Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-20 / 229. szám

■■■■PPIBHBIHPI HM 1987. augusztus 20., csütörtök Dunantült napló Alkotmány és kibontakozás N lncs-e abban meghök­kentő ellentmondás, hogy a munkáshatalmat és vele együtt a szocialista gazdasági, társadalmi és politikai rendszert alaptörvé­nyi erővel intézményesítő nép­köztársasági alkotmányunk 38. évfordulóján halaszthatatlan feladattá vált a megtorpa­násból, a gazdasági, társa­dalmi és politikai nehézsé­gekből kivezető út keresése, a tehetetlenség, az ered­ménytelenség, a feszültség terjedését megállító közvet­len feladatterv és a nagyobb távlatba tekintő gazdasági, társadalmi kibontakozás át­fogó programjának kimun­kálása? E szónoki kérdés megválaszolása csak igenlő lehet, hiszen körülményeink, nem várt módon, valóban ne­hezek és ellentmondásosak. Kialakulásuk külső és belső okai széles körben ismertek. A bajok, a gondok, az ellent­mondások felismerése, elis­merése és tudatos kezelése azért is mellőzhetetlen, hogy feloldásuk minél előbb és minél kedvezőbben bekövet- kezhessék. Ezért foglalkoznak ez évi alkotmányünnepi meg­emlékezéseink, a közel ezer­száz év előtti államalapítás­nak, az alkotmány elfogadá­sának, a magyar alkotmányos rend szocialista jellemzőinek méltatása mellett, az életvi­szonyok további romlását megakadályozó, az elért fej­lettségi szintből, a kialakult ellentmondásokból kiinduló kibontakozási program alap­vető kérdéseivel. Melyek e program kidolgo­zásának sajátosságai és alapvető tárgykörei? A kap­csolódó sajátosságok közül elsőként azt a tényt emelem ki, hogy a tudományos műhe­lyekben, a politikai irányítás fórumain, a sajtó hasábjain, a tömegközlés egyéb csator­náin és a közéleti demokrá­cia intézményeiben mái hosszabb idő óta vizs­gáljuk és vitatjuk a termelés, a gazdálkodás, az ellátás, a szociálpolitika, az állami- irányítás, az érdekvé­delem, a képviseleti és köz­vetlen demokrácia működési fogyatékosságait és azok megszüntetésének lehetősé­geit. A gazdálkodás rendjé­nek és a politikai intézmé­nyek funkcionálásának javí­tására a gyakorlatban is több korszerű kezdeményezés — pl.-a képviselők, tanácsta­gok kettős, illetve többesjelö­lése, a vállalati, szövetkezeti önigazgatás szélesítése stb. — született. Az eddigi reformin­tézkedések azonban sem ter­jedelmi, sem eredményességi szempontból nem bizonyultak elégségesnek. Mindezek kö­vetkeztében méltán találko­zott az ország sorsáért, kö­zösségi és egyéni jólétünkért egyre türelmetlenebbül aggó­dó közvélemény elvárásaival, az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1987. július 2-i állás- • foglalása a gazdasági, társa­dalmi kibontakozás program­járól. A párt felelős központi irányító fóruma e dokumen­tumban megfogalmazta állás­pontját számos sürgető te­endő — műszaki fejlesztés, szerkezetátalakítás, vállalati adórendszer, kereset- és bérszabályozás, szociális ellá­tás, stb. —, elvégzéséről és kifejezte véleményét a kibon­takozás távlati megoldásairól. Felhívta a kormányt, az egyéb állami irányító szerve­ket, a társadalmi és érdekkép­viseleti szerveket, az intézmé­nyeket és a gazdálkodó egy­ségeket saját feladatterveik és programjaik kimunkálásá­ra. K iemelkedő, újszerű vo­nósa az állásfoglalás­nak, hogy nemcsak a gazdálkodás problémáit tag­lalja, hanem igényli a társa­dalom egészének és a politi­kai rendszer összetevőinek a megújítását, illetve jelentős továbbfejlesztését is. A tudo­mányos kutatás és a gyakor­lati tapasztalatok is megerősí­tették ugyanis annak az össze­függésnek a jelentőségét, amely a társadalom kulturá­lis színvonala, önbizalma, igényessége, vállalkozókész­sége, szervezettsége, a kö­zösségek összeforrottsága és dinamizmusa, továbbá a tár­sadalom tagjainak egészsége, pszichikai stabilitása, ambí­ciói, képzettsége és erkölcsi színvonala, valamint a gaz­dálkodás eredményessége kö­zött fennáll. Ezért áll előttünk egyik alapvető célként és feladatként a társadalom ön­fejlesztő képességének és önszerveződésének erőteljes kibontakoztatása. Nemcsak hazánkban, ha- nem szinte valamennyi or­szágban tapasztalhatók a társadalom és az állam, a társadalmi közösségek és az állami szervek közötti viszony feszültségei. Ezek nálunk fő­leg abból fakadnak, hogy a szocialista átalakulás lendü­letében nemes, de idealiszti­kus elvektől vezéreltetve túl sok terhet vállalt magára az állam a társadalmi szük­ségletek kielégítésének köz­vetlen szervezése terén. A társadalom hozzászokott az állami gondoskodáshoz. Ezzel együtt kiapadtak és elsorvad­tak a társadalmi közösségek önellátásának mozgatórugói, lehetőségei és eszközei. Fennmaradtak a társadalom és a polgárok megszokottá vált elvárásai a gondoskodó, az ellátó, a szolgáltató ál­lami mechanizmussal szem­ben, amely azonban p jelen­legi világ- és belsőgazda­sági viszonyok között már képtelen korábban vállalt feladatainak ellátására. E súlyos probléma feloldása ér­dekében gondos összehan­goltsággal két irányban kell keresnünk a kivezető utat. A tulajdoni formák gazdagítá­sával, a társulási, vállalkozási kedv ösztönzésével, a szerve­zeti formák bővítésével, az ún. társadalmi, gazdasági, intéz­ményi automatizmusok műkö­dési feltételeinek megterem­tésével fokoznunk kell a tár­sadalmi közösségek és a csa­ládok önellátó, önszervező, önellenőrző, öntisztító képes­ségét. Mellőzhetetlen a társada­lom igényességének és szerve­zettségének fokozódása, a társadalmi és egyéni beteg­ségtünetek (alkoholizmus, ká­bítószer-fogyasztás, munkake­rülés, magányosodás, bűnö­zés, környezetszennyezés, jár­ványok, öngyilkosság, stb.) szembeni társadalmi önvé­delem hatékonyságának nö­velése érdekében is. Bizo­nyossá vált, hogy ezekkel a súlyosan fenyegető veszélyek­kel szemben, kizárólag álla­mi eszközökkel nem lehet eredményesen fellépni. A társadalom és a társa­dalmi közösségek jelzett irá­nyú fejlesztése korántsem je­lentheti azt, hogy megszűnik, vagy lényegesen csökken az állam szerepe a szocialista társadalomépítés előmozdítá­sában. Feltétlenül azzal jár viszont, hogy átrendeződnek az állami szervek feladatai és tevékenységformái. Növekszik a kormányzati és a tanácsi szervek nagyobb távlatba te­kintő stratégiai tervező, irá­nyító, feltételeket alakító, befolyásoló, serkentő, nyilván­tartó, ellenőrző és szükség esetén szankcionáló szerepe. A vázlatokból az is kitűnik, hogy égető gazdasági és társadalmi gondjaink megol­dása egyaránt igényli a tár­sadalom és az állam fejlesz­tését, a társadalom és az állam közötti viszony átala­kítását. Egyidejűleg kell fo­kozódnia a társadalom és az állam önállósulásának és kölcsönös közeledésének. Az újszerű állami feladatokhoz szervesen kell kapcsolódniuk a korszerű műszaki eszközök alkalmazásának, az állami alkalmazottak képzettsége, alkalmassága és megbecsü­lése fokozásának, valamint a szükséges szervezeti, hatás­köri, működésrendi és fele­lősségi változásoknak. A problémák megoldásá­nak és továbbhaladá­sának másik jelentős feltétele a politikai rendszer társadalmi szervezeti formái­nak gazdagodása és tartal­masabb működése. Kívánatos, hogy a társadalom érdekta­goltságának megfelelően a szocialista társadalmi beren­dezkedéssel szemben nem ál­ló minden valóságos érdek- közösség kiépíthesse és mű­ködtethesse érdekképviseleti szervezeteit. Folytatva az egye­sületek szaporodásának és belső demokratizmusuk mé­lyítésének az utóbbi időben megélénkült folyamatát, gaz­dagítani kell a polgárok hasz­nos, egyéni törekvéseinek va­lóra váltásához szervezeti ke­reteket és közösségi össze­fogást biztosító egyesületek, társaságok, szövetségek, klu­bok, körök létrehozását és működését. Ennek előmozdí­tására kezdődött meg o Ffa- zafias Népfront keretében a korszerű egyesületi törvény előkészítése. Azt sem lehet kizárni, hogy a társadalmi haladást szolgáló újszerű po­litikai feladatok végzésére új politikai szervezetek jöjjenek létre. Az alkotmányos kere­tek kiépítése érdekében ma­gas színtű jogszabályban kell meghatározni a politikai szer­vezetek megalakulásának él megszűnésének módozatait. Jelenleg ugyanis hiányzik e kérdések jogi rendezettsége. Az alkotmányos keretek kö­zött működő társadalmi szer­vezeti formák sokszínű mec­hanizmusa lehetővé teszi a különböző társadalmi nézetek és törekvések felszínrehozását, a szembenálló felfogások és érdekek kulturált ütközését és egyeztetését, a közhasznú társadalmi aktivitás kibonta­kozását, az állami munka tár­sadalmi ösztönzését, kiegé­szítését és ellenőrzését. Kü­lönös gonddal kell gyarapí­tani a társadalmi szervezetek szerepét a képviselők és ta­nácstagok jelölésében, a népképviseleti testületek dön­téseinek kezdeményezésében, valamint a jelentős politikai és állami határozatok társa­dalmi vitáinak szervezésében. C sak hosszabb tanul­mányban lehetne felso­rolni azokat az elkép­zeléseket, amelyek a gazda­ság irányításának és a gaz­dálkodás rendjének távlati fejlesztésével kapcsolatosok. Közülük ehelyütt az állásfog­lalásnak csupán a következő néhány megállapítását eme­lem ki. Megfelelő pénzügyi elveket alkalmazva fokozni kell a vállalati kollektívák ér­dekeltségét, és felelősségét az eredményességben. Ki kell dolgozni a szocialista brigá­dok és a dolgozók más közös­ségei vállalkozásszerű mun­kavégzésének érdekeltségi és elszámolási módozatait. Üj társasági- törvénnyel is elő kell mozdítani, hogy változa­tos vállalkozási formák ala­kuljanak ki. A kisegítő és a kiegészítő gazdaság, valamint a magántevékenység mint a szocialista gazdaság szerves része, vegyen részt a nemzeti jövedelem növelésében és a lakosság életviszonyainak javításában. Az alkotmány jelenlegi rendelkezései lehetővé teszik, sőt számos vonatkozásban megkövetelik a gazdasági, társadalmi kibontakozás kö­zeli és távlati programjának kidolgozását és megvalósítá­sát. Mégis ésszerűnek és előnyösnek tekintjük azt a tényt, hogy a programok ki­dolgozásával párhuzamosan folyik az alkotmány átfogó reformjának elméleti előkészí­tése is. Reméljük, hogy az évtized végén társadalmi, gazdasági és politikai éle­tünk továbbfejlesztett alap­törvénye erősíti meg a legje­lentősebb korszerű megoldá­sok intézményesítését és vé­delmét. Dr. Ádám Antal tanszékvezető egyetemi tanár, a HNF Baranya Megyei Bizottságának elnöke A Computext vevőkészüléke, melyet legközelebb a szeptember 13—24-i Brno-i nemzetközi vá­sáron állítanak ki. Történelmi dátum a Com­putext Vállalat életében: 1984. január 11;én este dr. Egri Tamás és Kovács Tibor fej­lesztő mérnökök a team-ben résztvevő társaikkal a válla­lat udvarán felállított parabo­latükör mellé vitték ki a szí­nes televíziót és egy üveg pezsgőt. Erős havazás mellett ünnepeltek: sikerült a 3SAT állomását „megfogni" a világ­űrből, az ESC műholdról. Az 1985-ös tavaszi BNV egyik szenzációja volt az a .jtfFbbolatükör -j- műholdvevő ' bérrendezés, melyet a pezsgős ünnep után alig két hónap­pal készítettek. Akkoriban a műholdas televíziózás apróbb hulláma indult, majd elcsitult. Igen egyszerű okokból: az úgynevezett ESC-s kategóriá­ba tartozó műsorszóró adók különböző feltételek mellett en­gedélyezik vagy nem engedé­lyezik adásaik vételét. S bizo­nyos nemzetközi megállapodá­sok — esetleg fizetség — el­lenében volna mód bepillan­tani a Music Box avagy a svájci Teleklub adásaiba. A várt áttörést és a nagy lehe­tőséget a Direkt Broadcasting Satelliers, rövidítve a DBS műholdak adják majd, ame­lyek fellövését többszöri ha­lasztás után ez év őszére ter­vezik. Evvel kapcsolatban ad­hat némi támpontot Bányász Rezsőnek, a kormány szóvivő­jének a közelmúltban tett nyilatkozata, mely szerint min­den korlátozás nélkül eljuthat­nak e programok a lakosság­hoz Többször is jártam a Com­putext Textilipari Műszer és Számítástechnikai Fejlesztő Vál­lalatnál beszélgettem Katona Tiborral, a vállalat igazgató­jával. Az eltelt évek alatt le­hetőségeik maximumával élve különféle műholdvevőket fej­lesztettek ki, s mára elmond­hatjuk: berendezéseik a világ élvonalában vannak, árban versenyképesek a nyugati be­rendezésekkel. A vállalat tár­sulást hozott létre, melynek tagjai a Computext, a Metal- Ioglobus és a GELKA. Ez utóbbi kettő gondoskodik az értékesítési, szerelési, illetve majdani szervizelési feladatok­ról. Oárday Ernő, a műholdve­vők fejlesztési osztályának ve­zetője több jó hírrel szolgált. Mindenekelőtt arról, hogy a társulás felkészült a hazai igények kielégítésére. Szó sze­rint: a műsorszóró műholdak fellövése után azonnal akár több ezer berendezést is piac­ra tudnak dobni! Csak előze­tesen: az 1985-ös BNV-t kö­vetően az NDK azonnal min­taberendezést vásárolt tőlünk, 1986-ra a teljes áruskálát kér­te, 1990-ig több millió rube­les igényt jelentett be. A töb­bi szocialista ország is jelent­kezett, és kis sorozatú mintát kért A kérdés jogos: milyen le­hetőségeink adódhatnak tehát a műholdas adások vételére, s mely adások érkeztek kar­nyújtásnyi közelségbe? A Com­putext család több tagból áll. Ott az egyéni műholdvevő, berendezés, mely a csalá­di házak számára .készül. Gyártanak úgynevezett kis­közösségi vevőket, mely mondjuk egy bérház la­kóinak, néhány a célra tár­sult családnak ad módot a kát más országok bérelhetik ki. Mondjuk a spanyolok, své­dek, avagy az osztrákok, de az is lehet, hogy tengeren tú­liak, s előbb-utóbb például ausztrál avagy japán adók is beszállhatnak. Nem álom, s talán még ebben az évszázad­ban elérhető, hogy az otthoni televízióskészülékek világvevő készülékké .alakulnak át a tech­nika segítségével. Mindenesetre a Computext' vevői akár 20-30 tv-állomás programját is eljuttathatják ott­honainkban. A közvetlen műsorszóró műhold az Egyenlítő felett 36 000 kilo­méter magasságban, a Földdel együtt haladva sugározza adá­sait. műholdfogásra. A harmadik családtag a nagyközösségi ve­vő, a negyediket pedig kábel- televíziós célokra fejlesztették ki. Egy ilyen berendezés több ezer családhoz eljuttathatja a venni kívánt programokat. És végül gyártanak adókat(l) is,’ mely segítségével a földrajzi­lag elzárt települések kapnák meg a műholdak adásait. Ez utóbbira valószínűleg Magyar- országon nem lesz szükség, hiszen hazánk szinte egész te­rületét besugározzák a DBS- műholdak. A vevő két egységből áll.- A parabolatükörből és a vevő­egységből, mely szaknyelven egy D2-MAC dekóder, s fel­adata, hogy a műholdról su­gárzott jeleket a tv-készülék „nyelvére lefordítsa". A fran- cia-NSZK DBS-program kere­tében felbocsátandó műhold több csatornán dolgozik majd. Ami számunkra izgalmas és fontos: az NSZK TV-SAT ré­sze négy csatornán televíziós programokat sugároz, a nem­zeti adást, egy csatornán 16 sztereo rádióprogramot, ami a digitális technikához hason­ló hangminőséget nyújt majd. A zenebarátok számára az évszázad csodája bizonyára ez! A franciák két tv-adást, egy rádióprogramot, az olaszok a RAI-1 adását küldik szét Eu- lópa fölé. Ez várható ősztől, a jövő ér elejétől nagyvonalakban, s annyit változhat még a kép, hogy a még szabad csatorná­Végezetül még egy informá­ció. Köztudott, hogy a távköz­lés szabályait, az adás és vé­tel kérdéseit nemzetközi egyez­mények szabályozzák, s hogy a hazai engedélyezés a Ma­gyar Posta privilégiuma. Sike­rült némi információt kapni dr. G. Tóth Károlytól, a Magyar Posta Központja műsorszóró osztálya vezetőjétől. Ő elmon­dotta, hogy nem könnyű fel­adat a nemzetközi egyeztetés, s főleg a megfelelő, hosszú távra érvényes szabályozás ki­dolgozása. Jelenleg folyik ez a munka, s rövidesen előbb sajtótájékoztató keretében majd megfelelő lakossági felvilágo­sító szolgálattal igyekeznek minden legszükségesebb tudni­valót közkinccsé tenni, segít­séget nyújtani. Szó van arról is, hogy bizonyos ECS-progra- mok vételét is lehetővé te­szik, mint például a 3SAT, avagy a TV5 kulturális tartal­mú adásait. Seaítik továbbá a műholdvevők telepítését, bemé­rését, zavarvédelmét. Váriuk tehát a startot, s fi- qveljük a híradásokat: az NSZK—francia műhold fellövé­sét. Ausztria az AUT-SAT mű­holdat tervezi 5 programmal, Svájc a SUl-SAT-ot, szintén öt proqrammal, mindkét műhold fellövésének időpontja bizony­talan. És természetesen vár­juk az 1990-es évekre proq- nosztizált keleti műholdat is, mely a szocialista orszáqok tv-adásait hozza be a szobá­ba. Kozma Ferenc Computext reklám: „Lakásába hozzuk a nagyvilágot” Világvevő televíziózás Már néhány hónap csupán! Nemcsak tv, hanem sztereórádiózás is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom