablak sem maradt a nyugati oldalon, fejvesztetten menekült az a 47 lengyel út­törő, akiket itt szállásoltak el. A szobákból a folyosóra futot­tak, s amikor itt is végig kitör­tek az ablakok, egy különte­rembe menekítették őket a ta­nárok. * Nagyharsányban majd min­den második házon fólia, sá- torponyva, gumiponyva. Már esteledik, de még dolgozik a falu apraja-nagyja, kalákában rakják a 'cserepet, a palát. — Én a padláson voltam, a kislányom egyedül maradt a szobában — mondja H. Ernő, — Amikor az ablaküvegek ro­pogni kezdtek, szegénykém csak sikoltozott. A szomszéd­ban, S. Éva az udvaron rekedt kiskutyáját akarta menteni, s ott verte végig a jég. Tenyér­nyi kék-zöld foltok a lábán, a karján, a combján. Villánykövesden sem változik a kép. Fóliák, sátorponyvák, cserépkupacok. A legnagyobb kát Füll Györgyék házát érte, amely legszélső a faluban. Heten ültünk az ünnepi va­csorához — mondja Füll György. — Feleségem névnap ja volt. Aztán, mintha végig- géppuskázták volna a házat. A fergeteg lesöpörte a cserepe­ket, majd egy nagy* dörgéssel leszakadt a mennyezet az egyik, majd mind a négy szo­bában. — Dézsában hordtuk a vizet, az ablakon át pedig a törme­léket — mondja a felesége. —• Három napig kint aludtunk a folyosón. Csak a tetőszerkezet­ben 80—90 ezer forint kár ke­letkezett. De hol van még a többi? Nem messze Füll Györgyék házától, a 61 éves Schneider néni egyedül volt azon az éj­szaka. — A pajtába menekültem. Aztán csak álltam és néztem, hogy a jég szitává lyuggatja a tetőt. Amikor beszaladtam a házba, a lábam elé zuhant a csillár, majd leszakadt a meny- nyezet. Fél éjszaka hordtam o vizet, de később sem mertem lefeküdni, felöltözve az ágy sarkába kuporogva vártam a reggelt. A vokányi erdészt a mezőn érte a jégverés. — Már kiértem az erdőből, a vasúti töltésen szaladtam, amikor kopogni kezdtek az apróbb, majd tyúktojás nagy­ságú jegek a fejemen. Sehol egy fa, csak néhány bokor. Az egyik alatt megbújtam, de egyetlen perc alatt széthaso­gatta a jég. Szerencsére volt nálam egy lapát, amit a fejem fölé tartottam, ez mentett meg. Későre jár, mire kőrútunkat befejezzük. Hogy bűncselekmény történt- e a környéken? — Nem, egyet­len betörést, lopást sem jelez­tek e szomorú napon — mond­ja Tóth Sándor alezredes. Marton Gyöngyi vasamapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom